Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

i 1989. június 28., szerda Somogyi Néplap 3 Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) szembeni bizalmatlansági indítvány .lehetett volna. A testület végül úgy határo­zott, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, mert a jelenleg hivatalban lévő kormány alig másfél hónapja állt össze, s maga a miniszter- elnök is csak 1988 novem­berétől tölti be tisztét. így a jelenlegi Minisztertanács nem lehet felelős az 1988-as folyamatokért. ENYHÍTSENEK A SZOCIÁLIS GONDOKON Szabó Tamás József vége­zetül röviden sorra vette azokat a legfontosabb javas­latokat, amelyek a zárszám­adás vitájában hangzottak el az egyes bizottságokban. A kereskedelmi bizottság arra kérte a kormányt: a társadalomban egyre mélyü­lő szociális gondok enyhíté­sére a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő családok számára még az idén leg­alább egyszer folyósítsanak külön juttatást. Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatsze­dő bizottság elnöke ismer­tette a szünet idején lezaj­lott alelnök=vála§irtás ered­ményét, A legtöbb szavaza­tét ■=» szám szerint 175-öt — Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet, Az, újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Or­szággyűlés bizalmát. Nag.v vitát kavart a költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Több képviselő nem is fogadta, el. Egyes képviselők szerint a gazdaság kívánatos elmoz. dulása nem következett be, ugyanakkor nőtt a vállala­ti támogatás. A nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas, 25 százalékos beru­házási hányad gazdaságunk elavult szerkezetét korszer válta, a korszerűsítés ellen ható beruházáspolitika nem segítette kellően a konver­tibilis export növelését. El­hangzott, hogy a kormány dolgozzon ki határozottabb konjunktúrapolitikát, s a kampányjellegű beavatko­zások helyett honosítson meg olyan gyakorlatot, amelyben a stabilitás ele­mei erőteljesebben orientál, ják a gazdasági egységeket. 43 ELLENSZAVAZAT A vitát lezárva Békési László válaszolt a képvise­lőiknek. Kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan ja. vaslattal sem találkozott, amellyel nem tud egyetér­teni. lgv a pénzügyi kor­mányzat megerősítve látja szándékait olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék felállításé nak halaszthatatlan volta. A miniszter az úgyneve­zett pénzforgalmi áthúzódá. sokról szólva azt mondta, hogy ez elkerülhetetlen volt. Ennek oka, hogy a költség- vetés finanszírozásában ér, vényesülnek bizonyos autó. matizmusok, Békési László kitért arra is, hogy a tervezettnél na­gyobb többletbevételeket, iL lelve az eredetileg félretett 10 milliárd forintos költség, vetési tartalékét a kiadások fedezésére a kormány fel­használta. Több felvetés szerint a Minisztertanács ez esetben is parlamenti fel. hatalmazás nélkül döntött. A felhasználás során egyet­len esetben, sem lépték túl az úgynevezett csengőszá­mokat. Kérte : ne az a kép rögződjön a parlamentben, hogy a kormány önkéntes lépéseket tett. A miniszter ezután arról szólt, hogy a tulajdonviszo­nyok rendezése segítheti majd a gazdaság mobilizá­lását. a kormányzat ösztö­nözni kívánja a vállalkozá­sokat, és elő akarja segíte­ni föllendülésüket. A kis­vállalkozások száma az idén már gyors ütemben nő, és remélhetőleg ez a ten­dencia folytatódik. Hazánk ban ez évben a beruházások összege mintegy 310—320 milliárd' forintnyi, de a bel­ső szerkezetük nem haté. kony, nem hozza a kívánt megtérülést, azt a jövedel­met, amit joggal elvárha­tunk. Ezzel kapcsolatosan szólt az egyes tárcák szer­kezetátalakítási törekvései­ről, amelyék beépülnek majd a készülő kormány- programba. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító in­dítvány, szavazás követke. zett. Az Országgyűlés 43 el­lenszavazattal, 66 tartózko­dás mellett'elfogadta a múlt­évi költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavBS= latot, gzünetet követően az sl= nöklő Jakab Róbertné ismét Békesí Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az áL lamháztartás reformkoncep­ciójáról. Ez a kormány ál­tal előterjesztett koncepció azt a célt szolgálja, hogy a parlament megismerje a szakmai munka eddigi ered­ményeit, ítéletet mondjon a koncepció tartalmáról, és megerősítse a további mun­ka fő irányait. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS REFORMKONCEPCIÓJA Az államháztartási reform nemcsak a költségvetésre, hanem a decentralizált pénz­alapokra, a tanácsok gazdál­kodására, a társadalombiz­tosításra, valamint a hitelből finanszírozott nagyberuházá­sokra is kiterjed. Az állam­háztartási reformkoncepciója változó gazdaságpolitikánk számos célkitűzését tartal­mazza, megkísérli őket ösz- szehangolni és megvalósítá­suk leghatékonyabb eszköz- rendszerét megteremteni. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság el­nöke elmondta: egységes koncepció helyett inkább csak költségvetési elgondolá­sokat tartalmaz. Nem ismer­hető fel benne a kormány állásfoglalása, több fontos kérdésben bizonytalanság érzékelhető. Az államháztar­tási gyakorlat gyökeres /ám alakításával összhangban új alapokra kell helyezni a pénzügyi területek szabályo­zását. Három képviselő mondta el a véleményét: ezzel véget ént az Országgyűlés soros Ülésszakának első napja. Az ülésszak ma az államháztar­tási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szó* ló előterjesztés vitájával folytatódik. 't Borsótermesztési bemutató Somogyjádon Somogy egyik legfonto­sabb növénye lett a borsó. A gazdaságok szívesen fog­lalkoznak vele, mert vevő rá a Nagyatádi Konzervgyár éppúgy, mint a- Zalaegersze­gi Hűtőipari Vállalat. Csu. pán, a KITE gesztorságával 1500 hektáron termesztik Somogybán. Éppen ezért volt az egyik szervezője an­nak a tegnaipi fajtabemuta­tónak, amelyet a somogyjá. di és osztopáni termelőszö­vetkezetben tartottak. Föl. desi Gábor, a somogyjádi termelőszövetkezet elnöke kérdésünkre egyebek között elmondta, hogy a korábbi években jelentősen, megnö­velték a borsó termőterüle­tét. Számúikra ez jól jöve­delmez, de el kell dönteni, hogy milyen, fajtákkal, fog­lalkozzanak. Ezért is kezd­ték egy kísérletbe, . hogy meggyőződhessenek arról, a számításba jöhető har­mincnyolc fajta közüli me­lyik felel meg az adottsága­iknak. Torma Sándor; főag- ronómus arról szólt, ; hogy nem mi ntaparcellákat akar­tak csinálni, csak nagyüze­mi körülmények között „vizsgáztatták” a növénye­ket. t Hallottuk, a borsó is az „átkos” növényék közé tar. tozik, mert a fajtavál^sztás- nál más a gazdaság és más a konzervgyár igénye. Kompromisszumok még nem születtek. Sipos Zoltán, a holland Sklisét Groot cég- t képviselője természetesen a legjobbak között emlegette magijaikat, de azt viszont Szentgyörgvi Józseftől, a Nagyatádi Konzervgyár munkatársától tudtuk meg, hogy a piacon sokan úgy ajánlják termékeiket, hogy Az érdekek különböznek abból nem lehet vásárolni. A gyár semmit nem ér az­zal, ha azt mondják neki, hogy majd évek múlva lesz ebből, vagy abból a fajtá­ból. A Nagyatádi Konzerv­gyár a jövőben is fenntartja a fajtaválasztás jogát a szer. ződésikötéskor, mert a fel­dolgozást is meg kell ter­vezni. Nem támogatják a drága vetőmagok elterjedé­sét, mivel nekik is az az ér­dekük, hogy minél olcsóbb borsót dolgozzanak föl, s azt kedvező áron tudják ér. tőkésíteni. (Nagy) A GAZDASÁGOT ÖSZTÖNÖZZE A POLITIKA! Olasx pártdelegáció Somogybán Igen valószínű, hogy az olvasó unalQmmal és meg­szokással fogadja a testvér- megyei „külkapcsolatokról’ szóló" tudósításokat, hiszen a „kölcsönösen tájékoztatták egymást”, valamint a „szí­vélyes légkörben” rendre visszatérő paneljeink ... Nem azért, mert az újságíró ké­nyelemszeretete miatt nem futná másra, hanem azért, mert a kapcsolatok tartal­massá tételét számos ténye­ző korlátozza. így aztán — ha nem is mindig — általá­ban maradt a portokon. A tegnap délelőtti tanács­kozás rácáfolt a megszokás­ra. A Roberto Viezzi vezet- ,e delegáció először is na- yon felkészült volt „Ma­gyarországból ", s ennek bir­tokában kemény, lényegre törő, pontos kérdéseket tet­tek föl, s viszonzásul igen őszinte, tanulságos beszámo­lót tartottak aV mai Itália . politikai, gazdasági viszo­nyairól. Sflrdi Árpád tájékoztatója kendőzetlenül mutatta be a megújuló MSZMP útkeresé­seit, dilemmáit, hazai köz­életünk pluralizálódó viszo­nyait, gazdaságunk próbaté­teleit, válságtényezőit. A vendégek pedig arról adnak számot, hogy az európai él­vonalhoz felzárkózó Olasz­országban, a nálunk is egy­re közismertebb „olasz gaz­dasági csoda” árnyékában számos politikai, gazdasági államhatalmi ellentmondás van utaljunk csupán az itá­liai Észak és Dél különbsé­gére), amely miatt az ellen­zéki kommunista párt szót emel. Szót emel és közben tisztázza viszonyát saját ala­pító programjához, a párton belüli platformokhoz, a ki­sebbségi véleményekhez, szembenézve a feladattal, hogy a mozgalmi demokra­tizmus keretében miként maradjon egységes és legyen még ütőképesebb a párt. . . A házigazdáknak sem volt tanulság nélküli mind­az, ami a programadó szán­dékról elhangzott, mert a pártok versenyének komoly^ tétje Olaszországban is a gazdasághoz, a szociálpoliti­kához, a foglalkoztatottság­hoz való viszony. Igen sok függ a markáns kezdemé­nyezőkészségtől, a helyi le­hetőségekkel való számve­téstől. Legalábbis ezt- tanú­sítja a testvértartomány po­litikai élete, ugyanis a kom­munisták kezdeményezésére rövid időn belül törvény sza­vatolja a Friuli—Venezia— Giulia területnek a korláto­zás nélküli gazdasági együtt­működést a szocialista or­szágokkal is! A folyamat összetevőiről Arnoldo Baracetti számolt be, hangsúlyozván, hogy a politikának nem a gazdasá­gi folyamatokba avatkozva, hanem a progresszív lehe­tőségeket feltárva, egyeztet­ve, ösztönözve kell működ­nie. S ez nem általános szentenciaként hatott, mert egyúttal javaslat is volt ar­ra ■ nézve, hogy a bankélet­től ' a kereskedelmen át a vegyes vállalatok alapításáig milyen lépéseket tettek ed­dig — s mintegy ajánlat­ként: Somogy előtt is itt a lehetőség. A régi szisztéma szerint itt következtek volna az ud­varias mosolyok, a „meg­vizsgáljuk elvtúrsak” bizta­tást s kitérést is sejtető és rejtő diplomáciai húzásai.., Ehelyett viszont Brandtmül­ler Intvén, u megyei tanács elnökhelyettese pár perc tü­relmet kért, majd az asztal­ra tett egy konkrét, jól eliga­zító listát arról, hogy So­mogy mely gazdasági egy­ségei jöhetnek szóba. Ezek- után ' szinte természetes, hogy nem levegőben lógó ígéret már a további dele­gációcsere, hanem — óvatos optimizmussal — úgy sum­mázható, hogy valóban zöld utat kap az együttműködés Somogy gazdasága érdeké­ben. S vélhető: ez. utóbbi megjegyzés sem marad meg­szokott szófordulat. Hogy milyen feltételekről, lehető­ségekről van szó és milyen politikai környezetben kép­zelhető el mindez, arról ha­marosan egész oldalas ösz- szeállításban adunk képet olvasóinknak. T. T. TÖREKVŐ KISBALATONIAK (2.) Vörs voksa Vöns népművészetéről és tűzoltómúzeumáról híres. Ilyen mindössze három van az országban, így nem meg­lepő, hogy elég nagy forgal­ma, látogatottsága van. A vörsi tűzoltótestület en­nek köszönhetett egy NSZK. ba szóló meghívást is. A 11 fos delegáció egy Frank­furt melletti kisváros. Hes­senau tűzoltó-egyesületének 50 éves jubileumi ünnepsé- . gére volt hivatalos május végén! A résztvevők azt mondják, hogy egy hét alatt nemcsaik temérdek szakmai tapasztalatot, hanem sörha­sat is lehet szerezni ... A szentgyörgyi tanácséi, nők Vörsön lakik. Az eme­letes ház, a gondozott ud­var mintha azt sugallná: itt, és így kell élnünk! Farkas László szerint a település életében a vezetékes ivóvíz megteremtése volt a fordu­lópont. A korábban 1100 la­kosú község ma már csak 600 főt számlál, de az utol­só két évben megszűnt' az elvándorlás, új házak épül­nek, a parcellázott telkeket értékesítették. — Én el tudnám képzelni, hogy itt éljem le az életem — mondja a lánya, Ildikó, aki most érettségizik Mar­caliban. — A szórakozási le­hetőség kevés ugyan, de itt csend van. nyugalom, s ha másra vágyunk, hát közel a Balaton, Keszthely, vagy Szentgyörgy. Csuha László pontosan tíz- évvel idősebb Ildikónál. Ö már döntött akkor, amikor tavaly telket vett a faluban. Azt mondja magáról, úgy lett tősgyökeres vörsi, hogy késett a mentő. Villanysze­relő a szakmája, Keszthely, re jár dolgozni a Dédász- hoz. Felesége képesítés nél­küli nevelő volt a szülés előtt, most a gyed alatt gyors-' és gépíró tanfolya- mot végzett. Beszélgetés közben tipeg be a szobáiba a másfél éves Máté. — Nagyon sokat dolgo­zom a házon, szinte min­•:> - ­den szabad időmet ott töl­töm. azért is hiányzóm ne­ki annyira. Ügy tervezzük, hogy ősszel elköltözünk az anyóstól, addigra legalább az alsó szinttel el kell ké­szülnünk. Ha kíváncsi rá. szívesen megmutatom. Űtiközben figyelem az ut­cát, a telkeket. Igazat kell adnom a tanácselnöknek. Vörs sem olyan település­nek látszik, ’amelyet elhagy. ni készülnek lakói. Alig lát­ni elhanyagolt házat, tiszták a járdák, az árkok, a kerí­tésen belül a porták is. Há­tul az ólak jelzik, hogy itt is sokan tartanak állatot. Az épülő házig aszfaltút vezet. A falak már állnak, a földszinten bent vannak a nyílászárók is. Kívülről is feltűnik a sablonostól eltérő tervezés, belül pedig egé­szen eredeti a- beosztási A tősgyökeres vörsi, aki egykor keszthelyi lakásról álmodott, úg.v tűnik, ott­honra lelt Vörsön. Süli Ferenc Protokoll helyett együttműködés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom