Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 108.. sióm Ara: 4,30 Ft 1989. május 10., szerda Ösztönző véleménycsere Egyre több jelét tapasztaljuk annak, hogy különféle párttestületek, alapszervezetek sokkal jobban figyelnek a tagok véleményére, mint néhány hónappal ezelőtt. Azokon a taggyűléseken, fórumokon, amelyeken az utóbbi időben részt vettem, szinte elemi erővel tört elő a résztvevők javaslata: szüntessük meg az eddigi gyakorlatot, se az alapszervezetben, se „odafent” ne döntsenek a véleményünk meghallgatása nélkül! Jó példát adtak a tagság javaslatainak meghallgatásához a különféle országos pártviták. A kaposvári kereskedelmi vállalatok pártbizottsági titkára mondta cl a közelmúltban, hogy a tagság bevonása az alulról való építkezés szempontjából nagyon fontos. Azt nem várják el, hogy mindenki részletesen, tetszetősen fogalmazza meg a véleményét, elég a rövid kiegészítés, vélemény, javaslat is. A megszólalás lehetősége erősíti a párttagokban azt az érzést, hogy fontosnak tartják a véleményét. A további vitákban való részvételre ösztönöz, ha az általuk elmondottakat figyelembe veszi a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, a helyi pártszerv a végleges határozat megszövegezésekor. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezzel mindenki sokkal jobban azonosulni tud, mondván: az ő véleménye is benne van. A kecskeméti reformmű- hely-tanácskozáson a reformkörök képviselői is felhívták a figyelmet arra, hogy hallgassák meg a párttagok véleményét. Éppen ezért jó a visszhangja a megyei pártbizottság műit heti döntésének. A testület az alaposabb döntés érdekében a jelentősebb előterjesztéseket két fordulóban tárgyalja meg. Véleményük megalapozását szolgálja, hogy ezeket a jelentéseket pártvitára bocsátják a megyében. Ezt a gyakorlatot már több somogyi város párttestülete megkezdte. Például a nagyatádiak véleményeztetik reformprogramjukat a tagsággal, s a pártonkívüliek javaslataira is számítanak. A megyei pártértekezlet előkészítését az jellemezte, hogy mindenki lehetőséget kapott — az újságban nyilvánosságra hozott dokumentumokat megismerve — gondolatainak kifejtésére. S ezzel nagyon sokan éltek. A javaslattevők körét persze tovább lehetett volna bővíteni. Jól emlékszem arra, hogy a KISZ megyei küldöttértekezletén a megyei pártbizottság titkára szóvá tette felszólalásában: miért nem mondta el több fiatal az észrevételeit ezekről az anyagokról. A viták jó megszervezése, azt hiszem, ezután is nagyon fontos lesz. Az országos pártvita anyagának megtárgyalására például eddig mindig kevés idejük volt az alapszervezeteknek. Ez pedig azt jelentette, hogy kevesebb párttagot vonhattak be, nem minden alapszervezet tudta taggyűlés elé vinni a dokumentumot. A vélemények összegyűjtéséhez elegendő időt kell adniuk a pártszervezeteknek. Csak akkor várható el minden értékes gondolat megfogalmazása és továbbjuttatá- sa — oda, ahol hasznosítani tudják. Lajos Géza KÖZLEMÉNY Folytatta munkáját az MTA közgyűlése a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai ülésétől A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti Györgynek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttörvény tervezetéről folytatott viták tapasztalatait összegező tájékoztatót; valamint az MSZMP KB javaslatait politikai egyeztető fórum létrehozására; — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében az MSZMP káderhatáskörének megszüntetésére tett javaslatot; — a reformkorok működésének kezdeti tapasztalatairól készült tájékoztatót, valamint a párton belüli vélemény- nyilvánítás és kezdeményezés szabadságára vonatkozó állásfoglalás-tervezetet; — a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet; — Borbély Sándornak, a Munkásőrség parancsnokának előterjesztésében a Munkásőrség működéséről és további feladatairól szóló állásfoglalás-tervezetét; — Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének javaslatait a kormány átalakítására. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztése alapján döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről. 4 A Központi Bizottság I- megvitatta és a további munka alapjául elfogadta a politikai pártokról szóló törvény elveit. Állást foglalt abban, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak biztosítása, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolttá teszi a törvény megalkotását. Helyesli, hogy a politikai pártok bejegyzését és működésük alkotmányossági felügyeletét az Alkotmánybíróság lássa el. Egyetért azzal, hogy a pártok költségvetési támogatásáról a törvény rendelkezzék. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy — figyelembe véve az MSZMP és más politikai erők, mozgalmak tárgyalócsoportjai közötti megállapodásokat is — mielőbb véglegesítse a törvénytervezetet és terjessze az Ország- gyűlés elé. O A testület tájékoztatót ™■ hallgatott meg az MSZMP KB tárgyalócsoportjának eddigi munkájáról. Szükségesnek tartja, hogy mielőbb tárgyalások kezdődjenek a különböző társadalmi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében politikai egyeztető fórum létrehozását kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. tanácstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított párt- szervek tisztségviselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését • és a szükséges módosítások elvégzését. 2 A Központi Bizottság • üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott testületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ennek a folyamatnak a részeként értékeli a reformkorok létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. "A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki nézeteiket a párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi: demokatiikus pártban nem lehetnek dogmák és . megválíozhatatlanlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartania álláspontját. O A Központi Bizottság üdvözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a Demisz közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a Demisz szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vi(Folytatás a 2. oldalon) A magyar tudomány, az Akadémia életében történelmi jelentőségű tudós testület idei közgyűlése, ugyanis első ízben adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság maga határozza meg jogállását, feladatait — hangsúlyozták a felszólalók a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének második napján. Többségük úgy ítélte meg: szükség van az akadémiai törvény megalkotására. Egyetértettek a törvény koncepciótervezetében rögzített alapelvekkel, amelyek szerint a Magyar Tudományos Akadémia autonóm köztestület. Szükségesnek tartották jogszabályban rögzíteni, hogy az Akadémia önálló kutatóintézeti hálózattal rendelkezik, a kezelésében lévő vagyon tulajdonosa, részt vállat a nemzet előtt álló feladatok megoldásában, s ezért igényli, hogy alapkutatásait az állami költségvetésből is támogassák. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a szóbeli és írott előterjesztéseket, az elnök és a főtitkár válaszait, majd megválasztotta az 1990. évi tisztújító közgyűlést előkészítő bizottságot. A közgyűlés állásfoglalása leszögezi: a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a Magyar Tudományos Akadémia a maga erejével és kompetenciájával- segítse elő a gazdasági, politikai kibontakozást. A közgyűlés örömmel üdvözölte, hogy a kormány elnöke a * megnyitó ülésen mondott beszédében kifejezte: véget kell vetni a tudományos értékrendet torzító politikai beavatkozásoknak, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. A kormány elnökének szavai azt a reményt keltik, hogy a kormányzat új tudománypolitikai álláspont kialakítására törekszik. Az állásfoglalásban aláhúzták: a közgyűlés hatálytalanítja a kizárt és egyes más akadémiai tagokat méltánytalanul sújtó intézkedéséket, és tagságukat folyamatosnak nyilvánítja. A közgyűlés javasolta: a Minisztertanács elvi állásfoglalással biztosítsa az OTKA további működését, garanciát vállalva az 1991/ 1994-es időszakra vonatkozó pályázatok forrásának fedezetére. Gvártásautomatizálási KGST-tanácskozás A csúcstechnológia fejlesztésére irányuló KGST- együttműködés eddig nem hozta meg a remélt eredményeket, a műszaki-tudományos komplex program felülvizsgálatra és megújításra szorul — hangoztatta a magyar képviselő a program egyik fontos részterületével foglalkozó tanácskozás megnyitóján. Hét szocialista ország meghatalmazottal — akik a termelési folyamatok automatizált irányítási rendszereinek fejlesztését hivatottak összehangolni — kedden délelőtt Zamárdiban kezdték meg négynapos tanácskozásukat. A pomplex program nem kevesebb, mint kilencven- három ilyen témakört s ezen belül több ezer konkrét feladatot foglal magába. Hazánk néhány tagországgal együtt az anyagi és szellemi energiák koncentrálásával — tehát a témakörök szűkítésével —, míg más KGST-országok további kutatási-fejlesztési területek bevonásával vélik sikeresebbé tenni az együttműködést. Ami a termelésautomatizálás részterületeit illeti, Magyarország — az Ipari Minisztérium által kidolgozott középtávú elképzelésekkel — saját programját igyekszik megvalósítani, s csak lazán kapcsolódik a KGST közös törekvéseihez. A szorosabb együttműködés egyik akadályát szakembereink abban látják, hogy rendkívül kevés az információ a tagországokban elért kutatási-fejlesztési rész- eredményekről. Ennek kiküszöbölésére az Ipari Minisztérium létrehozott egy számítógépes információs rendszert, s egyik kezdeményezője volt, hogy a tagországok hasonló rendszereit közös hálózatba kapcsolják. Völgyzáró gátat is építettek Uj mederben a kisgáti patak Burkolt medret készítenék Kaposváron a kisgáti pataknak, a Kapós-völgye Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkatársai. A munkával még ebben a hónapban végeznek. Utána a város egyik vízgyűjtője megzabolázva csordogálhat a Kapósba. A patak a város fölött levő erdőkből, többek között a Zaranyi-erdőből , gyűjti a csapadékot. Az árokba folyik a város aszfaltburkolatáról és a háztetőkről lecsurgó esővíz is. A jól kiépített csatorna a későbbi kisgáti városrész csapadékvizét is elvezeti majd. A földmeder — a vizsgálatok szerint — jóval kevesebb víz elvezetésére lesz képes. A patak városi szakaszán viszont egy nagyobb esőzésnél vagy hóolvadás alkalmából rengeteg víz gyűlik össze. Arról nem is beszélve, hogy a völgyben igen rossz a talaj — az iszapos, tőzeges régi meder éppen ezért ment tönkre. Völgyzáró gátat is építettek a hirtelenjében megduzzadt víz visszatartására. Bár nagyobb árhullám levonulására nemigen volt példa az utóbbi időben, a gát úgy épült, hogy a százévenkénti — eddigi — legnagyobb vízmennyiséget sem engedi majd a töltésen túlra. A városon átvezető egy- kilométeres szakasz majdnem hét és fél millió forintjába került a tanácsnak. —fi— 4 A Központi Bizottság *■ felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gyakorolt hatáskörét. Kezdeményezi, hogy a Miniszter- tanács helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai eszközökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazdasági, társadalmi és egyéb vezetői funkciók betöltésekor, a képviselők és II. I.
