Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
1989. május 17., szerda Somogyi Néplap 5 Megalakult az Anyanyelvápolók Szövetsége KÉT FESTMÉNYT ÖRÖKÖLT... Kurucz Újság Kötésén Sütő András anyanyelvűnket védő gondolatait idézte Bánffy György színművész, országgyűlési- képviselő az Anyanyelvápolók Szövetségének alakuló közgyűlésén. Már az anyanyelvápolók is szövetségbe tömörülnek? — kapja fel a fejét az érdeklődő újságolvasó, amikor naponta értesül újonnan alíakuiló szervezetekről, egyesületekről, baráti körökről, szövetségekről. Kétségtelen, hogy az önszerveződések, a különféle célú és tartalmú közösségekbe való tömörülések korát éljük. Érvényt szerezni az anyanyelv jogának, az Ország- gyűlés iktassa törvénybe az anyanyelv ápolását és védelmiéit — sürgették többen már az alapszabály tervezetét megvitató fórumon, ahol nemcsak pedagógusok, hanem jogászok, írók, újságírók, nyelvészek, közgazdászok mondták el véleményüket, javaslataikat. A jelenlévők egyetértettek a szövetség azon szándékával, hogy az anyanyelv kellő ismerete és igényes használata mindenfajta tudás megszerzésének és a társadalmi, szellemi megújulásnak nélkülözhetetlen féltétele. Ezért a szövetség együtt kíván működni minden olyan hazai és külföldi intézménynyel, szervezettel, közösséggel, amelyek tevékenységéhez az anyanyelvi kultúra Kaposvár két felsőoktatási intézményében befejeződött az 1989/90-es tanévre a jelentkezés. Az Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karára az elmúlt évinél kevesebben adták be kérelmüket, pedig szeptembertől a nappali tagozat mellett ismét indul levelezőn is az állattenyésztő üzemmérnökképzés. A nappali tagozatra jelentkezők az idén választhatnak az általános állattenyésztési, valamint a baromfi- és kisállattenyésztési szak .között. Levelezőn csak az általános állattenyésztő üzemmérnöki szak indul. Szeptembertől 16 ©lőfel- vételis diák kezdheti meg a tanulmányait. A nappalira jelentkezők száma 200, vagyis 40-inel kevesebb, mint tavaly volt. Közülük százat vesznek fel. A levelező tagozatra 59-en jelentkeztek és 30-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Az egyetem beiskolázási körzete a dunántúli megyékre terjed, de — köszönhetően jó hírnevének — Szabolcs-Szatmárból és Borsodból is jelentkeztek a hallgatók.' Az igénylők 70 százalékának biztosítják a kollégiumi elhelyezést is. Az idén két városban lesz összevont érettségi-felvételi vizsga: Szentlőricen és Székesfehérváron is a kaposvári egyetemi kar tanárai felvétéliztetik a diákokat. A tanítóképző főiskolán — idén első alkalommal — rugalmasan kezelik a felvételi keretszámokat. Országosan itt vesznek föl legtöbb tanítójelöltet. Egy új rendelet még bővített is a keretszámon. Azok a hallgatók, akik más felsőfokú terjesztése, a magatartáskul- túra méltó gyakorlata kapcsolódhat. A szövetség megfelelő feltételeket kíván teremteni azok számára, akik a nyelv gondozásával és védelmével egyúttal a hazához tartozást, a múlt hagyományainak ápolását, egymás értékeinek fontosságát, valamint a magyar szellemi élet megújhodását átfogó társadalmi és sziellemi reformmal akarják szolgálni, és ezzel a magyar any a nyelv ügyét nemzeti programmá tenni. Az okok, amelyek a szövetség létrehozását indokolták — sajnos ismeretesek. Beszéd- és magatartáskultúránk — sok értékes hagyomány és nemes törekvés ellenére — megromlott, a társas kapcsolatok és az emberi érintkezési formák eltorzultak. Pedig a különféle kezdeményezésektől a múltban sem volt hiány. Működik számtalan anyanyelvi bizottság — az Akadémia, a TIT, a HNF támogatásával — évek óta felelősségteljes munkát végezve. Ugyanakkor voltak, vannak különféle mozgalmak, amelyek az anyanyelv ügyét szolgálják. Csak néhány ezek közül, a kezdeményezések sokszínűségét igazolva: Beszélni nehéz körök az alsó- és középfokú iskolákban, Kazinczy nevével fémjelzett verseny Győrött, az Édes anyanyelvűnk verseny Sátoraljaújhelyen, a Verseghy verseny általános iskolásoknak Szolnokon, az Anyanyelvi őrjárat nevű pályázat kereskedelmi, vendéglátóipari tanulóknak, vagy a Szépen magyarul, szépen emberül mozgalom, amelyet a tiszta, durvaságtól mentes beszéd és magatartás becsületének megerősítése érdekében indított az újpalotai Árendás közi általános iskola. Az Anyanyelvápolók Szövetsége sokféle kezdeményezés • csiholóit, erjesztőiit, terjesztőit szeretné együttműködést teremtő szövetségbe szervezni. Az egységbe ko- vácsolódás közben lehetségessé válik majd, hogy a sok kis akarat és munka az országot, a társadalmi, a nemzetet mozgató és befolyásoló akarattá és cselekvéssé terebélyesedjék. Grét- sy László, a megválasztott főtitkár ehhez szükségesnek tartotta a továbbá kapunyitást, azaz, hogy az anyanyelvet ápolók sokasága nemtől, kortól, foglalkozástól függetlenül valóban megtalálja az értelmes cselekvés lehetőségét. A felelősség nem csekély, a tennivalók egyre sokasodnak. Füst Milán szavait idézve: „ ... Ö, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok, s azt meg kell védened!” M. I. ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Felvételik előtt Kétszeres túljelentkezés az állattenyésztési karon — Kaposváron veszik fel a legtöbb tanítójelöltet intézményben felvételiztek, azokból a tantárgyakból, amelyekből a képzőbe jelentkezőknek vizsgázni kell, akkor kérhetik átirányításukat ide, ha a másik felső- oktatási intézménybe nem jutottak be. Csak azok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek az összesített felvételi pontszáma nem éri el a 70-et. Még egy módosítás: csak az tehet ezentúl szóbeli felvételi vizsgát, akinek az írásbeli felvételi eredménye elérte a 10 pontot. Ebben az évben két és félszeres a túljelentkezés a tanítóképző nappali tagozatán, a levelezőn pedig 5—6-szoros. Ez erőteljes csökkenést jelent a levelező tagozatra jelentkezők létszámában. Ennek oka, hogy kevesebb képesítés nélküli nevelőt alkalmaznak az iskolák és csökkent a tanulók száma is. A nappali tagozatra 493- an jelentkeztek, közülük 200—220 tanuló kezdi meg szeptembertől a tanulmányait. A levelező tagozatra 131- en adták be kérelmüket. Az óvónőképző nappali tagozatára 62-en jelentkeztek, a levelező .tagozatára 151-en. Mindhárom helyre 25—25 hallgatót vesznek fel. A többi felsőoktatási intézményből átirányított diákoknak ezután kell majd alkalmassági vizsgát termi ének-zenéből. A tanítóképző főiskolán megkezdték a kisebb tantermek építését, szeptemberre várhatóan elkészül a nagy előadóterem is. Az iskola „B” épületszárnyára pedig emeletráépítést terveznek. , Hamis kártyás gavallér udvari históriák — Ha egyszer jó újságot akar olvasni, látogasson meg Kötésén — mondta egy futó találkozás alkalmával, majd hozzátette: — Csak annyit mondjon, hogy Horváth Istvánt keresi, a villanyszerelőt. Bárki megmutatja, hol lakom. * * * A község központjában négy felé ágazik az út. A Magyar utca jobbra kanyarodik a völgy aljában. Horváth István az érkezésünk előtti percekben jött haza a balatoni horgászatról. Hamarosan hozza is a két megsárgult Kurucz Újságot. Az' egyik 1904. január 30-i, a másik február 6-ilci keltezésű. Felelős szerkesztő: Szeredai Leó. Az újságon feltüntették azt a ma újra divatos megnevezést, miszerint: „Független politikai napilap.” Á négyoldalas kiadvány sok érdekességet tartalmaz, hamis kártyás gavallérokról, udvari históriákról, a szép színésznőről, piaci árakról, mulatókról, színházi műsorokról, bűnesetekről. — Két festményt örököltem az édesapámtól, Jézust és Máriát ábrázolják — mondja, s már megyünk is be a tisztaszobába. A képek ott függenek az ágy felett. Gondosan kidolgozott, első pillantásra is értékes alkotások. Olajfestmények? Vagy másfajta technikával készültek? A laikus nehezen foglalhat állást. A festmény az üvegre légmentesen, igen szorosan rá van tapasztva gipszszerű, fehér anyaggal. — Sokáig fönt a padláson porosodtak, mígnem 1.988 őszén előszedtem, letisztogattam, nézegettem őket, s rádöbbentem: milyen szépek! Leviszem majd az egyiket a megyei múzeumba, ott megmondják, hogy mennyit ér — lelkesedik Horváth István, majd folytatja a megkezdett történetet: — Szóval lehoztam a képeket, s a hátsó oldalukon ráakadtam a két Kurucz Újságra. Horváth Istvánt gyermekkora óta érdekli a történelem. Három éve nyugdíjas előtte Siófokon, a „kőolaj” munkásszállásán dolgozott karbantartóként. — A házunkat 1966-ban építettük az egykori kötéséi betyárcsárda helyén. Találtam is réz veretes, elölről tölthető Kossuth-plsz- tolyt, a tömésfail bontásakor került elő. A fiam akkor még kisgyerek volt, s beleejtette a kútba. A kertünk végében, fönt, a domboldalban van a régi temető. Gyakran kijárok oda, nézegetem a régi sírköveket, olvasgatom az 1700—1800-as A Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezete emlékművet kíván állítani Kaposvár város II. világháborús magyar és nemzetiségi áldozatainak. Ez az alkotás emléket állít mindazoknak, akik a II. világháború alatt és az azt követő években a háborús eseményekkel összefüggésben katonaként vagy polgári személyként életüket vesztették, eltűntek, megrokkantak, hadifogságba vagy túszul estek, de onnan nem térhettek vissza, és azoknak is, akiket elhurcoltak, koncentrációs táborokba vetettek, kényszermunkára vittek. Az emlékmű létesítésének és fenntartásának költségeit az MDF kaposvári szervezete a tagjai által létrehozandó alapítványból kívánja években eltemetett zsidó halottak neveit. Lépdelünk a bokros terepen, a nagy fűvel benőtt régi sírok mellett, s száz, kétszáz évvel ezelőtti múltat igyekszünk idézni. Sok a kidőlt, széttört sírkő, de itt-ott sértetlen, az idő múlásával dacoló is akad, amely keményen, egyenesen áll. — Heinrich Deutsch, 1892 — betűzi Pista bácsi az egyik kövön, majd elakad a szava: — A többit nem tudom elolvasni, alighanem héberül van írva. Horváth Istvánnak mégis — titkaival együtt- is — üzen a múlt... Gy. L. előteremteni. Az emlékmű terveinek elkészítésére és kivitelezésére pályázatot írnak ki. A’ tervek elbírálására, az emlékmű helyének kijelölésére az alapítvány kuratóriuma társadalmi bizottságot alakít, az áldozatok, az érintett személyek hozzátartozóiból. A kaposvári szervezet 1993-ban szeretné felavatni az emlékművet. A cél megvalósítása érdekében felhívással fordulnak mindazokhoz, akik az emlékmű felállításával egyetértenek, megvalósításához anyagi lehetőségeikhez képest hozzá kívánnak járulni. Az ez irányú szándékot 1989. augusztus 31-ig lehet jelezni a következő címen: Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezete Kaposvár, pf.: 303. 7401. A Magyar Demokrata Fórum felhívása Emlékmű a második világháború áldozatainak KÉTELYEK KÖZÖTT • Az utóbbi hónapok felgyorsult politikai, gazdasági szemléleti változásai napról napra elgondolkoztatják a ipolgárt. Még akkor lis, ha az illető ember -eleddig különösebben nem ártotta bele imagát a közéletbe. Elgondolkozik azért is, mert az elmúlt négy )évtized kialakított benne egy számára többé-kevésbé elfogadott képet a világról, annak törvényeiről. Erkölcsi megítélésében is egységet érzett: hite pedig :— ha volt — töretlenül működött. Nem mintha fenntartásai néha nem ejtették (volna kétségek közé. Hiszen újságot olvasó, a marxista 'alaptárgyakat kitanult ember létére gyakran iszállt vitába részletkérdésekről partnereivel, barátaival, tanáraival. Ez utóbbiak legtöbbször józan óvatosságra intve érveltek "az általánosan elfogadott világnézeti magyarázatokkal r.. Polgárunk már hónapok óta szemét meresztgetve, fülét Ihegyezve hallgatja a híreket, nézi a Hírháttért és társait, olvassa a gombamódra szaporodó „függő” és „független” lapokat. Elbűvöli ja idemokratizálódó „népi demokrácia” szókimondó stílusa. ,Egyre inkább úgy érzi, hogy értékítélete válságba került, nem tudja, hol ú jó és a rossz közötti határ. Amit ieddig egységesnek vélt, kiderül, hogy káosz —, az eddig szapult „haladó” kapitalizmus intézményrendszere, piacgazdálkodása, demokratizmusa mára gyakorta minta lett. Szinte óráról-órára szaporodnak a revízió alá vett gondolatok, törvények, politikai döntések, történelmi események. Fent említett emberünk egy szép napon levelet kapott egy külföldön élő, disszidens rokonától, ' aki ’56 óta nem merészkedett országhatárunk közelébe. Politikai megtorlástól tartva vagy a nosztalgia keserű íze tartotta vissza <■,három évtizedig — ki tudja? írja, hogy hallván a nálunk végbemenő változásokról, talán nem esik már b ántódása ennyi év után, iha elhagyott hazája földjére lép. A „polgár” szemében az elfeledett rokon egyenlő volt a törvénytelenséggel. Szűkebb és tágabb rokonsága a család szégyenének tartotta Miklóst, akiből Michael lett odakint. Bár ő már többször hívta családtagjait látogatóba, de a család nem akart úgymond botrányba keveredni egy disszidens miatt. Michael most válaszra vár Ausztráliában. „Válasz elnapolva” — gondolja emberünk. S akkor, mint rendesen, bekapcsolja a rádiót. A híradásban megüti valami a fülét. — Szabályozni kell a magyar állampolgárok lete.- lepedését a világútlevél birtokában, bizonyos kizáró okok kivételével legyen emberi jog bárki számára, hogy hol akar letelepedni — mondják a rádióban. *— »Ne legyen megtorlásban része annak, aki máshol képzeli el az életét, vagy fpedig egykét évet kint akar (tölteni és visszajön. Hiszen külföldön (értsd Nyugaton) elfogadott, ha valaki kitelepül egy másik országba: Tévhitben éltünk — folytatják —, amikor sokáig pejoratív értelemben használtuk a „disz- szidens” szót. Kiderül az is, hagy igazán nem is volt törvényes alapja az prszá- got elhagyó és újból visszatérő állampolgárok megbüntetésének. Hát akkor hogy is van ez? A demokratizálódó társadalom új szlogent tűz zászlajáraJ Ez tényleg az emberi szabadság érzését jelenti — gondolja a „polgár”. ■— De hát akkor Michael ... Hogyan magyarázza meg nagynénjének, bá- csikájának, hogy Miklós nem kitagadott, „idegenbe szakadt hazánkfia”, hanem csupán emberi jogával élt, amikor Ausztráliába költözött? Hogyan Itörölje ki bá- csikája szeméből az évtizedes könnyeket, melyet fiuk törvénytelen lelépése miatt éreztek? i— viaskodik magában tovább emberünk. Aztán papírt, tollat fog, magyarázat nélkül ennyit ír Ausztráliába: „Gyere, Miklós." Gondolja, jöjjön, aminek — és akinek — jönnie kell... Fűzi Ildikó