Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
1989. június 14., szerda Somogyi Néplap 5 MEGHATÁROZÓ EVEK Beszélgetés Fejtő Ferenc történésszel Fejtő Ferenc az emigrációban élő magyar történésziek doyenje. Századunk nagy tanúja: József Attila tehetségének egyik felfedezője, Károlyi'Mihály bizalmasa, párizsi sajtótiitkára, az európai szociáldemokrata mozgalom számos kiemelkedő személyiségének barátja. Most 50 év után először hazautazik Nagy Imre és sorstársai temetésére. — Milyen érzés ennyi év után hazalátogatni? Egyáltalán hazautazásnak érzi? — Az embernek mégiscsak az a hazája, ahol született és az ifjúságát leélte. Persze 51 év itt-.tartózkodás után Franciaországot is hazámnak érzem. Magyarországon sokan fognak nekem hiányozni. Bizony nem sokat találok már a nemzedékemből. Kolozsvári Grandpierre Emil a kevesek egyike kortársaim és kollégáim közül, akik még élnek, vagy Kosáry Domokos. — Fejtő Ferencet Nyugaton a népi demokráciák történetének egyik legjobb ismerőseként tartják számon. Miért ikerültek válságba ezek az országok ebben az évtizedben? íHogyan látja például Lengyelország és Magyar- ország helyzetét és kilátásait? — Szerintem a .kommunizmus világválságáról van szó, ami azt hiszem, ennek a századvégnek a történelmileg legfontosabb fejteméi nye. összedőlt egy egész világnézet, gazdasági, erkölcsi rendszer. Ez arra a feltevésre épült, hogy a magángazdálkodás és a magántulajdon kikapcsolásával! fel lehet építeni egy olyan rendet, amelyben megvalósul egyrészt a termelőerők fejlődése, másrészt a javak igazságos elosztása — amit a kapitalizmus nem tud megvalósítani. Ez a feltevés Lenin óta a kommunista rendszerek alapja, és elméletileg ígéretes és nagyszerű rendszer volt, de a valóságban csődöt mondott. Kiderült, hogy végiül is bürokratizmushoz, az egyéni kezdeményezés és felelősségérzet elapadásához vezetett. A mindenütt kitörő válságok a vezetőket is ráébresztették, hogy az. egészet gyökeresen meg kell reformálni. Vannak országok, ahol a gazdaság csődje még nem érezhető olyan erősen, mint Magyar- országon, Lengyelországban vagy Kínában, de szerintem ezekben is elkerülhetetlen a válság. — A reformkommunisták viszont azt mondják, hogy nem a kommunizmus, hanem csak annak sztálinista modellje került válságba. — Ebben nem hiszek. Ügy 15 éve írtam egy könyvet Lenin öröksége címmel. Kifejtettem benne, hogy a válság igazi okai nem Sztálinban vagy a sztálinizmusban gyökereznék. Sztálin csak mesteri pallérja volt annak az épületnek, aminek az alapja el volt hibázva. Márpedig az alap Leninen. keresztül Marxig vezethető vissza. Ami annál megren- dítőbb, mert nagyszerű, sőt zseniális emberek .tévedéséről van szó, akiknek az elgondolásait magasztos eszmények vezérelték — de utat tévesztettek akkor, amikor tökéletes társadalmat akartak felépíteni egyetlen hipotézisre és nem vették tekintetbe, hogy ellentmondások, feszültségek nélkül nincs élét. — Hogyan látja a magyar helyzet sajátosságait? — Sokszor hasonlítják a magyar helyzetet a lengyelhez és vannak is hasonlóságok, de különbségek is. A kiindulópont ott a munkás- osztálynak a Szolidaritásban való önszerveződése volt, ezen túl1 viszont a Szolidaritás megszervezésében a kommunizmust javítani akaró, vagy már abból is kiábrándult értelmiségiek szolgáltatták az elméleti érveket Walesának és barátainak. Közülük például Adam Michniikkel és Bronislaw Ge- remekkel évek óta állandó érintkezésben és barátságban vagyok. A lengyel modellt, a kilábalásnak a lengyel útját a magyaroknak is tanulmányozni és magyar viszonyokra alkalmazni kellene. A kerékasztal-konferenciára gondolok, amiből a megegyezés született az ál lamhatalom és az ellenzéki erők között. Most arra lehet számítani, hogy végre együttes erővel nekiállmak a legfontosabbnak, a gazdasági, újjáépítésnek, ami Magyar- országon is a fő feladat. Ahhoz pedig az kell, hogy a nemzeti érdeket mindkét fél mindenek fölé helyezze, áthidalják az ellentéteket és elálljanak a számonkéréstől, a tetemrehívásofetól. Együtt kell újjáépíteni az országot, mert ha még tovább mélyül a válság, akkor hiába, álmodoznak az emberek demokráciáról meg szabadságiról, az első kérdés mégiscsak az, hogy élni kell. Kenyeret adni az embereknek, gazdasági alapot a szabadságnak és a d em okrá ci ának. — ön éveken át képviselte néhány más emigránssal együtt a Szocialista In- ternacionáléban a magyar szociáldemokrata pártot. — Hivatalos szerepet nem játszottam. Szocialistának vallom magam, de pártmunkát sose vállaltam és végeztem. A frantia szocialisták, meg Craxi, Soares most rokonszenvvel figyelik a magyar szociáldemokrácia újra jelentkezését és remélik, hogy hamarosan áthidalják azokat a nemzedéki és egyéb ellentéteket, amelyek ezeknek az újjáalakulásoknak természetes Syer- mekbetegségei. — Milyen emlékeket őriz József Attiláról? — Sokat beszélhetnék vagy írhatnék erről, mert azok az évek meghatározóak voltak az életemben. József Attilával való barátságom sajnos hat évre volt kimérve, de azok nagyon teli évek voltak. Űgyszólván naponta láttuk egymást, szomszédok is voltunk. Amikor először hallottam egy Lakatos Péter Pál nevű közös barátunk szájából Attila verseit 1931- ben, nyomban csodálója lettem. Egyik büszkeségem, hogy az elsők között voltam, akik felismerték a nagyságát és meg is írták, amiért ő, aki annyira vágyott a szeretetre és elismerésre, nagyon hálás volt. A zsenije iránti csodálatom volt a forrása annak, hogy amikor annyira szeretett volna egy lapot, ahol szabadon kifejezheti magát, rögtön melléálltam Ignotus Pállal együtt. A Szép Szót őérte alapítottuk, mert nekem meg Ignotusnak volt más közlési lehetőségünk is. Dolgoztam a Nyugatnak, a Válasznak, de a Szép Szót József Attila szolgálatában csinálták meg. Babits Mihály valahogy nem ismerte fel benne a zsenit. Vagy Hatvány Lajos, aki szerette Attilát, segítette is, nem ismerte fel a zsenijét. Én erősködtem, hogy hidd el, ő a legnagyobb. De azért akadtunk néhányan — Német Andor, Komlós Aladár, Szélpál Árpád — akik megértették a zsenialitását és talán jobban értették őt a munkások is. Emlékszem, amikor szakszervezetekben József Attila-esteket tartottunk és felolvastam a ver-r seiből — úgy olvastam, ahogy ő, mert mindig gyűlölte a szavalást, úgy mondotta a verseit, mint aki vallomást tesz a barátjának, elmondja, hogy nagyon fáj... a kisemberek, a munkások jobban megértették őt, mint az esztéták. — Fejtő Ferenc itt Párizsban Károlyi Mihály titkára volt. Milyen volt Károlyi az emigrációban? — Nem voltam titkára, mondjuk a bizalmasa voltam. A háború előtt ismerkedtem meg vele, sok dologban nem értettünk egyet. Megragadó volt viszont benne a hallatlan őszinteség, becsületesség, az aggodalom a magyarság, sőt az emberiség sorsa iránt. Franciák közt Romain Rollandhoz, másképp Gandhihoz hasonlítanám. Nem volt igazán politikus alkat. Idealista volt, aki sokszor tévedett, sőt tévelygett, de megvolt benne a felelősségtudat és a hűség a meggyőződéseihez. A háború után, amikor nagykövet lett, az ő unszolására vállaltam el francia újságíróigazolványom megtartásával a sajtóiroda vezetését mellette. Azt hiszem, azért ragaszkodott hozzám, mert más hangot hallott tőlem, mint akik a környezetében szentírásként lesték minden szavát. A lényeges kérdésekben persze egyetértettünk, de nyugodtan el- lentmondtam neki, ha más volt a véleményem. A Mipd- szenty-pert nagyon rossznéven vette, le is akartunk mondani mind a ketten,, csak Rajk unszolására maradtunk. Aztán, amikor hírét vette Rajk letartóztatásának, behívott magához é§ azt mondta: Fejtő, most már megáshatják a síromat és belefekszem. László Balázs ÉLETÜNK Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg az Életünk című országos fotókiállítást Nagykanizsán. Erre 77 szerző küldte el 350 alkotását; a zsűri 40 szerző 70 alkotását fogadta el. Megyénket a Compur, valamint a Somogyi Fotóklub alkotói képviselik mintegy húsz alkotással. Közülük Makai Károly, a Compur fotóklub tagja a Fotó újság tiszteletdíját nyerte el. Képeinken: felül Lip- kovics Tibor (Somogyi Fotóklub) Áhítat című alkotása (színes), alul Makai Károly (Compur fotóklub) Macsek című alkotása (fekete-fehér). Krk, a törékeny sxigot V endégek és vendéglátók A tenger kékjét nézve az ember belefeledkezik a tájba. Az ódon sikátorokban sétálva feledi a tartályhajókat, a parton álló olajtartályokat, a fényképezni tilos táblákat, s kezdi megérteni, hogy miért nevezték el ezt a szigetet törékenynek. Krk ugyanis a ^szenbhorváí szótár szerint törékenyt jelent. Félteni, óvni valót, kedveset és szépet. Az Adria legnagyobb (409 négyzetkilométeres) szigete rászolgál nevére. Az eső nem tiszteli a naptárt. 1989 júniusának első napján megkezdődött a tengerparti szezon, ami a frissen kapott prospektus szerint kétezer óra napsütést ígér. Lovro Kegl arról győzköd, hogy a tenger még így is 17—18 fokos. Brrr! — Inkább beszélgessünk! — javaslom újdonsült ismerősünknél!:. Látva eső áztatta ruhánkat s megörülve a magyar szónak, rááll a dologra, de előbb vigasztalni próbál bennünket: júliusban, augusztusban és szeptemberben valóban nagyon meleg a tenger, 23—26 fokos. Olyan, mint a Balaton. Tudja, hiszen nagyon sokat járt a mi tengerünknél; ezért is tanult meg magyarul. Ha éppen nem jut eszébe egy magyar kifejezés, akkor olaszul, portugálul, angolul, németül vagy éppen oroszul próbálja megértetni magát. Mert bírja valamennyit. — Krk olyan, mint egy ékszerdoboz. Aki egyszer eljön ide, az biztosan visszatér. A maribori autógyár üdülőjének vezetését is azért vállaltam el, most már nyugdíjasként, mert én is beleszerettem. Tudja,- régen még hajón kellett átjönni, aztán úgy nyolc vagy kilenc éve megépítették a Titó-hidat. Persze nem olcsó átautózni rajta; harminchétezer dinárba kerül. No, de egyelőre hagyjuk a gasztronómiát, nézzünk előbb szállás után! Katica Paro, a Krk sziget egyik kedves kis településének, Qmisalj utazási irodájának munkatársa készségesen mondja az árakat. — Most, főszezonban egy Gyorsan szeretnénk átszámolni a híddíjat forintra, de kiderül, hogy ez teljesen fölösleges. Itt gyakorta változnak az árak és árfolyamok. A magyar turistát időnként ezért érhetik meglepetések. Mondjuk, este tízkor dollárt vált át dinárra; másnap reggel ismét megnézi az árfolyamtáblázatot, s dühöng, mert ha néhány órát várt volna, akkor tizenöt-húszezer dinárral többet kaphatott volna énte. Ez pedig felér egy reggeli árával. Persze attól függ, hogy hol! A tengerpart sem különb a mi Balatonunknál. kétágyas, fürdőszobás szoba —• magánháznál — egy éjszakára harminckét NSZK- márka, az apartman 98 márkába kerülne. Június elseje előtt és augusztus 26. után persze minden sokkal olcsóbb. Természetesen mehetnek szállodába is, de az jóval drágább. Krk szigetén csupán a Brodokomerc gondozásában harminc szálloda van. Azt már meg sem számoltuk, hogy hány kemping kínálja szolgáltatásait. Viszont megjegyzendő, hogy a naturisták két telepen is tanyát verhetnek. Miért jönnek a Krk-re a magyarok? — erre voltunk kíváncsiak, amikor a sziget névadó településén magyar turistákkal beszélgettünk. Tigris Gyula a feleségével együtt jött Budapestről Krk szigetére. — Miért ezt választották úti célul?, — A Balaton sem olcsóbb. Kétágyas, fürdőszobás helyen lakunk, teljes ellátással. Ez egy házaspárnak 10 600 forintba kerül egy hétre. Gondoljon csak bele, hogy a Balatonon mennyit kérnének ezért. Hétfőn jöttünk, még előszezoni árat kellett fizetnünk, s az első két napon sokat fürödhet- tünk. Persze most jött az eső, de talán ismét kimehetünk a tengerre. Addig is kirándulunk a szigeten, mert van néznivaló bőven. (Folytatjuk.) Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László
