Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 150. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 28., szerda Megkezdődött a nyári ülésszak Fodor István az Országgyűlés új alelnöko — Vita a költségvetés végrehajtáséréi Az Országgyűlés a tanácskozás első napján elfogadta a tárgysorozat megvál­toztatását az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal-tárgyaláson létrejött megálla­podás szellemében. A honatyák nagy vita után elfogadták az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetet. Gj alelnököt is választott az Országgyűlés és fölmentette Nyers Rezső államminisz­tert, akit a KB legutóbbi ülésén megvá­lasztottak iaz MSZMP elnökének. ROBERTO VIEZZI: „Történelmi időket élünk. Olasz pártdelegáció Somogybán A Parlamentben kedden reggel megkezdődött az Országgyűlés soros ■ üléssza. ka. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Az ülés­teremben fogilalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibék Istvánná, Csongirád megye, 8. számú és Szabó János Za­la megye, 2. számú válasz­tókerületének képviselője benyújtotta lemondását mandátumáról. Az Ország, gyűlés a lemondást 7 ellen- szavazattal és 16 tartózko­dással tudomásul vette. Bi­bék Istvánmé helyére az Or­szággyűlés Ábrahám Vince eddigi pótképviselöt egy el. lenszavazattal, és hat tar­tózkodással országgyűlési képviselőnek igazolta. A Za­la megyei 2. számú válasz­tókerületben időközi válasz­tást kell kitűzni, mert a most lemondott képviselő volt korábban a pótképvise. lő. Ezt követően az Ország- gyűlés a Népköztársaság El­nöki Tanácsának jelentését — az előző ülésszak óta al.. kötött törvényerejű 'rende­letekről — egy tartózkodás, sál tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirend­jének változásával kapcso­latban bejelentette: a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt, az Ellenzéki Kerékasz­tal, valamint a harmadik tárgyalófélként részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői meg­állapodtak, hogy a törvény- alkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. A Minisztertanács hétfői ülésén ennék megfelelően úgy döntött, hogy visszavon., ja az alkotmány módosítá­sáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról szó­ló törvényjavaslatokat. . Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a JVftniszterta. nács elnökének Szűrös Má­tyáshoz címzett levelét, amelyben az állt: A kor­mány az alkotmány módo­sításáról. valamint a politi. kai pártokról és az alkot­mánybíróságról szóló tör­vényjavaslatokat a június 27-ei ülésszak anyagai kö­zül visszavonja azzal, hogy ezek megtárgyalására csak a politikai egyeztetések újabb fordulóit követően, az ott elfogadott megállapodó, sokra figyelemmel kerüljön sor. A politikai egyeztető tár­gyalások résztvevői a mos­tani ülésszak napirendjén szereplő, a Büntető törvény- könyv módosítására irá­nyuló törvényjavaslat azon pontjai ellen nem emeltek kifogást, amelyek a honvé­delmi törvény módosításá­val, illetőleg a közveszélyes munkakerülés bűncselek­ményének a jogrendszerből való kiiktatásával függnek össze. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a törvény­javaslatnak ezeket a részeit tárgyalják most meg. Ezt követően, a kormány megbízásából Pozsgay Imre államminiszter adott tájé­koztatást az Országgyűlés­nek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével új politi­kai helyzet keletkezett Ma­gyarországon. Ennek pozitív következménye lehet, hogy a jogállamra, a plurális többpártrendszerrel műkő. dő parlamenti rendszerire békés úton, a nemzeti köz- megegyezés jegyében, szel­lemében sikerülhet áttérni. A tárgyalás résztvevői kö-_ telezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron lévő vá­lasztásokra a többpártrend­szer jegyeben, a szabad vá­lasztások elvei szerint, s an­nak következményeivel szá­molva készülnek fel. Ugyan­csak kötelezettséget vállal­tak arra, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Űj reális és potenciális politikai erők jelenték meg a küzdőtéren, s ezeknek az erőknek egy része az eddigi berendezkedés törvénysze­rűségei miatt a parlament munkájában nem vehet részt. De nem vezethet ki­egyezéshez és nemzeti köz- megegyezéshez, ha politikai akaratuk nem lehet jelen, a jövendő előkészítésében — hangsúlyozta az állammi­niszter. — Ezek a reális és potenciális politikai erők — az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztal és a független társadalmi szervezetek, moz. gailmak képviselői — jelen­leg ott ülnek a tárgyalóasz­talnál. Így együtt a politikai aka­ratképzésnek új, az eddigi­nél sokkal bonyolultabb rendjét hordozva előké­szíthetik a közmegegyezést. Ez nem a törvényhozók, ha­nem elsősorban a törvény- előkészítő kormány munká­jának a korlátozását jelenti. A Minisztertanács az önkor­látozásnak ezt a módját nemzeti ésszerűségből, s po­litikai jószándékból vállal­ta a tárgyalóasztalnál, ami­kor az MSZMP Központi Bizottsága a kormányhoz fordult ennek elfogadtatá­sáért — hangoztatta Pozs­gay Imre. Kérte az Országyűlést, hogy hasonló megfontolá­sokból méltányolja a kor­mány elhatározását, együtt­működési szándékát, s tör­vényhozói munkájában a nemzeti közmegegyezést támogassa oly módon, hogy az említett sarkalatos tör­vények később, már a tár­gyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a par­lament elé. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a politikai tár­gyalások eredményesek lesznek, s így lecsendesítifc azokat a vitákat, amelyek­ben ma kétségbe vonják a törvényhozás legitimitását, továbbá elvezethetnek ah­hoz a békés megoldáshoz, amely közös politikai cél. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyermekklinikájának ta­nársegédje javasolta: bíz­(Folytatás a 2. oldalon.) Roberto Viezzi, az Olasz Kommunista Párt Friuli— Venezia—Giulia tartományi bizottsága első titkára veze­tésével delegáció érkezett Somogyba — a testvérme­gyébe — hétfőn este. Tegnap délelőtt az MSZMP megyei bizottsága székházá­ban került sor az eszmecse­rére, melyen részt vett Ar- noldo Baracetti, a tartomá­nyi pártbizottság nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó tagja, Tullio Paiza, a tartományi titkár­ság tagja és Maurizio Pessa­Tombol a nyár, a. diákok többsége élvezi a szünidőt. Aki azonban a nyaraláshoz pénzt is szeretne, s azt nem föltétlenül a szüleitől akar­ja elkérni, azok számára hirdette meg a megyei De- misz építőtáborait. A válasz­ték az idén valamivel szű­kösebb, ez azonban nem csupán a szervezők hibája. Egyre kevesebb gazdaság, intézmény vállalkozik a diá­kok nyári foglalkoztatásá­ra. Bolyban azonban mindig szívesen látják a középisko­lásokat, s a tapasztalatok szerint a tanulók is öröm­mel mennek a mezőgazdasá­gi kombinátba. A munka ugyan nem könnyű — por­ban. melegben kukoricát cí­merezni —, a fizetés azon­ban csábító. A napi átlag- kereset megközelíti a két­száz forintot. Nem ritka to, aki a tartományi titkár­ság tagjaként a L’Unita fesztivál felelőse is. A vendégeket Sárái Árpád megyei első titkár, dr. Fe­nyő István és dr. Sarudi Csaba megyei titkárok, va­lamint Brandtmüller István a megyei tanácselnökhelyet­tes fogadták. Az eszmecse­rén terítékre került az olasz tartomány, valamint So­mogy gazdasági, politikai, kulturális életének szinte va­lamennyi lényeges kérdése. S érthető is a kölcsönös, sokoldalú érdeklődés, a. kap­azonban az olyan táborozó sem,-» aki két hét után há­romezer forinttal a zsebé­ben tér haza. A munka min­den táborban reggel hatkor kezdődik, s délután egyig tart. Hat óránál több mun­kára- egyetlen diák sem kö­telezhető, akinek azonban vám kedve, s szüksége a több pénzre, túlórát is vál­lalhat. Igaz, akkor kimarad a szabadidős programokból. Az építőtáborok egyik nagy varázsa pedig ez. Kisteleken meggyszedésre várták a jelentkezőket. A Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezetbén 170 diák dolgozik, Balatonszáp- lap felsőn a SZOT Ezüst­part üdülőiben vendéglátós diákok végeznek felszolgáló- munkát. A pénz itt a legke­vesebb, viszont a legtöbb is­kolában szakmai gyakorlat­csolatteremtés iránti igény, mert a gyors változások ko­rában vagyunk, vagy ahogy Roberto Viezzi fogalmazott: „történelmi időket élünk”. Délután a delegáció Sió­fokra és Szántódpusztára lá­togatott. Ma délelőtt a ka­posvári ipari szakközépisko­lát és a ruhagyárat keresik fel, délután fél háromkor pedig az Oktatási Igazgató­ságon Viezzi előadást tart az „OKP új irányelvei” cím­mel. A delegáció a koraesti órákban indul haza. A dél­előtti tanácskozásról a 3. ol­dalon számolunk be. ként elfogadják az itt töl­tött két hetet. Magyarországon kívül test­vérvárosaink is várják a fiatalokat. Kalinyinba 29 kö­zépiskolás utazott epersze­désre és régészeti ásatások­ra. A csoport a hét elején érkezett haza. Chiechanów- ba viszont csak július köze­pén indulnak a diákok. Er­dészeti munkákra hívták őket. A külföldi táborok népszerűek, s nem elsősor­ban a pénz miatt, az idegen ország varázsa csábítja a fiatalokat. A túljelentkezés két- és félszeres volt ebbe a két táborba, melyet csere­üdültetés