Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
1989. május 25., csütörtök Somogyi Néplap 3 Somogyi gyárak portékái A KERESLET KÉRDŐJELEI MÁV sajtótájékoztató Pécsen (Folytatás az 1. oldalról.) A Dombóvár és Kaposvár közti villamosított szakasz kihasználtságát rontja, hogy a postai berendezések zavarása miatt nagy teljesítményű villanymozdonyok egyelőre nem közlekedhetnek. Mint hallottuk, ennek megoldásán már dolgoznak. Ugyancsak a források szűkösségével függ össze, hogy nagyobb utazási kényelemre, új kocsik beállítására alig számíthatunk. A 20 új személyvagon — ezek darabja 48 millió forint! — a nemzetközi vonalakon áll forgalomba. Jó hír, hogy a somogyi megyeszékhelyt Budapesttel összekötő — főként gyorsvonatok — menetideje 10— 15 perccel rövidül, s kedvezőbbé válik több csatlakozás. A 822-es számú Zselic expressztől közvetlen csatlakozás lesz Fonyód felé, s 20 perccel későbbi Gyékényesre. Lakossági kérésre a 823as számú budapesti gyors 60 perccel korábban, 13.20-kor indul Kaposvárról, lerövidítve a Gyékényes—Fonyód és Siófok felől érkező utasok várakozását. Sokaknak okozott bosszúságot, hogy a Budapestről kora délután induló gyéké- nyesi gyors indulási ideje a hét egyes napjain eltérő volt. Ezután mindennap 13.30-kor indul. Újdonság, hogy a Zselic expressz vasárnap Gyékényesről indul. Egyébként ez a vonat az egyetlen, amely Dombóvártól a Baranya ex- presszel együtt jut el Budapestre. A többi, a fővárost megyénkkel összekötő gyorsvonat önállóan közlekedik. Az új menetrend a korábbi lengyeltóti közös tanács kezdeményezésére Buzsákot Tatárvár néven szerepelteti, miközben Buzsák neve Lengyeltótié mellett zárójelben található. Az ok, hogy a Buzsák idegenforgalmi nevezetességei iránt érdeklődő utas ezeket a helyeket könnyebben megközelítheti a Lengyeltótiból induló közvetlen buszcsatlakozással. Kérdés, hogy ez a magyarázat kielégíti-e az időközben önállóvá vált Buzsák lakóit. Mint elhangzott, számítanak arra, hogy a község lakóinak kérésére jövőre vissza kell állítani az eredeti elnevezést... A vasútigazgató egy kérdésre válaszolva, mint magánvéleményt szögezte le: Ha ma kéne dönteni, nem szüntetnék meg a Barcs— Kaposvár vasútvonalat. Őszintén elismerte, a gazdaságossági számítások többféle nézőpontból is készülhetnek. A 70-es években a felszámolást indokló számítások kerültek előtérbe. Hozzátette azonban, ha létezne is ma ez a vonal, a forgalmat alighanem kénytelenek lennének szüneteltetni, mert nem lenne pénzük a pályakorszerűsítésre. A somogyiakat is érdekelMenetrend-összeállí- tásunkat június 3-i - szombati — számunkban közöljük. heti két, megyénkén -kívüli változás. Ismét lesz közvetlen összeköttetés Pécs és Szeged között. A Pécsről 17.10-kor induló vonat hétköznap Kiskunfélegyházáig (szegedi csatlakozással), hétvégén közvetlenül Szegedig viszi utasait. A másik, hogy Pécsről 40 perccel később, 5.45-kor jön vissza a „bevásárlóvonat”. Megtudtuk még, hogy a jövő év elejétől várhatóan megkezdődik a teljes — vonalszakasz-lezárással járó — pályafelújítás Sárbogárd és Pusztaszabolcs között. A most érvénybe lépő menetrend utolsó három hónapjában valamennyi . Gyékényes és Budapest közötti vonat Dunaújvároson át közlekedik, 15—25 perccel hosszabb menetidővel. B. F. A januártól csökkentett importkorlátozás után valamelyest nőtt a gépipari vállalatok mozgástere is. A késztermékekbe épített alkatrészek, főegységek el- adhatóbbá tették a portékát, illetve néhány gép csak így számíthat keresletre. Ez még mindig szívderítő, de mindjárt hozzá kell tenni: a hazai piac beszűkült, a KGST- országok tervutasításos gazdaságaiban pedig aligha lehet eladni a megállapodásnál több portékát. Egyetlen lehetőség marad, az, hogy a gyárak a tőkés piacon próbálják meg értékesíteni az árujukat. Ehhez természetesen szükség van arra is, hogy folyamatosan megkapják az import részegységeket. A Kaposgép jobbára olyan univerzális gépeket gyárt, amelyeket nemcsak a mező- gazdaságban lehet használni. Ott van például a nemrégiben kifejlesztett önjáró motoros fűkaszájuk, amelyet elsősorban a parkfenntartóknak ajánlanak. A daruk és az árokásók sok helyütt alkalmazhatók, csak éppen meg kell ismertetni ezeket a termékeket a szakemberekkel. Hogy a tavaszi vásár jó alkalom-e erre? Nos, az elemzésre, a végső értékelésre még várni kell, de az már most is látszik, hogy a kiállítók zöme eladni akar és nem vásárolni jött a BNV- re. A Kaposgép a termékeinek hatvan százalékát értékesíti belföldön, javarészt agrárgazdaságok a vásárlóik. A mezőgazdasági üzemeknek viszont évek óta pénzügyi problémáik vannak. Az utóbbi időben talán még arra sem futja a keretből, hogy a szakembereket elutaztassák a vásárvárosba. Vagy akarattal nem küldik el őket, ha úgysem tudják kifizetni, minek csodálgas- sák a legjobb gépeket? Az időjárás most elég kedvező — vigasztalják magukat a Kaposgépnél. Tailán jó termés lesz az idén és akkor több berendezést tudnak majd beLföldön is értékesíteni. A vállalat rövidesen megháromszorozza a tőkés exportját — hallottuk Bajzik Tamástól, a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjétől. Máskülönben nem tudnák ellensúlyozni a hazai keresletcsökkenést. Kínálják a korábban kifejlesztett berendezéseket, de hogy mikor jelentkeznek vadonatúj géppel, azt nehéz lenne megjósolni. Megtudtuk, hogy egy valamirevaló berendezés kidolgozásához, gyártáselőkészítéséhez és a sorozat- gyártásához szükséges próbákhoz legalább három évre van szükség Magyarországon, nem beszélve arról, hogy ezek a kísérletek rengeteg pénzt emésztenek fel. A Kaposvári Villamossági Gyár sincs könnyebb helyzetben. Tavaly a réz árának emelkedése miatt mérgelődNYOLCVANMILLIÓ KELLENE — NYOLCMILLIÓ VAN Hulladékhegy épül Kaposváron? Választhatunk a rossz megoldások között tek a kereskedők, most azon tanakodnak, hogyan kapják vissza a késztermékek ellenértékét a nagykereskedelmi vállalatoktól és a többi cégtől. A Villérttől is kapnak olyan visszajelzéseket, hogy a vevőik egy része ma még fizetésképtelen. A Viliért jelenleg 520 hazai céget — köztük jó néhány nagyvállalatot — egyáltalán nem is szolgál ki. A villamossági gyár munkatársai elmondták, hogy mindettől függetlenül az értékesítés ez idáig rendben folyt, és vélhetően a második negyedév végéig nem rosszabbodik a helyzet. A következő félévi megrendelések egy részét viszont visz- szavonták a vevők. Sőt, ahová nem szállítják ki időben az árut, egyszerűen visszaküldik a portékát. A villamossági gyár is tárgyai mintabolt, vagy mintaboltok létesítéséről, ahol a vevők közvetlenül csekkel vagy készpénzzel fizethetnének. Faragó László Múlt szombati számunkban írtunk az égő szeméttelepről, s ígértük, hogy visz- szatérünk az ügyre. A Kaposvár „kommunális hulladékának” elhelyezése nem először téma a városban, és lapunk hasábjain sem. Most azonban ott tartunk, hogy a Schönherz Zoltán utca végén levő szeméttelep megtelt, igazság szerint oda több hulladék nem fér el. Hogyan tovább? A kérdést Virányi Istvánnal, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjével, dr. Vékony Lászlóval, a városgazdálkodási vállalat igazgatójával és Püspök Rudolffal, a vállalat főmérnökével jártuk körül. — Való igaz, hogy a Schön- herz utcai szeméttelep terepszinten betelt — kezdte dr. Vékony László. — Elérkezett az ideje, hogy döntsünk arról, hogyan tovább! Sajnos azonban ez nem úgy kerülhet szóba, hogy mi a jó megoldás, hanem úgy, hogy melyik a kevésbé rossz ... E talányt Virányi István így magyarázta el: — A júniusi tanácsülés feladata lesz, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. Előtte természetesen megvizsgáltuk a lehetőségeket, műszaki és anyagi oldalról is. Mivel az optimális megoldás minimum 80 millió forintba kerülne, erre nincs pénze a tanácsnak, tehát más megoldást kellett keresnünk. Munkánk végén öt változatot terjesztünk a tanács elé, s ebből kettő látszik megvalósíthatónak. Bármelyik is legyen a végső, az csak átmeneti, kényszer- megoldásnak tekintendő. Az egyik variáció, hogy a meglevő hulladékkupacra újabb rétegeket hordanak, vagyis egy nagy szemétdombot építenek, a másik pedig, hogy a szeméttelepet déli irányba tovább bővítik. — Mennyire „jó” vagy kielégítő megoldások ezek? Egyáltalán van-e esélye egy új telep létesítésének? — Egyáltalán nem jó egyik variáció sem, de a rendelkezésünkre álló nyolcmillió forintból ezt tudjuk csinálni. A dombépítés ellen a környéken lakók tiltakoznak majd a bővítés ellen pedig, valószínű, a kiskerttulajdonosoknak lesznek kifogásaik. Ami a kérdés másik részét illeti, már 1983-ban kijelöltünk egy új helyet Kaposszerdahelyen. Az akkori becslések azonban nem bizonyultak időtállónak, mert évi 90 ezer köbméternyi szeméttel számoltak harminc évre, ezzel szemben már most meghaladja Kaposvár az évi 160 ezer köbméternyi hulladékmennyiséget! így már csak tizenöt évre lenne elegendő a hely, s ehhez képest túl magasak a költségek. Nem beszélve arról, hogy a szennai tanács mereven elzárkózott attól, hogy közigazgatási területükön áthordjuk a város szemetét. — Újra kell gondolnunk az egészet — mondta Vékony László. — Az új telepről nem mondhatunk le, hisz bármelyik változat mellett is foglal állást a tanács, az csak néhány évig megoldás ! Még ebben az évben döntenünk kell az új helyszínről, és el kell kezdeni a munkánkat. így is egy évbe telik, míg elkészül a részletes terv, majd még egy-két év legalább a kivitelezés is. — Milyen követelményeknek kell eleget tennie egy új telepnek? — Az új rendelet szerint legalább ezer méterre kell lennie a legközelebbi lakott terület határától, ezenkívül nem lehet élővíz közelében sem, és rendelkeznie kell a szükséges berendezésekkel.- Hiszen a jelenlegi telep bőven benne ebben a kritikus sávban! — így van, de a telep már jóval e rendelet előtt működött, előtte ugyanis ötszáz méter volt a követelmény. Igaz, ezen is belül van, de a házak csak azután épültek oda, miután elkészült a szeméttelephez vezető út. — Milyen lehetőségei van nak városunkban a hulladék mennyiségének csőkkentésére vagy esetleges Vékony László: — A kommunális hulladék mennyisége az életszínvonal emelkedésével egyenes arányban nő. Lehet, hogy most egy kicsit csökkenni fog... Komolyra fordítva a szót, egy hulladékégető építésének lehetősége ma utópia, rengeteg pénzbe kerül. Komposztálással több helyen próbálkoztak már, de nagyon munkaigényes a szemét válogatása, ugyanakkor kevés a haszon. Ezt egy vagy két család tudná szervezetten megcsinálni, s ha amellett az értékesebb fémhulladékokat is kiválogatnák, meglenne a jövedelmük. Most azonban nincs gazdája a telepnek, az ott dolgozók nem érnek rá még a kerítést is őrizni, be- szökdösnek az emberek és csak kárt okoznak. Rézdrótokról égetik le a műanyagot, s mivel sietnek, nem törődnek azzal, hogy begyullad a szemét. Most is ez történhetett, bár az is lehet, hogy ezúttal valóban öngyulladásról van szó. — Ha már szóba került, mikor tudják végre eloltani ezt a tüzet? Több a fehér, mint a vörös Borverseny a Siómente tsz Dózsa-majori étkezőjében — immár harmadszor az úgynevezett Dél-balatoni borvidék siófoki körzetében. A házigazda tsz és a zamárdi szövetkezet termékein kívül a balatonszabadi, a siójuti, az ádándi, a ságvári, a nyírni, a nagyberényi, a zamárdi és természetesen a siófok- kiliti magánpincékben érlelt nedűvel töltötték meg a hosszúnyakú üvegeket. Ba- latonföldvárról, Kőröshegyről, Andocsról, Tabról és Pusztaszemesről is érkezett néhány butélia a bírálóbizottság elé, amely négy csoportban ízlelgette, zsűrizte a „vékony”, „kemény”, „lágy”, jól és kevésbé szakszerűen kezelt fehér- és vörösborokat. Összesen 141 minta érkezett 98 tulajdonostól, ebből 53 vörös- és 88 a fehérbor hallottuk Fridrich Györgytől, a Siómente tsz szőlészeti- borászati ágazatának vezetőjétől, a körzeti borverseny főrendezőjétől. A fehérből 19, a vörösből 10 fajtát hoztak a gazdák. A leggyakoribb fehérfajták: olaszrizling, rizlingszilváni, zöldveltelini, chardonnay és ezerfürtű. Űj „színfoltot” jelentett az „ezeréves Magyarország emléke" nevű fajta és a bánáti riz- ling. A vörösborok zöme kékrankos, merlot és zwei- gelt, s egy új fajta is megjelent: a magyar frankos, mégpedig a kiüti hegyről. 14 aranyérmet, 30 ezüstöt és 48 bronzot ítélt meg a bírálóbizottság. A vörösborok közül 53-ból 32 minta kapott érmet, a 88 fehérből 60. A fehérborok jobb minőségűek a vörösnél, s ennek egyik oka valószínű, hogy az előbbit könnyebb kezelni. Mészáros Lászlóné, a bogiári Viticoop rendszer igazgatója, a bírálók szóvivője elmondta, hogy a gazdák igyekezetét, igényességét bizonyítja, hogy a körzetben meghonosodtak az úgynevezett „világfajták”: például a zweigel, a merlot, a cabernet, a chardonnay, a király- leányka és a tramini. Hozzátette azonban, hogy a fehérborok egy részét túlkénez- ték, s a vörösborok közül több az úgynevezett „vékony”, alulkezelt minta. Egyik-másik bornak sajnos „hordóíze” van, s ez bizony üröm lehet az érzékeny fogyasztó örömében. A borverseny díjkiosztó ünnepségén arról is szó esett, hogy létrehozták az országos szőlész- és borászegyesülést, mely öt történelmi borvidéken alakult meg. Célja, feladata összefogni a gazdákat, illetve a szőlőtermelő téeszeket, állami gazdaságokat, s képviselni a termelők érdekét a gazdasági életben. Komáromi Ferenc, a háromtagú szervezőbizottság elnöke az ezzel kapcsolatos elképzelésekről Tizennégy arany, harminc ezüst beszélt. A Dél-balatoni egyesülést körzetekre bontanák, s a körzeteken belül is egy- egy hegy gazdái borbarátok körét, illetve hegyközséget alakíthatnának Boda János, a Siómente tsz elnöke is a minőségi munka fontosságát hangsúlyozta, s az elszemélytelenedett tevékenységgel szemben a személyiség szerepére hívta fel a figyelmet és sürgette a hegyközségek megalakítását. A szakmai értékelés, majd a díjkiosztás ünnepélyes percei után megkezdődött a kóstolgatás. A gazdák bőségesen hoztak „mintát”, s a zsűri, úgy tetszett, nem ivott sokat, így aztán a tsz szakácsnői által mesterien elkészített disznópörköltre volt miből kortyolgatni. Sz. A. Püspök Rudolf: — Vízzel hiába próbálkoztunk, még az eső is segített, mégsem tudtuk eloltani. Le kell takarni földdel, de a talaj annyira felázott, hogy még a lánctalpas gép is megsüllyedt. Mihelyt felszárad egy kicsit és rámehetnek, két gép azonnal megkezdi a munkát. Nem marad más hátra, várunk. Várunk arra, hogy a tanácsülés eldöntse mi legyen a jelenlegi telep további sorsa, bár ebben az ügyben a kommunális bizottság már állást foglalt: szerintük a magasság emelése a jobbik megoldás. Aztán várunk arra, hogy kijelöljék az új helyet, s ott megfelelő távolságra a várostól, senkit nem zavarva, felépüljön az új szeméttelep ... Ezután már csak arra várunk, hogy "rendelet szerint a régit elegyengessék, vastag földréteggel letakarják és fákkal, bokrokkal beültetve visszaállítsák az eredeti állapotába. Várunk, remélve, hogy unokáink — talán — már a jelenlegit nem fogják látni és szagolni... Varga Ottó
