Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 5., péntek Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) korábban kezdeményezte a tárgyalásokat a terven fe­lüli szociális intézkedések­ről; ezek az előreláthatóan május 12-én sorra kerülő SZOT—ikormány találkozó napirendjén szerepelnek majd. A kormány — a népgaz­daság várható fejlődésével és a lakosság életszínvo­nalának ez évre számított alakulásával összhangban — a lakosság ez évi több­letkiadásainak ellentétele­zésére a korábban május elejére tervezett, de eddig végre nem hajtott 100 fo­rint nyugdíjemeléssel együtt, döntően a közpon­ti fagyasztói áremelések időpontjához igazodóan, az eredetileg tervezettnél na­gyobb ez évi kihatású szo­ciális intézkedéseket tart. indokoltnak — jelentette bt Marosán György, rámutat­va: a cél az, hogy a kom­penzálás a nyugdíjasokra, a gyermekes családokra ter­jedjen ki, és növekedjen a tanácsok támogatási kere­te. A lakosság számára ked­vező a közgyógyellátás és a gyógyszerkedvezmények szélesítése is. A kormány megvizsgálja egyes közér­zetjavító intézkedések cél­szerűségét. A kormány a lakossági devizaszámla-rendszer kor­szerűsítésével összefüggés­ben felkérte a Magyar Nem­zeti Bank elnökét, hogy vé­gezzen vizsgálatokat a la­kossági devizaszámla-rend­szer további liberalizálásá­nak várható hatásáról, és rövid időn belül terjessze ezt döntésre a Miniszterta­nács elé. A kormány elfogadta a forint védelmére kidolgo­zott előterjesztést. Ügy Atlantis­start Tegnap közép-európai idő szerint 20 óra 47 perc­kor, a kedvezőtlen időjárá­si viszonyok miatt egy perc híján egyórás késéssel, út­jára bocsátották az Atlantis amerikai űrrepülőgépet. A gép öttagú személyzetével — köztük egy nővel — négy napig lesz úton. Fő feladata az, hogy — indulá­sa után hat órával — pá­lyára állítsa a Magellán nevét viselő űrszondát. A több mint fél milliárd dollár költséggel épített szonda 15 hónapos repülés után, 1990 tavaszán éri el a Vénuszt és különleges ra­darjaival föltérképezi majd a földünkhöz legközelebb eső bolygó területének 90 százalékát. Az Atlantis eredetileg pénteken indult volna, ám 30 másodperccel a kitűzött idő előtt a rajtot műszaki hiba miatt el kellett halasz­tani. véli: a forimtmegtakarítás vonzóbbá tételével, a bel­földi áruellátás javításával is növelni kell a nemzeti valutánk iránti bizalmat. A kettős valutarendszer ki­alakulása rendkívül súlyos veszélyekkel járhat mind a gazdaság, mind az állam­polgárok számára. Éppen ezért a külkereskedelmi po­litikában mindenekelőtt a forgalom egységes, verseny- semleges szabályozásának kialakítása, az importver­seny szélesítése, a behoza­tal szektorsemlegességének garantálása szükséges. A testület döntést hozott az Agroferm Részvénytár­saság által bonyolított li- zinüzem-beruházás ügyé­ben: a hazai fehérjetakar­mány-ellátás bázisát je­lentő gyár céljaira 30 mil­lió forint vissza nem térí­tendő támogatást ad. Az újságírók kérdései fő­ként a bevezetőhöz kapcso­lódtak, azonban számos más, aktuális témát is szóba hoztak. A gazdasági teljesít­mény értékelésével kapcso­latban kérdezett a Figyelő munkatársa, konkrétan a konvertibilis külkereskedel­mi mérleg kedvezőtlen ala­kulásának okait, a költség­vetési hiány mértékét fir.tat- v£. A szóvivő válaszából ki­tűnt: a tőkés külkereskedel­mi mérleg problémáit a Mi­nisztertanács ülésén elsősor­ban a lakosság vásárlásai­nak következményeként ér­tékelték, az elmaradás az idegenforgalom állami bevé­teleiből kiesett összeget ta­karja, s nem függ össze az áruforgalmi egyenleg alaku­lásával. E tekintetben a gazdaság teljesítménye jó­nak mondható — jelentette ki. A kormányülésen meg­fogalmazódott az is, hogy a nemzeti valuta védelme a gazdasági reform kibonta­koztatása szempontjából a legfontosabb. A Magyar Hírlap munka­társának arra a kérdésére, hogy a Minisztertanács fog­lalkozott-e a hiteltörleszté­sek átütemezésével, Marosán György elmondta: a kor­mány