Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 113. szám Ara: 4,30 Ft 1989. május 16., kedd Németh Miklós és Mieczyslaw Rakowski tárgyalásai TEGNAP DÉLELŐTT A MEGYEHÁZÁN Reformkormányfők találkoztak Varsóban Partnerként Somogyért A megyei pártbizottság és a tanács vezetőinek konzultációja A tervezettnél jóval, hosz- szabb, csaknem három és fél órás négyszemközti meg­beszéléssel kezdődtek meg hétfőn Varsóban a magyar —lengyel kormányfői tár­gyalások. Ezzel egyidőben a két miniszterelnök kísére­tében levő politikusok foly­tattak eszmecserét. Németh Miklós és Mieczyslaw Rakowski a dél­előtti tárgyalásokra szánt időt teljes egészében egy­más kölcsönös, mélyreható tájékoztatására fordította. Így a baráti munkalátoga­tásokat jellemző feszes program miatt csak néhány perce maradt a két kor­mányfőnek, hogy válaszol­janak a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió kérdéseire. Az MTI munkatársa el­sőként arról érdeklődött: milyen Magyarországon is hasznosítható tapasztalato­kat szerzett az eszmecsere során a lengyel politikai re­formtörekvésekről ? „Először is — mondotta Németh Miklós — most is­merkedtünk meg. Mindkét országban olyan a helyzet, ami megköveteli egymás alapos tájékoztatását a po­litikai és ä gazdasági refor­mok, valamint a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Átte­kintettük azokat a törekvé­seinket, amelyék országa­Nemzetközi rendezvény szeptemberben VÁLLALKOZÓ MEZŐGAZDASÁG KAPOSVÁRI TUDOMÁNYOS NAPOK A megújulást kereső ag­rárpolitikát igyekszünk szol­gálni — hangsúlyozta teg­nap dr. Széles Gyula dékán, az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán tar­tott sajtótájékoztatón. Múlt­jához, nevéhez, rangjához méltó kiemelkedő jelentősé­gű rendezvényre készül a kar tanácsa, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­val közösen. Ez év szeptem­ber 14-e és 16-a között meg­rendezik a kaposvári állat- tenyésztési tudományos na­pokat, melynek a közép­pontjában ezúttal a kister­melés, a vállalkozói mező- gazdaság áll. Ahogy mondta tájékozta­tójában dr. Széles Gyula, az oktatást, a kutatásit és a gyakorlatot mindig is szer­ves egységnek tekintő inté­zet k ötélességének tartja, hogy napjaink reformfolya­matai során segítse feltárni azokat a lehetőségeket, me­lyek segíthetik az agrárter­melés s az agrárpolitika megújulását. A már tapasz­tálható hanyatlás megálla­pítása' érdekében a mező­gazdaságban keresni kell a még fellelhető tartalékokat, az ezeket mozgósító gazdál­kodási, érdekeltségi formá­kat, ösztönözni kell a vál­lalkozásokat. Ez a szeptem­beri kaposvári rendezvény azt az elvi célt tűzte maga elé, hogy a termelés minden szektorában hozzásegítsen a vállalkozói típusú szemlélet erősítéséhez. Szerkezetileg a rendez­vény két fő részből áll. Az egyik az elméleti tanácsko­zások, a szekcióülések soro­zata, a másik a gyakorlati bemutató, a kiállítás és vá­sár. Szeptember 14-én ple­náris üléssel kezdődik a rendezvény, ahol nem csu­pán neves hazai előadók fogalkoznak . a témával. Módjuk lesz a résztvevőknek megismerni a nyugat- európai szövetkezetek fejlő­dését, sajátosságait. Az NSZK-ból, Hollandiából és Svájcból érkeznek neves kutatók, gyakorlati szakem­berek, hogy . megosszák ta­pasztalataikat, megismerties- sék módszereiket. A szekció­üléseken a tejtermelésről, a hústermelésről, illetve a szervezésről és a marke­tingről folytatnak majd esz­mecserét az érdeklődők. A gyakorlati bemutató a tudományos tanácskozás té­májához kapcsolódik. A rendezők minden olyan megoldás kiállításának teret adnak, amely korszerűségé­vel, újszerűségével ösztönöz­heti ■ a vállalkozást. A téma kiterjedhet az állattenyész­tés minden ágazatára, a gazdálkodási és szervezési formákra, a vállalkozási és piaci kapcsolatokra, a finan­szírozási megoldásokra. A tegnapi tájékoztató al­kalmat adott arra is, hogy a résztvevők betekinthesse­nek az egyetemi kar életébe, mindennapi munkájába. A tájékoztató után megtekin­tették a főbb oktatási, kuta­tási intézeteket. Tegnap reggel, pontban nyolckor rendhagyó megbe­szélés kezdődött a megyei tanácson, ahol dr. Gyenesei István tanácselnök és vezető munkatársai várták Sárdi Árpádot, a megyei pártbizottság első titkárát és vezető munkatársait. Mi ebben a rendhagyó? Pontosan az, hogy a vezetők a kapcsolattartás eddigi mechanizmusával és beidegződéseivel kívánnak — kölcsönösen — szakítani és szó szerinti együttműködésre törekszenek. A megbeszélést követően Sárdi Árpád — a megyei tanács pártbizottsága szervezésében — időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót szakigazgatási vezetőknek. inkban hasonlóak, a politi­kai intézményrendszer meg­újítását szolgálják. Köztu­dott, hogy Lengyelországban néhány területen, így az el­lenzékkel folyó tárgyaláso­kon előrébb tartanak; mi ezek előtt állunk. Megbe­széléseinken világossá vált:' mindkét kormány és mind­két párt nagy lépésekkel halad a párt és az állam szétválasztása felé. Szándé­kaink megegyeznek abban is, hogy a szíálifHsta modell maradványait is fel kell számolni. — Tanulságosak szá­munkra azok a tapasztala­tok, amelyeket a LEMP az elmúlt nyolc évben szerzett, különösen azok a veszélyek, amelyek a párt harcedzett­ségének csökkenésében, el­(Folytatás a 2. oldalon) Kallnylnl pártmunkás- küldöttség Somogybán Az MSZMP megyei bizott­ságának meghívására há­romtagú kaliinyini párt­munkásküldöttség érkezett tegnap hazánkba Nyikolaj Fj odorovics Tatarcsuknak, az SZKP Kalinyin területi bizottság első titkárának ve­zetésével, aki az SZKP Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak is tagja. A küldöttség másik két tagja: Albert Andre je- vies Szoboljev, a Kalinyin területi tanács elnökhelyet­tese és Vlagyimir Petrovics Batajev, a maJlakovszki já­rási pártbizottság első titká­ra. < A kalinyini vendégek teg­nap délelőtt a fővárossal is­merkedtek dr. Kovács Lászlónak, a megyei párt-vb tagjának kíséretében és dél­után érkeztek meg Kapos­várra. A tegnap esti vacsorán az Oktatási Igazgatóságon Sár­di Árpádon, a megyei párt- bizottság első tikárán kívül ott volt a testület több tiszt­ségviselője és tagja. A delegáció hivatalos programja má reggel kezdő­dik meg. A leggyakoribb kifejezés, melyet az újságíró a talál­kozón feljegyezhetett: együttműködéssel, partneri alapon... No nem azért, mintha az asztalnál ülők egy újmódi retorika divat­szavait hangoztatva, tiszte­letkörökre törekedtek volna — szóban. Mindenki (több­ször is) elmondhatta véle­ményét, s bár a tisztelet hangján, de véleménykü­lönbség is megfogalmazó­dott. S ez nem véletlen, mert a rádió 168-óra — so­mogyi pártértakezletet kö­vető (és több szempontból is tanulságos) — riportja és más benyomások alapján — a pártbizottságra érkező in­formációs jelentések sze­rint: mintha feszültség len­ne a párt és a tanács első számú megyei vezetője kö­zött. Mindkettőjüket hallván, nem sietek az olvasó meg­nyugtatására, hogy erről szó sincs, és nem is lehet. Most éppenséggel lehet... Mindketten dinamikus, ha­tározott vezetők, remélhető, hogy körükben egyre több hasonló arcéi rajzolódik — rajzolódhat — ki. Ezért nem rejtették véka alá azt sem, hogy a mindig, min­denben egyetértést nem tartják kötelezőnek, mert ha kell, vállalják a véle­ménykülönbségeket a nyil­vánosság előtt is. Ugyanak­kor eligazító közéleti „zsi­nórmértékük” — a korrekt együttműködés jegyében — Somogy megye érdeke! Ezért ha az asztal két ol­dalán volt is a megoldásira, a felfogásra nézve véle­ményeltérés ■ például egy megyei politikai érdekegyez­tető fórum létrehívásának módozatairól, abban egyet­értettek, hogy mielőbb létre kell hakni, s működtetni kell, mert ezt kívánják So­mogy szükségletei, az itt élő emberek érdekei is. Az a fontos tehát, amiben megállapodás született. Mindenekelőtt abban, hogy a túlhaladott modell sze­rinti („pártirányítás — ta­nácsi végrehajtás”) sziszté­mát, a beszámoltatást és a számonkérést, a kapcsolat- tartás, ia kölcsönös tájékoz­tatás, az együttes