Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
1989. május 8., hétfő Somogyi Néplap 3 TART MÉG A „SZÜKSÉGÁLLAPOT” VÉSÉN A traktoros kapál, a tsz-olnök pormotoz Pártaktíva Csurgón (Folytatás az l. oldalról) várjuk ehhez az utasításokat és a jóváhagyást. Ilyen szellemben szólalt fel Nagy Gyula: — A nemrég leziajlott megyei pártértekezlet, amely igenis reformszellemű volt (a reform nem azonos a szélsőségekkel) ráébresztette a megye közvéleményét: van lehetőség arra, hogy új utat kezdjünk és sikerrel végig is menjünk rajta. Rámutatott: a termelőszövetkezetben ők már ennek szellemében dolgoznak, kezükbe véve saját sorsukat. Miközben a gazdálkodásban igyekeznek kezdeményezni, arra készítik fel a kommunistákat, hogy hallassák szavukat, érveljenek, vitatkozzanak környezetükben; ugyanakkor keressék a kapcsolatot másokkal — így az alternatív szervezetekkel is, hiszen közösen kell megoldani az országos és a helyi gondokat egyaránt. A KISZ kaposvári küldöttértekezletén szerepelt a KISZ VB utódszervezetének együttműködési megállapodásának megvitatása. Nagy vitát kavart a tagszervezetek között az, hogy a szövetség egyik szerveként elfogadják-e a szövetségi gyűlést. A Középiskolások Szervezete délükön” Mészáros Károllyal — teljesen fölöslegesnek érezte egy ilyen szerv létrehozását. Á Szövetség Egyeztető Tanácsa elegendőnek tartja; ha a tagság egészét érintő kérdésekben állást foglal, illetve döntést hoz. Dr. Kovács Lajos, a KISZ megyei elnöke a DFSZ és a Pénteken este ért véget a Siófok városi KlSZ-bizott- ság küldöttgyűlése. Nagy Ilona Klára városi titkár köszöntötte a résztvevőket, köztük day Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát és dr. Kovács Lajost, a KISZ megyei elnökét. — Feladatunk — mondta — megvitatni a városi KűSZ- bizottság utódszervezetének programját, a szervezeti és személyi kérdéseket. Kiállni, képviselni A megnyitót követően dr. Kovács Lajos tartott tájékoztatót a KISZ XII. kongresszusáról. illetve a Demisz első országos üléséről. A konzultáció után Fonód Ferenc, a dokumentumelőkészítő bizottság tagja fűzött szóbeli kiegészítést a városi programtervezet írásos anyagához. — A városi bizottság a felelős politizálásra helyezze a hangsúlyt. Tevékenységében Okét, a bizakodókat, a bittel tervezőket erősítette meg törekvésükben dr. Fenyő István, a megyei párt- bizottság titkára, amikor a megyei pártértekezletről tájékoztatta hallgatóságát. Rámutatott: a megyei pártértekezlet mélységesen reformpárti volt és jelentős eredményeket hozott. Bizonyítja ezt egyebek mellett az állásfoglalás is, amely világosan kifejezi: a reformkorokkal a közös cél és akarat fűz össze bennünket. Fontos, hogy a párt részeként, (és ne kívülállóként) segítsék a reformkörök a célok megvalósítását. Az az óhaj, amelyet a városi pártbizottság első titkára az aktívaüléssel kapcsolatosan megfogalmazott nem minden tekintetben teljesült. A szervezeti struktúraváltozással a helyi programmal kapcsolatban alig hangzott el konkrét javaslat, legföljebb a felmerült gonFéfisz tagjaival egyetértve próbálta meg meggyőzni a középiskolásokat. — Az ilyen eseményekre azért van szükség, hogy tudjuk az erőinket demonstrálni és a nyilvánosság elé látványosan kilépni. Az olyan fontos dolgokról, mint a szövetség megalakulása, feloszlása vagy más szervezettel történő egyesülésről ott döntsünk, és ne a kulisszák mögött. Ezért nem szabad kihagynunk egy ilyen városi nagygyűlés lehetőségét. Némi vita Után ebben is sikerült egyezségre jutnia a három szervezetnek. A küldöttekre ezek után már csak legyen for>tos a kiállás, az alapszervezetek képviselete a közélet különböző fórumain! — mondta. Az előterjesztést vita követte. — Nagyon fontosnak tartom — szólt Vída Gábor —, hogy vezetőink munkája állandó ellenőrzés alatt álljon. A ma megválasztott testület pedig „teremtsen rendet” a városban, és ténylegesen irányítsa az apparátus munkáját. Kisborsó Ildikó, azt kérte, hogy a lakóterületen működő alapszervezeteket többször látogassák a vezetők. Virág Erzsébet azt kifogásolta, hogy az anyag nem tükrözi: a terület KlSZ-tagsá- gának csaknem fele közép- iskolás. A küldöttgyűlés elfogadta a politikai programot. „Átmeneti” az állapét Az utódszervezet alapszabályzatának tervezetét dr. dók adhatnak támpontot arra: mit kell másként csinálni a jövőben. Ám az minden kétséget kizáróan érzékelhető volt, hogy a párttagság nagy része kezdi mégérteni: azoknak van igazuk, akik fel akarják rázni a párttagságot, arra biztatva, politizáljon aktívabban, éljen a lehetőségekkel, nyerje meg az ügynek a tömegeket, lépjen a tettek mezejére. Ezt bizonyítja az a nagy taps is, amely akkor csattant fel, a mikor egy névtelen fiataílasszony (.nem mutatkozott be) kiment az emelvényre, és csak eny- nydt mondott: „Elvtársak, tettek kellének lenn is, és fenn is. Ha majd az, amit mondanak, tettekben is megny 11 vámul, egy új aktíván tízszer ennyien leszünk.” Ez a néhány mondat talán eljut Csurgón mindenkihez, aki tenni tud és akar. Szegedi Nándor a névválasztás; illetve a személyi kérdések eldöntése várt. Névválasztáskor a fé- fiszesek nehéz helyzetbe kerültek. A szervezetük inkább a városkörnyéki fiatalokat igyekszik összefogni. Szerintük a névnek is tartalmaznia kellene ezt. Végül is a Féfisz küldöttei úgy döntöttek, számukra előnyösebb. ha majd a megyei szövetségibe lépnek be. Az együttes alapelveket természetesen elfogadják. A városi szövetség így két tagszervezettel jött létre, a Dolgozó Fiatalok Szervezetének és a Középiskolások Szervezetének Dakos Istvánt választották meg a küldöttek. Kovács Zita terjesztette elő. Ennek vitája közben fölmerült : határozatképes-e egyáltalán a küldöttgyűlés? Kiderült, hogy nem. Az igazoltan távolmaradókon túl hatan hiányoztak még. Rövid közjáték után azonban a küldöttgyűlés úgy döntött, hogy „az átmeneti állapotot szem előtt tartva” határozat- képesnek tekinti magát. így a munka folytatódott: elfogadták az új alapszabályzatot, megválasztották a héttagú városi elnökséget; ennek a vezetője Fonód Ferenc lett. A fiatalok megköszönték Nagy Ilona Klárának, a város utolsó KISZ- titkárának hosszú ideig végzett lelkiismeretes munkáját. A szünetekben a résztvevők izgatottan tárgyalták az eseményeket. Miért csak több mint kétórai munka után derült ki, a határozatképtelenség? Több küldött megkérdezte : választói elfogadják-e majd a „foghíjasán” hozott döntéseket? Megkértem néhány jelen A tavaszi mezőgazdasági munkacsúcs kellős közepén a vései traktorosok és gépkocsivezetők erdőt ritkítanak a határban! Mi történt itt? Fejre állt a világ? Nem. Annyi történt, hogy a fent említett dolgozók nem írtak alá egy számukra kedvezőtlen, anyagi hátrányokkal járó szerződést. Ezért az elnök megtiltotta, hogy gépre üljenek. Munkát azonban köteles biztosítani a tagságnak, a tsz elküldte hát őket az erdőbe; tisztítsák meg a csemetést az ajlnövényzettől. Addig ott maradnak, amíg a szerződési alá nem írják. Közben elkészült a szerződés második, módosított változata is, ám még ez is tartalmazott hátrányos következményekkel járó kitételeket. öt kivétellel nem írták alá ezt a sofőrök, mentek hát a „hosszű-nyíresbe” kapálni. TSZ-ELNOK A TRAKTORON A vései Űj Élet Termelő- szövetkezetnek a több száz hektárnyi almás hozza évről évre a legnagyobb eredményt. Május elején van az egyik legfontosabb munka, a permetezés. Hosszú idő óta csak a múlt péntek időjárása kedvezett ennek a munkának. Igenám, de a traktorosok fát vágtak. Nem maradt más: a vezetőség ült traktorra. Porcsa István elnök éppen akkor töltötte újra traktora tartályát permedével, amikor odaértem. Kezeslábasa alól kivillant a nyakkendője; reggel még abban a reményben érkezett Vésére, hogy a traktorosok hajlanak a „jó szóra”. — Mit is tartalmaz az a vitát keltő szerződés? — Vezetőségünk úgy határozott, végre előre kell lépni az érdekeltségi rendszer megújításában. Az első lépés: a traktorokat és a tehergépkocsikat ki kell adni a dolgozóknak költségtérítéses üzemeltetésre. Három hete elkészültek a szerződések, és én tegnap (csütörtök, május 4.) érdeklődtem: aláírták-e már a dolgozók. A válasz az Volt: nem, és nem is akarják. Kiderült: a szerződés egy-két pontja olyan kitételeket tartalmaz, amelyekkel ők nem értenek egyet. „A tsz a megállapodásban szereplő üzemelési költség- térítésen felül annál nagyobb összeg megtérítésére nem kötelezhető. A szerződésben meghatározott költlevöt, mondja el ezzel kapcsolatos véleményét: Dr. Kovács Lajos, a KISZ megyei elnöke: — A mai zűrzavar tipikus példája annak, ami ebben az országban folyt 30 évig. Idegen még tőlünk az a magatartás, hogy magunk határozzuk meg a játékszabályokat. Van itt 54 küldött, aki csinálni akar egy új ifjúsági szervezetet, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Fonód Ferenc, a megválasztott városi elnök: — Én úgy látom, hogy ami történt, az átmeneti állapotot tükröz. Most már lassan körvonalazódik, hogy kire, mely szervezetekre számíthatunk. Szerintem a mai helyzetnek megfelelően kell ezeket a határozatképességeket értékelni. A dolgot nem tartom kétségbeejtőnek(?), de a következtetéseket le kell vonnunk. Vida Gábor tanuló, a volt KISZ-vb tagja: — Sokakhoz hasonlóan még most sem ségtérítésen felüli költség a dolgozói terheli, amelyet az év végi elszámoláskor kell rendezni.” Így áll szó szerint a szerződésben. Hogy ez mit jelent? A vezetőség alapul véve a tavalyi évet, kiszámolta : egy munkaegységre mennyi költség jutott, ezt megszorozta az elvárt munkaegységgel, s az így kapott összeget téríti a dolgozóknak. Ez, egy MTZ—80-as traktor esetében 140 ezer forint. Ezért a pénzért 1100 normál hektár tejjesítményt várnak el. 140 ezer forint sok pénz — mondhatnánk —, de ebből az üzemanyagtól az alkatrészeken át a géphez tartozó lapátig mindent meg kell vásárolni. SZÁMOZOTTEK AZ ERDŐSZÉLEN A vezetőség megtudva a kifogásokat, rekordidő alatt új szerződést készített. Ebből már kihagyták az előbb idézett feltételeket. A dolgozók azonban így sem hajlandók aláírni. Miért? A szövetkezet nem tudott az újságírónak terepjárót adni, hogy a kérdésre feleletet kapjon. ,jRövid”, üdítő négykilométeres szántóföldi séta után az erdőszélen akadtam rá a harminc tagú társaságra. Éppen rádiót hallgattak. — Arról szól a műsor, hogyan bukott meg egy ugyanilyen próbálkozás Borsodban — fogadtak. Tóth Ernő — aki úgy látszott, egyik szószólója a dolgozóknak — készségesen elmondta, miért vannak még mindig rossz előérzeteik a szerződéssel kapcsolatban. — Ennek az egésznek az lenne az értelme, hogy mi egy kicsit jobban kereshessünk, ha már fizetésemelésről nem is álmodhatunk. De ahogy ők akarják... így csak ráfizethetünk erre is! A mi gépeink többsége régi, öreg roncs, sok már nullára futott. Ezekkel nemhogy költséget nem takarítunk meg, de még a gatyánkat ráfizetjük! — Kész helyzet elé állítottak bennünket — szólt közbe Mátyás László. — Senki nem szólt erről a tervről egy szót sem, csak akkor tudtuk meg, miről is van szó, amikor az orrunk alá dúgták a papírt, hogy írjuk alá, — Eddig sem tudta a téesz megoldani a zökkenőmentes alkatrészellátást, Mi lenne ezután, ha a mi bőrünkre menne? Ml lesz akkor, ha megint fölemelik a benzin és az alkatrészek árát? *= tudom, hogy jogszerűen hoztunk-e határozatokat és választottunk városi elnököt. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondoljuk ezt. Persze van egy szervezeti szabályzat, vagy nem? Új minőséget Giay László, a városi párt- bizottság .első titkára: — Szeretnénk, ha e névváltoztatás új minőséget hozna magával, és érdemi együttműködés alakulna ki a közös kérdésekben. Bőven van sürgős tennivaló. Erre utaló jeleket ma is érzékeltem. Hiányoltam az érdemi vitát. Nem kaptak teret igazán a mának szóló gondolatok. Én biztos vagyok abban, hogy az ifjúság élete sokszínűbb, mint az ma megmutatkozott ... A Demokratikus Ifjúsági Szövetség Siófokon így kezdte meg a munkát. Czene Attila Ezeket a kérdéseket már Tóth József tette föl, de nem várt rájuk választ. Záporoztak a kifogások, a kérdések, és csak úgy sütött az emberekből a felháborodás és a bizonytalanságérzet különös keveréke. — Ma reggel mindannyian dolgozni jöttünk, tudtuk: égető a munka, a permetezés. De mert a második változatot sem írtuk alá, az elnök elkérte a slusszkulcsot mindenkitől és kijelentette: ha ezekkel a feltételekkel sem tudják vállalni a szerződést, alkalmatlanok erre a munkára! Nézzen körül, legtöbbünk húsz-huszonöt éve ezt csinálja! Mi vagyunk alkalmatlanok? — Nézze— vetett véget a közbeszólásoknak Tóth Ernő —, a másik lényege a szerződésnek, hogy vállalhatunk a gépeinkkel bérmunkát, ha a téesz aznap nem tart igényt ránk, így lehet egy kis mellékesünk. De ki tudja ezt innen, Véséről megszervezni, mikor csak aznap reggel mondják meg, hogy kel- lünk-e nekik? Nem lenne így soha fuvarunk... A HARMADIK VÁLTOZAT Hirtelen újabb fordulat: terepjárón érkezett az erdőszélre (mégis csak akadt egy a tsz-ben?) Lébár Béla üzemegység-vezető. A jó híre: a vezetőség — megszakítva a permetezést — úgy döntött egy röpgyűlésen, hogy semmilyen fizetésre nem kötelezi a dolgozót, bármenynyivel is lépi túl a kiszámított keretet. Föllélegezhet tehát mindenki, ezen a szerződésen csak nyerhetnek. A harminc ember néhány pillanatig csendben töprengett az új híren. Aztán egy logikusnak látszó kérdésbe sűrítették a véleményüket: akkor azt árulja csak el, mi szükség van így a szerződésre? A kérdés — itt és most — jogos. Jogos, mert ha fizetniük nem kell a túlköltekezésért, megtakarítani pedig úgysem tudnak, ugyanakkor különmunkát szerezni is szinte lehetetlen (a téesz amúgy sem tud az embereinek munkát adni, sokan már májusra kivették az ez évi összes szabadságukat, mert tennivaló híján haza- küldték őket), nincs szükség megállapodásra, mehet minden úgy, mint régen. A kezdeményezés azonban — a terv, hogy javuljon az érdekeltségi rendszer, a dolgozók jobban vigyázzanak a drága gépekre, megérje nekik mindig működőképes állapotban tartani és esetleg plusz pénzhez jussanak áltu- la — nagyon jó, és sok helyen ragyogóan működik. Ennek kidolgozását nem lenne szabad elkapkodni, hozzá nem értőkre bízni, mert a legjobb terv is elbukhat egy- egy félreérthető vagy rosz- szul alkalmazott feltételen. Ez tötrént Vésén is. Csakhogy itt ez még párosult egy drasztikus bevezetési módszerrel, s emiatt alakult ki a fenti helyzet. De a dolgozók nem akarnak tovább kapálni, az üzemegység-vezető első szavára jelentkeztek szombatra takarmányosnak, mert — mint mondták — az állatok nem tehetnek semmiről, nekik enni kell adni. További vitát sem akarnak, ők itt születtek és ezután is itt akarnak élni, nekik nincs meg a lehetőségük egy hirtelen munkahely-változtatásra. KI UL A GÉPRE? Hogy a vezetőség mit akar, azt nehéz kiszámítani. Mindenesetre a szóban megfogalmazott harmadik változatot e héten papírra vetik, s újból összehívják a „szám- űzötteket". De hogy ki ül addig is a traktorra... ? Varga Ottó UNIÓ „FOGHÍJJAL” A Féfisz nem lépett be a városi szövetségbe FOGHÍJAS HATÁROZATKÉPESSÉGGEL Megalakult a Demisz Siófokon