nem látja járható út­nak az átütemezést. Az MTI a programterv­ben szereplő reprivatizálás- sal összefüggő konkrét el­képzelések iránt érdeklő­dött. A szóvivő megerősítet­te: a reprivatizáció a jövő­ben a kormány gazdasági stratégiájának centrumába kerül. A Veszprémi Napló kép­viselője két témában fag­gatta a szóvivőt: a szocialista munkaverseny megszünteté­séről, majd a közvélemény­ben elterjert ár- és bérstop bevezetéséről. A válaszból kiderült: a Minisztertanács április 15-én hatályon kívül helyezte a szocialista mun­kaverseny szervezésére vo­natkozó korábbi határozatát, a rendelkezés június 1-jén lép életbe. Ezzel egyidejűleg a kormány hozzájárult, hogy az eddigiek lezárásaként is az érintett munkahelyi kol­lektívák vezetői a szakszer­vezetekkel együttesen a résztvevőket szerény keretek között megjutalmazhassák. Hozzáfűzte: a munkaver- seny megszűnése nem jelen­ti azt, hogy a kormány le­mondana a munkahelyi kol­lektívák kezdeményezéseiről és öntevékenységéről. Az ér­és bérstop bevezetését ille­tően a szóvivő úgy véleke­dett: az időről időre felröp­penő hír, mint általában, most sem igaz. Ilyen intéz­kedést a kormány nem ter­vez. A Népszava munkatársá­nak arra a kérdésére, hogy a gazdasági teljesítménnyel összefüggésben döntött-e a kormány konkrétan vállala­tok felszámolásáról és sza­nálásáról, elhangzott: egy ilyen programnak része kell legyen ilyesmi; a kormány elsősorban a költségvetési támogatások leépítésében kíván előrelépni, s ez min­denképpen érinti a vesztesé­ges és alcsony hatékonyságú vállalatokat. Többen a bányabezárással kapcsolatos kérdést tettek fel. A kormány minden esetben konkrét tervet dol­goz ki. A hazai uránbányá­szaira vonatkozó informá­cióként a szóvivő elmondta: az Ipari Minisztérium köz­lése szerint a hazai urán­érc-bányászat geológiailag nehéz körülmények között folyik. Jövedelmezősége sem szervezeti, sem műszaki esz­közökkel, módszerekkel nem javítható lényegesen, s emiatt a kitermelt ércből nyert urántermék ára csak a harmada az önköltségnek. A kormányzati szervek emiatt fontolgatják a hazai uránérc-bányászat megszün­tetését. Az NBN rádió tudósítója George Bush tervezett ma­gyarországi látogatásáról tu­dakozódott. Marosán György nem hivatalos forrásra hi­vatkozva nagy jelentőségű­nek ítélte az Egyesült Álla­mok elnökének látogatását. Végül a holland rádió munkatársa a Raóul Wal­lenberg sorsával kapcsolatos dokumentumot firtatta, ami­re Marosán Gvörgv leszö­gezte: bár hivatalos infor­mációi nincsenek, tudomása szerint a svéd diplomata nem Magyarországon és nem 1945-ben halt meg. Szűrös Mátyás Strasbourgban Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke — kül­döttség élén — Louis Jung- nak, az Európa Tanács ta­nácskozó gyűlése elnöké­nek meghívására csütör­tökön az Európa Tanács 40. jubileumi közgyűlésére Strasbourgba utazott. A lá­togatás fontos állomása a Magyarországon kibonta­kozó demokratizálódás, a parlament szerepének nö­vekedése nyomán a Nyu- gat-Európa 22 országát tö­mörítő szervezet és a ma­gyar Országgyűlés közötti kapcsolatépítési folyamat­nak. Tárgyalást sürgetnek Az amerikai törvényhozás befolyásos demokrata párti vezetői bírálják a Bush-kor- mány merev álláspontját és tárgyalásokat sürgetnek a Szovjetunóval a taktikai atomfegyverek korlátozásá­ról. Ilyen szellemben foglalt állást Sam Nunn, a szená­tus és Les Aspin, a képvi­selőház katonai bizottságá­nak elnöké. Nunn javasol­ja: amennyiben az NSZK kormánya elfogadja az új, korszerűsített taktikai atom­fegyverek telepítését, kezd­jenek tárgyalásokat a Szov­jetunióval e fegyverfajta A BOGLÁRLELLE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ értesíti vásárlóit, hogy a bőrruházati szaküzlet bőséges áruválasztékkal áll a vásárlók rendelkezésére a következő bőrkonfekció-termékekkel női, férfidzsekik, női, férfi bőrkabátok, női kosztümök, szoknyák, sortok, divatkesztyűk, blúzok, blézerek, finom kozmetikumok NAGY VÁLASZTÉKKAL VÁRJUK TISZTELT VEVŐINKET BOGLÁRLELLE, Szabadság tér 6. szám alatt (105473) i korlátozásáról. Ez azonban nem vezethet a fegyverek teljes felszámolásához s a megállapodásit csak akkor véglegesítenék, ha már eredmény mutatkozik a ha­gyományos haderők csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon. Hasonló alapel­veket javasol a Szovejtunió- val megindítandó tárgyalá­sokra Les Aspin. George Bush elnök csü­törtökön Brian Mulroney kanadai kormányfőt fogad­ta a Fehér Házban. Kanada ugyanazt a kompromisszu­mos javaslatot terjesztette be a NATO-ban, amit az amerikai törvényhozók in­dítványoznak. Sevardnadze Bonnba látogat Május 12-én kétnapos hivatalos megbeszélésekre az NSZK-ba látogat Edu­ard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A bonni külügyi hivatal csütörtöki bejelentése sze­rint a szovjet államférfi hivatali kollégája, Hans- Dietrich Genscher külügy­miniszter és alkanceüár meghívásának tesz. eleget. Találkozójuk a két ország tavaly óta rendszeresített külügyi konzultációinak ré­szét alkotja. Több ezer egyetemista és főiskolás vonult az utcára és kezdte meg az előző nap bejelentett tüntetést május 4-én. A 'tüntető diákok menetének célját, a Tienanmen teret erős rendőrkordon vette körül, de a rendőri erők nem al­kalmaztak erőszakot Egy évtized a Downing street 10-ben A brit gazdasági „csoda” bűvölete és hitele Két szervesen összefüggő tényező — a gazdasági tel­jesítmény és a nemzetközi megbecsültség — túlsúlyos a thatcherizmus mérlegében. A hangulatváltozás azonban arra látszik utalni, hogy a miniszterelnök-asszony sze­mélyes nimbuszával felru­házott különleges brit nem­nemzetközi szerep ereje, il­letve sebezhetősége ugyan­abban rejlik: a thatcheriz­mus hazai szilárdságában és állóképességében. Sikereinek alapja kezdet­től fogva az a feltételezett és a legutóbbi időkig bizo­nyítottnak tekintett érdeme volt, hogy sikerült megállí­tania, sőt megfordítania Nagy-Britannia száz éve tartó viszonylagos és évti­zedeken át tartó abszolút gazdasági hanyatlását. Ezen nyugodott az a feltételezés is, hogy a thatcherizmus — milliók számára roppant fáj­dalmas gazdasági szerkezet- váltással — tartósan bizto­sította a munkában álló la­kosság túlnyomó többségé­nek növekvő jólétét. A „gazdasági csoda” brit változatának végső mércéje és legfőbb bizonyítéka egé­szen a közelmúltig a city virágzása, az értékpapírok árfolyamának szakadatlan és meredek emelkedése volt. Az értékpiac szentesítette a „népi kapitalizmus” és a „részvényes demokrácia” hi­telrendszerét, amely kezdet­ben a reprivatizálási prog­ram, később az egész kor­mányprogram ideológiai alapjává vált. A közelmúltig minden — vagy csaknem minden — igazolni látszott a thatche- rista eszmerendszer közpon­ti tételét: a „mindentudó piac” megoldja a társada­lom minden problémáját. Ezt a tételt a legutóbbi években már kiterjesztet­ték a társadalompolitika olyan területeire is, mint a közegészségügy és a közok­tatás. A thatcherista érv­rendszer legfőbb tételeit és bizonyítékait először az 1987. októberi tőzsde-krach ingat­ta meg. Olyan alaposan, hogy az értékpiaci világvál­ság hatása alatt elbizonyta­lanodott brit gazdaságpoli­tika azóta sem tud magához térni. A sztálinista „szocializ- musmodell” egyre nyilván­valóbbá váló válsága vissza­igazolta és hallatlanul föl­erősítette a thatcherizmus egész érvrendszerét. Vagyis, hogy a piac felszabadítása és felvirágoztatása nyomán végbemenő gazdasági-nem­zeti újjászületés egyedül és kizárólag a thatcherista pénz- és gazdaságpolitika eredménye, általános érvé­nyét pedig mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy immár a Szovjetunió­ban és a kelet-európai or­szágokban is „utánozzák”. A kelet-európai válságfo­lyamatok és a gazdasági szerkezetváltás parancsoló követelményei továbbra is hitelesíteni látszanak a thatcherizmus „általános ér­vényességének” igényét, mi­közben Thatcher asszony szülőföldjén még legoda- adóbb híveinek szemében is egyre inkább megkérdőjele­ződik hitele. Mindmostanáig a gazda­sági növekedés lefékezésé­vel, a bankkamatláb kilenc egymást követő emelésével sem sikerült enyhíteni az újra feltámadó inflációs nyomást. Folytatódik a kül­földi fizetési mérleg minden történelmi rekordot túlszár­nyaló drámai romlása. A kormány még állja a sarat: az északi-tengeri olajjöve­delmekből és nyolc éven át tartó folyamatos gazdaság- növekedésből felhalmozódott hatalmas tartalékok még fe­dezik a tavaly már 15 mil­liárd fontra rúgó külföldi fizetési mérleghiányt, és elegendő lesz az idén még nagyobbnak ígérkező deficit ellensúlyozására is. A tarta­lékok azonban nem kime- ríthetetlenek. Az évi húsz­milliárd fontos kereskedel­mi mérleghiányban pedig már felismerhető, hogy a szolgáltatási ágazatok felfu­tása nem helyettesítheti a szerkezetváltásban elveszett gyáripari kapacitásokat. Egy év alatt több mint kétsze­resére (3,4-ről 8 százalékra) gyorsult az infláció üteme. Ez a jelenség pedig That­cher asszony gondolatrend­szerének azt a sarkkövét kezdi ki, amely szerint a nemzet támasza és a tiszta erkölcs alapja — a „becsü­letes pénz”. A hirtelen gazdasági klí­maváltozás nem rendítette meg ugyan közvetlenül a Thatcher-kormány tömeg­bázisát, de ideológiai-lélek­tani szempontból alaposan felforgatta a politikai tájké­pet. Ez a ziláltság jut kife­jezésre az évtizedfordulós hangulatfelmérésekben. A hazai hangulatváltozás közepette egyre több prob­lémát okoz a thatcherizmus megoldatlan nemzetközi di­lemmája. Nevezetesen az, hogy mindeddig nem tudta idelógiailag feldolgozni a „Gorbacsov-jelenséget”. Ér­zékeli ugyan, hogy egész hitrendszere történelmi ki­hívással került szembe, de fekete-fehér világszemlélete eleve elutasítja a szocializ­mus megújulásának eshető­ségét. Önközponitú evangé- liizmusa képtelen bármilyen tőle értékidegen társadalmi­gazdasági alternatíva tárgyi­lagos tételezésére. A thatcherizmus ideoló­giai küldetéstudata és a brit diplomácia hagyományos pragmatizmusa ütközik azok­ban az ellentmondásokban, amelyekkel személy szerint Thatcher asszony, illetve kormányzata reagál a pe­resztrojkára és általában a kelet-európai folyamatokra. A thatcherizmus önszem­lélete megszemélyesítőjének „örök igazságait” nem nél­külözheti. Ereje — csakúgy, mint sebezhetősége— a kis­polgári puritán etika „vitat­hatatlan” sarktételeibe ve­tett Vallásos hitében rejlik. Értékrendjében a szocializ­mus „történelmi eltévelye­dés”. A munkáspárti szo­cializmust” mindörökre el­temetni, a „kollektivizmust” száműzni a világból — ez a „thatcherista forradalom” történelmi küldetése. A „hazai ellenség” meg­gyöngülésével messianizmu­sának fűtőanyaga kimerülő­ben van. így még kevésbé tud meglenni virulens „kül­ső ellenség” nékül, viszont a hagyományos ellenségké­pet mindinkább kikezdi a „Gorbacsov-hatás". Ezt az­zal ellensúlyozza, hogy a Szovjetunióban és a kelet­európai országokban végbe­menő reformfolyamatokat önnön diadalának visszaiga­zolásaként értelmezi. A belső indítású folyama­tok külső hatásokra való visszavezetésének ellent­mondásait Thatcher a maga lenyűgözően egyszerű for­muláiban oldja fel. Mihail Gorbacsovban „rokonlel'ket” vél felismerni, aki — hozzá hasonlóan — megtagadta saját pártjának egész múlt­ját és „fantasztikus bátor­sággal” hozzálátott a „csőd­be jutott szocialista kollek­tivizmus” lebontásához. Sa­ját vállalkozását gyakorta hasonlítja a peresztrojkához, önmagát pedig a „látnoki képeségekkel megáldott” Godbacsovhoz. A thatcherizmus évfordu­lóján Margaret Thatcher lendülettel és rendíthetetlen hittel tekint a kilencvenes évek elé. Meggyőződésének ereje megmozgatta és meg­változtatta Nagv-Britanniát. A változás mibenlétéről, mélységéről és tartósságáról még nincs, nem is lehet történelmi verdikt. Az or­szágos esküdtszéki tárgyalás azonban már megkezdődött. Köves Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom