Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
1989. június 27., kedd Somogyi Néplap 3 Nyílt vitában a reformokért A kompromisszumok je. gyében, s a jelek szerint az MSZMP reformszárnyának megerősödésével ért véget a párt Központi Bizottságának kétnapos ülése. A feszített munkatempóra jellemző, hogy az elképzelésekkel ellentétben, végül nem tárgyalták meg az eredetileg bejelentett témát, az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és'a valláshoz. A kilenevemkét felszólaló döntő többsége, a fő hangsúlyt a párton belüli problémákra helyezte. A vélemények nyílt vállalása reményt nyújt arra, hogy az október 7-én tartandó kongresszus ne a párt szétesésének, hanem megújulásának jegyében végezze a munká. ját. Az első nap felszólalásaira inkább az elkülönülés volt a jellemző, mtg a má. sodik napon- az egymáshoz való közeledés adta meg a tanácskozás alaphangját. Mint a párt új elnöke Nyers Rezső mondta: a felszólalók nem politikai lövészárokból tüzeltek egymásra, ha. nem nyílt terepen nyílt vita folyt, s csaknem vala. mennviüket a közös politika megteremtését célzó közös szándék vezette. A mostani tanácskozás jelentősége remélhetőleg abban rejlik, hogy lehetőség nyílik olyan politikai centrum kialakítására, amely révén a párt képes meghatározó jelentőségű tömegeket, rétegeket' maga mögé tömöríteni. A párt politikájábarf ugyanis olyan szocialista reformpolitika kialakítására tesznek kísérletet, amely - egyértelműen elveti a szélsőségeket, Melyek ezek'.’ Egyrészt egyértelműen elvetik a szocializmus ortodox, idejétmúlt felfogását, leszámolnak a párt tévedhetetlenségének mítoszával. Az MSZMP elhatárolja magát attól az .elvtől, amely a proletárdiktatúrát időtől független, általános alapelvnek tekintette. Ehelyett a demokratikus szocializmus mellett teszi le a vak sót. Az MSZMP Központi Bizotteá. gának mostani ülésén kiderült az is, hogy a felszólalók döntő többsége helytelennek tekinti azt a felfogást, amelyben a reformpolitika diktátumként jelentkezik, s a mindennek realitásait figyelmen kívül hagyva valamiféle elvont, új forradalmat hirdet. A Központi Bizottság ülése után remény van arra is, hogy az alapszervezetek, amelyek szavakban eddig ,is a bázisát jelentették a mozgalomnak,, most valóban nagyobb szóhoz jutnak, több lesz a lehetőségük a politika formálására. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre köztük és a párt Vezetése között. Ugyanakkor mind nagyobb szükség van arra is, hogy az országos politika kialakítása valóban a központi szervek feladata legyen. A most megválasztott négytagú elnökség — Nyers Rezsővel az élen — bizonyára alkalmas lesz arra. hogy koordinálja a pártban levő különböző áramlatokat, mintegy szintetizálja- a párt politikáját. A pártelnöki funkció a jelek szerint integráló szerep lesz. Az elnökség összetétele pedig reményt nyújt arra, hogy ha automatikusan nem is biztosítja, de legalább lehetővé teszi u pártvezetés egységesebbé válását. Az ülésnek vége, most újuibb feladatok előtt áll a hétszázezres párttagság. A legfontosabb az, hogy — mint Kovács Jenő, a Központi Bizottság új titkára is mondta — tisztességesen előkészítsék a kongresszust. Széles körű vitára bocsátották az új szervezeti szabályzat tervezetét, s míh;e murabb el kell készíteni a párt programnyilatkozatát is, hogy a tagság véleményt tudjon mondani róla. A politikai nézetek ismeretében küldötteket kell választani a kongresszusra. A Központi Bizottság . figyelembe vette a pártszervezetek és a re. formkörök javaslatait is, és a tervezettnél későbbre tette a küldöttválasztás határidejét. Az augusztus végi időpont talán lehetővé teszi, hogy a tagság egybevesse a'külön. böző álláspontokat, platformokat, nézeteket, és valóban maga választhassa meg küldötteit. P. L. EMELETES AUTÓBUSZ Emeletes autóbuszokat is gyártasak az idén megalakult Tornádó Jármű és Gépgyár Kft. szeged-kiskun- dorozsmai gyárában — a holland Smidt céggel kooperálva. Magyarországon most készítenek először emeletes buszokat. Még az idén 14 darab átadását tervezik. Jelenleg az első két járművet szerelik. A kft. szándékai szerint hazai utakon is megjelenik ez a jármű. (MTI-fotó — Németh György íelv.) A vezetők érdekvédelmében A vállalati önállóság kibontakozását jelentő 1984. évi jogi szabályozás a vállalatok nagy részénél a vállalat irányítását és a tulajdonosi jogok gyakorlását vállalati tanácsra, küldött- gyűlésre bízta. Ennek megfelelően — röviden összefoglalva — az önkormányzó szervek hatáskörébe utalta a tulajdonosi, a felügyeleti és a munkáltatói jog gyakorlásával összefüggő feladatok ellátását. Ám nem rendezte körültekintően és megnyugtatóan az önkormányzati vezetők és a vállalati kollektíva, ezen belül pedig különösen *a vállalat igazgatójának a helyzetét. A vállalat első számú vezetőjének pozíciója a vezetői jogok gyakorlásában erőteljeOldódó ellentmondások sen korlátozott, de személyi felelőssége gyakorlatilag változatlan maradt. Erőteljesen kirajzolódott tehát a kollektív döntés és az egyszemélyi felelősség, a munkáltató és munkavállalói státusz ellentmondása. Megoldatlannak látszott az igazgató egyéni, szakmai, munkahelyi, anyagi érdekvédelmének kérdése és ezt a feladatot a munkahelyi szakszervezet sem tudta — a helyzetéből adódó korlátok miatt — felvállalni. Egyre élesebben merült fel tehát egy olyan szervezet létrehozásának a szükségessége, amely céljának tekinti a mezőgazdasági első számú vezetők képviseletét, érdekvédelmi feladatainak ellátását munkahelyi és társadalmi szinten egyaránt. Élve a törvény nyújtotta lehetőséggel, e hiányt pótolja az az érdekvédelmi egyesület, amely 1989. június 20-án tartotta alakuló ülését Budapesten. A mezőgazdasági vállalatok vezetőinek javaslatára meginduló szervező munka előkészítő bizottságának elnöke dr. Nagy Frigyes, a Lajta-hansági Állami Tangazdaság vezér- igazgatója bevezető mondataiban röviden összefoglalta az egyesület célját, feladatát. Elmondta, hogy az egyesület demokratikus szervezet, nyitott, nemcsak egyének, hanem rokon mezőgazdasági intézmények, erdészeti gazdaságok, élelmiszer- ipari vállalatok igazgatói, sőt jpgi személyek és beléphetnek tagjai sorába. Az alapító tagok — miután elfogadták az alapszabályzatot — megválasztották tisztségviselőiket. A helyi viszonyok ismeretének birtokában irányítják az érdekvédelmi munkát a regionális választmányok. Somogybán ennek vezetője fíihary András Géza, a Kaposvári Állami Tangazdaság igazgatója lett. A választmány elnöke: dr. -Puskás Attila, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Tangazdaság igazgatója; társelnöke Sendula Tibor, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója; titkára: dr. Kiss Éva, az ÁGÉ vezető jogtanácsosa. Mégis keil szelvény AZ INGYENES UTAZÁSHOZ Június 1-jétől ingyen utazhatnak vasúton és helyközi Volán-járatokon a 70 éven felüli nyugdíjasok — ez a sokaik számára örömteli intézkedés azonban némi bonyodalmat is okozott. A közlekedési és a pénzügyi tárca ugyanis ed. dig nem tudott megegyezni a kieső bevétel visszatérítésének mikéntjéről.' A leg. utóbbi minisztertanácsi ülésen végül is haltgiatólagos megállapodás született: az. az a Pénzügyminisztérium képviselői ezúttal nem hoztak fel ellenérveket a közlekedési szakemberek javaslata ellen. Mindezek alapján tehát a jövőben — s erről majd az érintett közlekedési vállalatok kü. lön is tájékoztatják az utasokat — a- 70 éven felüliek, nek külön a számukra nyomtatott szelvényt ikel.l váltaniuk (természetesen díjmentesen) az utazáshoz. A közlekedési vállalatok ugyanis csak ezzel tudják igazolni, hogy mennyien élnek az ingyenes utazás lehetőségével. Az ügyben Petőfi László. a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: pontos ada^ tck nincsenek, csak becsülni lehet, hogy a közlekedési vállalatok mekkora bevételtől .esnek el, s ennek fe. jében milyen összegű árkiegészítésre szorulnak. A KHÉM számításai szerint ha változatlan maradna a n y ugid í j a so k kedvez mén y e, akkor a 70 éven felüliektől származó bevéteL a vasúton mintegy 15—20 millió forint lenne, s ehhez járulna az ahhoz kapcsolódó 135— 160 millió fagyasztói árkiegészítés, amelyet eddig automatikusan kapott a MÁV. Mindezek elmaradása összességében 150—180 millió forintos veszteséget je. lent egy évben a vasútnál. S ez még növekszik körülbelül 130 millió forinttal. Azok az idős emberek ugyanis, akik többször utaz. tak, mint ahány alkalomra az állami kedvezmény adott, a MÁV-tól kaptak 20 százalékos engedményt. A Volán, nál a kieső díjbevételek és az elmaradó árkiegészítések összege 200 millió forintra tehető, ám a szakemberek szerint ez akár meg is duplázódhat, ugyanis a korlát, lan ingyenes utazási lehetőség következtében várhatóan a kétszeresére nő a 70 éven felüliek utazási kedve. Ezeket a számításokat — mivel csak becslésről van szó — nem lehet az állami árkiegészítés alapjául ven. ni. A kormányzat elismeri, hogy a közlekedési vállalatokat mindenképpen kár. pótolni kell, hiszen nem viselhetik egv állami szociálpolitika intézkedés terheit. A közlekedési tárca már kezdetben is javasolta: bo- csássanak ki ingyenes szelvényeket, amelyek segítse, gével pontos képet lehetne kapni arról, hogy hányán éltek az ingyenes utazási leTÖREKVŐ KISBALATONIÁK (1.) Battyán bábái Battyanpuxztu. Vörs, Hullád. Tikos, t’ár négyzetkilométeren belül, a 'Kis-Bala- ton vidékén, mindegyik né- hápvszáz lakossal. Közös tanácsuk székhelye Balaton- szentgyörgy. Vélnénk, hogy a Balatontól távolabb elhanyagolt. lerobbant falvak lehetnek. ahol nehéz élni, ahol a cél: el innen. A szemerkélő esőben a szentgvörgyi felüljáró mellől elindulva ilyen hangulat kisér ... Az út azonban kitűnő, pár perc múlva eláll a/ eső, Battyánpusztán pedig már süt a nap. A falu központjában állok meg, Gerse Lászlóéi?/háza előtt. Gérse László tanácstag, s igazán jól ismeri a falut. Azt mondja. hogy pár évvel ezelőtt még úgy érezték: elnyomják <rket. S azt is mondja, hogy ez az érzés akkor szűnt meg, amikor „jöttek" a különböző beruházások. Az út, a járda, a közvilágítás, a vízvezeték kiépítése arra utal, nemcsak a helybeliek akarták, hogy itt XX. századi életkörülményeket teremtsenek. A battyánpusztai emberek jól választották képviselőiket: a tanácstagokat, a tiszt- segviselőket. Mert ma fejleszteni nem könnyű dolog, és nemcsak elhatározás kérdése. Komoly terhet jelentenek az eddigiek is, pedig csak most kezdődik a gázvezeték építése. Most alakul erre a társaság, a MÁV és a posta részvételével. Beszélgetés közben a szomszéd házig sétálunk, amely fontos „intézmény", a helyi közélet fóruma is — az italbolt. Munkaidő vége van, néhányan a szomszédos fatelepről érkeznek. Gerse Lászlót mindenki ismeri, mindenki köszön, ketten bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Együtt számolják a gázbekötéssel járó kiadásokat. Kicsit sokallják a telkenkénti 40 ezer forintos „bekerülési költséget", meg a 12 ezer forintos beszállási összeget. Úgy kalkulálnak, hogy az évi 2110 forintos vízműdíj mellett havonta mintegy 800 forintot kell fizetni ,a gáztársulásnak. Bizony, ez nem kis teher az itt élő 71 családnak. Neupár József Battyánpusztán született. Ügy mondja, „sokat szórakoztak ezzel a néppel a vezetői”. Először földet kaptak, s amikor már eredményt tudtak volna felmutatni, akkor elvették. Itt • a „korszerű szállítás" miatt ^felszedték a kisvasutat, pedig az ma is praktikus volna. Életének 60 éve alatt sokszor érezte úg.v, hogy a sok bába között elvesz a gyerek. — Talán most végre sikerül megtalálni ... — mondja. Battyánpusztán van az öt község egységes téeszének központja, amely természetesen munkát is ad. Akik pedig helyben nem találnak, főként Szentgyörgyre járnak. Jó a buszjárat... A gyerekek óvodába és iskolába is ezzel járnak. — Legalább egy óvoda kellene Battyánba is! — szól közbe a másik beszélgető- társ, Kanya János. Érthető, mert két kisgyermek apja. Fia hatéves, aki óvodás, kétéves kislányával pedig az anyuka van otthon. — Nehéz egv fizetésből, •? a gyedből élni — mondja. Ráadásul most építkezik: a kétszobás, fürdőszobás ház befejezéséhez még kevés a pénze. Ezért a többi baty- tvánpusztaihoz hasonlóan ő is foglalkozik állattartással. Amikor elbúcsúzom tőlük, arról beszélgetnek, hogy a gázvezeték kiépítése után társadalmi munkában fásítani fogják Bottyánt... A „puszta" nem marad kopár. Süli Ferenc hetöséggel. A szaktárca nem lát más módot a kieső bevételek feltérképezésére, ám a Pénzügyminisztérium egészen mostanáig azon a véleményen volt, hogy az ingyenes utazási szelvények nem tekinthetők egzakt pénzügyi bizonylatnak. Az utazást igazoló szelvény egyébként azért is célszerű, mert esetleges baleset ese_ tén ez igazolásként szolgálhat a biztosítótársaságnak. Az érintett tárcák megái, lapodlak abban, hogy az ingyenesség a belföldi vonatok másodosztályú kocsijai, ra vonatkozik. Azok a 70 éven felüliek, akik első osztályon kívánnak utazni, korlátlan számban válthat, nak 90 százalékos kedvezményű jegyet. A helyjegyet természetesen mindenkinek meg kell vásárolni, függetlenül a kedvezmény mértékétől. A Volán-járatok kö_ zül az ingyenesség, a menetrendben meghirdetett autóbuszokon érvényes, különjáratokon és külföldi. vo. natdkon nem. Petőfi László arra is em. lékeztetett, hogy ugyancsak június 1-jétől megváltozott — 33 százalékról 50 százalékra — a közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezménye. MEGÚJULÓ MSZMP
