Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A J XLV. évfolyam, 120. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 24., szerda Grósz Károly Szabolcs- Szatmárban Párbeszéd az együttműködésről A ciprusi elnök keddi programja — Díszdoktorrá avatás — Látogatás az alumíniumgyárban Földi garanciák TISZTELENDÖK VITA KÖZBEN Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. A főtitkár Gyuricsku Kál­mán, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke kísérte a prog­ram első állomására, Zá­honyba. Grósz Károly talál­kozott a záhonyi pártbizott­ság, valamint a MÁV helyi üzemi párt-végrehajtóbi­zottsága tagjaival. A ven­déglátók által megfogalma­zott tizennyolc kérdésre adott főtitkári válaszban szó esett minden olyan témáról, amely ma a politikai köz­életet átszövi, a párttagsá­got, sőt a pártonkívülieket is foglalkoztatja. Az eszmecsere után Grósz Károly üzemlátogatáson vett részt. Az MSZMP főtitkára dél­után Fehérgyarmat vendége volt, ahol a város és környé­kének párttagjaival folyta­tott eszmecserét időszerű po­litikai kérdésekről. Georgiosz Vasziliu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke kedden először az alumíni­umgyárba látogatott. A ma­gas rangú vendég ugyanis budapesti egyetemi tanul­mányai idején — az 1950-es évek elején — ebben a gyár­ban dolgozott esztergályos­ként. A ciprusi vendégeket Lu­kács Tibor vezérigazgató rö­viden tájékoztatta a válla­lat tevékenységéről. Az 1500 dolgozót foglalkoztató válla­lat termékeinek a felét tő­kés és szocialista piacon ad­ja el, évente hétmillió dol­lár értékben. A rövid beszámolót köve­KAPOSVÁRI DIÁKBUSZ BALESETE Egy súlyos, 24 könnyű sérült Tegnap 11 óra 15 perckor a Veszprém megyei Gyulafi- rátót területén egy szovjet tehergépkocsi nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő, kaposvári diákokat szál­lító autóbusznak és összeütköztek. A balesetnél a Kapos Vo­lán autóbuszának utasai közül Boros Tamás súlyos, arckopo- nyatöréses, huszonnégyen pedig könnyű sérülést szenvedtek — tájékoztatta szerkesztőségünket Tihanyi Alajos őrnagy, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletvezetője. — A könnyű sérültek közül Embersits Imréné pedagógust és Papp Imre tanulót a Veszprém megyei kórházban ápolják. Gundi Richárdnétól, a ka­posvári Krénusz János Ál­talános* Iskola igazgatóhe­lyettesétől délután megtud­tuk, hogy tegnap reggel há­rom busszal Indultak ki­rándulni diákjaik. A két­napos út célja Győr volt. A gyulafirátóti balesetet kö­vetően a Kapos Volán ha­marosan elindította egy má­sik autóbuszát, amellyel a gyerekeket, szállítják haza. Az iskola udvarán és az utcán már negyed öttől ki­sírt szemű, aggódó szülők várakoztak, míg hat órakor megérkezett a busz. .Egres Sándor hetedikes diák em­lékezik: — Kártyáztunk és beszél­gettünk, amikor félelmetes csattanás rázta meg a buszt. A fékezés és ütközés követ­keztében sokan megütöttük magunkat; és a fejemet ver­tem bele erősen az előttem levő ülésbe. A busz sofőré kirepült a szélvédőn. Szin­te azonnal ott voltak a mentők és a tűzoltók is. A gyerekeket Bongor Já­nos, az iskola tanára kísérte haza. A baleset után érke­zett a másik busszal a hely­színre. — Mintegy 3—4 perc tel­hetett el az ütközés után.A gyerekeket figyeltem, mi­lyen sérülés van rajtuk. Ijedtek, de fegyelmezettek voltak. A helybeliek elmond­ták, hogy nem az első ha­sonló baleset színhelye volt már Gyulafirátót. Viszony­lag szerencsésen megúsztuk. • A Veszprém megyei kór­házban érdeklődésünkre el­mondták: Embersits Imréné és Papp Imre agyrázkódás miatt megfigyelés alatt áll, állapotuk javul. (Tamási) Gazdák kellenek SZEMBENÉZTEK A GONDOKKAL Somogyi állattartók A februárban megalakult Magyar Szarvasmarha-te­nyésztők Tanácsának kezde­ményezésére a Teszöv szék­házában megbeszélést tartot­tak tegnap a kisüzemi szar­vasmarha-tenyésztők egy csoportjának bevonásával, az ágazati érdekközösség létrehozására. Berend Ferenc, a puszta- kovácsi mgtsz elnöke, az MSZT elnökségi tagja, közös gondolkodásra kérte a részt­vevőket, hiszen az állatte­nyésztésben nagy múltú, je­les hagyományokkal rendel­kező Somogybán a kisüzemi szarvasmarhatartás a múlt évben elérte eddigi mély­pontját! A még mindig 37 százalékos arányt képviselő tenyésztés jól jellemzi gaz­dasági helyét, annak ellené­re, hogy a tehenek száma 14 év alatt 16 000-ről 5300-ra esettt vissza. A magángazdálkodás kri­tikus pontjait az alábbiak­ban határozta meg Berend Ferenc: takarmány problé­mák, legeltetési gondok, tej­átvételi bizonytalanságok, jövedelmezőségi hiányok. A farmergazdálkodás feltétel- rendszere, a kialakuló sza­kosodás, a nagyüzem támo­gatása — ezek voltak vita­indító témái. Megfogalma­zódott az igény á Kisterme­lők Egyesülete és Szarvas­marha-tenyésztő Szakbizott­sága Érdekvédelmi Egyesü­letének létrehozására. A Meghívott állattartók — megszívlelve a közös gon­dolkodásra buzdító felhívást — egymásnak szinte vég­szavakat adva sorolták a kistermelés ezernyi gátját. Mert nagy szükség van egy átfogó ‘érdekvédelmi rend­szerré, amely a hamarosan kialakuló reális ár-, értékvi­szonyok mellett híven képvi­seli a kistermelőket. „Gaz­dára lenbe szükség: el kel­lene mozdulni a szecskavágó műszaki szintjéről, fajtavá­lasztási lehetőségek, állami dotáció hiánya, tejfelvásár­lás”, e gondok sürgősen orvoslást igényelnek. Molnár Ferenc, a Teszöv munkatársa az öntevékeny szerveződésre hívta fel a fi­gyelmet, hangsúlyozva a kis­termelői munka iránt nö­vekvő igényt. Emellett szólt arról, hogy elsőként ma elé­be menni a felgyorsult vál­tozásoknak, sikerpozíciót eredményezhet. Ennek érde­kében kérte a szarvasmarha­tartók mielőbbi jelentkezé­sét. A tejipar képviselői igyekeztek megnyugtatni a gazdákat, rácáfolva azokra a híresztelésekre, amelyek sze­rint a tej túl sok és nem ér­demes termelni, mert min­den mennyiséget felvásárol­nak. Az elhangzott vélemények és igények alapján Berend Ferenc bejelentette az érdek- védelmi egyesület megala­kulását! (Mészáros) tőén — amelyből az is kide­rült, hogy Georgiosz Vaszi- liunak több egykori „kollé­gája” dolgozik még az üzem­ben — a ciprusi vendégek megtekintették a gázpalack­gyártó gépsort, valamint a szerszámüzemet.. A ciprusi köztársasági elnök több munkással kezet fogott, s né­hány keresetlen szót vál­tott. Találkozott Polikroni- disz Paszkalisszal, a vegyi üzem betanított lakatosával, akivel több évtizeddel ez­előtt egy kollégiumban la­kott. Hosszasan beszélge­tett egykori szaktársaival is, elsősorban régi emlékeidet idézve fel. A Ciprusi vendég azt is kipróbálta, tud-e még kezet olyan munkagépet, amelyhez hasonlón hajdani­ban dolgozott. Az üzemlátogatást köve­tően Georgiosz Vasziliu és kísérete rövid sétát tett a Váci utcában, majd a Hun­garoton Vörösmarty téri üz­letében kompakt lemezeket vásárolt. Az üzlet felé tart­va az MTI munkatársának elismerően szólt a magyar zenekultúráról, a hangle­mezgyártásról, elsősorban a lemezek választékáról és minőségéről. A rövid kitérő után Geor­giosz Vaszilu Szűrös Má­tyással, az Országgyűlés el­(Folytatás a 2. oldalonj A Hazafias Népfront So­mogy Megyei Bizottságának meghívója úgy szólt, hogy a készülő vallásügyi törvény - tervezet vitájára kerül sor május 23-án a székházban, és a kérdésről Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal általános elnökhe­lyettese tart előadást. A meghívottak a megye lel­készei voltak. Ahogy dr. No­vak Ferenc megyei népfront­titkár fogalmazott, erre a találkozóra mindenkit vár­tak, aki tud rá időt szakíta­ni. El is jöttek vagy félszá- zan. Az egyik lelkész a so- kadalom láttán ki is fejezte örömét, aláhúzván: sose volt még ily nagy társaság­ban együtt, tekintse úgy mindenki, hogy egyfajta ki­fejeződése ez az őszinte ér­deklődésnek az ügy és a hi­vatal képviselője iránt. Sarkadi Nagy Barna elő­adása nemcsak az állam és az egyház kapcsolatát vázol­ta föl történelmi hűséggel 1945-től, hanem azt is bemu­tatta, hogyan lett a kötelező ideológia mellett a vallás csak megtűrt eszme, majd hogyan változott kedvezőbb irányba a helyzet egészen máig. Az előadás jó alapot szol­gáltatott a vitára. A lelké­szek is megérezték, hogy e vita nem önmagáért való, 180 éves börtön a megyei levéltár alatt Rejtőzködő cellák Meglepődtek a történészek Tegnap délelőtt kaptuk dr. Andrássy Antaltól, a me­gyei levéltár igazgatójától az értesítést, hogy az intézmény alatt eddig rejtett cellarend­szert találtak. — Januárban kaptuk ezt az újabb épületrészt, amely eddig a megyei múzeum használatában volt — mond-* ta az igazgató. — A vízveze­ték-rendszer korszerűsítése során akadtak rá a szerelők, s ezzel nem kis meglepetést okoztak nekünk! A föld­szinten a padozatot áttörve egy szűk cellarendszer tárult elénk. A „barátságtalan” he- lyiségeket egykor szellőzők­kel és fűtésrendszerrel lát­ták el, A börtön valószínűleg az egész épület alatt húzó­dik. —, Hány éves lehet, kik építették és használták? (Folytatás az 5., oldalon) hiszen nem kevesebbről van szó, minthogy a parlament elé olyan vallásügyi terve­zet kerüljön, amely kiállja az idők próbáját. Sokan szót kértek. Elhangzott jó néhány olyan javaslat is, amely köz­vetlenül a törvénytervezet­hez kapcsolódik. így többek között: ne kelljen hittanra beiratkozni sehol, csak az is­kola biztosítsa a feltételeket a hitoktatáshoz, továbbá: kapjanak lehetőséget az egy­háziak arra, hogy nagyobb mértékben vonjanak be vilá­giakat a hitoktatásba ... Ám elhangzottak frázi­sok, rögtönzött „szentbeszé­dek” is, amelyeket — jó humorérzékkel —, a tiszte- lendők szépen lehurrogtak. A lelkészek színes vitájá­ban kétségtelenül kiderült hogy két lábbal a földön áll­nak. Jó példa volt erre, hogy amikor a marcaliak tisztelet­re méltó tisztelendője fel­szólalásában érintette, hoa.v a Rákosi-korszakban elvet­ték („felajánlották”) a plé­bánia 40 holdját, valaki köz­beszólt: „kérd vissza”. A marcali pap felkiáltott: „Is­ten ments, nekem nem kell! Én már elfelejtettem kapál­ni. Inkább arra vigyázzunk, hogy olyanok műveljék a földet, akik értenek is hoz- zá!” — mondta nevetve ... Ám mielőtt valaki azt gondolná, hogy csupa derű és könnyedség volt itt min­den megnyilatkozás, sietek megjegyezni, nem így van. Bizony felbukkantak kéte­lyek is. Elhangzottak olyan kérdések és megjegyzések is, amelyek félelmekről, ingatag bizalomról is árulkodtak. Elemi erővel tört fel a garanciák óhajtása is. Példá­ul arra, hogy nem lesz-e va­jon megint „kettős könyve­lés”, más gyakorlat fönt és lent. Az egyházügyi hivatal ve­zetőhelyettese nem siklott át a kérdéseken. Világosan megmondta, a legfőbb ga­ranciát az jelenti: hogy a törvénytervezetet széles kör­ben megvitatják, mert az a cél, hogy abban a lehető legjobban fejeződjön ki a nép akarata. Ugyanakkor a kölcsönös garanciához kel! a tisztességes emberi szán­dék mind az egyház, a hí­vők, mind az állam képvise­lői, az ateisták részéről. Er­re példával is szolgált a barcsi plébános, aki arról számolt be, hogy mennyire tisztes emberi kapcsolat ala­kult ki közte és a városi pártbizottság első titkára kö­zött ,.'. Sz. N. Megvitatták a kormány csomagtervét Az év első negyedének ta­pasztalatai alapján nagy a veszélye annak, hogy az or­szág külső és belső pénzügyi helyzete erős mértékben el­tér az idei tervtől. Ez veszé­lyeztetné Magyarország fi­zetőképességének megőrzé­sét, a gazdaság működőké­pességét, megnehezítené a társadalmi-gazdasági kibon­takozást. A számítások azt mutatják, hogy ha folyta­tódnak az évkezdés- kedve­zőtlen folyamatai, úgy mind a nemzetközi, mind a belső viszonyokat tekintve elfo­gadhatatlan hiány alakulna ki: a fizetési mérleg deficit­je meghaladná az 1 milli­árd dollárt, a költségveté; hiánya pedig 50—60 milliárd forint körül alakulna. Ennek elkerülésére a kormány cso­magtervet . dolgozott ki. aminek megvalósítása azon­ban csak az Országgyűlés döntésével, támogatásával kezdődhet meg. Az idei megbomlott pénzügyi egyen­súly helyrebillentését szol­gáló kormányintézkedéseket keddi ülésén tekintette át a parlament külügyi bizottsá­ga. A Minisztertanács jelen­tése — amelyet az Ország- gyűlés soron következő ülés­szakára készülve vettek kéz­be a törvényhozók — az in­tézkedéscsomag elsődleges céljaként Magyarország kül­gazdasági egyensúlyának megőrzését, a jövedelemter­melés fokozását, illetve a veszteségforrások és az ál­lami kiadásák csökkentését jelöli meg. A kormány a to­vábbiakban is fenn kívánja tartani a szigorú monetáris irányítást, ugyanakkor arra törekszik, hogy az intézke­dések szelektivitásával se­gítse a gazdaságos, piacké­pes termelést és értékesítést. A mintegy 30 milliárd fo­rintos megtakarítást . ered­ményező, tíz pontban össze­foglalt intézkedéssorozat a többi között tartalmazza a védelem és az egyéb fegyve­res testületek költségvetési támogatásának 5,1 milliárd forintos csökkentését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom