Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 5,30 Ft Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága TÚLÉRETT A CSERESZNYE, TEREM A MEGGY Gyümölcsszüret Látrányban Kimmel Emil szóvivőhelyettes nyilatkozata DÖMPING ÉS ÁRINGADOZÁS i Az egykori Szarvas vendéglő mai épülete Kaposváron. Vendéglőkről, vendéglátókról és vendégekről szóló ösz- szeállításunk a 8. oldalon olvasható. Rázza-rázza a Schaumann dán rázógép a roskadozó cseresznyefákat. Hullik a befőznivaló, telnek a konté­nerek. Horváth János, a lát- rányi Alkotmány Mgtsz gyü­mölcságazatának vezetője azonban elégedetlenül szem­léli a termést. Az elégedet­lenséget magyarázva a láto­gató előtt is világossá válik, túlérett és éretlen szemek potyognak a fákról. 88 hektáros az ültetvé­nyük, ebből 19 hektár a cse­resznye, 69 hektáron terem a meggy. Cseresznyéből há­rom fajtát termelnek: he- delfingenit, germersdorfit és solymárit. Mindhárom ki­váló konzervgyári alap­anyag, Nagyatádra szállít­ják. Sajnos, az időjárás megtréfálta a gazdaságot: a fajták egymásba értek, nincs érési folyamatosság. A fá­kon még látható termést fel­ajánlják a szesziparnak, ta­lán így értékesül. Lassan befejeződik a cse­resznyeszezon, várhatóan 8 vagonnyi termést tudnak le­szállítani. A rázógépet ez a gyümölcsfa nehezen tűri. Eléggé erős a mézgásodás, hamar kipusztulnak a fék. A gyümölcs mintegy har­minc százaléka sérül meg a betakarítás során, a többi befőttnek alkalmas minősé­gű. Űjabb látogatók érkeznek a gyümölcsösbe, a székesfe­hérvári hűtőház szakembe­rei jöttek egyeztetni a meggyszállítás ütemezését. Elégedetten szemlélik a ter­mést, bár itt is tapasztalha­tó összeérés a fajták között. A megbeszélés után Horváth János így folytatja: — Meggyből is három faj­tát tartunk, szintén az éré­si folyamatosság miatt. A cigány, a pándi, az újfehér­tói fürtös kiválóan hűthető. Jó konzervgyári alapanyag mind; 35—40 vagonos ter­mésre számítunk, ha a gép végig hibátlanul dolgozik, s 60 fát tud lerázni óránként. A szedési veszteség ennél a gyümölcsnél 10 százalékon belül van. Látrányban „kulcságazat” a gyümölcs. Az adatok bizo­nyítanak: a 8,5 millió forin­tos bevételből 6,5 millió a ráfordítás. Persze a bevéte­li tervet befolyásolja az idei gyümölcsdömping miatti áringadozás. Szerencsére ér­tékesítési biztonságot ad a több éves szerződéses part­neri viszony a feldolgozók­kal. A gyümölcsösben egész évben húszán dolgoznak. Ilyenkor, szüret idején azon­ban a varroda dolgozói kö­zül sokan jönnek segíteni — épp úgy, mint ősszel a sző­lőbe. Szaporodnak a fóliával bélelt konténerek a szállító- jármű platóján; hamarosan indulhat az újabb szállít­mány a konzervgyárba Nemsokára a boltok polcán látjuk viszont a látrányi cse­resznyét, meggyet. Az ötödik falu Új bolt Hedrehelyen A Szarvas vendéglő — egykor Az MSZMP Központi Bizottsága péntek reggel 9 óraikor megkezdte ülését. A kongiresszus összehívására és előkészí­tési rendjére a Politikai Bizottság megbízá­sából Grósz Károly főtitkár tett javaslatot. Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese az MTI-nek elmondta: a főtitkár beszámolója és az ezt követő vita nem pusztán a kong­resszus időpontjáról és annak lebonyolítá­sáról szólt, hanem arról is: mit kell tenni azért, hogy a párt legfelsőbb fóruma a meg­újulás szellemében végezhesse mimikáját. A Központi Bizottság mélyreható elem­zés igényével vizsgálja a belpolitikát, a párt belső helyzetét és azokat a problémákat, amelyék a párttagságot és az egész közvé­leményt egyaránt foglalkoztatják. A vitában húsznál többen jelentkeztek hozzászólásra, s a tájékoztatás időpontjáig, délután 4 órá­ig hatan kaptak szót. A feltehetően elhúzó­dó ülésen már elhangzott hozzászólások szenvedélyességet, elszánt, tisztázó egység- keresést tükrözneik. A testület várhatóan nem tárgyalja meg azt a már előre bejelentett témát, amely­nek során meg kívánja fogalmazni az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a val­láshoz. Ezt egy későbbi időpontra halaszt­ja. Ugyaniakkor az első napirendi pont ke­retében véleményt cserélnek annak a bi­zottságnak a jelentéséről, amelyet Fock Je­nő vezet és a megüresedett párttisztségekre tesz javaslatot Tényszerűbb, teljesebb információ, hír­adás tehát valószínűleg csak szombaton, a vita lezárását és a döntéshozatalt követően lesz. (MTI) Dr. Horváth Ferenc csurgói képviselő mél­tánytalannak tartot­ta, ahogy munkatár­sunk, Bíró Ferenc ró­la, közéleti tevékeny­ségéről beszámol la­punkban. Előbb kriti­kus levélben, majd a Magyar Nemzet ha­sábjain tette szóvá „pőrét" a Somogyi Néplappal. Természe­tes tehát, hogy nyil­vánosságot követel a „kinek van igaza?" kérdés. Saját mundé­runk védelmében vi­szont nem kívánunk döntőbírók lenni . . . Sőtl A kérdés eldön­tésénél - úgy véljük- izgalmasabb az érvek, vélemények, nézőpon­tok kultúrált, ám ke­mény csatája. A kép­viselő ugyanis „ring- be” szólította az újság­írót, aki e szópárbaj­nak nemcsak része­se, hanem hűséges krónikása is. Az írás a 7. oldalon olvasható. Hedrehely tipikus kis te­lepülés. Bukovics József, a kadarkúti áfész elnöke mondta, hogy' a körzetük­höz tartozó falvak közül a legtöbbnek alig ötszáz lako­sa van. Ám az ott élő em­bereknek Is vannak igénye­ik, ezért döntöttek az üzle­tek korszerűsítése mellett. Hedrehely az ötödik falu, ahol korszerűsítették a ke­reskedelmi ellátást. Még az idén újaibb boltot nyitnak Kadarkútoflj, a volt vasút­állomás épületében, és Bárdudvarnokom is felújít­ják az élelmiszerüzletet meg Teljesítettük a ránk bízott feladatot Erdős André nagykövet a párizsi tanácskozásról a büfét. A hedrehelyi fel­újítás és a korszerűsítés 4.2 millió forintba került. Ez egy olyan kis áfész eseté, ben, mint a kadarkút!, ez jelentős beruházásnak szá­mít. Szükség volt rá! így a mészöv KTA-alapjának a segítségét kérték, banki hi­telt vettek föl és a további munkákhoz a tagság segít­ségét is kérik, bár az elnök véleménye szerint erre nem 'nagyon lehet számítani, hi­szen' a lakosság nagyon is 1 meggondolja' manapság, hogy hová teszi a forintja­it. Segített viszont a helyi termelőszövetkezet, hiszen néki is érdeke, hogy a tag­ság megmaradjon, ellátása biztosítva legyen.. A felújí­tott hedrehelyi bolt raktá­raival együtt 170 négyzet- méteres, s 120 négyzetmé­tert kapott az italbolt is. Melegkonyhával ugyan nem rendelkeznek, de szíiwona. las ellátást ígérnek. Az európai helyzet embe­ri dimenziójával foglalkozó párizsi találkozó záró ülé­sén Erdős André magyar nagykövet is megvonta a négyhetes tanácskozás mér­legét. Rámutatott: a pári­zsi értekezlet azt bizonyítot­ta, hogy a résztvevő orszá­gok felismerték a nemzet­közi biztonság humanitá­rius összetevőjének jelentő­ségét az államközi kapcso­latokban. „A találllkozó ki­elégítő eredménnyel ért vé­get, teljesítettük a bécsi utó­találkozón ránk bízott fel­adatot.” Sajnálatát fejezte ki viszont, hogy nem sike­rült megfogalmazni bizo­nyos közös következtetése­ket, amelyek reális képet adtak volna az eszmecseré­ről és rámutattak volna, hogy az elhangzott javasla­tok vizsgálata folytatódik más fórumokon — így jö­vőre Koppenhágában^ majd 1990-ben Moszkvában. A magyar nagykövet vé­leménye szerint az európai történelem fontos átmene­ti szakaszában tartunk, amelyben erőfeszítések tör­ténnek a pozitív folyamatok elmélyítésére és intézmé­nyesítésére. Erdős André méltatta, hogy Párizsban olyan javas­latok születtek, amelyek társszerzői között mind a három országicsoporthoz tartozó államok megtalálha­tók — 36 javaslat közül 9 ilyen volt. Küllőn is kitért a közös európai jogi térség francia—szovjet javaslatá­ra, amihez Magyarország is csatlakozott és rámutatott, hogy ez a gondolat a hel­sinki folyamat lényegét, fő irányát képviseli. Magyar, ország is olyon Európát sze­retne látni, amelynek a jo­gi felfogása és gyakorlata összhangban van és nem tartja kívánatosnak, hogy a jogállam külön kelet- és nyugat-európai változat­ban létezzen. A magyar küldöttségve­zető az MTI tudósítójának nyilatkozva kijelentette: „Hazánk szerette volna, ha sikerül kidolgozni olyan zá­ródokumentumot, amely ha szerény és általános megfo­galmazásban is, de adott volna egy-két tartalmi ele­met. Történt is kísérlet ilyen kétoldalas, értékelő záróközlemény szerkeszté­sére, amivel tudtommal 34 küldöttség egyetértett, de a közmegegyezéshez a 35. (Románia) is kellett volna. A párizsi találkozó így köz­lemény nélkül ért véget. Ezt nem tartom drámai esetnek, hiszen egy konfe­renciasorozat első állomá­sáról volt szó és a követke­ző két állomáson' folytató­dik a munka. A budapesti kulturális fórumon sem si - került dokumentumot létre, hozni, mégis nagy jelentősé­gű volt, és rányomta bélye­gét az egész bécsi utótalál­kozóra. A küldöttségek kul­turális, oktatási vonatkozás­ban támaszkodtak azokra a gondolatokra, amelyek a kulturális fórumon már elhangzottak.” MA A képviselő és az újságíró vitája

Next

/
Oldalképek
Tartalom