révén szervezett a megyei DemiSz. Míg a ma­gyar fiatalok külföldön dol­goznak, addig a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat szovjet és lengyel fiatalokat foglalkoztat füvesítő, parko­sító munkakörben. Több száz fiatal az építőtáborokban Az idén is Boly a. legnépszerűbb Munkatársunk jelenti a Parlamentből // Rendetlen" napirend Az ülés kezdete előtt tíz perccel a megszokottól elté­rően még nem volt kifüg­gesztve a T. Ház napirendje a folyosói táblákra. Azt mihdenki tudta, hogy a há­romoldalú politikai egyezte­tő tárgyalások nyomán bo­rult föl az ülésszak prog­ramja, ám azt pontosan nem, hogy végül is mi marad na­pirenden. A bizonytalanság már a folyosón is vitát ger­jesztett. Voltak, akik a je­lenlegi helyzetben indokolt­nak tartották, hogy a tör­vényalkotás ne előzze meg a politikai megegyezést. Egyetértettek azzal, hogy a pártokról szóló törvényja­vaslat vagy a köztársasági elnöki intézmény létrehozá­sát célzó alkotmánymódosí­tás halasztása politikailag megalapozottabbá teszi a döntést. Másoknak kétségeik voltak, aminek az üléste­remben dr. Südi Bertalan képviselő adott hangot. — Voltak, akik szavait úgy értelmezték, hogy csak a kárba veszett képviselői munkát kifogásolta. — Alapvetően azt — ak­kor közölték a változást, amikor .már felkészültünk, mikor a tervezeteket már széltében-hosszában megtár­gyaltuk — ám annál többet is.- Az érvényes alkotmány kimondja., hogy az ország- gyűlést nem lehet korlátoz­ni, döntéseiben befolyásolni. Még a kormánynak sem. Pozsgay Imre felszólalásom­ra azt válaszolta, hogy az Országgyűlés menetrendjét a történelem menetéhez kell igazítani, ám itt arról is szó van, hogy egy jogilag ren­dezett helyzetű parlament napirendjét borítják fel két­séges státuszú pártképződ­mények véleménye alapján. Éppen azök a formálódó pártok sürgették a párttör­vény megalkotását, amelyek most a halasztást kezdemé­nyezték ... Ez a 22-es csap­dája a kormány számára, amely törvény nélkül is le­hetővé tette pártok alakulá­sát. Bennünket, képviselő­ket, főszereplőként dekla­rálnak, mégis statisztának érezhetjük magunkat, ha azt látjuk, hogy a törvényes magyar parlament munkája alku tárgya. A most tapasz­talt módszert kifogásolom. — Szerintem nem írható a kormány rovására, hogy a bizottságok fölösleges mun­kát végeztek — így dr. Sol­tész István, ■ a parlament „háznagya”. — Hiszen a kormány nem tudhatta elő­zetesen a háromoldalú tár­gyalások kimenetelét. — A képviselő a parla­ment munkájának befolyá­solását is nehezményezte. — Minden demokratikus rendszerben a parlament — kimondjuk vagy sem, alá van rendelve a pártoknak. Ha egy párt többséget sze­rez a választásokon, kor­mányra kerül és alig való­színű, hogy ilyenkor egy törvényjavaslatot nem fo­gad el az ugyancsak az adott párt többségével alakult par­lament. — Csakhogy nálunk még nem tényleges pártokról van szó. S az is csak a választá­sokon dől majd el, hogy kié lesz a többség ... — Valóban, itt parlamen­ten kívüli politikai erők és pártok kerültek egy meg­egyezés révén olyan hely­zetbe, hogy kvázi korlátoz­zák a parlamentet. Nem azért nicsenek azonban je­len a házban, mert nem képviselnek valós politikai erőt, hanem mert a koráb­bi berendezkedésben erre nem nyílt lehetőségük. Jogi státuszukon lehet vitatkoz­ni, azon viszont nem, hogy helyet kell kapniuk a dön­tések előkészítésében. — A mai viták nem vetí­tik-e előre egy olyan több­pártrendszerű parlament ké­pét, ahol az Országgyűlés véget nem érő szócsaták színtere? — Ennek fennáll a vészé- lye akkor, ha olyan pártvi­szonyok alakulnak ki, hogy sok párt képviselői ülnek a parlamentben, miközben nincs stabil kormányzó több­ség, amely kiegyensúlyozott­ságot tud teremteni a tör­vényalkotásban. Ez a hely­zet előállhat a következő vá­lasztásokon, ha sok kis párt indul, a mandátumok meg­oszlanak, s csak koalíciós kormány jöhet létre. — Végül is a napirend­változtatás egy az ellenzék­nek tett elvi jelentőségű gesztus, vagy tartalmi kifo­gások voltak az elnapolt törvényjavaslatokkal kapcso­latban? — Vitakérdések fölmerül­tek, ám az Ellenzéki Kerék­asztal nem annyira a tör­vények részletes tartalmi kritikáját fejtette ki, hanem elvi álláspontját. Nevezete­sen azt, hogy ha lényeges politikai erők a parlamenten kívül vannak, akkor módot kell teremteni, hogy ezek a törvényalkotásban részt ve­hessenek. Vitatkozni a fejük felett hozott törvényekről már nem lehetne, tehát előbb kell,megállapodni és tisztáz­ni a nézeteket. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom