Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-12 / 110. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA

XLV. évfolyam, 110. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 12., péntek

Módosították a választási törvényt

Vita az Országgyűlés második napján —

Gazdag volt az Országgyűlés tegnapi programja. A képviselők módosították a választási törvényt, hatályon kívül helyezték a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi törvényt. A honatyák beszámolót hallgattak meg az Elnöki Tanács munkájáról.

Különösen nagy vitát keltett az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló beszámoló. Többen szorgalmazták, hogy a kormány tegyen többet az ifjúság életkörülményeinek javítása érdekében. Végül a képviselők a határozati javaslattervezet módosított szövegét elfogadták.

Tegnap délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a Polgári törvény- könyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javasla- latát, amely a Ptk kamat- rendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával. '

Az új szabályozás 20 százalékos kamat fel s őh atá rt

állapít meg, s a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van

A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedék óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról.

Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus

azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint

pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő.

Az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta.

Gumigyár energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés — képviselői indítvány hatására — döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában.

Rámutatott: az általa beterjesztett törvényjavaslat napirendre tűzése nem függetleníthető az új választások időpontjától. Ha azokat az idén rendeznék meg, nem szükséges a módosítás. Ugyanakkor új választások kiírásáról mindaddig nem lehet gondolkodni, amíg nincs új választójogi törvény. Kiemelte: az előrehozott, illetve az időközi választás nem azonos kategória. Kérte, hogy fogadják el az időközi választások megrendezését lehetővé tevő törvényjavaslatát, természetesen csak a közeljövőre, mert ez a szisztéma a többpártrendszerre teljesen al-\ kaimaitűan.

Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül Bödőné Rózsa Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Nem értett egyet az Igazságügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy a jelölt az alkotmányt fogadja el. Ezért a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont az Igazságügyi Minisztérium másik javaslatával, amely öszhangban van azzal, hogy képviselő-, illetve tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jedölőgyűléseken megjelent állampolgárok egy- harmadának szavazatát.

A Bödőné Rózsa Edit által benyújtott - törvénymódoKépviselő tartott expozét

Kormánybeszámoló az ifjúságpolitikáról

sító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták.

A napirendnek megfelelően ezután a „Joszif Visz- szánionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi

I. törvény” hatályon kívül helyezéséről szóló törvényEzután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásjavaslat tárgyalása következett.

Kutasár Kálmán igazságügy-miniszter kifejtette, hogy a korábban elhangzott ezzel kapcsolatos interpellációra ő már válaszolt, így további indoklás fölösleges. Az Országgyűlés egyhangúlag hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő törvényt.

ra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal következett: a beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették.

Az Elnöki Tanács írásos jelentése egyebek között arról ad tájékoztatást, hogy az elmúlt három évben — a kormány kezdeményezésére — a testület 108 törvényerejű rendeletet alkotott, így a külföldre utazásról és az útlevélről. A jelentés ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy indokolt lett volna e tárgyban törvényt alkotni, s elfogadja az ennek elmaradásával kapcsolatos bírálatokat — állapítja meg a beszámoló.

Évente 15—20 százalékkal nőtt a magyar állampolgárság megadása1, illetve megszüntetése iránti kérelmek szama. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer ilyen kérelmet bíráltak el, figyelembe véve az emberiességi szempontokat, a családegyesítési törekvéseket, a helsinki záróokmány szellemét és hazánk érdekeit. Honosítással és visszahonosítással 3786-an kaptak magyar állampolgárságot, többségében olyanok, akik a szomszédos szooialista országok(Folytatás a 2. oldalon)

60 község lépett elő várossá

PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI

Egy bérkövetelés nyomában

Glatz Ferenc, Szűrös Mátyás és Horn Péter véleménye a kaposvári pedagógusok leveléről

A tegnapi ülésnek az Országgyűlés történetében példátlan mozzanata volt: egy képviselő, a szegedi Bödőné Rózsa Edit tett önálló törvénymódosítási javaslatot, az 1983. évi választási törvény megváltoztatását szorgalmazva.

— Javaslata — szándéka szerint — kizárja a jelölésnél a politikai 'manipuláció lehetőségét. Nem oldja föl viszont azt az új ellentmondást, hogy miközben a parlament már a kormány sorsáról is dönthet, a képviselők állampolgári megméretésénél meghatározóbb a népszerűség, az, hogy helyi ügyekben ki mit tudott „kijárni” vagy ígérni, mint a nagy összefüggések áttekintésének képessége, a felelős, az ütközést Hs vállaló politizálás.

— Ebben csak egy új választójogi törvény hozhat változást. Módosítási javaslatomban csak a legsürgetőbb, s főként a megüresedett képviselői helyek betöltésével kapcsolatos kérdések szerepelnek. Például a népfront programjával való formálissá vált egyetértés kötelezettségének feloldása, vagy a pótképviselői, illetve póttanácstagi intézmény

megszüntetése. Tarthatatlan automatizmus útján képviselővé avatni valakit, akit korábban olykor eleve a vesztes szerepére jelöltek, s nem kapta meg a többség bizalmát...

— Ugyanakkor képviselővé rukkolva megvonhatja bizalmát a kormánytól.

— Ez valóban visszás, mégis úgy érzem, képviselőtársaim túlnyomó többségében megvan a kellő felelősségérzet. Egy kormány- javaslatot adott esetben nem azért szavazunk le, hogy jó pontokat kapjunk választóinktól. Jóllehet, ha nem szavazunk bizalmat, azzal az ő bizalmatlanságukat, kétségeiket is tolmácsoljuk.

* * *

A kaposvári Táncsics gimnázium tantestületének béremelést követelő nyílt levelét a hivatalosan csak ma munkába álló új művelődési miniszter, Glatz Ferenc még nem kapta meg.

— Eltökélt szándékom, hogy a következő évek kultúrpolitikájának az iskola és a tanár helyzetét kell gyökeresen javítania — mondta a levél tartalmát tolmácsoló kérdésünkre a miniszter. — Egy 40 év óta létező alulfizetettségről és lemaradásról van szó, amelyet

reálisan aligha lehet pár hónap alatt pótolni. Elképzelésem szerint a hátrány csak két-három éves, fokozatos javítással szüntethető meg. Ami már most megtehető, az az ígért túlóradíj javítása. Ezt tekintem első hivatali teendőmnek. Ez háromszázalékos jövedelemnövekedést eredményez, a szeptemberi béremelés 15 százalékot.

— Ez együtt is kevesebb, mint az infláció mértéke.

— Valóban. A minisztériumnak konkrétan is felül kell vizsgálnia, hová lesz az oktatásra fordítható 80 milliárd forint. Emellett keresnünk kell olyan költségvetési forrásokat, amelyekkel orvosolhatnánk például a fiatal pedagógusok botrányos lakáshelyzetét. Terveim közt szerepel egy kulturális bank létrehozása, amely nagy kedvezményekkel nyújtana kölcsönt a pedagógusoknak. A gyorsabb megoldás érdekében három-négy héten belül egy, az oktatás egészét átfogó csomagtervet kívánunk kidolgozni, fölmérve a pedagógusok helyzetét is. A legszomorúbbnak egyébként az óvónők gondját tartom, akik helyettünk gondozzák és nevelik gyerekeinket, 4000

I

forintért. Ami a Táncsics gimnázium követelését illeti, azt külön is meg fogjuk vizsgálni. Most korai lenne bármit is ígérnem.

Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke:

— Ha megkapom a levelet, azonnal átadom a kormány illetékeseinek, ők kötelesek intézkedni, s aztán erről tájékoztatni az Ország- gyűlést.

— Mi a véleménye a követelésről?

— Jogos, ám pillanatnyilag teljesíthetetlen. Tudom, ez ördögi kör. Mindenki elismeri, hogy többet kellene adni, de nincs miből. Jó volna megvárni a kormány programját, mert azért átcsoportosítani talán lehetne. Az igazi megoldás az volna, ha az ország gazdasági teljesítménye javulna, s ez teremtene új forrásokat.

Horn Péter akadémikus, a parlament kulturális bizottságának elnöke már ismerte a tantestület követelését.

— Június elején lesz bizottsági ülésünk, ott föl fogom vetni a témát, jóllehet az 50 százalékos bérkövetelést keresztülvihetetlennek ■látom.

— A tanárok nem fogadják el azt a választ, hogy bérük csak más rétegek rovására javítható.

— Az biztos, hogy valahonnan el kell venni. Ha ezt pénzhigítással teszik, valamennyiünktől. Az esetleges sztrájk olyan közhangulatot teremtene, amelynek a pedagógusok sem látnák hasznát. Egy ilyen bérkövetelést vélhetően a kulturális bizottság sem fogadna el, a parlament pedig egyértelműen leszavazná. Tény, hogy a somogyi pedagógusok bérszínvonala elmarad az országostól, s az is, hogy keresni kell a megyén belüli megoldásokat is. A követelés jelen formájában mégis védhetetlen.

* * *

Segélykiáltással fölérő felszólalások hangzottak el az ifjúság ügyében.

— A képviselők egybehangzó véleménye szerint a kormány ma érdemben nem tud mit mondani a fiataloknak.

— A kormány, sőt a parlament is fölkészületlen az ifjúságot érintő kérdésekben. — mondta Hámori Csaba, a Pest megyei pártbizottság első titkára. — Ez sajnos nem új állapot, s ezzel kapcsolatban ifjúsági vezetőként sok keserű élményem volt. Egyelőre most sem várható az ifjúság érdekeit fölvállaló és érdemben orvosló válasz. A magyar társadalom máról holnapra él, és ez a helyzet nem kedvez a hosszú távú, jövőt megalapozó, például az oktatás- fejlesztéssel, vagy az ifjúsági foglalkoztatással kapcsolatos befektetéseknek. Ez a valóság, amely ellentmond a reformretorikának.

— Közben sokak szerint túl vagyunk a 24. órán.

— Nem vagyunk még túl, mert a fiatalok nagyobb része nem a deklarációkra hallgat, melyek drámaian írják le saját állapotukat, hanem tapasztalataira. Vannak ugyanis fiatalok szép számban, akik a családi segítség révén kevéssé érzik a gondokat. Más kérdés, hogy kizárólag erre nem alapozhat egy olyan társadalom, melynek fontos elve az esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőség következetesebb érvényesítéséhez elengedhetetlen számos politikus szemléletváltozása. Ezért dolgoztam ifjúsági vezetőként, bár nem mondhatnám, hogy nagy sikerrel.

Bíró Ferenc