Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

1989. május 17., szerda Somogyi Néplap 5 Megalakult az Anyanyelvápolók Szövetsége KÉT FESTMÉNYT ÖRÖKÖLT... Kurucz Újság Kötésén Sütő András anyanyel­vűnket védő gondolatait idézte Bánffy György szín­művész, országgyűlési- kép­viselő az Anyanyelvápolók Szövetségének alakuló köz­gyűlésén. Már az anyanyelvápolók is szövetségbe tömörülnek? — kapja fel a fejét az ér­deklődő újságolvasó, amikor naponta értesül újonnan alíakuiló szervezetekről, egye­sületekről, baráti körökről, szövetségekről. Kétségtelen, hogy az önszerveződések, a különféle célú és tartalmú közösségekbe való tömörü­lések korát éljük. Érvényt szerezni az anya­nyelv jogának, az Ország- gyűlés iktassa törvénybe az anyanyelv ápolását és vé­delmiéit — sürgették többen már az alapszabály terveze­tét megvitató fórumon, ahol nemcsak pedagógusok, ha­nem jogászok, írók, újság­írók, nyelvészek, közgazdá­szok mondták el vélemé­nyüket, javaslataikat. A je­lenlévők egyetértettek a szövetség azon szándékával, hogy az anyanyelv kellő is­merete és igényes használa­ta mindenfajta tudás meg­szerzésének és a társadalmi, szellemi megújulásnak nél­külözhetetlen féltétele. Ezért a szövetség együtt kíván működni minden olyan ha­zai és külföldi intézmény­nyel, szervezettel, közösség­gel, amelyek tevékenységé­hez az anyanyelvi kultúra Kaposvár két felsőoktatá­si intézményében befejező­dött az 1989/90-es tanévre a jelentkezés. Az Agrártu­dományi Egyetem kaposvá­ri állattenyésztési karára az elmúlt évinél kevesebben adták be kérelmüket, pedig szeptembertől a nappali ta­gozat mellett ismét indul levelezőn is az állattenyész­tő üzemmérnökképzés. A nappali tagozatra je­lentkezők az idén választ­hatnak az általános állatte­nyésztési, valamint a ba­romfi- és kisállattenyésztési szak .között. Levelezőn csak az általános állattenyésztő üzemmérnöki szak indul. Szeptembertől 16 ©lőfel- vételis diák kezdheti meg a tanulmányait. A nappalira jelentkezők száma 200, vagyis 40-inel kevesebb, mint tavaly volt. Közülük százat vesznek fel. A leve­lező tagozatra 59-en jelent­keztek és 30-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Az egyetem beiskolázási körzete a dunántúli me­gyékre terjed, de — kö­szönhetően jó hírnevének — Szabolcs-Szatmárból és Borsodból is jelentkeztek a hallgatók.' Az igénylők 70 százalékának biztosítják a kollégiumi elhelyezést is. Az idén két városban lesz összevont érettségi-fel­vételi vizsga: Szentlőricen és Székesfehérváron is a kaposvári egyetemi kar ta­nárai felvétéliztetik a diá­kokat. A tanítóképző főiskolán — idén első alkalommal — rugalmasan kezelik a felvé­teli keretszámokat. Orszá­gosan itt vesznek föl leg­több tanítójelöltet. Egy új rendelet még bővített is a keretszámon. Azok a hall­gatók, akik más felsőfokú terjesztése, a magatartáskul- túra méltó gyakorlata kap­csolódhat. A szövetség megfelelő fel­tételeket kíván teremteni azok számára, akik a nyelv gondozásával és védelmével egyúttal a hazához tarto­zást, a múlt hagyományai­nak ápolását, egymás érté­keinek fontosságát, valamint a magyar szellemi élet meg­újhodását átfogó társadalmi és sziellemi reformmal akar­ják szolgálni, és ezzel a magyar any a nyelv ügyét nemzeti programmá tenni. Az okok, amelyek a szö­vetség létrehozását indokol­ták — sajnos ismeretesek. Beszéd- és magatartáskultú­ránk — sok értékes hagyo­mány és nemes törekvés el­lenére — megromlott, a tár­sas kapcsolatok és az em­beri érintkezési formák el­torzultak. Pedig a különféle kezdeményezésektől a múlt­ban sem volt hiány. Műkö­dik számtalan anyanyelvi bizottság — az Akadémia, a TIT, a HNF támogatásával — évek óta felelősségteljes munkát végezve. Ugyanak­kor voltak, vannak külön­féle mozgalmak, amelyek az anyanyelv ügyét szolgálják. Csak néhány ezek közül, a kezdeményezések sokszí­nűségét igazolva: Beszélni nehéz körök az alsó- és kö­zépfokú iskolákban, Kazin­czy nevével fémjelzett ver­seny Győrött, az Édes anya­nyelvűnk verseny Sátoralja­újhelyen, a Verseghy ver­seny általános iskolásoknak Szolnokon, az Anyanyelvi őrjárat nevű pályázat keres­kedelmi, vendéglátóipari ta­nulóknak, vagy a Szépen magyarul, szépen emberül mozgalom, amelyet a tiszta, durvaságtól mentes beszéd és magatartás becsületének megerősítése érdekében in­dított az újpalotai Árendás közi általános iskola. Az Anyanyelvápolók Szö­vetsége sokféle kezdeménye­zés • csiholóit, erjesztőiit, ter­jesztőit szeretné együttmű­ködést teremtő szövetségbe szervezni. Az egységbe ko- vácsolódás közben lehetsé­gessé válik majd, hogy a sok kis akarat és munka az országot, a társadalmi, a nemzetet mozgató és befo­lyásoló akarattá és cselek­véssé terebélyesedjék. Grét- sy László, a megválasztott főtitkár ehhez szükségesnek tartotta a továbbá kapunyi­tást, azaz, hogy az anya­nyelvet ápolók sokasága nemtől, kortól, foglalkozás­tól függetlenül valóban megtalálja az értelmes cse­lekvés lehetőségét. A fele­lősség nem csekély, a tenni­valók egyre sokasodnak. Füst Milán szavait idézve: „ ... Ö, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok, s azt meg kell védened!” M. I. ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Felvételik előtt Kétszeres túljelentkezés az állattenyésztési karon — Kaposváron veszik fel a legtöbb tanítójelöltet intézményben felvételiztek, azokból a tantárgyakból, amelyekből a képzőbe je­lentkezőknek vizsgázni kell, akkor kérhetik átirányításu­kat ide, ha a másik felső- oktatási intézménybe nem jutottak be. Csak azok nem élhetnek ezzel a lehetőség­gel, akiknek az összesített felvételi pontszáma nem éri el a 70-et. Még egy módosítás: csak az tehet ezentúl szóbeli felvételi vizsgát, akinek az írásbeli felvételi eredménye elérte a 10 pontot. Ebben az évben két és félszeres a túljelentkezés a tanítóképző nappali tagozatán, a levele­zőn pedig 5—6-szoros. Ez erőteljes csökkenést jelent a levelező tagozatra jelent­kezők létszámában. Ennek oka, hogy kevesebb képe­sítés nélküli nevelőt alkal­maznak az iskolák és csök­kent a tanulók száma is. A nappali tagozatra 493- an jelentkeztek, közülük 200—220 tanuló kezdi meg szeptembertől a tanulmá­nyait. A levelező tagozatra 131- en adták be kérelmüket. Az óvónőképző nappali tagoza­tára 62-en jelentkeztek, a levelező .tagozatára 151-en. Mindhárom helyre 25—25 hallgatót vesznek fel. A többi felsőoktatási intéz­ményből átirányított diá­koknak ezután kell majd alkalmassági vizsgát termi ének-zenéből. A tanítóképző főiskolán megkezdték a kisebb tan­termek építését, szeptem­berre várhatóan elkészül a nagy előadóterem is. Az is­kola „B” épületszárnyára pedig emeletráépítést ter­veznek. , Hamis kártyás gavallér udvari históriák — Ha egyszer jó újságot akar olvasni, látogasson meg Kötésén — mondta egy futó találkozás alkalmával, majd hozzátette: — Csak annyit mondjon, hogy Hor­váth Istvánt keresi, a vil­lanyszerelőt. Bárki megmu­tatja, hol lakom. * * * A község központjában négy felé ágazik az út. A Magyar utca jobbra kanya­rodik a völgy aljában. Hor­váth István az érkezésünk előtti percekben jött haza a balatoni horgászatról. Hamarosan hozza is a két megsárgult Kurucz Új­ságot. Az' egyik 1904. január 30-i, a másik február 6-ilci keltezésű. Felelős szerkesz­tő: Szeredai Leó. Az újsá­gon feltüntették azt a ma újra divatos megnevezést, miszerint: „Független poli­tikai napilap.” Á négyolda­las kiadvány sok érdekessé­get tartalmaz, hamis kár­tyás gavallérokról, udvari históriákról, a szép színész­nőről, piaci árakról, mula­tókról, színházi műsorokról, bűnesetekről. — Két festményt örököl­tem az édesapámtól, Jézust és Máriát ábrázolják — mondja, s már megyünk is be a tisztaszobába. A képek ott függenek az ágy felett. Gondosan kidol­gozott, első pillantásra is értékes alkotások. Olajfest­mények? Vagy másfajta technikával készültek? A laikus nehezen foglalhat ál­lást. A festmény az üvegre légmentesen, igen szorosan rá van tapasztva gipszszerű, fehér anyaggal. — Sokáig fönt a padláson porosodtak, mígnem 1.988 őszén előszedtem, letiszto­gattam, nézegettem őket, s rádöbbentem: milyen szé­pek! Leviszem majd az egyiket a megyei múzeum­ba, ott megmondják, hogy mennyit ér — lelkesedik Horváth István, majd foly­tatja a megkezdett történe­tet: — Szóval lehoztam a képeket, s a hátsó oldalu­kon ráakadtam a két Ku­rucz Újságra. Horváth Istvánt gyermek­kora óta érdekli a történe­lem. Három éve nyugdíjas előtte Siófokon, a „kőolaj” munkásszállásán dolgozott karbantartóként. — A házunkat 1966-ban építettük az egykori köt­éséi betyárcsárda helyén. Találtam is réz veretes, elöl­ről tölthető Kossuth-plsz- tolyt, a tömésfail bontásakor került elő. A fiam akkor még kisgyerek volt, s bele­ejtette a kútba. A kertünk végében, fönt, a domboldal­ban van a régi temető. Gyakran kijárok oda, néze­getem a régi sírköveket, ol­vasgatom az 1700—1800-as A Magyar Demokrata Fó­rum kaposvári szervezete emlékművet kíván állítani Kaposvár város II. világhá­borús magyar és nemzetiségi áldozatainak. Ez az alkotás emléket állít mindazoknak, akik a II. világháború alatt és az azt követő években a háborús eseményekkel össze­függésben katonaként vagy polgári személyként életüket vesztették, eltűntek, megrok­kantak, hadifogságba vagy túszul estek, de onnan nem térhettek vissza, és azoknak is, akiket elhurcoltak, kon­centrációs táborokba vetet­tek, kényszermunkára vittek. Az emlékmű létesítésének és fenntartásának költségeit az MDF kaposvári szerveze­te a tagjai által létrehozan­dó alapítványból kívánja években eltemetett zsidó halottak neveit. Lépdelünk a bokros tere­pen, a nagy fűvel benőtt régi sírok mellett, s száz, kétszáz évvel ezelőtti múl­tat igyekszünk idézni. Sok a kidőlt, széttört sírkő, de itt-ott sértetlen, az idő mú­lásával dacoló is akad, amely keményen, egyenesen áll. — Heinrich Deutsch, 1892 — betűzi Pista bácsi az egyik kövön, majd elakad a szava: — A többit nem tu­dom elolvasni, alighanem héberül van írva. Horváth Istvánnak mégis — titkaival együtt- is — üzen a múlt... Gy. L. előteremteni. Az emlékmű terveinek elkészítésére és ki­vitelezésére pályázatot írnak ki. A’ tervek elbírálására, az emlékmű helyének kijelölé­sére az alapítvány kuratóri­uma társadalmi bizottságot alakít, az áldozatok, az érin­tett személyek hozzátartozói­ból. A kaposvári szervezet 1993-ban szeretné felavatni az emlékművet. A cél megvalósítása érde­kében felhívással fordulnak mindazokhoz, akik az emlék­mű felállításával egyetérte­nek, megvalósításához anya­gi lehetőségeikhez képest hozzá kívánnak járulni. Az ez irányú szándékot 1989. au­gusztus 31-ig lehet jelezni a következő címen: Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezete Kaposvár, pf.: 303. 7401. A Magyar Demokrata Fórum felhívása Emlékmű a második világháború áldozatainak KÉTELYEK KÖZÖTT • Az utóbbi hónapok felgyorsult politikai, gazdasági szemléleti változásai napról napra el­gondolkoztatják a ipolgárt. Még akkor lis, ha az illető ember -eleddig különösebben nem ártotta bele imagát a közéletbe. Elgondolkozik azért is, mert az elmúlt négy )évtized kialakított benne egy szá­mára többé-kevésbé elfoga­dott képet a világról, annak törvényeiről. Erkölcsi meg­ítélésében is egységet ér­zett: hite pedig :— ha volt — töretlenül működött. Nem mintha fenntartásai néha nem ejtették (volna kétségek közé. Hiszen újsá­got olvasó, a marxista 'alap­tárgyakat kitanult ember létére gyakran iszállt vitába részletkérdésekről partne­reivel, barátaival, tanárai­val. Ez utóbbiak legtöbb­ször józan óvatosságra int­ve érveltek "az általánosan elfogadott világnézeti ma­gyarázatokkal r.. Polgárunk már hónapok óta szemét meresztgetve, fülét Ihegyezve hallgatja a híreket, nézi a Hírháttért és társait, olvassa a gom­bamódra szaporodó „függő” és „független” lapokat. El­bűvöli ja idemokratizálódó „népi demokrácia” szóki­mondó stílusa. ,Egyre inkább úgy érzi, hogy értékítélete válságba került, nem tudja, hol ú jó és a rossz közötti határ. Amit ieddig egységes­nek vélt, kiderül, hogy ká­osz —, az eddig szapult „haladó” kapitalizmus intéz­ményrendszere, piacgazdál­kodása, demokratizmusa mára gyakorta minta lett. Szinte óráról-órára szapo­rodnak a revízió alá vett gondolatok, törvények, poli­tikai döntések, történelmi események. Fent említett emberünk egy szép napon levelet ka­pott egy külföldön élő, disszidens rokonától, ' aki ’56 óta nem merészkedett országhatárunk közelébe. Politikai megtorlástól tart­va vagy a nosztalgia kese­rű íze tartotta vissza <■,három évtizedig — ki tudja? írja, hogy hallván a nálunk vég­bemenő változásokról, talán nem esik már b ántódása ennyi év után, iha elhagyott hazája földjére lép. A „polgár” szemében az elfeledett rokon egyenlő volt a törvénytelenséggel. Szűkebb és tágabb rokonsá­ga a család szégyenének tartotta Miklóst, akiből Michael lett odakint. Bár ő már többször hívta család­tagjait látogatóba, de a csa­lád nem akart úgymond botrányba keveredni egy disszidens miatt. Michael most válaszra vár Ausztráliában. „Válasz el­napolva” — gondolja embe­rünk. S akkor, mint rende­sen, bekapcsolja a rádiót. A híradásban megüti valami a fülét. — Szabályozni kell a magyar állampolgárok lete.- lepedését a világútlevél bir­tokában, bizonyos kizáró okok kivételével legyen em­beri jog bárki számára, hogy hol akar letelepedni — mondják a rádióban. *— »Ne legyen megtorlásban része annak, aki máshol képzeli el az életét, vagy fpedig egy­két évet kint akar (tölteni és visszajön. Hiszen külföldön (értsd Nyugaton) elfogadott, ha valaki kitelepül egy má­sik országba: Tévhitben él­tünk — folytatják —, ami­kor sokáig pejoratív érte­lemben használtuk a „disz- szidens” szót. Kiderül az is, hagy igazán nem is volt törvényes alapja az prszá- got elhagyó és újból vissza­térő állampolgárok megbün­tetésének. Hát akkor hogy is van ez? A demokratizálódó tár­sadalom új szlogent tűz zászlajáraJ Ez tényleg az emberi szabadság érzését jelenti — gondolja a „pol­gár”. ■— De hát akkor Mi­chael ... Hogyan magyaráz­za meg nagynénjének, bá- csikájának, hogy Miklós nem kitagadott, „idegenbe szakadt hazánkfia”, hanem csupán emberi jogával élt, amikor Ausztráliába költö­zött? Hogyan Itörölje ki bá- csikája szeméből az évtize­des könnyeket, melyet fiuk törvénytelen lelépése miatt éreztek? i— viaskodik ma­gában tovább emberünk. Aztán papírt, tollat fog, magyarázat nélkül ennyit ír Ausztráliába: „Gyere, Mik­lós." Gondolja, jöjjön, aminek — és akinek — jönnie kell... Fűzi Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom