Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 105. szám Ara: 5,30 Ft 1989. május 6., szombat Nines nyertes MÉG A PÁRIZSI CSÚCSÉRTEKEZLET ELŐTT Bush Magyarországra látogat KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT! Az ipar segíti-e jobban a mezőgazdasági termelést, vagy éppen fordítva? A kér dés megválaszolhatatlan ebben a formában, már csak azért is, mert az élel­miszerárak korlátozásával és a kötött mezőgazdasági árakkal szemben egy vi­szonylag szabad ipari ár­rendszer működik. így az­után nincs mit egymás sze­mére vetni a két ágazatnak. Sokkal fontosabb szembe­nézni viszont azzal a világ- gazdasági jelenséggel, hogy az elmúlt évben tovább nyílt az agrárolló, s az elő­rejelzések szerint ez a fo­lyamat ebben az évben folytatódik. A honi mezőgazdaság­ban valamivel aggasztóbb a helyzet: az elmúlt kilenc évben nálunk csaknem tíz százalékkal nyílt az agrár­olló és az 1990-es prognózis is további romlást ígér. Mindez a restrikciós politi­kával, a támogatások visz- szafogásával és a hitelka­matok drasztikus emelke­désével magyarázható. Az agrárgazdaságban az elvo­nások összege 1985-től meg­haladja a támogatások ösz- szegét és így az ágazat net­tó befizetővé vált. Mindezt egy egyeztető értekezleten Szöllőssy Endrétől, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársá­tól hallottam. A mezőgazdaság — mond­hatni — áldatlan álllapotán most már csak jól átgon­dolt koncepció segíthet. Ha továbbra is fennmarad a monopolhelyzetekre ala­pozott rossz hatásfokú struktúra, akkor nemcsak az agrárszektor sorakozik fel a válságágazatok közé. Márpedig a magyar me­zőgazdaság bevételei nél­kül lehetetlen helyzetbe ke­rülne az államháztartás. Ta­valy 900 millió exportbevé­telt hozott ez az ágazat, igaz, az élelmiszergazdasá­got 78 millió forinttal támo­gatta a költségvetés. A ha­talmasnak tűnő preferenciá­ból viszont csaknem har­mincmillió forint a KGST- árrendszer számunkra hát­rányos különbségét fedezi, ám ennek egy része megté­rülhet az importban. Meddig tartható fenn ek­kora támogatás és egyálta­lán hosszabb távon is szük­ség van-e erre? — tehet­jük föl a kérdést. A válasz természetesen egyértelmű: a magyar külkereskedelmi mérleg 1947 óta csak a me­zőgazdasági többletexport­tal együtt mutat pozitív ké­pet. Egy ilyen helyzetben semmiképpen sem mondha­tunk le erről a bevételről! Ez nem csupán gazdasági kér­dés. A támogatások túlnyomó részére a többletexport mi­att van szükség. A fennma­radó hányad is tekintélyes — mondják a szakemberek — csak éppen azok elosztá­sában van a hiba. Érvénye­sülnek az acélerős lobbik, háttérmechanizmusok, ame­lyek egy valós piacgazdaság nélkül továbbra is életképe­sek maradnak. Nincs ma még nyertese a jelenlegi támogatáspoliti­kának. Sokkal inkább az egymásramutogatás a jel­lemző, meg az is, hogy a rendelkezésre álló pénzek egy része nyomtalanul el­tűnik a feneketlen hiány- gazdálkodásban. Alapvető változásra talán akkor szá­míthatunk majd, ha a ver­sengésben egyenlő eséllyel vesz részt minden szövet­kezet, állami gazdaság és nagyvállalat. Faragó László Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Straub F. Brúnónak, az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására, a július első felé­ben tervezett európai útja során hivatalos látoga­tást tesz hazánkban George Bush, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke. Bush Magyarországon kívül Len­gyelországot is fölkeresi, majd részt vesz a hét ve­zető tőkésállam Párizsban megrendezésre kerülő csúcs- értekezletén. George Bush személyében hivatalban levő amerikai el­nök először látogat hazánk­ba. Bush 1983-ban alelnök- ként már járt Magyarorszá­gon. Tavaly Grósz Károly egyesült államokbeli útja során találkozott az alelnök- kel, ki akkor ‘a Republiká­nus Párt elnökjelöltje is volt. Bush elnök magyarországi látogatásának jelentőségét növeli, hogy a koráb.bi, nem hivatalos értesülésekkel szemben nem a párizsi csúcsértekezlet után, hanem még előtte fölkeresi hazán­kat. Utána utazik csak Pá­rizsba, s ott a hét vezető tőkésállam találkozóján — minden bizonnyal — szó lesz a kelet-európai országokról, a régió reformfolyamatairól. Nemzetközi céggé alakult a Tungsram A bajor miniszterelnök tárgyalásai Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke pénteken délelőtt parlamenti dolgo­zószobájában fogadta Max Streiblt. A bajor miniszter- elnök a bajor gazdasági na­pok megnyitására érkezett Budapestre. A két miniszterelnök ta­lálkozóján először Németh Miklós adott részletes tájé­koztatást a magyarországi reformtörekvésekről. Max Streibl arról szólt, hogy a bajor kormány üdvözli a magyarországi törekvése­ket. Beck Tamás kereskedel­mi miniszter is megbeszé­lést folytatott a bajor mi­niszterelnökkel. Pozsgay Imre álíammi- niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ugyan­csak találkozott vele. Tegnap — többszöri ha­lasztás után — aláírták azt a jelentős üzleti szerződést, amelynek alapján az osztrák Girozentrale bankcsoporthoz tartozó 13 pénzintézet, köz­tük francia, liechtensteini bankok megvásárolták a Tungsram Rt. üsszrészvé- nyeinek 49,65 százalékát. A részvényekért összesen 110 millió dollárt fizettek, a nagyvállalat eddigi 92 szá­zalékos részvénytulajdono­sának, a Magyar Hitelbank­nak. A Tungsnam-részvé- nyek 8 százalékával tovább­ra is a magyar állam ren­delkezik. A mostani megál­lapodás az első, amely nem­zetiközi bankkonzorcium összefogásával egy szocialis­ta országbeli vállalatból nemzetközi részvénytársasá­got hoz létre. A szerződés megkötését követő sajtókonferencián a részvényesek közölték: a Tungsram gazdálkodását külföldi menedzserek segí­tik majd úgy, hogy három év múlva a cég megtízsze­rezze jelenlegi nyereségét. Ezáltal a több mint 50 szá­zalékos magyar tulajdon háromszor árnnyá hasznot hoz majd a hazai, részvé­nyeseknek a 90-es évékben, minit amekkora nyeseséget eddig a 100 százalékban ma­gyar tulajdonú vállalat adott. Azután, hogy a Tungs­ram a piacot meghatározó nem z etk özi mu 11 imca ion áli,s céggé válik, a Girozentrale kizárólagos meghatalmazást kap, hogy a Tusgiramot föl- vezessie a nyugati országok tőzsdéire. Ne szegénykedjünk! Az elmúlt évben harmad­résszel csökkent hazánk­ban a kisvállalkozók szá- ' ma. Az adórendszer válto­zása és az ehhez tartozó szabályozás visszafogta a vállalkozási kedvet, amel­lett még a válságba jutott honi gazdaság sem tudott javítani a pozícióján. Ne szegénykedjünk tovább, hi­szen más alternatívákat is kidolgoztak már a szakem­berek. Az utóbbi gondolat egyben címe is annak a dol­gozatnak, amelyhez tegnap délelőtt fűztek kiegészítőt a - megye kisvállalkozói. A Vállalkozók Országos Szö­vetségének munkatársai — akik a tanulmányt készítet­ték — ebben a hónapban végigjárták az országot. A kaposvári gazdaságpoliti­kai fórumra viszont megle­hetősen kevesen jöttek ei. A szervezők ezt nem érdek­telenségnek tartották, ha­nem annak, hogy a kelleté­nél kevesebben értesültek az eseményről. A VOSZ munkatársai 150 oldalas tanulmánytervet készítettek a magyar gaz­daságról, természetesen hozzáfűzték a javaslataikat. Ennek rövidített változatát a résztvevők kézhez kapták a tegnapi fórumon. Egy hozzászóló meg is jegyezte, hogy az utóbbi időben ez volt az egyetlen kiadvány, amiért nem kellett fizet­nie ... Az állampolgárnak — aki­nek nem volt módja a vál­Vállalkoxók tanácskoztak Kaposváron lalkozásra — előbb-utóbb el kell jutnia odáig, hogy a tisztességes megggazdago- dás miatt ne állítsák pel­lengérre — hangsúlyozták. A szövetség nem várta, hogy rövid idő alatt, a ta­nulmány első olvasására, mindenkiben megfogalma­zódnak a javaslatok, a vé­lemények. Arra kérték a megjelent vállalkozókat, hogy gondolataikat vessék papírra és mielőbb küldjék el a VOSZ titkárságára. Az általános érvényű megálla­pításokat a szervezet állás- foglalása tartalmazza majd. (faragó) (Anyák napi összeállításunk a 7. oldalon.) Májusban kétszer is összeül az Országgyűlés Hat törvényjavaslatot vitatnak meg Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragra­fusának (2.) bekezdése alap­ján az Országgyűlést 1989. május 30-án, kedden dél­előtt 10 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén várhatóan törvényjavasla­tot vitatnak meg a gazdál­kodó szervezetek és gazda­sági társaságok átalakulásá­ról, az állami vállalatokról szóló 1977. VI. és a szövet­kezetekről szóló 1971. III. törvény módosításáról, il­letve a földről szóló 1987. I. törvény módosításáról, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló tör­vény, .az erdőkről és a vad­gazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítá­sáról. Megvitatják a tör­vényjavaslatot a népszava­zásról és a népi kezdemé­nyezésről; tájékoztató hang­zik el a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről és a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló ter­vezett kormányintézkedé­sekről. A megnövekedett tör­vényalkotói munkát jelzi, hogy májusban három hét alatt két alkalommal ülése­zik az Országgyűlés. Mint korábban bejelentették: május 10-én is összeül a parlament (MTI) Fiókot nyitott a Konzumbank Kaposváron RÉSZVÉNYESEK A SZÖVETKEZETEK Hétfőtől új bankfiök fo­gadja Kaposváron az Ügy­feleket. Ez az első abból a nyolcból, amelyet a Kon­zumbank Rt. még ebben a félévben szándékozik meg­nyitni az- országban. Ezt teg­nap jelentette be dr. Pál Gábor, a Konzumbank Rt. vezérigazgatója a részvénye­sek, a somogyi szövetkeze­tek, vállalatok képviselői előtt. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizott­ság titkára is. A Konzumbank részvény- társasági formában 1987 jú­liusától működik. Induló jegyzet alaptőkéje 850 mil­lió forint volt, ez a megala­kulás óta 1 milliárd 42 mil­lió forintra nőtt. A bank iránti bizalom jele,*hogy a jegyzett részvénytőke 92 szá­zalékát a részvényesek már az első részhatáridőre befi­zették. A részvénytőke 59 százaléka a fogyasztási szö­vetkezeteké A bank munkája kiterjed a gazdálkodó szervezetekre, a kisvállalkozásokra és tár- i sulásokra. Tevékenyeségi köre betétek fogadása, pénz­eszközök megbízásos befek­tetése, a vállalkozás, a lí­zing, a hitelezés, a factoring követel és-vásárlás, garan­ciavállalás, váltóeliszámíito- láis, kötvények, részvények adás-vétele, bankári szakta­nácsadás szerepel tevékeny­ségi körében. A Konzum­bank airra törekszik, hogy új feladatkört is ellásson; számlát vezessen, deviza- műveleteket lásson el és kapcsolódjon be a lakossági ügyletekbe. -Csak úgy tud eleven kapcsolatot tartani négyszázharmiinonyoLc rész­vényesével, ha létrehozza országos fiókhálózatát. Sármezei Ferencné, a ka­posvári fiók vezetője mu­tatta be a vendégeknek a Mészöv-székházban működő intézményt, amelyről el­mondható: rekordidő alatt alakították ki, jól felszerel­ték. Az ünnepségen kérdésünk­re Pap Sándor, a marcali áfész képviselője elmondta: már ismerik a Konzumban­kot, hiszen pénzügyi kap­csolatban vannak vele, rész­vény,esek. Biztos abban, hogy növeli a versenyt a megyében, ezért szükség van rá. A bank már eddig is segítette munkájukat. Jólen- ne — mondta —, ha vala­mivel olcsóbb finanszírozási lehetőséget biztosítana a többi banknál. A Sefag képviselője, Ku- tasné Kése Ildikó azt remé­li, hogy a Konzumbank egye­bek mellett előmozdítja a vegyes vállalatok szervezé­sét, a* válilalataLapítást és egyéb vállalkozások kibon­takozását. (Szegedi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom