Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-29 / 124. szám
1989. május 29., hétfő Somogyi Néplap 3 Pártkongresszust javasolt a kaposvári reformkör Nagy Sándor Gdanskban (Folytatás az 1. oldalról.) mai SZOT semmilyen szempontból sem hasonlítható a korábbi szakszervezeti mozgalomhoz. A tárgyalásról kiadott közös közleménybe a Szolidaritás kezdeményezésére bekerült, hogy a Szolidaritás támogatja a demokratikus ligában tömörülő, jelenleg létrejövő magyar alternatív szakszervezeteket. Magán a találkozón azonban Walesa korántsem beszélt ilyen hangsúlyosan a Szolidaritás és a magyar alternatív szak- szervezetek viszonyáról. Figyelemre méltó volt, hogy míg Nagy Sándor méltatta a Szolidaritás riválisát, a LEMP-hez lojális lengyel szakszervezetet, addig Walesa távolról sem szentelt ugyanennyi szót a Nagy Sándor vezette szakszervezettel vetélkedő magyar alternatívoknak. Az MSZMP-tagok kaposvári reformköre — csatlakozva a reformkörök szegedi országos tanácskozásának állásfoglalásához — szükségesnek tartja1, hogy az ősszel hívják össze az MSZMP kongresszusát. Egyetért azzal, hogy a teljes pártdemokrácia jegyében új küldötteket, továbbá megyei és fővárosi szinten is új KB-tagokat válasszanak. Azt szorgalmazzák, hogy a KB és a KEB már a választási kampány • kezdetén mondjon le s ügyvezetői minőségben működjön tovább az új testületek megválasztásáig. A mostani tagjai a többiekkel azonos feltételek szerint szerezzenek mandátumot. Új eljárást javasol a kaposvári reformkor a választás lebonyolítására. A párttagság létszámaránya szerinti küldöttválasztás helyett az országgyűlési választó- kerülethez -kapcsolódó kiválasztást ajánlják. Minden alapszervezet képviselőt választ egy úgynevezett „köztes” jelölőgyűlésre. Ott bárki kérhetné a jelölését, ha van megfelelő programja. A résztvevők ennek és az egyéni képességnek az alapján, számszerű korlátozás nélkül választanák meg a körzet jelöltjeit a pártkongresszusra és a megyei (fővárosi) pártértekezletre. Aki 50 százalékot meghaladó szavaztot kap, az jelöltté válna. Az összes MSZMP-tag szavazással választaná meg a küldötteket a taggyűléseken vagy az összevont választási gyűléseken megismert program alapján. A választási kampány során felhasználható lenne a párt- és társadalmi nyilvánosság minden eszköze. A kaposvári reformkor szerint így az MSZMP kongresszusára választókerületenként két, a megyei (fővárosi) pártértekezletre további nyolc küldött kapjon mandátumot, s ez legyen érvényes a megyei pártértekezletre is, ahol közülük a személyes programok és képességek alapján — megválasztanák a KB-be delegált tagokat is. Az ilyen módon előkészített kongresszus a reformkor szerint valóban a kommunisták többségének véleményét és akaratát ötvözheti az MSZMP országos választási programjában is. Ha a tagság körében közmegegyezés születne, akkor közvetlenül lehetne megválasztani a PB-tagokat, a KB tisztségviselőit is. Randevú a hármas határon Muraszombat, Fürstenfeld, Körmend békefelhívása Felsőszölnök kis falu. Csak a határőrök számára cseng ismerősen a neve, hiszen a falu központjától néhány kilométerre van a hármas határkő: Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország találkozási pontja. Néhány éve reménytelen vállalkozás lett volna eljutni ide. Most szombaton azonban határkőhöz érkeztünk a határkőnél. Fürstenfeld, Muraszombat és Körmend tanácselnöke találkozott itt —, hogy emléktáblát avassanak, emlékfát ültessenek és közös közleményben hitet tegyenek az együvé tartozás mellett. Ez erdő sűrűjében drótkerítés maradványai és betonoszlopok; néhány hete bontották le. A Hazafias Népfront körmendi bizottságának titkára, Mogyorósi Jenöné mesélte, hogy három éve fölvetették már: a három szomszédos város vezetői találkozzanak a hármas határkőnél. — Akkor azonban még szó sem lehetett egy ilyen találkozóról. Fél éve segítségünkre sietett a BM Határőrség zalaegerszegi kerületének parancsnoksága. Én is akkor jártam először a „tiltott zónában”. — Ha nem tévedek, most Ausztria területén beszélgetünk, de ha fél métert mennénk, akkor már Jugoszláviában lennénk. Felettünk köröz az Osztrák Televízió helikoptere. Valaha ezért diplomáciai jegyzéket váltottak volna. — Amikor felvetettük a találkozó lehetőségét, Jugoszláviában és Ausztriában is csodálkozva néztek ránk. Senki sem hitte, hogy ide fel lehet jönni. Más idők járnak. Kercsmár Jenő Körmend tanácselnöke. — Itt még nem találkoztunk, meglehet a három város már húsz éve tartja egymással a kapcsolatot. Az eddigi találkozók jobbára _ politikai-kulturális jellegűek voltak. így természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy gazdasági téren is együtt kívánnak-e működni a szomszédos országok. Andrej Gelencsér, Muraszombat tanácselnöke elmondta, hogy korábban voltak együttműködési kezdeményezések, de ezek két éve megszűntek. Szerinte újból szorgalmazni kell a kisihatármenti kapcsolatokat Jugoszlávia és Magyar- ország között. Erich Kos- pach, Fürstenfeld polgár- mestere arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban előfordult: több magyar volt a városunkban, mint osztrák állampolgár. A bevásárlóturizmus most visszaszorult, de az osztrák cégek érdeklődnek a magyar piac iránt: fantáziát látnak hazánkban, s ezért szorgalmazzák a vegyes vállalatok létrehozását is. — Huszonöt-harminc év alatt fokozatosan közeledtünk egymáshoz. Ma már megszoktuk, hogy külföldiek milliói keresik föl hazánkat; megszoktuk, hogy világútlevél van a magyar állampolgárok zsebében, és ma már egészen a határig elébe mentünk kedves osztrák és jugoszláv vendégeinknek, hogy kezet szorítsunk és közösen tegyünk hitet elért értékeink legfőbb biztosítéka és feltétele, a béke mellett. A körmendi szabadtéri színpadon egymást váltották a három ország amatőr együttesei; a városi pártbizottság épületében rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak. Fodor István, az Országos Béketanács titkára bejelentette: Körmendet békevárossá nyilvánítják, s a közeljövőben Muraszombatnak, illetve Fürstenfeld- nek is rangos kitüntetéseket nyújtanak át, s elismerésben részesítik a határőrséget is. Jövőre Muraszombaton találkoznak a polgármesterek, de a határkőtől indulnak ismét. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László Ezt fogalmazták meg abban a levélben is, amit itt a hármas határon írtak alá és eljuttattak Straub F. Brúnóhoz, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez. „Tisztelt Elnök Ür! Mi, a magyarországi Körmend, a jugoszláviai Muraszombat és az ausztriai Fürstenfeld városok vezetői, valamint a határ menti békemozgalmak képviselői 1989. május 27- én találkozót tartottunk a három ország közös határánál levő határkőnél. Meggyőződéssel valljuk, hogy e találkozó nemcsak a szomszédos népek egymásrautaltságának és összetartozásának kifejezése, hanem hozzájárulás is a helsinki záróokmány dokumentumaiba foglalt feladatok megvalósításához; hisszük, hogy a határzár felszámolásával, a műszaki akadályok eltávolítása mellett tovább folytatódhat a népeink közötti együttműködés szélesítése. Mozgalmaink célja a középeurópai népek, nemzetek és nemzetiségek közötti megértés további erősítése. Tisztelt Elnök Úr! Szeretnénk kifejezni azt a reményünket, hogy találkozónk gondolati tartalma az ön személye révén a hétköznapok politikájában is meghatározó lesz.” Tulajdonképpen a levélben megfogalmazottakról beszélt a szombat esti — körmendi — nagygyűlésen Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka is. Fiatal amerikai politikusok Somogybán Két napot Somogybán töltött az AGYPL, a fiatal politikai vezetők amerikai tanácsának küldöttsége, amelyben demokrata és republikánus párti politikai személyiségek egyaránt helyet kaptak. Az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatalának anyagi támogatásával 1966 óta működő szervezettel hazánknak 1982 óta van kapcsolata, először az Állami Ifjúsági Bizottság, majd pedig az Államj Ifjúsági és Sporthivatal révén. Az amerikai vendégeket dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke szombaton délben fogadta hivatali szobájában: — Nagyon örülök, hogy vendégül láthatom önöket két napig, mert egy évvel ezelőtt magam is tagja voltam annak a magyar ifjúsági delegációnak, amely Amerikában járt. A tanácselnök megmutatta a Somogy történelmét és népművészetét reprezentáló tárgyakat a szobájában, majd a tanácsteremben megkezdődött a tájékoztató. Nagy érdeklődéssel hallgatták a vendégek, hogy az elnök az amerikai példa nyomán ültette át a gyakorlatba a zárt tévélánc révén a tanácsülések nyilvánosságát. A megyei tanács ma már modellértékűnek számító átszervezését is megvilágító tömör tájékoztató után az amerikai vendégek kérdeztek. A republikánus Charles Clay, Georgia állam szenátora kíváncsi volt arra, hogy miből tevődik össze a helyi tanácsok bevétele; mi a hivatal, az elnök feladata. A demokratapárti Donald R. White, aki Alemeda tartomány pénz- és adóügyi igazgatója Kaliforniában, azt szerette volna tudni, milyen hatása lesz a reprivati- zálásnak. Megnyugtatta az a válasz, hogy jobb lesz a szolgáltatás, jobb lesz az állampolgárok hangulata, s olyan erők szabadulnak fel, amelyeket eddig nem lehetett felszabadítani. A republikánus John Field Reichardt, a Michigan állam Exportfejlesztési Hivatalának tagja többek között azt is megkérdezte, beleszólhat-e a lakosság abba, hogyan használják fel az adókból befolyt pénzüket, mint ahogy ez náluk van. A megyei tanács elnöke azt a reményét fejezte ki, hogy a somogyiaknak is van beleszólásuk ebbe. Ma a helyi tanácsok testületéi döntenek minden fontos kérdésben, amelyik a lakosságot érinti. Példaként felhozta a kaposvári tanács ülését, ahol többórás vita volt arról, hogy néhány milliót a labdarúgóklub vagy a művelődési ágazat kapjon. — A mai napig nyíltan támadják a sajtóban és egyéb helyen is, hogy miért a sport kapta ezt a pénzt. Ez a Murphy törvénye. Milliárdos döntést két perc alatt hozunk, a kerékpártárolóról órákig vitatkozunk. — Ez a demokrácia — jegyezte meg az egyik vendég. A küldöttség megnézte a tanács épületét, majd a sétálóutcát, látogatást tett az agrártudományi egyetem állattenyésztési karán és a toponári Kapostáj Tsz-ben. A program este a gálos- fai kastélyban fejeződött be. Minden vendégnek tetszett a helyreállított épület; melegen gratuláltak L. Szabó Tünde főépítésznek. Többen azon a véleményen voltak, s ezt kifejtették dr. Gyenesei Istvánnak is, hogy érdemes folytatni a kastélyok helyreállítását idegen- forgalmi célokra. S hogy milyen benyomásokat szereztek a vendégek hazánkról ? Charles Clay szenátor így fogalmazott: Nagyon jó volt eljönni a fővárosból vidékre is, megnézni, hogy itt mi és hogy van. Találkozni az üzleti életben, a tanácson, a szövetkezetben azzal, hogy a reformot — amely szép szó — miként ültetik át a gyakorlatba. Személyesen csak annyit mondhatok, hogy jó, pozitív képet szereztem az országról. Az az igazság, sose hittem, hogy Magyarország teljesen olyan, mint a Szovjetunió. Most azonban tapasztaltam is: több a gazdagság, a vitalitás, az emberek sokkal nyitottabbak. Nekem úgy tetszett, hogy ez nem egy csendes, nyugodt, „elnyomott” ország... Az biztos, hogy a helyi újságokban beszámolnak majd minderről a tapasztalataink alapján. A szabadban elköltött vacsora közben is folytatódott a párbeszéd a vendégek és a vendéglátók között. Mindenről szó esett, a következő választás esélyeitől az esetleges pártszakadás veszélyéig, a demokrácia ki- teljesedésétől a hiteles vezetők személyéig. Nehéz volt a búcsú Gálos- fától, s mindenkit meghatott, amikor a magyarok énekszóval búcsúztak a küldöttségtől. Az amerikai vendégek tegnap a megye népművészetével és idegenforgalmával ismerkedtek. Az AGYPL küldöttsége Magyarországról Lengyelországba megy tovább. Lajos Géza Bemutató a kutatóközpontban Bemutatónapot tartottak szombaton a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi Limnológiai Kutatóintézetében. Meghívták a környék országgyűlési képviselőit, a biológiai tanárokat, egyetemi hallgatókat és középiskolai diákokat, hogy megismerjék a Balaton-kutatás módszereit, törekvéseit. Filmeket vetítettek, kinyitották a laboratóriumok ajtaját, és a szakemberek egész nap válaszoltak a kérdésekre, A rögtönzött előadásokból kiderült, hogy sikerült megállítani a tó pusztulását, és minden eddiginél kiterjedtebb ellenőrző hálózatot alakítottak ki. Már széles körű információval rendelkeznek arra vonatkozóan.
