Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
4 Somogyi Néplap 1989. június 24., szombat UTAZÁS MAGYARORSZÁGON Asztrik, aki a koronát hozta Megtartó település: Drávaszentes A FALU HÁZA Pusztuló apró falvaink végre a figyelem középpontjába kerültek. Ám, hogy valóságosan is igyekeznek tenni értük az illetékesek, arra szép példa Drávaszentes települése. A Barcstól 5 kilométerre, szép természeti környezetben levő falunak 400 lakosa van. Napjainkra azonban az itt élő családok jó része elöregedett. Az infrastruktúra sorvadása, az egyes szolgáltatások leépülése nem kedvezett a fiataloknak, letelepedési szándékukat fékezte. 1988 tavaszán egy forró hangulatú tanácsülésen a falu lakói megpróbálták Barcs város vezetőit meggyőzni arról: közös érdekük lenne egy olyan faluház megépítése, amely a színvonalas művelődés lehetőségeinek megteremtésén túl a hiányzó szolgáltatásoknak is helyet adna. A jogos igény megértő „fülekre” talált és két hónap elteltével az újabb falugyűlésen már a kész tervét vették kezükbe a drávaszentesiek. A városi tanács 3 millió forinttal, az MSZMP pedig 600 ezer forinttal támogatta a hajdani grófok menedékháza helyén kialakítandó faluház építését. Zombik József, a barcsi költségvetési üzem főmérnöke társadalmi munkában elkészítette a terveket és az üzem elvégezte az építési munkákat. A jó szervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően június 4-én ünnepélyes keretek között vehette birtokba Drávaszentes lakossága a faluházat. A település lakossága társadalmi munkában az épület környezetét tette rendbe. Kővári Gyulámé, a barcsi művelődési központ gazdasági vezetője, a szervezői munka sokirányú tevékenységét látta el példásan. A falu főterén, az ugyancsak nemrég helyreállított római katolikus templommal szemben elhelyezkedő épület harmonikusan illeszkedik a környezetbe. Rusztikus külső és belső megjelenése nem hivalkodó, mégis vonzza a tekintetet. Az épületben kapott helyet a heti egy alkalommal működő orvosi rendelő várószobával és mellékhelyiségekkel. Felszerelése a körzeti ellátást biztosítja. Régi igénye teljesült a falu népének azzal a kis helyiséggel is, amelyben a közeljövőben a napi két órában működő posta kap helyet. A szolgáltatás beindításához szükséges engedélyt a napokban kapják meg a pécsi postaigazgatóságtól. Az úgynevezett párthelyiség egyszerű berendezése egyéb klubfoglalkozások, megbeszélések számára is le>- hetőséget teremt. Színes tévé, asztalok, székek várják a vendégeket a 60 személyes klubteremben. Mellette büfé, kamrával és nagyobb méretű hűtőládával biztosítja a rendezvények ellátását. Tervezik, hogy színvonalasabb kulturális programokat is rendeznek itt. Az udvaron levő lerobbant tekepályát most kezdik újjáépíteni. A Faluház tehát elkészült, a szolgáltatások megkezdődtek. Hírlik, hogy több városi fiatal is igyekszik letelepedni Drávaszentesen... Várnai Ágnes Kényelmes autóbusz. Az szaki partról érkezett idegenforgalmi szakemberekkel, akik a déli partiakkal együtt utaznak tovább a Mezőségen ' át az Alföld felé. Az Ibusz Balatoni Területi Igazgatóságának új programja ez a kirándulás, amelyre ezúttal nem turistákat invitált, hanem szállodásokat, idegenvezetőket, partner cégek képviselőit, akik ajánlhatják a vendégeiknek ezt a szórakozásiművelődési lehetőséget. Az úti cél: Kalocsa és az ősi érseki székhelyhez közeli Hajós község, illetve annak híres pincefaluja. * * * Enying, a hajdani Siófok falu járási székhelye, aztán Mezőszilas, a kincseket érő Kincsem nevű kanca „szülőhelye”. A kimúlta után (vagy még előbb?) szobrász által megörökített utolérhetetlen versenyparipáról kötetnyi szakirodalom jelent meg, de Kincsem bevágtatott a szépirodalomba is, különc főurak, ékszeres dámák vágyó tekintetétől kísérve. Mezőszilas — régebben: Szi- lasbalhás — napfényes főutcáján a lassító busz ablakán kitekintve kit látok? Nem mást, mint Kurátor Zsófit, a görög sorstragédiák sűrű közegéből mezőségi földre lépett Németh Lász- ló-i regényhőst, a Gyász Oidipúsz világába illő parasztasszonyát, aki miután férjét, fiát elvesztette, a falu gyanakvó vénasszonysze- me előtt siet a temető felé... Igen ... Németh László számára ez a község volt a magyar falu modellje, s lakói — főként a saját kiterjedt atyafisága — epikájának markáns figurái... Földváron, mielőtt átlépjük a Dunát, eszembe jut, hogy „boldogult úrfi koromban”, egy februári hajnalon derékig meztelenül borotválkoztam itt, a parton (tükröm a folyó volt), majd tovább masíroztam vitézlő társaimmal a képzeletbeli ellenség nyomán. Hadgyakorlat volt. * * * Kalocsa egykori érseke, Tömöri Pál (a „büszke vezér”) viszont valódi és veszedelmes ellenség elé ment az Úr 1522. esztendejében. Feltehetőleg maga sem tudta, mit válalt. Történelmünk ama gyakori alakjai közé tartozik, akik ha úrrá nem is lettek a hazai zűrzavaros állapotokon, de legalább hasznot sem húztak belőle. Sőt! Becsületüket a hősi halál vállalásával tették kétségbevonhatatlanná. Az érseki székhely nyugodt méltósága, a városközpont le- nyűköző szépsége, nyugalma, egy siófoki számára szokatlan rendje, tisztasága megnyugtatóan hat majd a Ba- laton-partról idelátogató külföldi turistákra. A városközpont — megint csák siófoki szemmel — irigylésre méltó. Impozáns érseki palota, katedrális, városháza (ma: Kalocsa Hotel), szentháromság-szobor, a barokk tiszteletet (sőt áhítatot) parancsoló alkotásai, s e stílus kifinomultabb változata: a rokokó, a copf, az empire. A katedrális monumentális orgonáján először Haynald Lajos bíboros érsek jó barátja, Liszt Ferenc játszott (szobra a téren), aki — mint ismeretes — az egyházi zenét is remekművekkel gazdagította. A közeli kanonokház öreg falai között egykor Katona István történetíró kesergett a régmúlt idők szomorúságain, és sorait szorgalmasan rótta a következő nemzedékek okulása végett. (A tudós pap a templomban van eltemetve, 1732-től 1811-ig élt.) A 120 ezer kötetes érseki könyvtárt néhány évvel ezelőtt Keresztury Dezső mutatta be a televíziónézőknek. Most valósággal képrázik a szemem az aranyos bőrbe kötött könyvsorokon (egy Ver- ner nevű helybeli könyvkötő család 8 esztendeig végezte ezt a nagy szakértelmet kívánó munkát) és a szent korona tökéletes másolatán. Asztrik, a legelső kalocsai érsek igen fontos küldetésben járt Rómában a szentatyánál, Szilveszter pápánál, a magyarok fejedelme megbízásából. Fáradozását siker koronázta a szó szoros értelmében : koronát hozott Istvánnak. Történelmünknek erre a szerencsésnek mondható (ezért is ritka) mozzanatára emlékezteti a látogatót a korona másolata, a pálmalevélre örökített szin- galéz kéziratok, a meg nem született báránymagzat bőrére írt, 1240-ből való Biblia és más, csak itt látható unikumok között. A 60 kódex közül, története és külleme miatt különösen érdekes az 1483-ban keltezett úgynevezett Szakáll-kódex. Beck Konrád német kereskedő zarándokutat tett a Szentföldre, s megfogadta, hogy amíg haza nem ér, nem vágja le a szakállát. Nos, ebből a Szentföld-látta szakállból őriztetett még egy nyesedék — csillámlemezek között — az egyébként papírra írt kódex borítóján. » * * A pompázatos miseruhák, drágakövekkel kirakott ereklyetartók. monstranciák, pásztorbotok, főpapi gyűrűk, régi érsekeket ábrázoló olajportrék, bolthajtásos, alkó- vos folyósok lilás árnyai után üdítően hat a kalocsai folklór: a pingálóasszony tulipánjai, a virágos rétre emlékeztető népviselet a táncos kislányokon, és Juca néni csárdája, ahol dicséretes a ragu, és fölséges a birkapörkölt. Juca néni ugyan régóta már az elíziu- mi betérő csárdában főzi a paprikás, tejfölös csirkét habkönnyű galuskával' a régi törzsvendégek részére, akik néha föltehetőleg adunál halászlét is megkívánják, akár csak a töpörtyű- vel meghintett túróscsuszát. A „nagymama” neve most is a cégér, de az üzletet már az unokavő vezeti.) * * * A közeli Hajós község pincefalujában az egymás mellett fehérlő présházutcákat mintha egy szigorú hegybíró óvná az újgazdagok ízléstelenségétől. A szőlőtermelő ősök stílusteremető puritánsága itt a mérvadó. Alapvető követelmény a rend, a tisztaság, a szakértelem, a szőlő- és a bortermelő hagyományok, szokások tisztelete. Jólesik ez a tapasztalat, akárcsak a kol- bászos, tejfölös lángos, valamint az ősz hajú, hajlott hátú gazda topójából csorduló száraz, zamatos hajósi bor. Szapudi András Celladam injekciók kiadása A Biopharm Kft. értesíti az érintett betegeket, hogy a Celladam-injekció nyílt klinikai vizsgálatában részt vevő, igazolvánnyal rendelkezők számára az injekció kiadását augusztus 1-jéig négy budapesti gyógyszertár végzi: a 208. sz. (II., Lajos u. 35.), a 604. sz. (VI. Népköz- társaság útja 26.), a 910. sz. (IX., Üllői út 39/43.) és az 1301. sz. (XIII., Szent István krt. 28.), Augusztus 1-jétől a budapesti beteg ugyanott. a vidékiek a lakóhely szerinti gyógyszertári központokon keresztül jutnak az injekcióhoz. Az igaolvánnyal még nem rendelkező, de a feltaláló listája szerint Celladamra beállított fővárosi és vidéki betegek július 31-lg dönthetnek a vizsgálatban való részvételről, igényük esetén az igazolványt és az első havi adagot a XIII., Szent István krt. 28. alatti gyógyszer- tárban kérhetik. (MTI) Rój Medvegyev ítéljen a történelem A terror nem ismer kíméletet A Szitálini által létrehozott terrorgépezet egyik első eleme ártatlan emberek letartóztatása volt. A gépezet azonban nemcsak a kényelmetlen emberek elszigetelésére vagy megsemmisítésére jött létre: meg kellett törni akaratukat is. Rá kellett kényszeríteni őket arra;, hogy hamis vallomásaikban elismerjék a kémke. dést és a kártevést; rá kellett bírni őket. hogy a „nép ellenségeinek" nevezzék magukat. Ezt azonban a nyomozás törvényes módszereivel és formáival nem lehetett végrehajtani. Ezért Sztálin a „nép ellenségeivel” szemben szentesítette a ráhatás fizikai módszereinek alkalmazását. Kínzás korlát nélkül Tudjuk, hogy még a „szent” inkvizíció is bizonyos keretek közé próbálta szorítani a kínvallatásokat. A belügyi népbiztosság számára nem volt semmiféle korlátozás. Az elvadult nyomozók nemcsak verték, hanem meg is nyomorították a foglyokat. Kiszúrták a sze. műket, letépték a körmüket, átszűrték a dobhártyájukat, eltörték kezüket-lá. bukat, izzó vassal égették őket, megnyomorították nemi szerveiket. I. Hanszuvarov ismert pártmunkás a vizsgálat során 10 napig egyfolytában vízben állt. Sztanylszlav Kosztár felesége elmondta, hogy férje hóhérai — miután nem sikerült Öt meg. törniük •- 16 éves lányát bevitték abba a szobába, ahol a kihallgatás folyt és apja szeme láttára megerő- szakoltók. Ezek után Kosztár aláírt minden „vallomást”; lánya pedig, a börtönből kikerülve, vonat alá vetette magát. Előfordult, hogy a férjet felesége, a feleséget férje szeme láttára kínozták meg... tszaak Rubin húga a következőket írta bátyjáról: „Minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék.,. Közölték például vele, hogy a felesége súlyos beteg, amire azt felelte: mem tudok rajta segíteni, magamon sem tudok segíteni." iElőfordult, hogy a vizsgálótiszt barátságosan beszélt vele: „Iszaak Iljics, erre a pártnak van szüksége." iEgyidejűleg folytak nz éjszakai kihallgatások is. Ilyenkor egyetlen percre sem hunyhatta le a szemét, azonnal felkeltették, záporoztak a kérdések, gúnyol, ták lelki erejét, „mensevik Jézuskának" nevezték. Egyik éjjel levitték a pincébe, ahol több börtöntisztviselö és egy Vasziljevszki) nevű fogoly várta. Ennek fivérem jelenlétében a következőt mondták: magit, azonnal agyonlőjük, ha Rubin nem tesz vallomást. Vasziljevsz- kij térden állva könyörgött a fivéremnek: Iszaak Iljics. mibe kerül magának, vallomást tenni?! A fivérem azonban rendíthetetlen és nyugodt maradt, még akkor is, amikor Vasziljevszkíjt ott helyben agyonlőtték. Annyira biztos volt az igazában, hogy még ezt a szörnyű megpróbáltatást is elviselte- Másnap éjjel ismét levitték a pincébe. Ezúttal egy fiatal egyetemistának látszó embert talált ott. Amikor az egyetemistával közölték: magát agyonlőjük, mert Rubin nem tesz vallomást, a fiatalember széttépte a mellén az inget és felkiáltott: »Fasiszták, csendőrök lőjetek!« Azonnal agyonlőtték. A fiatal fiú kivégzése megrendítette fivéremet." Alekszej Sznyegov tanúsága szerint a belügyi nép- biztosság lendngrádi részlegének kínzókamráiban néhány foglyot a betonpadlóra ültettek^ és négy oldol. ról szögekkel kivert ládával borították be. Felül egy rács volt, amelyen keresztül a foglyot naponta egyszer megnézte az orvos. Ilyen egy köbméteres ládá. ba ültették a kisterrrtbtű fciznyegovot és a hórihorgás Pavel Dibenkót, az első szovjet kormány hadügyi népbiztosát. bement, az asztalon két üveg állt,. Az egyik vízzel, a másik vodkával tele.., Kivégzések p pincében A „legsúlyosabb büntetésre" ítélteknek csak egy részét tartották valamilyen oknál fogva néhány napig vagy olykor hónapokig sl- ralomházban. Legtöbbjüket mindjárt a tárgyalás után kivégezték. Ez különböző módon történt: az embereket tarkón lőtték a lépcsőn vagy a börtönfolyóson, csoportosan ag.vontlőtték őket a pincéin n. Egyes elbeszélő- sek szerint a kivégzések ide* jén egy traktormotort járattak, hogy az utcán ne hallják a lövéseket. Más moszkvai börtönökből u város környékére vitték kivégzésre a foglyokat. J. P. Frolov feljegyezte a kísérőcsapatok egyik katonájának az elbeszélését. A katona többször kísért főbelövésre ítélt embereket. Az egyik moszkvai temető mögötti üres térre vitték és ott, a temető fala tövében lőtték agyon az elítélteket. Két ember foglalkozott ezzel, akik ott laktak egy viskóban. Amikor a kísérőosztag odaszállította az elítélteket, a kunyhóból előjött az egyik részeges arcú férfi, átvette az okmányokat és a foglyokat, s ott helyben mindjárt agyon is lőtte őket. A viskóban, amelybe a katona egyszer Börtönállapotok Azokra az emberekre, ukt. ket nem végeztek ki, több éves börtön várt. Ezekben a börtönökben a rendtartást a végletekig megszigorítot. ták. Az egyszemélyes cellákba akar öt embert Is, a tízszemélyesekbe pedig 10. 50 embert zsúfoltak össze. A foglyoknak megtiltották hogy az ablakhoz menjenek, hogy nappal a priccsen heverjenek, sőt olykor még azt is, hogy beszélgessenek. A legcsekélyebb űrüggyel magánzárkába csukták őket, megvonták tőlük a sétát, & levelezést.-Az egyik cella ajtaja előtt megállítottak — mond. ja el visszaemlékezéseiben M. tsov, volt katonai ügyész. — A felügyelő kinyitotta a zárat, feltárta az ajtót, és szó szerint betuszkolt a cellába ... Ha visszagondolok arra, amit a mennyországról és a pokolról hallottam, hát ez a cella igazi pokol volt. A 40 négyzetméteres cellában mintegy 270 embert tartottak. Az emeletes prics- csekkel zsúfolt cellában kellett valahogy elférniük az oda beterelt foglyoknak. Az emberek ott nyomorogtak a priccsek alatt, a prics- cseken, sőt <a sarokban a nagy kübli fedelén is.”
