Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

4 Somogyi Néplap 1989. június 15., csütörtök Felújították a medencét Befejezték a budai Ve­gyesipari Kisszövetkezet szakemberei az igrali gyógyfürdő gyermekme­dencéinek és az egyik belső medencének a fel­újítását. Az üvegszálas műgyapottal bevont, fes­tett medence túl azon, hogy ízlésesebb, prakti­kusabb is lett. A szak­értők szerint 10—15 évig különösebb kezelést nem igényel. KISOSZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS 1160 magánüzlet Somogybán Egy éve új formában mű­ködik a Kiskereskedők Or. szagos Szervezetének elnök­sége, amely .tegnap Siófo­kon, a Fővárosi Tanács üdü­lőjében tartotta ülését. Dr. Baradlai György elnök el­mondta: — Megvitattuk az új gaz. dáikodási és ügyviteli sza­bályzatot, a szervezeti appa­rátusra vonatkozó új mun­kaügyi szabályzatot. Tár­gyaltuk szolgáltató irodá­ink munkáját, amelyek fő­ként adótanácsadással, adó­bevallások készítésével, könyvvezetéssel állnak tag­jaink rendelkezésére. Emel­lett az áprilisi országos kül­döttgyűlés állásfoglalásai­nak időarányos végrehaj­tásáról is beszéltünk. Ak­kor számtalan új gondolat, ötlet hangzott el, amelyből ERDÉLYI BARÁTI KÖR Segítenek a Somogyba érkezetteken 134 alapító taggal márci­usiban jött létre a somogyi Erdélyi Bánáti Kör. Fő cél­juk, hogy világnézetire vagy pántállásra való tékimtet nél­kül összefogják e megyében a magyarságért, a határain­kon túl élő nemzeti kisebb­ségek sorsáért felelősséget érző erőket. Elősegíteni kí­vánják az erdélyi menekül­tek — számuk a megyében már meghaladja a 400-at — „új hazára” találását, a rá­szorulók helyzetének javítá­sát. Közreadták például mindazoknak a szerveknek és intézményékinek a listá­ját — pontosan megjelölve még az ügyintéző személyét is —, ahová az erdélyi me­nekültek különféle gondja­ikkal fordulhatnak. Támo­gatják a különféle önsegítő formákat, a szolid airitás mindenféle megnyilvánulá­sát, s gyűjtéssel, anyagilag is próbálják segítenei beil­leszkedésüket. E célból nyi­tottak számlát az OTP me­gyei igazgatóságán (száma: „Erdélyi Baráti Kör” 790.4133). . Fontos feladatuknak te­kintik, hogy — miután a ko.' rábbi években a téma több vonatkozása tabunak számí­tott — széles körű felvilágo­sító munkát végezzenek el. .sősonban a fiatalok körében, .bemutatva az Erdélyben élő .népek múltját és jelenét, kultúráját, népszokásait, gondolkodásmódját. Ennek kapcsán fórumokat, kultu­rális programokat, vetélke­dőket szerveznek. Csatlakoznak minden olyan kezdeményezéshez — együttműködve a különféle szervezetekkel, közösségek­kel és egyházaikkal —, amely az erdélyi magyarság nyel­vének, hagyományainak őr­zését szolgáljál, s amely til­takozik a falurombolások és az emberi jogok megsértése ellen. Az Erdélyi Baráti Kör ak­tivistái jól érzékelik, hogy az esetleges szélsőséges megnyilvánulások többet ártanának az erdélyi ma­gyaroknak, mint amennyit segítenének. Az MSZMP ka­posvári reformlkörének má­jusi nemzetiségi platformjá­val egybecsengően ezért le­szögezik elvi nyilatkozatuk­ban, hogy nem céljuk a gyű­löletre gyűlölettel válaszol, ni. Ügy ítélik meg, hogy az erdélyi magyarokhoz ha­sonlóan a román nép is sínyli az átgondolatlan pali. . tika és a terror következmé­nyeit, ezért vélü'k is szolida­ritást vállalnak. A kör olyan társadalmi közhangulat megteremtésé­re törekszik, amely a mene­kültek ügyét nem egyszerű­síti belügyi, államigazgatási kérdéssé, hanem nemzeti ügyiként kezeli, s az együtt­érzésre alapoz. Csirke, pulyka Szentesről # Árat csökkentettek A Makovecz Imre vezette Makan a Kisszövetkezet ter­vezte, a dunaújvárosi épí­tőipari vállalat valósította meg azt a boltot, amelyet tegnap nyitott meg a Szente­si Baromfifeldolgozó Vál­lalat a siófoki vásárcsarnok galériájában. Az alföldi cég országos üzlethálózatának ötödik boltja a siófoki, amely a Bálátan-panti város lakossága, valamint az itt . üdülők ellátását hivatott .szolgálni. A szentesi baromfi már a tavalyi szezonban is megjelent a vásárcsarnok, ban, s a naponta szállított friss áru népszerűnek, ke­lendőnek bizonyult. Szep­temberben ideiglenesen megszakították az árusítást, hogy megépítsék színvona­las üzletüket Mike Gyula kereskedelm' főosztályvezető elmondta, hogy ezután js napapta ér­kezik a friss áru Szentes­ről: a többi között a kony­hakész csirke, liba és puly­ka. Nagy választékban kí­nálnak baromfifelvágottat, s naponta másfél tonna áru értékesítésére, havonta 800 ezer — egymillió forint for­galomra számítanak. Figyelemre méltó, hogy a vásárcsarnok földszintjén árusító (egyébként igen szín­vonalasan működő) zalaeger­szegi baromfiüzletben csök­kentették az árakat, miután a „konkurencia” megjelent. (Szapudi) jó néhány már megvalósult: a Kereskedelmi Minisztéri­um számunkra kedvező vál. toztaíásokat hajtok végre. Vannak azonban továbbra is munkánkat hátráltató, akadályozó intézkedések, rendeletek. Újra kell gon­dolni például az adójogsza­bályokat és a társadalom­biztosítási járulékról szóló rendelkezést. Az országos elnökség megismerkedett a Somogy megyei szervezet munkájá­val is, amelyet igen’ ered. ményesnek értékelt. Kertész Rezső, a Kisosz Somogy me­gyei titkára a megye sajá­tosságairól beszélt: — Megyénkben az összes kiskereskedelmi boltháló­zat 42,4 százaléka van ma­gánkézben, s ez 1160 üzletet jelent Á vendéglátásban hat évvel ezelőtt 24,9 százalék volt, ma 46,6 százalék van magánkezelésben, tehát 742 üzlet. A Balaton-parti ide­genforgalom nem csekély többletfeladatot tartogat számunkra. Nemcsak a helyi lakosokat, a hazai turistá­kat,, hanem a más országok­ból érkezőket is el kell lát­nunk, lehetőleg minél ma­gasabb színvonalon, hisz nem mindegy számunkra sem, hogy milyen a hírünk a nagyvilágban. A tóparton 1350 üzletünk van, amelyből 835 csak idényjelleggel tant nyitva. Sajnos, munkaerőhelyze­tünk igen változó, túl nagy a fluktuáció, s évente mint­egy 30—40 százalékos a vál­tozás. Ezért folyamatosan, évről évre igen nagy gondot kell fordítanunk arra, hágj' kellőképpen felkészítsük a kiskereskedőket a minden­napi feladatokra. (Gyarmati) A főszezon küszöbén Külföldön a konkurencia Színesedik a part, egyre több a vendég. Az elősze­zonnak nevezett időszak vé­get ért, kezdődik a balatoni főidény. Az idegenforgalom szakemberei tudják: noha általában három hónapos szezonról beszélünk, valójá­ban a csúcsidény nem több hát-nyolc hétnél, ennyi idő alatt kell mindent megvaló­sítani, amit a vendégfogadó cégek — és a magán vállal­kozók — elterveztek. (Ez természetesen a balatoni idegenforgalomból származó jövedelemre is vonatkozik, különös tekintettel a ke­mény valutára.) A többi kö­zött erről a terveket, felada­tokat is meghatározó sajá­tosságról beszélgettünk az IBUSZ Balatoni Területi Igazgatóságának vezetőivel, Borlai László igazgatóval és Villangó József kereskedel­mi igazgatóhelyettessel. — Borlai László „új em­ber’’ a Balaton parton: ahogy itt mondani szokták, az idei az első „szezonja". Eddig hol dolgozott, és milyen el­képzelésekkel érkezett Sió­fokra? — 1963 májusától az IBUSZ a munkahelyem. Bu­dapesten kezdtem a pályá­mat, majd 1985. január 1- jétől (a területi igazgatósá­gok megszervezésekor) kine­veztek az alföldi területi igazgatóság vezetőjévé, öt megye tartozik ehhez az igazgatósághoz — Hajdú-Bi- har, Békés, Csongrád, Szol­nok és Bács-Kiskun —, melynek Békéscsaba a köz­pontja. Szamos idegenfor­galmi nevezetesség található ezen a területen, a többi között Bugac, az Európa hí­rű Hortobágy és a jelentős kulturális hagyományokkal bíró, szép alföldi városok (a többi között Szeged és Deb­recen), valamint sok nép­szerű gyógyfürdő. Az Alföldön kevesebb a vendég — főként a nyuga­ti —, mint nyáron a Bala­tonon. Éppen ezért az árak ott sokkal kedvezőbbek. Az Alföldön még megfizethető például a vendéglői koszt a magyar ember számára is, és hadd tegyem hozzá: a vendégszeretetet is másként értelmezik, mint itt. Nincs például különbség vendég és vendég között, mondjuk a kemény valutával érkező nyugati javára. No és az idegenforgalomban dolgozók még nincsenek „elrontva”, mint, sajnos, oly sokan kö­zülük Budapesten és a Ba­latonnál ... — Az utóbbi megjegyzé­séből arra következtetek, ÚTTAL AN VÁSÁRTÉRI ÚT Csak a kátyúzásra futja Ha akadályversenyt kí­vánna valaki rendezni, mindjárt ajánlanék egy nagyszerű, jól kiépített pá­lyát. Nagy szó ez* a nehéz gazdasági körülményeink közepette! Nem kell földet hordáin!, mesterséges ugra­tólkait, bökatörőket fabrikál­ni. A jelentkezőiket elcipel­ném a kaposvári Vásártéri útra — vagy ahogyan a köz­nyelv hívja: Marhahajtó, út­ra, és magukra hagynám őket, hadd gyönyörködje­nek ebben a „csodáiban”. Azon-az útnak csúfolt ös­vényen a marhák (állatok) sem mennének végig: vissza­fordulnának és fityiszt mu­tatnának a gazdáiknak. Pe­dig nap nap után teherautók sora éviekéi keresztül, a pi­lóták káromkodnak, szidják az építőket. Évek óta ez megy. Káromkodás, leve- lezgetés, tervek... És min. den marad a régiben. A talaj a hibás, mert viz­enyős, mert lefolyástalan és kilöki magából az úgy-ahogy megépített utat. Három év­vel ezelőtt készült el a leg­utolsó terv az útszakasz át­építésére. A városi tanács a Közúti Építő Vállalattól kért és kapott is árajánlatot: ak­koriban hárommillió forin­tért járható utat készítettek volna. Most tálán tízmillió forint is kevés lenne — de három sincsen. A gödrök, a tócsák, a ten­gely. és bokatörés marad. László Tamástól, a városi tanács munkatársától meg­tudtam : a megyeszékhely út­jainak fenntartására mintegy tízmillió ■ forintot fordíthat­nák. Az összegeit évekkel ez­előtt állapították meg. A pénzből másfél millió fo­rintot a közllékedési táblák cseréje visz el. El lehet kép­zelni, mire elég az a tízmil­lió forint. A terv szerint legalább egy méterrel: kellene meg­emelni az utat, hogy hosszú ideig használható legyen. Most viszont csak a kátyú­zásra futja, de ebben az év­ben még nem jutattak el odáig’az útjavítók. F. L. hogy már kellően tájékozó­dott kies partunkon. Mit ta­pasztalt még? — Amikor idejöttem, né­hány illúzióval, alaptalan hiedelemmel le kellett szá­molnom. Jelesen, hogy itt kemény munka nélkül is dől a pénz az idegenforgal­mi cégekhez, s hogy az itte­ni fogadási feltételek mél-, tóak a Balaton világhíréhez. Szó sincs róla. Az a bizo­nyos hat, jó esetben 7—8 hét, tehát a főszezon rend­kívül nagy terhet ró az ide­genforgalomban dolgozókra, s talán ez is oka annak, hogy helyenként nem úgy bánnak a vendéggel, ahogy illene, ahogy a fogadók ér­deke is megkívánná. % Mert nyilvánvaló: az elő­zékenység, az európai maga­tartás a fogadók részéről olyan követelmény, melynek hiánya előbb utóbb jelentős erkölcsi és anyagi vesztesé­geket okozhat a jelenleg még „húzónak” nevezett ágazat­nak. Ezt megelőzendő, bizo­nyos szemléletváltozásra van szükség a Balatonnál, még akkor is, ha a főszezon eset­leges zsúfoltsága nagy erő­feszítésekkel jár. Ami pedig a feltételeket illeti... Őszintén szólva, kétségbeejtőnek tartom a siófoki szállodasor állapo­tát. Esőben elönt mindent a víz, de száraz időben is ne­hezen lehet közlekedni a gödrös, elnyűtt járdákon. Szinte érthetetlen számom­ra, miért jön ide még min­dig olyan sok külföldi... Fontosnak tartom a program mok úgynevezett felfrissíté­sét. Remeknek • ígérkezik az új lehetőségek közül a Ma- hart-al közösen értékesíten­dő sétahajózás a Csobánc nevű nosztalgia motoroson, vagy a Kalocsa—Hajósi pin­cefalu meglátogatása, vala­mint a három balatoni me­gyének a tótól távolabb ta­lálható nevezetességeinek megismertetése. Lényeges­nek tartom az együttműkö­dést a többi idegenforgalmi vállalattal, hiszen nekünk nem a hazai utazási irodáit a konkurenseink, hanem — valamennyiünkéi —az olasz, a görög, a spanyol és a por­tugál tengerparti cégek, ame­lyek igyekeznek a mi ára­inknál olcsóbban adni a „minőséget” is. — Milyennek látja a ke­reskedelmi igazgatóhelyettes az IBUSZ lehetőségeit a fő­idényben, s beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket az előszezon? — Á már tavaly elkezdett szervezések eredményeként olyan szerződéseket kötöt­tünk a szállodavállalatokkal és a magánházak, villák tu­lajdonosaival, amelyek má­jus óta „élnek”. A töltést is megkezdhettük a múlt hó­napban, különösen a nyugati országokban munkaszünet­tel járó katolikus ünnepe­ken. Ezek közül az Ür nap­ja volt a legutolsó, amikor a szállodasoron egyetlen szoba sem maradt vendég nélkül/» az Ezüst- és Arany­parton pedig 49 nyugati autóbusz parkolt, amelyre legutóbb ’85 nyarán volt pél­da. Az előszezonban 20 száza­lékkal több vendégünk volt, mint a múlt év azonos idő­szakában. A magánházakba szintén sokan érkeztek, s ez annak is köszönhető, hogy az IBUSZ több mint 50 szá­zalékos kedvezményt adott ez időszakban. A tavalyi előszezonban 10 házat „ad­tunk el”, az idén hatvanat. Jövőre is tervezzük ezt a kedvezményt. A Pannónia szállodáiban 1904 ágy van összesen, ebből 1600-at az IBUSZ bérel. A magánhá­zaknál 12 ezer ággyal ren­delkezünk (ehhez még 2 ez­ret szeretnénk szerezni), s ezek zöme önálló villákban van, vízközeli épületekben. Már az idén béreljük a földvári MSZMP üdülőt is, mely Ferien Club néven nyugati vendégeket fogad. A széplaki SZOT Ezüstpartiak a napokban ajánlottak fel egy 150 vendéget befogadó épületrészt. — Tudom, nem szívesen beszélnek róla, de elkerül­hetetlen a kérdés: nem tar­tanak-e attól, hogy a Pan­nónia Szálloda és Vendéglá­tó Vállalatnál történt szal­monella fertőzés után ne­hézkessé válik a szállodák töltése? — Egyelőre nem érkeztek „lemondások”, de a kár (az anyagi és az erkölcsi egy­aránt) elkedvetlenítő. A Sió­fok étteremben két NSZK- beli, egy szovjet és egy NDK- beli csoport tagjai beteged­tek meg. Közülük ketten súlyosan. Ez az eset árra. fi­gyelmeztet, hogy a higiéniai követelményeket szigorúan be kell tartani, mert igen könnyen megtörténik a baj. Az IBUSZ ilyen esetben je­lentős kártérítést fizet a pó­ruljárt turistáknak. (A szám­lát természetesen továbbít­juk a Pannóniának.) — Ismeretes, hogy Önök nemcsak be (külföldről), ha­nem ki is (külföldre) utaz­tatják a vendégeiket. Hová utaznak szívesen például a siófokiak? — A siófokiak és a kör­nyékbeliek is a legszíveseb­ben (érdekes módon) tenger­partra utaznak. A görög tengerparti apartmanokat már mind eladtuk a hely­belieknek, akik szeptember­ben és októberben fognak odautazni. Még mindig nép­szerűek az isztambuli utak is. A Csongrád megyei IBUSZ szervezi, de Siófokon is értékesítjük a török ten­gerparti üdülést. Ott még októberben is 20—25 fokos a tenger vize és nem ritka a 30 fokos hőmérséklet sem. Egy rendhagyó utazást is ajánlunk az idén vendége­inknek: elindítjuk ugyanis a Liliput nevű kisvasutat a Balaton-parton. (Sz. A.) AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! DOMUS-ÁKCiO Előleg nélküli hitelvásárlást indít a Kani­zsa Domus. június 15-től június 30-ig. Készpénz befizetése nélkül vásárolhat ná­lunk: — BÚTORT — TEXTILÁRUKAT — VILÁGÍTÁSI CIKKEKET — kempingfölszerelest — EGYÉB LAKBERENDEZÉSI CIKKET 5000—70 000 Ft-ig 6 hó—3 éves lejárattal KANIZSA DOMUS Nagykanizsa, Magyar u. 189. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! (105863)

Next

/
Oldalképek
Tartalom