Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-15 / 112. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 15., hétfő Németh Miklós nyilatkozata Átvehető történelmi recept nincs 26 PÁRT RÉSZVÉTELÉVEL Sokpárti nemzetközi kerekasztal-konferencia Foglalkozni kell Európa jövőjének kialakításával Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke lengyelor­szági látogatása' előtt exklu­zív interjút adott az Ország- gyűlési Tudósítások részére. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjú leg­fontosabb részeit. A miniszterelnök ismétel­ten rámutatott: a kormány úgy döntött, hogy felfüg­geszti a bős—nagymarosi építkezést. A parlament leg­közelebbi, május 31-i ülé­sén a kormány felhatalma­zást kér a leállítással kap­csolatos nemzetközi kötele­zettségek áttekintésére. A felhatalmazás birtokában tárgyalni kíván a csehszlo­vák illetékesekkel az állam­közi szerződés módosításá­nak következményeiről, il­letve az osztrák pénzintéze­tekké! a leállítás pénzügy i összefüggései r ől. Július 31-ig részletesen megvizsgálja a leállítás öko­lógiai, szeizmikus és egyéb környezeti követkeményeit. Ezek után beszámol a par­lamentnek a vizsgálatok eredményeiről. Az Ország- gyűlés dönt a leállítás kér­désében, illetve, ha úgy tartja helyesnek, akkor nép- szavazásit javasol ebben a kérdésben. A tudósító azzal kapcsolat­ban is Németh Miiklós véle­ményét kérte, hogy a nem­zetközi sajtó ítélete szerint a miniszterelnök parlamenti beszéde tartalmazta a Ká­dár -kor,szak legkritikusabD értékelését, anélkül, hogy Kádár János neve említésre került volna. — Itt volt az ideje — vá­laszolta Németh Miiklós — a határvonal egyértelmű és világos megvonásának. Én nem tettem mást, mint azt, hogy a kormány működőké­pessége szempontjából érté­keltem a cselekvés reális le­hetőségeit. — Meg kellett tennem ezt azért, mert a társadalom még mindig nem érti eléggé 'a kormány gondjait. Pérsze rögtön hozzáteszem, ez nem az embereknék a hibája, hanem azoké, akik annak idején a 'helyzetről nem tá­jékoztatták őket. — Napjainkra egyértel­műen kiderült a szocializ- mus-modell alaphibája: el­hanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert sem­mibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait a termelési tényezők rövid tá­vú kihasználására épül, és mindezek következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. Erő­szakos fenntartása rombol­ná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradékát, részleges javít­gatása nem oldaná meg, ha­nem csiák elmélyítené az alapproblémákat. Ez tör­vényszerűen társadalmi el­lenállást vált ki, ami ideoló­giai-hatalmi kényszerrel sem fojtható el! — Túlzás nélkül állítha­tom, hogy páratlan, egye­dülálló történelmi szituáció­ba kerültünk: hallatlanul súlyos örökséggel — hatal­mas adóssággal, érték-vál­zem „a reformeszméket úgy lejáratni az emberek előtt, hogy a reformoktól való el­fordulást fedezet nélküli életszínvonal-emeléssel ju­talmazzák”. Fennáll ennek a veszélye most is? — Egy dolog miatt bizto­san nem: az eladósodás je­lenlegi mértéke ugyanis egy ilyen kalandor vállalkozást nem tesz lehetővé. De meg­figyelhető, hogy a reformo­kat ellenző, konzervatív erők most is az életszínvo­nal emelését sürgetik és a szociális demagógia fegyve­reit forgatják. Nekünk is fáj, ami a magyar társada­lomnak fáj, de nem üres szavakkal akarunk segíteni. A párt és a kormány meg­változott viszonyával, a for­málódó-alakuló többpárt­rendszerrel kapcsolatos kér­désre válaszolva a minisz­terelnök ismételten hangsú­lyozta, hogy még nem koa­líciós korszákról van szó. — A koalíciós korszak egyik alapvető ismérve — mint mondotta — a több­pártrendszer. Jelenleg a kü­lönböző politikai szervező­dések kezdeti stádiumban vannak. Programjaikat,' te­vékenységük karakterét, tár­sadalmi és politikai kapcso­lataikat tekintve még nem tekinthetők érett politikai szervezeteknek. — Ez természetes, hiszen a koalíciós időszakba törté­nő átmenet csak többéves folyamat lehet. — A helyzet kulcskérdé­se, hogy a formálódó-ala­kuló többpártrendszer mes­terséges képződmény lesz-e vagy pedig a jelenleginél jobban kifejezi majd a tár­sadalomban meglévő érdek- különbségeket. — Ma ez még nem dőlt el. Fennáll a nép háta mö­götti alkudozás veszélye is. Tényleges előrelépés akkor lesz — nekem legalábbis ez a meggyőződésem —, ha a hatalomban történő osztoz­kodás nem a nép feletti1 al­kufolyamatokban dől el, és a politikai pártok először valóságos társadalmi támo­gatással, a népért végzett munkával bítélesítik magú- kát. — Eddig is törekedtem a különböző politikai erők be­vonására. Ez eddig megma­radt a konzultációk szint­jén. A kormány mostani felállásában kész arra, hogy különböző — összkormány- zati és miniszteriális színite­ken — lehetőséget kínáljon az érdemi munkába történő bekapcsolódásra, részvételre. — Ön Nagymarosról mint egy elavult gazdasági mo­dellről és egy meghaladásra ítélt döntési rendszer .szim­bólumáról beszélt. Hogyan foglal majd állást a Bős- Nagymaros kérdésében a közélgő kormányülésen? — Nagy vita lesz. Való­színű több fordulóban. Nem­zetközi egyeztetés is szüksé­ges. A körülmények mérle­gelésében még nem jutot­tam végső kóvetkezitetésre, de egyet .kijelenthetek: ha ez a következtetés a leállí­tás lesz, akkor azt is válla­lom. (MTI) Európa sorsa, jövője sze­repel a Vita középpontjában azon a sokpárti nemzetközi kerekasztal-konferencián, amelyet az MSZMP szerve­zésében tartottak meg Bu­dapesten. A kontinens és Észak-Amerika országaiban működő 26 párt tanácskozá­sát szombaton több mint kétórás sajtótájékoztató zár­ta, amelyen a küldöttségek beszámoltak a két- és félna­pos kötetlen eszmecserén szerzett benyomásaikról. Elsőként Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának ve­zetője a rendhagyó, de a je­lek szerint precedenst te­remtő tanácskozáson részt­vevő MSZMP-küldöttség vé­leményét tolmácsolva hang­súlyozta: az európai válto­zások lehetővé, a közös fel­adatok pedig szükségessé teszik a legkülönbözőbb esz­mei. ideológiai irányzatokat képviselő politikai pártok párbeszédeinek elmélyítését, a többoldalú véleménycsere, együttműködés megfelelő fórumainak kialakítását. A mostani konferencián részt vevők túlnyomó többsége üdvözölte az MSZMP kez­deményezését, s többen ki­fejezték, hogy folytatni kell a megkezdett eszmecseréit. Ugyanakkor hangsúlyoz­ták azt az igényüket, hogy a folyamatban az eddiginél több európai és észak-ame­rikai ország parlamenti kép­viselettel rendelkező politi­kai pártjai kapcsolódjanak be. Ennek érdekében készek széles körű konzultációkat folytatni. Az MSZMP úgy ítéli meg, hogy a párbeszéd­nek minden olyan . kérdés­körre ki kall terjednie, amely fontos az európai együttműködés, a kontinens jövője szempontjából. Ide tartoznak az európai bizton­ság, a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdései, a gazdasági, a politikai kap­csolatok, valamint a termé­szeti környezet megóvásá­nak sürgető problémái. Ma­gyar részről figyelmet kí­vánnak fordítani az emberi jogok érvényesülésére, a humanitárius együttműkö­désre, a kulturális kapcsola­tokra, az emberek és eszmék szabad áramlására. Ugyan­akkor foglalkozni kell Euró­pa jövőjének közös kialakí­tásával!, annak tudatában, hogy az itteni folyamatokra jelentős befolyást gyakorol a két viJághatalom, az Afne- rikai Egyesült Államok és a Szovjetunió is, s ennek az MSZMP nagy jelentősé­get tulajdonít. Szólt arról is, hogy a ta­nácskozáson többen szorgal­mazták: az MSZMP vizsgál­ja meg a lehetőségét, s vál­lalja el egy következő ke­rékasztal megszervezését is. Hozzátette: a magyar pátit nem zárkózik el egy ilyen feladattól, s a közeljövőben várható döntéséről tájékoz­tatja az érintetteket. Sokol­dalú konzultációk, véle­ményegyeztetések alapján konszenzust kíván ugyanis kialakítani a tanácskozás meghívottjainak köréről. A továbbiakban a vendé- igeik informálták az újság­írókat tapasztalataikról. Az Osztrák Néppárt képviselője elmondta: örömmel vették, hogy éppen Magyarország vállalkozott e rendezvény házigazda tisztére, amely Lengyelország és a Szovjet­unió mellett a nyitás politi­káját folytatja, s a közeljö­vőben pluralista jogállami rendszert vezet be. A nyitás egyik jeleként említette meg a Magyarországot és Auszt­riát elválasztó „vasfüggöny” lebontását, amelynek nyo­mán várhatóan még inten­zivebben fejlődhetnek a kapcsolatok Nyugat-Európa és Magyarország között. Hozzáfűzte: a konferencia is egy össz-európai integrá­lódás irányába mutat. Beje­lentette: a keresztényde­mokrata és a centrum pár­tok megállapodtak abban, hogy június 19. és 21. között Budapesten találkoznak, s reményét fejezte ki, hogy vitákat folytathatnak ma­gyar reformerekkel, az újon­nan szerveződő mozgalmak képviselőivel is. Szinte valamennyi^ a saj­tókonferencián részt vevő párt küldötte a kontinens és az MSZMP szempontjá­ból is kulcsfontosságúnak ítélte az eszmecsere létre­jöttét, ugyanakkor többen hiányolták a kerekasztal mellől az alakuló pártokat. Volt, aki úgy fogalmazta meg: „Kár, hogy csak az MSZMP volt jelen, hiszen saját pávtbarátainkkal is szerettünk volna találkoz­ni ...” Ez nem ellenkezik a konzultáció céljával, amely egymás jobb megismerésére is módot adott, hogy ki ho­gyan látja Európa jövőjét. Kótai Géza ezzel össze­függésben, helyzettisztázó kiegészítésében elmondta: az előkészítés során néhány párt részéről felmerült az az igény, hogy a Magyaror­szágon most formálódó kü­lönböző politikai pártok is képviseltessék magukat. Olyan dilemma előtt állt az MSZMP, hogy rendkívül sok szerveződő párt, intéz­mény van ma az országban. Nem válogathatott közülüK, mindegyik meghívására vi­szont nem volt lehetőség. A rendezőelv volt — s ezzel a résztvevők nagyrészt egyet­értettek —, hogy parlamenti pártok képviselői üljenek az asztal köré. Utalt arra. hogy az MSZMP segítséget adott ahhoz, hogy bármelyik kül­döttség kontaktust teremt­sen e formációkkal. sággad, krónikus társadalmi feszültségekkel — terhelten most egyszerre kell megol­danunk a piacgazdaság ki­építését és egy valódi de­mokráciába való békés át­menetet. • Ennek megoldásá­ra átvehető történelmi re­cept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre, amelyet külső hatalmak ír­nak fel számunkra. Ebbe eddig mindig belebeteged- tünk. Utunkat most szaba­don választhatjuk. Saját nemzeti értékeinkre, kultu­rális hagyományainkra, tör­ténelmünk tapasztalataira támaszkodva kell 'megtalál­nunk a magyarság jövőjét garantáló formációt. — ön ördögi terv-ól be­szélt, amelynek lényege, idé­Megérkeztek a tengerész- gyalogosok A Panama-csatorna övezetében lévő Howard amerikai légitámasz­pontra szállító repülőgé­peken megérkeztek a tengerészgyalogosok első csoportjai, akiket az ott állomásozó amerikai haderők megerősítésére vezényeltek a közép­amerikai országba. Mihail Gorbacsov Pekingbe utazott A mintegy félezer éhségsztrájkot folytató pekingi diákokhoz zászlókat lobogtató egyetemisták csatlakoztak május 14-én a Tienanmen téren. A fiatalok így akarják elérni követelésük teljesítését, hogy találkozhassanak a május 15-én Pekingbe érkező Mihail Gorbacsovval Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vasár­nap Moszkvából négynapos hivatalos látogatásra Pe­kingbe utazott. Gorbacsovot hétfőn kezdő­dő kínai látogatására elkí­sérte Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter, Alekszandr Jakov­lev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Jurij Maszlju- kov, az SZKP KB PB pót­tagja, a miniszterelnök első helyettese és Jertgenyij Csa- zov egészségügyi miniszter. A szovjet főváros repülő­terén Mihail Gorbacsovot az SZKP KB PB tagjai és pót­tagjai, valamint más hiva­talos személyiségek búcsúz­tatták. Irkutszkba érkezett vasár­nap délután Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára és a kíséretében levő poli­tikusok repülőgépe — úton Pekingbe — rövid pihenő­re szállt le a Bajkál-tó mel­lett ,a mongol határ közeié ben lévő szibériai városban. Az irkutszki légikikötőben Mihail Gorbacsov meleg lég­körű gyűlésen találkozott a város dolgozóinak képviselői­vel. — A szovjet—kínai kap­csolatokban az elmúlt évti­zedekben mutatkozott nehéz­ségek ellenére a két nép megőrizte egymás iránti tisz­teletét, megbecsülését és jó­szándékát — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető kitért arra, hogy az elmúlt éveket nem lehet ugyan kitörölni a kétoldalú kapcsolatok történetéből, de igyekezni kell elefelejteni azokat. Külön hangsúlyozta, hogy három évtizede ez az első ilyen magas szintű lá­togatás a kétoldalú kapcso­latokban, s megígérte, hogy az irkutszkiak üdvözletét is tolmácsolja Pekingben. Az irkutszkiakkal beszél­getve Mihail Gorbacsov — aki egyébként először járt a Bajkálnál — több belpoliti­kai témát is érintett. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy az átalakítást az egész szovjet népnek kell megva­lósítania. — Sokan vagyunk, akik a korábbi években is tisztségeket vállaltunk, él­tünk és dolgoztunk, köztünk jómagam is, s éppen nekünk kell a legvilágosabban lát­nunk, hogy milyen gyökeres változtatásokra van szükség, s cselekednünk ennek érde­kében •— hangsúlyozta. FRANCIAORSZÁG BÍRÁLJA ROMÁNIÁT Franciaország újfent „ko­moly aggodalmát” fejezte ki Romániának az emberi jogok megsértése, az ellenzékiek zaklatása miatt és követel­te ezeknek a cselekmények­nek a beszüntetését. Szombaton behívatták a francia külügyminisztéri­umba Románia nagykövetét, Petre Gigeát. Francois Scheer, a külügyminisztéri­um főtitkára a kormány „ko­moly aggodalmát” fejezte ki neki több romániai ellenzé­ki helyzetének aggasztó for dulata miatt. Scheer felhívta a nagykövet figyelmét, hogy Danielle Mitterrand, a köz- társasági elnök neje a Fran­ciaország — szabadságjogok alapítvány elnöknője minő­ségében május 10-én leve­let intézett Ceausescu elnök­höz és közölte vele, hogy meghívja Doina Cornea asz- szonvt egy júniusi párizsi nemzetközi kollokviumra, amelynek témája a női jo­gok érvényesülése a világon. A külügyminisztérium szó­vivője szerint a főtitkár kö­zölte, a román nagykövettel, hogy a francia kormány ri­asztónak találja a Romániá­ból érkező híreket, követel­te, hogy vessenek véget az ellenzékiek zaklatásának. Cornea asszony például ápri­lis közepe óta eltűnt kolozs­vári lakásáról. „Ahelyett, hogy enyhülne, fokozódik azoknak az elnyo­mása, akik nézeteltérésüket merik kifejezni Ceausescu politikájával szemben” — mondotta a francia szóvivő. „Mindazokat illetően, akik csak ielkiismerctük párán csára élnek törvényes bírá­lati jogukkal, ,a francia kor mány követeli, hogy a ro­mán hatóságok haladéktala­nul szüntessék be a zakla­tást, amelynek ő maguk és családjuk, beleértve gyerme­keiket, ki vannak téve” — fejezte be nyilatkozatát a francia külügyi szóvivő. Hozzátette, hogy Franciaor­szág kérte a román ható­ságoktól, engedjék kiutazni azokat a személyeket, akik Franciaországban kívánnak orvosi kezelést kapni. Ro Te Vu kormányátalakításra készül Ro Te Vu dél-koreai ál­lamfő kormányátalakítást tervez a hónap végén, a rendkívüli parlamenti ülés­szak után, közölte szomba­ton a Yoinihap hírügynök­ség, megbízható forrásokra hivatkozva. Az érintett tár­ca a belügy-, munkaügy-, valamint egészségügyi és népjóléti minisztérium. Ezen kívül a nemzetbiztonság- tervezési ügynökségre is nagy valószínűséggel kihat a személyi változás. Ro Te Vu az ellenzéki pártok követelésének enged majd, ugyanis ezek a pár­tok a kormány testületi le­mondását követelik, s a ki­alakult belpolitikai helyze­tért a kabinetet okolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom