Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

6 Somogyi Néplap 1989. május 20., szombat GYERMEKEKNEK a sündisznő Tüskés városlakó — JÁTÉK AZ ÓVODÁBAN Hazai állatvilágunk ked­ves és nagyon hasznos tagja a sündisznő. Legszembetű­nőbb látványossága tüskeru­hája, amely kb. 16 000 tüs­kéből áll. A szőr szerepét töltik be a tüskék, hiszen eredetük szenint tulajdon­képpen a tüsikék is szőrök. Maguk a tüskék nem egy­formák az állaton. 1 mm vastagok és 2—3 cm hosz- szúak. Minden sünitüske a közepén a legvastagabb. A felső végén éles, szúrás hegyben végződik, a töve tompa bunkó; ez utóbbival ferdén illeszkedik a hát bő­rébe. A tüskék belsejében üreg vám, amelyet velő tölt kii. A nagyon fiatal sünfiak tüsikéi fehérek, ezek már az anya testében, a kihordási idő alatt kifejlődtek. A szü­letés után 36 órával a fiata­lokon megjelennek a söté­tebb, fiatalkori tüskék. A tüskék valószínűleg csak szükség esetén pótlódnak, nincs arról szó, hogy évente egyszer vagy kétszer cseré­lődnének, ami az emlősök vetítésének felelne 'meg. Csak a megijesztett sündisz­nó borzolja fel tüskéit, vagy amikor az állat — veszede­lemben — öszegömbölyödik. A sündisznó nagyon hosszú ideig képes ebben az álla­potban maradni, így például a téli álom egész tartama alatt. Érdekes változás figyelhe­tő meg korunkban a sün­disznó életében. Több állat (gála mb, feketerigó stb.) után úgy tűnik, a sün is vá­rosi állattá válik. Budapest peremvidékén a kertes há­zakban régóta gyakori ven­dég, de már a belsőbb ke­rületekben is felbukkant. Helikopter léghajó ellen Több, mint száz esztendő telt el azóta, hogy a fran­cia — majd hamarosan a magyar — olvasók kezükbe vehették Jules Verne Győ­zedelmes Robur című regé­nyét. Egy helikopter, melyet sok-sok légcsavar emel a magasba és egy húzó légcsa­var visz előre, megtámadja a kormányozható léghajót. Nem csupán két légj áró gé­pezet, hanem két technikai gondolat is küzd a levegő- bein, éspedig az, milyen le­gyen a jövő légi közlekedé­se. Legyen a levegőnél könnyebb — léghajó —, vagy nehezebb — repülőgép, A könyv tulajdonképpen ezt a küzdelmet érzékelteti, s ezért akár repüléstörténeti oilvasmány is lehet. A XVIII. század végén Franciaországban emelke­dett fel az első hőlégballon, amit sok más — hidrogén­nel töltött — ballon követett. Felismerték a léghajózás tu­dományos lehetőségeit, mű­szereket vittek fel. nagy ma­gasságba (baleset is bőven adódott) harctéren is hasz­nálták megfigyelésre. Verne is látta Párizsban 1854-ben Girrard mérnök gőzmotoros léghajóját, s ta­lán annak emléke élt to­vább regényében. A Győze delmes Robur hősei kormá­nyozható léghajón emelked­nek fel, s őket támadja meg Robur helikopterével. Egy angol tudós, Sir Georg Cayley (1773—1857 között élt) modellkísérletekkel ku­tatta a szárnyas repülés le hét őségéit, kísérleteiről könyvet is írt. Elmondta, hogy 1809-ben egy nagyobb modellje felemelt egy gye­reket úgy, hogy annak lábai nem érték a földet. Más szó­val a repülés gondolata — szó szerint — a levegőben volt, amikor Verne regényét írta, és még nem tudták, léghajó vagy repülőgép győz-e a küzdelemben, A regénybeli Albatros helikop­terének légcsavarjait gal- vánteileppel kapcsolt villa­mos motorok hajtják. A gal- ván battéria kát is Robur ta­lálta fel, Egyébként Verne másik álmát, Nemo kapitány ten­geralattjáróját is szinte örökké járó motorok hajt­ják, amelyeket a tengervíz- bői nyert elektromosság hajt, A regény folytatását képező, A világ ura című elbeszélés Rém nevű csoda­járművét is titokzatos gal- vánbattériák tartják üzem­ben. A Rém máig megvaló­síthatatlan csodajármű:» Or­szágutakon autóként rohan, vízen, mint motorcsónak száguld, ami a Niagara víz­esésről a levegőbe emelke­dik, majd úszik a tenger alatt. Ilyen négyóltű jármű­vet máig sem készítettek. Az amerikai haditengeré­szet pályzatot írt ki „repü­lő tengeralattjáróra”, illet­ve „tengeralattjáró repülő­re”. Gyenge eredménnyel folyt a kísérletezés, megál­lapították, hogy a technika mai fejlettségi fokán ai kér­dés megoldhatatlan, új anyagokra, új erőforrásokra lenne szükség. Érdekes, hogy Robur, be­bizonyítva a repülőgép fö­lényét, a lezuhanó léghajó­ból ellenfeleit kimenti, majd hangszórón — ami akkor még csak vernei álom volt — a nézőkhöz beszédet in­téz, és ebben a következőket mondja: „Semmit sem szabad el­sietni, a haladást sem. A tu­domány fejlődése nem előz­heti meg az erkölcsök fejlő­dését. Egyszóval be kell vár­ni mindennek az idejét... a népek még nem eléggé éret­tek ahhoz, hogy egyesítsék erőiket.” Lám, lám! Nemvégiben a kertvárosnak egyáltalán nem nevezhető XIII, kerületben láttak az esti órákban zebrán áthala­dó sünt. Sajnos a sűrűn la­kott területeken nagy ve­szély leselkedik erre a ro­varevő emlősre: a gépkocsi. Pontos adat nincs, de or­szágszerte évente több száz sün fejezi be életét az or­szágutakon, a kerekek alatt. A sün védett állat, ezért engedély nélküli fogságban tartása tilos. Erre azonban nincs is szükség, mert a ker­tes házakhoz könnyen oda- édesgethető. Nem kell mást tenni, mint egy kis tányér­ban párizsidarabkákat, gyü­mölcsöt, egy kis tejet kiten­ni, és ha él sün a környé­ken, hamarosan odaszokik Alkonyattájt, szinte mindig azonos időpontban fog fel­bukkanni. Így könnyen meg­figyelhetünk akár egész sün­családokat, mert a mamát mindig követik az utódai. Fotó: Jakab Judit A sün nemcsak kedves, hanem hasznos állat is. Ren­geteg kártékony állatot (fér­get, rovart) pusztít el, ezért megbocsájtható, ha néha egy-egy tojást, vagy madár­fiókát is megeszik. Október végén téli álomba vonul, s csak márciusban jön elő új­ra. A párosodási időszakban a hím nagy szuszogások, fúj.tatások közepette udva­rolja körül a nőstényt. A sün 3—6, néha 10 utódot el­lik föld alatti rejtekhelyén. Mint éjszakai állat, csak szürkület után bukkan fel. Szerencsére kevés az ellen­sége, az emberek is általá­ban szeretik, ezért a kipusz­tulás veszélye egyelőre nem fenyegeti. BETŰ­VIRÁG Ha az ábra betűit megfe­lelő sorrendbe rakjátok, agy magyar író, költő, politikus (1813—1871) nevét kapjátok megfejtésül, (A helyes válasz a 15. ol­dalon,) Aprócska barátok Csigarejtvény Az állatvilág készülődése az olimpiára Kit fésüljek meg először??? — De hol a mérce? Erre kelepelve előállt a gólya és udvariasan felaján­lotta, hogy mivel neki hosz- szú csőre van, hajlandó ezt vízszintesen jó magasan tar­tani, ezt átugorhatja mind a tücsök, mind a béka. Az­zal már tartotta is a csőrét. A tücsök nekiiramodott, és hatalmas lendülettel átug­rott a gólya csőrén. Most a béka következett. Előbb te­leszívta a tüdejét levegővel, jól felpumpálta magát, s ő is a levegőbe lendült. Igen ám, de a gólya, akiben fel­ébredt az ősi ösztön, hirte­len kitátotta a csőrét, s a béka zsupsz, eltűnt a gólya begyében­Az állatok királyának ki­csordult o könnye a nevetés­től, mindenki nevetett a fel- fuvalkodott békán, aki ter­mészetesen a közbejött aka­dályok miatt nem vehetett részt az olimpián.,, Szarka Zoltán tanuló futóink, úszóink. De mégis nagy báj van! Még a lélegzet is elállt a jelenlevő állatokban erre a kijelentésre. Oly nagy csönd lett, hogy csak a szúnyog dongását lehetett hallani. — Nahát, megmondom, hogy mi a baj — bömbölt az állatok királya, s meg­rázta hatalmas üstökét. — Az a baj, hogy nincs ma­gasugrónk, akit elküldhet- nénk a versenyre! Erre előugrott a tücsök. — Azt hiszem, az állatvi­lágban én vagyok a legjobb ugró! Az oroszlán már-már megértőén bólintott, mikor hirtelen előugrott a béka. Hasát kevélyen kidüllesztet- te és igy szólt; — Brekeke! Az oroszlán rámordujt; «- Ne brekegj! Haner/l be­szélj világosan! 'Elkuruttyolta, hogy ő na­gyobbat tud ugrani, mint a tücsök. — Jól van, bizonyítsd be mondta az oroszlán. Az oroszlán, az állatok sörényes királya, a dzsun­gelben maga köré gyűjtötte az összes létező állatot és így szólt hozzájuk; — Nagy világesemény van készülődőben, kedves bará­taim! Az egyik városban nemsokára megkezdődik a nagy olimpia. Természetes, hogy nekünk, az állatvilág­nak sem szabad erről a nagy versenyről távolmaradni. Nekünk is vannak kitűnő J ö 2. ü 3 10 o 11 P a 16 0 3 o 20 15" 0 17 4 9 o 21 3 12 3 • 21 O 19 u 16 O O 3 8 14 Q_ 13 Q ____ 7 P 6 I ____L_ o 5 A rejtvény egyik sajátos­sága, hogy egy-egy megha­tározás utolsó betűje egy­ben "a következő első bétűje is. Helyes megfejtés esetén a karikába eső betűket folya­matosan összeolvasva, egyik nagy költőnk nevét és egy szép költeményének címét kapjátok. 1. Támlás fekvő-ülő bútor 2. Égtáj. 3. Tekejáték. 4. Ta­vaszi virág. 5. Kedvelt gyü­mölcs. 6. Szalonnát főz. 7. Rest. 8. Az ég kékje. 9. Szí­nekre játszott szerencsejá­ték. 10. Királyi szék. 11. Vérszívó rovar. 12. Gyufa, 13. Munikadíj. 14. Ráüt. 15. Káros, hátrányos. 16. Hüve­lyesek kártevője. 17. Tyúk párja. 18. Nem hall. 19. Tej­termék. 20. Gombafajta. 21. A föld történetének legré­gibb kora. 22. Versszakasz, dal végén ismétlődő szöupg. (A helyes megoldást a 15. oldalon ellenőrizhetitek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom