Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
1989. május 2., kedd Somogyi Néplap 3 Május elsején majális, nagygyűlés Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról.) Az előadó felidézte az 1919-es, az 1945-ös május elsejét, az 1957. évi reményteli százezres tömegmegmozdulást, aimáikor a dolgozók újra hitet tettek a haladás mellett. Ezután arról beszélt, hogy a maii jó alkalom, lehetőség az eredmények, a gondok számbavételére, helyzetünk megítélésére, véleményünk, követeléseink kifejezésére. — Tagadhatatlan, hogy ma súlyos feszültségekkel terhelt mindennapi életünk — jelentette ki dr. Exner Zoltán. — Élnek a környezetünkben gondokkal küszködő idős emberek, nagy- családosok, pályakezdők, munkát kereső fiatalok, tényszerűvé vált a munka- nélküliség, megingott a lét- és szociális biztonság, rohamosan csökkennek a reálbérek. Területenként és ágazatonként változó mértékben nehézséget > jelent a munkaerő foglalkoztatása. Sajnálatos módon az utóbbi időszak számos meggondolatlan, kapkodó központi intézkedése tovább sokkalta az embereket. A mélyülő gazdasági, társadalmi és morális válság közepette tagságunk leggyakrabban a következő kérdést fogalmazza meg számunkra: ,,Mit akar a szakszervezeti mozgalom?” A válasz az új gondolkodás jegyében nem lehet más, mint a hatékony érdekvédelem, mégpedig klasszikus értelemben. Megszabadulunk minden, korábban fölöslegesen elvállalt feladattól, és csak az anyagi, szellemi érdekvédelemmel foglalkozunk. Ehhez kell igazítani a szakszervezetek fölépítését, működési rendjét, olyan tisztségviselőkkel, akik élvezik a bizalmat és képesek határozott föllépésre. Ez azt is jelenti, hogy kizárólagosain a tagság megbízásából járhatunk el bármely kérdésben, függetlennek kell maradnunk a politikai {jártaktól és szervezetektől, önálló szerepet kívánunk betölteni a megye tár- társadalmi, politikai életében. Ha ma még több mint százezres tagságunk nem tapasztal konkrét eredményeket életkörülményei védelme érdekében, akkor az általános bizalom csökkenésével egyidejűleg elfogy a tagságunk is. Eljött az ideje, hogy a szakszervezeteket a munkahelyektől a legfelsőbb vezetésig partnerként kezeljék. Megengedhetetlen véleményük figyelmen kívül hagyása. Ma megvan a reális esélyünk, hogy a szakszervezetek valóságos társadalmi szerepüknek megfelelő, tényleges súlyukat visszakapják. E cél érdekében fölemeljük szavunkat a munkavállalókat naponta sújtó intézkedések ellen. Támogatjuk az országos szakszervezeteket abban a törekvésükben, hogy a kormány függessze föl a bejelentett árintézkedéseket, számoljon el az államháztartás költségeivel, mert tapasztalataink szerint a lakosság értelmetlen áldozatként éli meg életkörülményeinek romlását. Sokáig nem tartható már a lakosság egyoldalú teherviselése, a tartós reálbércsökkenés, a nyugiíjak és a szociális ellátás leértékelődése. A szak- szervezetek szerint a válságból csak úgy lehet kijutni, ha a reálbérek folyamatos csökkenése megáll és a munkavállalók széles rétegei számára érdekeltséget teremtünk, mert különben nem várható a teljesítmények növekedése. Újabb áldozatvállalás cjak értelmes célokért lehetséges a jövőben. Ehhez viszont szakítani kell az egyoldalú, szűklátókörű pénzügyi szemléletté! á gazdaságpolitikában, a rossz döntések hangulati, politikai következményeivel. A szakszervezetek egyszerűen nem szegődhetnek az állami szegénységpoliti'ka mellé. Dr. Exner Zoltán szót emelt a szalkszervezetek ha- táskörémék megnyirbálása ellen, példáiként említve a sztrájktörvény-tervezet eredeti elképzeléseit, a jogsegélyszolgálat megszüntetésének kísérletét. — Sajnos, az országos gondók fokozottan lecsapódnak megyénk életének minden területére. Az öröklött aránytalanság, az alacsony nyugdíjak, az átlagos alatti bérek különösen sújtják tagságunkat. Feszültséget okoznak a foglalkoztatásban a felszámolásokból, a szerkezetváltásokból adódó elbocsátások, így több száz embert érintett meg a munkanélküliség réme. Jelenleg csaknem száz munkavállaló részesül munkanélküli 'segélyben. Bárki mondhatná, hiszen ez nem sok. Mi mégis azt feleljük, egy vétlen dolgozó is sók munkanélküliként. A szákszervezetek számára ez elfogadhatatlan élethelyzet. Ezért szorgalmazzuk a munkahelyteremtő intézkedéseket, a szakmai átképzéseket, a fiatalok munkához való juttatását. A közeljövőben a szakszervezetek széles körű szolidaritásával meg kívánjuk teremteni saját munkanélkü- lisegély-alapunkat a legjobban rászorulók számára. Az SZMT vezető titkára sürgette a szociális reformot, mivel a megyében minden negyedik lakos nyugdíjas. Közülük körülbelül 50 ezren élnek 4000 forint alatti nyugdíjból. A megye szakszervezetei sok ezer rászorulónak nyújtottak több mint tízmillió forint segélyt és egyéb szociális juttatást. Mindez kevés, mert egyre nő a segítségkérők serege. — Május elsejét, a teremtő munka ünnepét mi úgy tekintjük, mint a munkavállalók tömegdemonstrációját, érdekeik, követeléseik kifejezésére. Ezért tagságunk nevében csatlakozunk az országos szakszervezeti elképzelésekhez. Követeljük a tudatos antiinflációs politikát, hogy elkerüljük a tömeges elszegényedést; bérreformot, amely biztosítja, hogy a törvényes munkaidőben végzett munka tisztességes megélhetést nyújtson a dolgozóknak és családjuknak; aktív foglalkoztatás-politikát, emberhez méltó munkakörülményeket ; szociális reformot, amely biztosítja a létbiztonságot; az adóterhek mérséklését; lehetőséget a művelődésre, az egészség megőrzésére; végül tisztességes megegyezéseket a soron következő kormány—SZOT-ta- lálkozón, olyanokat, amelyeket mindkét fél tiszteletben tart. Föl kell készülnünk önmagunk és társaink védelmére, érdekeink megfogalmazására, elfogadható meg - állapodások kivívására. Minden lehetséges erővel el kell kerülnünk a helyi és országos konfliktusokat, és csak a legvégső esetben alkalmazhatjuk érdekérvényesítő eszközeinket. Felelősségteli gondolkodásunkból fakad, hogy nem lépünk fel mega 1 a póza t lan követelésekkel, a jövőben azonban azt sem fogadhatjuk el, hogy semmibe vegyék bárhol a munkavállalók érdekében tett kezdeményezéseinket Felhívjuk a megye minden munkavállalóját, szervezett dolgozóját — függetlenül világnézetétől, pártállásától, hogy Segítsék az egységes föllépést a szak- szervezeti követelésekért. „összefogással az összeomlás ellen!” — hirdeti a szakszervezetek egyik ünnepi jelszava, amely rendkívül találó és időszerű. Józanul gondolkodva belátható, hogy csak a higgadtság, az értelmes munka az, a mely- lyel elkerülhetjük a ■ gazdasági összeomlást, a társadalmi válságot. Ebben mindannyian érdekeltek vagyunk. Meggyőződéssel valljuk a munka ünnepén, hogy van, hogy kell lennie egy útnak, amely a kibontakozáshoz vezet. Felelősségünk szinte történelminek mondható, mert a következő időszakban önökkel együttesen dolgos mindennapjainkon kell megkeresnünk ezt az utat családunkért, a felnövekvő nemzedékért. A nagygyűlés az Initerna- cionálé hangjaival fejeződött be. A NEVE „GAZDAGOT” JELENTETT Tengőd falu 850 éves A község besenyő eredetű neve — Tingulit, Tin- guld — gazdagságot jelentett, majd századok múltán Tengőddé változott-torzult, s ez a szó ma az eredeti jelentés ellenkezőjét fejezi ki. Gazdag, hagyománytisztelő, életerős község volt Tengőd, s ma Tab egyik társközsége a sóik közül: 1970 óta nincs tanácsa, termelőszövetkezetét Kányához csatolták, iskoláját is csak az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a körzetesítéstől. Tengőd sok háza — köztük a valaha leggazdagab- baké — lakatlan, hatalmas kúriaszerű épületek mála- doznak, pusztulnák, tágas udvaraikat felverte a gaz, a tarack. Mintegy 700 lakója van, köztük sok az idős ember, s a javakora- ballek Kányában, Tabon dolgoznak, mert Tengődön nincsen munkalehetőség. Viszont új erőre kapott a háztáji gazdaság, úgy tetszik, az utóbbi időben a falu társadalmi, kulturális élete is megpezsdült... Gazdakör, asszonykor alakult, s a helybeli, sőt a környéki értelmiség is sokát tesz azért, hogy a falu ismét önmagára találjon. A hét végén, emlékezetes ünnepséget rendeztek a faluban, a község fenn áll ásá- nak 850. jubileuma alkalmából. Vak Béla király a dömösi prépostságnak ajándékozta 1138-ban Tengődöt, s ez a különböző iratokban fellelhető évszám a hiteles dokumentum, noha ásatások bizonyították, hogy a honfoglalás korában itt már település volt. A jubileumi ünnepség (Barkóczy József tsz-elnök — tengődi születésű, tabi lakos — köszöntője után) Györgypál János volt tengődi iskolaigazgató (ma siófoki lakos) helytörténeti előadásával kezdődött, melynek kivonatát sokszorosították. (A helytörténeti gyűjtőmunkában sokat segített az előadónak Tóth Etelka nyugdíjas tisztviselő és Sánta Ibolya tabi református lelkész). A többi között megemlékezett Tengődi Bornemissza Jánosról, a végvári (kapitányok egyik legkiválóbbikáról, aki mintegy fél évszázadon át sikerrel harcolt a török hódító ellen. Továbbá Zsebe- házi Istvánról, Kossuth századosáról, aki a bukás után évekig bújkált szülőfalujában (még a református templom tornyában is), majd a 60-as évektől Tengőd jegyzőjeként működött. (Szép síremlékét az idén március 15-ére helyreállították.) Farkas István tabi tanácselnök ünnepi beszédében a jelenről, illetve a lehetséges jövőről is szólt. A többi között hangsúlyozta a társközség elöljárósága bizonyította rátermettségét, életképességét, ám szükség van hatás- és jogkörre, „mozgási” lehetőségek bővítésére, az önkormányzat továbbfejlesztésére és a község önálló pénzalapjának megteremtésére. Ezután az általános iskola irodalmi színpada adott színvonalas, a hazafias érzelmeket felkeltő műsort, majd az ünneplő közönség a katolikus templomhoz vonult, ahol a régi Tolna megye legősibb síremléke (László Ipoly dömösi prépost sírköve az 1930-as évekből)- található. A síremléket Farkas István tanácselnök és Keserű Ferenc, a Gazdakör vezetője koszorúzta meg, majd Fridi Vilmos kányái plébános mondott az alkalomhoz illő beszédet. Az ünnepség emelkedett hangulatához Sánta Ibolya orgonajátékával és Soós Anita szavalatával járult hozzá. Szapudi András Több vállalat dolgozói közösen szórakoztak a majálisban. A nyomda a színpad melletti sátrában látta vendégül a munkatársakat, kártyanaptárt, újságokat osztogattak a gyerekeknek és a felnőttéknek. A rossz idő miatt a gyermek- és felnőttműsort a Kilián György Művelődési Házban tartották meg. A május elsejei program az itteni diszkóval fejeződött be. L. G. Megyei ünnepségek A rossz idő ellenére minden somogyi városban megünnepelték május elsejét, a munka ünnepét. Az idén a felvonulásoik általában elmaradtak, helyette gyűléseket, majálisokat, sportrendezvényeket tartottak. MARCALI Az ünnep délelőttjén csendes volt a város, a hagyományokkal szakítva a május elsejei programok délután kezdődtek. Egy kivétel volt: az MHSZ családi lövészversenye légpuskával. A délutáni események az MVSE-pályán és környékén kezdődtek Marcali majális címmel. Délután 3-kor Brunner István, a Pedagógus Szakszervezet helyi titkára mondott rövid beszédet. Utána megkezdődött a majális kulturális és sportprogramja. Többek között az MHSZ modellezői is bemutatták produkciójukat. A régi szép időkre emlékeztető mérkőzést vívott az MVSE a Rákóczi öreg fiúk csapatával. Este negyed 7-kor a városi könyvtárban a városi párt- és állami vezetők, a helyi alternatív szervezetek képviselője — részvételével fórum kezdődött. Az érdeklődők a helyszínen kérdéseket tehettek föl a város és környékének fejlődésével kapcsolatban. Mindenre választ kaptak a résztvevők. A marcali majális a kulturális központ színháztermében este fél 8-kor a Betli duó föllépésével ért véget. NAGYATÁD Az időnként viharos erejű szél, a szokatlan hideg és a napok óta tartó eső alaposan felborította a nagyatádi majális szervezőinek szándékát. A Szabadság parki randevú így kényszerből elmaradt. Ennek ellenére zenés ébresztővel köszöntötték a városlakókat, s a hangszórós kocsik mindjárt tudatták azt is, hogy a Gábor Andor Művelődési Központban tartják meg a szabadtéri színpadra tervezett előadásokat. Itt Bartus Gyuláné- nak, a szakszervezetek városi bizottsága titkárának néhány mondatos köszöntője után az Ady Endre Gimnázium diákszínpada, a Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombinát asszonykórusa és. a helyőrség kato- niafiataljainak zenekara mutatkozott be. Láthattuk a kaposvári Ifjúsági Színpad két produkcióját is. Elmaradt azonban a majá- lisi hangulatot adó vásár, még léggömböt is hiába kerestek a gyerekek. Este a vásárcsarnokban a Dinasztia együttessel tartottak bált. SIÓFOK A város lakosait zenés ébresztő köszöntötte tegnap reggel. Délelőtt a dél- balatoni kulturális központ adott helyet az ünnepi nagygyűlésnek. Giay László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára méltatta az ünnepet. Ezt követően a városban működő amatőr együttesek, gyermekcsoportok bemutatóját tekinthették meg az érdeklődők. A hajókikötőben és a Petőfi sétányon majális várta a rossz idő miatt csekély számban megjelent ünneplőket. Szántódpusztán lovas- és díjhajtó-bemutatót tartottak, valamint a kettősfogatok akadályhajtását rendezték meg. Néhány jobbnak ígérkező program a rossz idő miatt elmaradt vagy a tervezettől eltért. A baia- tonszabadi fiatalok egész napos sportvetélkedőt rendeztek. Szárszón családi majális, majd utcabál várta az érdeklődőket. Elmaradt viszont az Ezüstpart sportegyesület kerékpár versenye. TAB Hűvös, szeles, esős reggel köszöntötte Tab város lakóit is május 1-jén. Az idei ünnepségre a városi szakszervezeti bizottság hívta a fiatalokat és az idősebbeket, ám a meghirdetett délelőtti programom elmaradtak. Reggel 8 órától a diákok egymásnak adták a hírt: az eső miatt nem tartják meg a sportpályára hirdetett csapatgyűlést, illetve az 1475-ös számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat kisdobos- és úttörőavatását. Ugyancsak elmaradt az azt követő sport- bemutató, a különféle sportversenyek, valamint az MHSZ modellező klub bemutatója is. ' A délutáni rendezvényeket viszont megtartották, a művelődési központba betérők a kézimunka szakkör bemutatóját láthatták, 3 órától szórakoztató ifjúsági videofilmeket nézhettek meg, majd a művelődési ház discotánccsoportja mutatkozott be. Este tinidiscóval zárult a május 1-jei program. Tabon az első városi május 1-jei programot nem az előzetes elképzelések szerint tudták megvalósítani.
