Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

1989. május 23., kedd Somogyi Néplap 5 Kérdéseinkre válaszol: Szöllősi Istvánná, a pedagógusszakszervezet főtitkára Valóságos képre, koncepcióra van szükség 1945. május 10-én született Kaposváron. 1966-ban szer­zett tanítói oklevelét a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. 1982-ig beosztott tanító volt Somogygesztiben, Lipótfán, Magyaratádon, majd a kaposvári Berzsenyi általános is­kolában. 1982-ben választották meg a Pedagógusok Szak- szervezete városkörnyéki bizottsága titkárának. A munkás napok fáradt­sága ült az arcán, amikor tegnap délelőtt a Pedagógu­sok Szakszervezete Somogy Megyei Bizottságán Szöl­lősi Istvánné fogadott. Haj­nalban érkezett haza törő­dötten Budapestről. Még nem a főtitkári elfoglaltság és felelősség látszott szo­katlanul karikás szemén ... Öt is meglepetésként érte a választás. Titkári jelöléséről tudott, ám a kongresszus előtti órákban értesült ar­ról, hogy a tagság három személyt tart érdemesnek arra, hogy közülük válasz- szanak főtitkárt. Csáki Lász­ló dombóvári általános is­kolai igazgató, Gergely Sán­dor, a Pedagógusok Szak- szervezete Győr-Sopron Me­gyei Bizottságának titkára mellett indult jelöltként. — Pörgessük vissza az el­múlt napok eseményeit. Mi­lyen szellemi munícióval indult a kongresszusra? Mi volt a küldetése? — „Segíts valahogy raj­tunk!” — fogalmazták meg a kollégák Kaposváron, s ez a kérésük összecsengett a megválasztásom utáni jó­kívánságokkal. Nagyon jól esett, hogy elsőiként Csáki László gratulált. — Fölszólalását, amit még Kaposváron fogalmazott meg, majd Pesten többször átfogalmazott, mint mondta, itthon felejtette,., Am ahogy erről beszélt, fötitká- ri programnak is beillik: — Az Országgyűlés minél előbb tűzze önálló napirend­re a hazai költségvetéssel összevetve az oktatásügy, s a benne • dolgozók helyze­tét. Oktatáspolitikai kon­cepcióra van szükség, s ezt — Azt tartom a legfonto­sabbnak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügyminisztérium ada-_ tai alapján mielőbb kerüljön" nyilvánosságra a szellemi foglalkozásúak, az értelmi­ségiek átlagbére!1 Ezt ismer­je meg az Országgyűlés. Nem kell hozzá kommentár. A pedagógusok a többi szelle­mi foglalkozásúajkhoz ké­pest negyven-ötven száza­lékkal vannak elmaradva személyi alapbérben. A sztrájk a pedagógusok kö­vetelésének végső eszköze le­het csupán. A szakszervezet a kormánnyal történő tár­gyalásairól nyíltan tájékoz­tatja a pedagógustársadal­mat. Ha a tárgyalások nem lesznek eredményesek, mi fogjuk meghirdetni a szoli­daritási sztrájkot. Hogy mi­vel kezdem a munkámat Budapesten ? Az Ország­gyűlés előkészítése nem zár­ja ki azt sem, hogy foglal­kozzunk a sztrájkalap elő­teremtésével' is. — Ha jól tudom, a Par­lamentben harminckét pe­dagógus országgyűlési kép- viselő ül. Hol voltak eddig? — Hol voltak? Én is ezt kérdezem ... Ezt talán tö­ltik kellene megkérdeznie. — Programjából úgy tű­nik, nemcsak a pedagógu­sok érdekeit védi, hanem a gyerekekét is. » — Az Országgyűlés elé visszük, hogy legyen ingye­nes a diák-közétkeztetés, mivel a családi pótlék je­lentős hányadát a szülők kénytelenek a háztartásra fordítani. Alanyi jogon minden gyerek ingyen ét­kezhessen az óvodákban, az iskolákban. — A pedagógusok félnek a munkanélküliségtől is. — Az óvodákban és az ál-‘ talános iskola alsó tagozatán ez reális veszélynek látszik. Mivel egyre kevesebben ve­szik igénybe a napközit, kevesebb pedagógusra lesz szükség. Az orosztanárok félnek, hogy nem lesz rájuk szükség. Az iskolákban al­kalmazott technikai sze­mélyzet szakképzetlen. Át­képzési alapot kell létrehoz­ni, hogy ne kerülhessenek utcára ezek az emberek. — Kaposvárról jól lát­szottak a közoktatás gond­jai? — Az oktatásügy gondjai nem kaposvári , specialitá­sok ... — Végezetül, engedje meg, hogy megkérdezzem, mit szólt a család ahhoz, hogy Pestre kell költözni? — A lányom Kaposváron pályakezdő pedagógus a Kisfaludy Utcai Általános Iskolában. 0 azt mondta: — Anyu, még csak negyven­négy éves vagy, kell hogy legyen erőd hozzá. Az utam pedig azt mondta, akár az Antarktiszra is velem jön ... — Köszönöm a beszélge­tést. Horányi Barna TV-NEZO Egy, kettő, három William Wellman írt egy történetet, kisregényét Hol­lywood — milyen áron? címmel adta közre olvasói­nak. Kötetét olyan hamar elkapkodták, hogy a nyom­dagépek három éven belül újra Wellman „betűit” szed­ték. A bestseller írója ha­marosan úgy döntött, filmre viszi a történetet, a mozi­nézők Csillag születik cím­mel ismerhették meg. Az egyetlen alapműből aztán megszületett a második, majd a harmadik filmválto­zat is. Az első egy Oscar- díjat kapott, a másodikat már négy Oscanna jelölték, de égy sem jutott George Cukornak, a rendezőnek s a szereplőknek, majd a hetvenes évek második fe­lében, negyvennégy év után ismét amellett döntött az amerikai filmszakma, érde­mes William Wililman tör­ténete arra, hogy elkészül­jön a harmadik változat is.... A héten' az első és a má­sodik változatot láttuk a képernyőn, tegyük hozzá, hogy a Csillag születik leg­újabb változata mag yar or­szági ősbemutatónak számí­tott. Miiben . volt hasonlatos az első és a harmadik válto­zat és miben különbözött? Noha a történet színtere jelentősen megváltozott, hő­sei is más köntösbe bújtak, a mindenható szerelemről egyformán mesél William Wiilman rendező és Frank Pierson. Mindkettő hamisítatlan amerikai mű. Hatásuk alól nem vonhatja ki maigát a néző, a dráma végén akár hullhat a könny is. Talán a korábbi változat még hatá­sosabb e tekintetben, a szentimentális, ám a kitű­nően játszó Jenet Gaynor és Frederick March rokon- szenvünket kelti. Olyanok, akik megérdemlik, hogy ne csak izgatottan figyeljük sa­játos háborújukat a meg­maradás és a csillaggá vá­lás izzó jeleneteiben, hanem á mind mélyebbre süllyedő színészért és inkább hőn szeretett ifjú arájáért, akit sztárrá tett, ejtsünk isköny- nyet... VASKAZETTÁBAN A TÉTELEK Titok és fegyelem az összevont írásbelin A kívülrekedtek bosszúja volt ? — Még egyszer a tételekről — fűzte hozzá malíciával. — Ugyanis fegyveresek még nem kísértek bennünket. Fegyveres testület a minisz­tériumban őrizte a tétele­ket! — Eddig milyen gyakor­lat volt a tételek szétosztá­sában?. • — Borítékban hoztuk. Ta­valy „utazott” páncéldoboz­ban először. A pontozásra, illetve a megoldásokra vo­natkozó utasításokat is mi szállítottuk eddig, most azonban — az elmúlt évtől, hogy ne legyen támadási fe­Nem volt könnyű feladat tegnap bejutni a kaposvári Munkácsy Mihály Gimná­ziumba. Már az ajtónál fo­gadtak bennünket, suttogva adták tudtunkra, hogy meg­kezdődték az összevont írás­beli érettségi-felvételi Vizs­gák. A tantermekbe sem léphettünk be — csak a dél-, utáni írásbeli előtt —, s ez nem csupán a sajtó képvi­selőivel szembeni diszkri­mináció: a vizsgák tisztasá­gára — ámbár kicsit meg­késve — hatványozott gond­dal ügyeltek. Tegnap dél­előtt a műszaki pályára ké­szülő diákok — 99-en érett­ségiként, 84-en pedig felvé­teli vizsgaként — tettek ta­núbizonyságot fizikából. — Hogyan érkeztek ma a tételek? — kérdeztük Tur- bucz Andrástól, a Művelő­dési Minisztérium Somogy megyei megbízottjától. — Ma úgy, hogy tegnap — válaszolta nevetve. — És hogy hogyan? Ez olyan, mintha a pénzszállító autó elmondaná, hogy milyen módon és merre szállítja a pénzt. Annyit elmondhatok, hogy tegnap lezárt vaska­zettában mi hoztuk, s itt a megyei tanács páncélszekré­nyében őriztük éjszaka. — Reméltem, hogy út­közben nem támadnak meg lület — a vizsga után hoz­zák a megoldásokat. — Mi a véleménye a múlt napok érettségi ■ botrányai­ról? — A Művelődési Minisz­térium élére új miniszter került, s az Országgyűlés megszavazta az apparátus csökkentését. Egyéni véle­ményem, hogy a kívülre­kedtek esetleges bosszúja volt ez. Ez természetesen hipotézis. Az illetékesek visszapörgették az esemé­nyeket, úgy tetszik, meg­vannak a „tettesek”, ám a következményekről min­denki hallgat. Pedig súlyos dologról van szó, megsér­tették a Btk. 225. paragra­fusát, a titoktartást. — Mi o további útjuk a mostani érettségi-fölvételi dolgozatoknak? — A kétnapos vizsgák után kedd éjszaka Buda­pestre kerülnek a dolgoza­tok, majd a szortírozás után az egyetemekre, főiskolák­ra. Ott értékelik őket, s az eredmény alapján kezdőd­nek a szóbeli fölvételik. A részeges, egyre jobban elzüllött, pályája csúcsáról a szakadékba rohanó szí­nész helyett, a második vál­tozatban a hasonló sorsú popsztárról szól a történet. Noha részvétkeltő az állapo­tuk, mégis a mindenható szerelem a megrendítő, amely képes a másikat csil­laggá varázsolni. A legújabb film tehát napjainkban játszódik. A popsztár a heroin és az al­kohol rabja — mint láttuk. Ám ez( a karrierlejtő „csú­szós” pályára vitte a pro­dukciót. A film látványosan megbukott — mint írják a korabeli sajtókritikák. A Village Voice kritikusa sze­rint: — Ez ' a téma eddigi legsikertelenebb megfilme­sítése. Tehát a sztori megkopott az elmúlt negyven év alatt? Mindent kiaknáztak már belőle ? Lehet... Ám a het­venes években, amikor a popzene milliókat hódított meg és hódít továbbra is, nem érdemtelen vállalkozó Frank Pierson filmje. Nem­csak az őrület, vad, olykor hisztérikus életről mesél, hanem a szeretetről is. A két kitűnő szereplő, Esther — Barbara Streisand, és John Norman — Kris Kris­tóf erson remek énekesek, el kell ismernünk. A Csillag születik harmadik Oscar- díját éppen az Evergreen című dalért ítélték oda a producer és a főszereplő Barbara Streisandnak. Megérdemelte. Horányi Barna Fotó Tamási Rita Kovács Tibor Somogyi siker 1-------------------------­A szeretet táncai Nívódíj Mosóczi Istvánnak Tizennegyedik alkalom­mal rendezték meg Szolno­kon az országos néptánc­fesztivált a múlt hét végén. .Megyénket a kaposvári La- tinca művelődési központ Arany I. minősítésű Somogy Táncegyüttes képviselte. Mosóczi István művészeti vezető — csakúgy, mint két éve — Kiss Ferenc és a Vízöntő együttes zenéjére három koreográfiát készített. A Kötelékek című tánckom­pozíció bizonyítéka, hogy a szeretet és a szerelem örök érték marad értékhiányos világunkban is. Meggyőző eredetiségre vall a „Com­media dell ’arte” című ko­reográfia. Mosóczi e művé­vel — bohémságával együtt — politizál is. A táncszínhá­zi produkciót idéző szám ka­rakterei az elmúlt időszak kulturális politikájáról fes­tenek színes, tanulságos ké­pet. Katonadal című tánca gon­dolatiságában és megjelení­tésében ugyancsak kiemel­kedő. Háborúba induló fér­jek, apák és kedveseik utol­só ölelése, csókja... A tá­volodó vonatzakatolás után a lányok és asszonyok fej­faként őrzik szeretteik em­lékét. A katartikus szám jel­képi erejét fokozza egy leen­dő édesanya tánca is. Az igazi fesztiválhangulat­ban eltöltött három napon 17 hazai együttes több mint 700 táncosa mutatta be tu­dását, tehetségét. A Somogynak is jutott megérdemelt babér. Bemu­tatott produkcióiért a zsűri koreográfusi nívódíjjal ju­talmazta Mosóczi Istvánt, az együttes művészeti vezető­jét. , L. S. I dolgozza ki a Művelődési Minisztérium. Fölajánljuk segítségünket a minisztéri­umnak, hogy az oktatás sze­mélyi és tárgyi feltételeiről valós képet adjunk. Azt is merem mondani, van javas­latunk az aggasztó gondok megoldására. Egyik ilyen: legyen elkülönítve az okta­tás költségvetésében a la­kásalap, aminek a felhasz­nálásáról nyíltan beszélhe­tünk. — Éppen a dombóvári ál­talános iskola kavarta föl az oktatásügy állóvizét... Az­óta nemcsak nyílt levelek fogalmazódtak meg a bér­követelésről, hanem figyel­meztető sztrájkok is voltak. Mit tart fontosabbnak? Az Országgyűlés önálló napi­rendjének az előkészítését, avagy g sztrájkalap mielőb­bi megteremtését?

Next

/
Oldalképek
Tartalom