kezdemé­nyezés váltsa fel. A megyei tanács a közér­deket képviselő szándékok kialakításához, képviseleté­hez esélyegyenlőséget kíván biztosítani mindéin együtt­működésre kész mozgalom számára — fogalmazta meg a tanácselnök. A megye pártmozgalmá­nak kötelessége, hogy a szükségleteket, . érdekeket megjelenítse, politikai ügy- gyé is tegye — képviselte az első titkár. Hogy az együttműködés ne pusztán szándék marad­jon, ahhoz igen sokoldalú, reformot megtestesítő fel­adatpontosítás szükséges. Nemcsak a két vezető között — hangsúlyozták tegnap is —, hanem az irányítás min­den területén. Előfordulnak még ugyanis a régi vezérlés torz jelensé­gei, sok helyütt akadozik az együttműködés a korszerű­södő tanácsszervezet gépe­zete és a párt mozgalommá épülő mechanizmusa között, s nemcsak emberi viszonyu­lásból vagy hatalmaskodás­ból fakadóan. Az önkor­mányzat, az önszerveződés a fontos — vonták le a kö­vetkeztetést —, mert így fogalmazhatók meg világo­san azok a helyi érdekek, amelyeket megyei szinten is vállalni, sőt továbbítani kell. A mostani átmeneti idő­szak igen sok bizonytalan­sági tényezővel terhes, ám a párt és az állami vezetők töprengése mégis a mit le­het tenni feladatára össz­pontosult. Mert tenni, lépni kell a központi szervek irányába is — többek között — o Balaton, az idegenforgalom, a megye mezőgazdasága, a hasznot ' hozó külkapcsola- tok (ebben az Alpok—Adria program nagy lehetőséget ígér), avagy a somogyi pe­dagógusok bérkövetelése ér­dekében is. Megjegyeztük: ezek az igények nem újke- letűek, többször is fórumot kaptak már, ezúttal viszont ■e- s ez igazán a téti —az­zal a kihívással néztek szembe, hogy mindezek képviselt javaslatokká, kez­deményezésekké érjenek, s mielőbb! Miként azok a megyei gondok is, amelyek a fiatalok és az öregek pors- kérdéseivel, Kaposvár álta­lános helyzetével, egy táv­lati megyefejlesztési prog­ram kidolgozásával, a hát­rányos térségekkel, s a falu­fejlesztési koncepcióval függnek össze. E nagy hord­erejű teendők mellett terí­tékre kerültek olyan kérdé­sek is, hogy miként szolgál­hatná a közjót, s egyúttal a tulajdonos érdekét is a me­gyei tanács Rómarhegyi háza, a megyei pártbizott­ság Oktatási Igazgatósága. Nem véletlenül szorítko­zunk most csupán jelzések­re. Mindezek végrehajtására — egyébként a nyilvánosság többször' is hivatkozási alap volt — lapunkban rendsze­resen visszatérünk! Ugyanis akkor mérhető le igazán a szó szerint vett együttmű­ködés hozadéka. A tárgyalók nem hagytak kétséget afelől, hogy ezt ko­rántsem csak saját ügyük­nek tekintik... A tanácsel­nök titkárnője a proto^oll- mentes megbeszélés során, a kávé mellé agy kerek jel­vényt is az asztalra tett. Véletlennek aligha nevez­hető okok miatt, jelvényt bőven „termő” napjainkban, ez talán nem is meglepő. Ez a jelvény a vármegye patinás, régi címere, ame­lyen köztudottan, kard he­lyett szőlőfürtös venyigét tart magasba a páncélos vi­téz keze. Üzenethordozó jel­kép ez ma is, mer.t a termő ágat voína jó, mind több­ször magasra tartani, s ak­kor — vélhetően — a másik kéz sem ökölbe szorulna, hanem összefogásra nyit­na. T.T. A hét végén jött esőfelhők újból kikényszerítették a gépeket a szántóföldekről a gazdászok nagy elkeseredésé­re. A legnagyobb munka, a kukoricarvetés már csak egy­két napnyira volt a befeje­zéstől, nem csoda hát, hogy bosszankodnak a gazdaságok az ismételt megállás miatt. Az összesen 71 960 hektár­nyira tervezett kukorica 95 százaléka már a földben van, s a silónak vetett nö­vénynek is csak 10 százalé­ka vár már a vetésre. A legnagyobb gondot mégis az okozza, hogy a ka­lászosokra igencsak ráférne már a lisztharmat elleni vé­dekezés. Permetezni azonban nem lehet esőben, így emel­lett a gyümölcsösökben ese­dékes védekezés is csúszik pár napot s ez nem tesz jót a várható termésnek. E hét végére azonban már jobb idő várható, s amint lehet, munkába állnak a ve­tő- és a permetezőgépek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom