Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
1989. április 14., péntek Somogyi Néplap 3 Központi laboratóriumot épít a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás. Az új laborban is végeznek majd élelmiszer- és mikrobiológiai vizsgálatot, valamint újdonságként takarmányvizsgálatot is. A 15 millió forintba kerülő épületet június végéig adják át. Sok a pályaelhagyó 79-en kapnak munkanélküli segélyt Kaposváron A SZÓ HITELE Nem ismerem Somogyi Zoltánná tanácstagot. Azt azonban tudom, hogy azok közül való, akik nyitott szemmel járnak, és nem rejtik véka alá véleményüket. A kaposvári városi ta- nács-vb. ülésén, amikor — készülvén a következő tanácsülésre —, sorravették a korábban elhangzott interpellációkat. Az egyik interpelláló Somogyi Zoltánné volt. Azt tette szóvá, hogy Kaposváron, a Kinizsi-lakótelepen egy korábban feltöltött területről hordják el valahová a földet. Az egész ész- szerűtlen, költséges, a közösségnek aligha használ. A jelentésben ott állt az erre adott válasz is. Mielőtt azonban szavaztak volna, magasba lendült egy kéz. — Elgondolkodtam azon — mondta a hozzászóló —, hogy azt a választ, amit a műszaki osztály adott, elfogadja-e Somogy iné? Abból, amit az interpellá- lónak írtak, nem derül ki, indokolt volt-e a föld átszállítása? Föltételezhető, hogy a tanácstag ezt a magyarázatot nem fogadja el... Az elnök helyeslőén bólintott, mások is jelezték, szólni akarnak... Mi történik akkor, ha So- mogyiné nem fogadja el a hevenyészett választ? Nyilván következik az időratúó herce-hurca: jegyzőkönyv, nyilvántartás, újabb vizsgálat, majd valamelyik tanácsülésen. Akkor már talán az is megfeledkezik az ügyről, aki szóvá tette. Közben persze néhány tanácsi dolgozó energiáját is elvonja az újabb ügyintézés. Második éve működik Kaposváron a Munkaerő- szolgálati Iroda. Az eltelt idő tapasztalatairól, a hozzájuk forduló munkát keresőkről, s az idén bevezetett munkanélküli segélyről kérdeztük az iroda vezetőjét, dr. Kárpáti Józsefnét. — A legfontosabb feladatunk volt kiépíteni kapcsolatunkat a vállalatokkal. Indulásunkkor körlevelet küldtünk minden üzemhez, melyben kértük őket, hogy a megüresedő álláshelyeikről tájékoztassák az irodát. A gyakorlat az volt, hogy negyedévenként újítottuk föl a nyilvántartott álláshelyeket. Ma ez már rugalmasabb, akár telefonon, akár szóban bármikor tájékoztathatnak bennünket. Ugyanakkor mi is végzünk munkaerő-feltárást, érdeklődünk az üzemeknél. — Mit tudnak ajánlani? — Pillanatnyilag 900 álláshelyünk van. A megyében velünk együtt 30 tanács foglalkozik az álláslehetőségek föltárásával, ez is könnyít a vállalatokon, s g mi szolgáltatásainkon is. Januártól vezették be a munkanélküli segélyt. Somogybán szerencsére a segélyben részesülök száma elég kevés, januárban ez 12 volt, ebből 9 kaposvári. A márciusi záráskor ez 79-re változott, s várhatóan ezen a szinten meg is fog állni. A segélyben részesülők többsége megváltozott munkaképességű, olyanok, akiket a meglevő állások egyikére sem tudunk alkalmazni. A föltételeink is szigorúak, 18 hónap igazolt munkaviszony szükséges ahhoz, hogy a segélyt megkaphassák. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy nagyon sokan nem is akarnak elhelyezkedni, ezek — ha be tudjuk bizonyítani — akkor természetesen a segélytől is elesnek. Látni kell, hogy hervad le a mosoly ilyenkor az arcokról. Ugyanakkor ellenőrizzük is őket, pontos időre való berendeléssel. Csak orvosi igazolással maradhatnak távol. — Milyen újdonságokról számolhat be? — Április 1-jétől Kaposváron is beindítottuk az úgynevezett közhasznú munkákat. Erre az előbb említetteket szintén alkalmazzuk. Tavaly 4801-en kerestek föl bennünket, nagyrészük segédmunkásként vagy betanított munkásként helyezkedett el. Nagyon sokan vannak olyanok is, akik nem kívánnak a megszerzett szakmájukban dolgozni, pályakezdők, legtöbbjük az egészségügyből, és az élelmiszeriparból érkezik. Sok a már munka- viszonyban álló pályaelhagyó is... Szolgáltatásaink is változtak, bővültek az indulás óta. Alapszolgáltatásaink a következők: álláskínálatok munkaviszonyban állóknak és munkahellyel nem rendelkezőknek, pályakezdők elhelyezkedésének segítése, tanulók nyári szünidős foglalkoztatása, munkaerő szervezett átcsoportosításában közreműködés igény szerint, munkajogi tanácsadás, munkaerőpiaci információk nyújtása. Ezenkívül kiegészítő humán szolgáltatások közvetítésével is foglalkozunk, például gyermekfelügyelet, házi és ház körüli munkák elvégzése, betegápolás és bevásárlás. Spanics Gábor Hi bői él a képviselő? Kilókban mért tájékoztatók A munkaterv szerint az idén kilenc alkatqmmal ülésezik a parlament. Korábban évente csak négy ülésszakot rendeztek. Miként lehet felkészülni erre a sok ülésszakra? Erről és a képviselők gondjairól kérdeztem Pásztohy Andrást, a megyei képviselőcsoport vezetőjét. — Az országgyűlés idei munkaprogramjának tervezett módosítása azt sugallja, lehet, hogy kilencnél is többször kell ülésezni, vagy pedig az lesz, hogy megkezdődik egy ülésszak mondjuk a hónap végén és egy hét kihagyásával átcsúszik a következőre. Erre a sok tanácskozásra szükség van: azok a törvénytervezetek, amelyekkel most foglalkozunk, sokkal súlyosabbak, imint a korábbiak. Elég csak az alkotmányozásra, a gazdasági törvényekre, a szövetkezeti törvényre utalni. TÁRSADALMI TANÁCSADÓK Ezek sokkal nagyobb fel- készültséget, alaposabb vitát igényelnek. Ez indokolja, hogy időben is többet tárgyalunk most egy esztendő alatt, mint az előző ciklusban például kát vagy három év alatt. A felkészülés ezekre az ülésekre rendkívül nehéz és nagy munka, nem panaszképpen mondom ezt, természetes, hogy az információkat mindenekelőtt szelektálni kell. A tájékoztatók özönét kapjuk nemcsak a minisztériumoktól, hanem az érdekképviseletektől, az alternatívoktól és azoktól a külföldi szakértői csoportoktól is, amelyek feljogosítva érzik magukat arra, hogy informálják a magyar parlament tagjait. Én nagyon fontosnak tartom, hogy a választópolgároknak, az állampolgároknak a véleményét is kikérjem, s ez intenzívebb, időigényesebb kapcsolatot tételez fel. — Vannak szakértői, tanácsadói a képviselőnek, akik segítenek eligazodni ebben a rengeteg anyagban? — Tulajdonképpen most szervez képviselői igény alapján az Országgyűlés vezetése ilyen tanácsadó testületet. Mivel sok változás volt az Országgyűlés vezetésének élén, elhúzódott ennek a bizottságnak a szervezése. Én nem teljesen tartom jónak ezt a bizottságot: úgy lenne eredményesebb a képviselők munkájának segítése, ha a megyében maga kérhetne fel szakértőket, netán anyagilag is elismerhetné munkájukat. A jogászszövetség megyei elnökségével állapodtunk meg most arról, hogy ők segítik a munkánkat. Jelezte az MTESZ és a tsz-szövet- ség elnöksége is, hogy munkatársaik készséggel segítenek. Baráti alapon, vagy pedig honoráriumért? Tud fizetni a tanácsokért a képviselő? — Főként baráti alapon. Az ember felteszi a plépo- fát, vagy ismeretségre hivatkozva felhívja telefonon azt, akiről tudja, hogy égt a témához és elmondja: ..nagy gondom van: előttem százoldalnyi tervezet, szeretném hallani a véleményedet’. Pártbízottsági, tanácsi munkatársak, banki, pénzügyi szakemberek segítettek így, s adtak tanácsot, ötletet. ÖTLET A VÁLASZTÓKTÓL — Előfordul, hogy akit felkért ilyen feladatra, az nemet mondott? — Nem fordult elő ilyen. Inkább azt érzem, hogy mind többen akarnak segíteni, mert látják, hogy a képviselőkre nehezedő munka jó elvégzéséhez, információ kell és segítség az eligazodáshoz. — Üj módszer £ választók részére tartott képviselői fórum. Ad ez is ötleteket? — A hagyományos fogadóóra — amelyre két plakát hívja fel a falvakban a figyelmet — arra jó csak, hogy ott legyen a tanácselnök, a vb-titkár, a párttit- kár, a gazdasági vezetők és azok, akiknek panaszuk, vagy mondanivalójuk van. A fórum más: oda meghatározott céllal jönnek az emberek, mert tudják, hogy egy törvénytervezet vitájáról lesz szó, vagy egyszerűen kérdést tehetnek fel a képviselőnek, s véleményt is alkothatnak a napirenden lévő témákról. Egy ilyen fórumra száznál is többen voltak kíváncsiak. Magam nagyon sok olyan impulzust kaptam, ami arra késztetett, hogy hozzászóljak a Parlamentben, például 1987-ben, a kormányprogramhoz. A választók véleményére támaszkodva mondtam akkor: súlyos gond van az őszinteséggel az országban. HÁTTÉR — Hogy lehet győzni ezt idővel, hiszen Pásztohy András nem főfoglalkozású képviselő, hanem a szentgá- loskéri tsz elnöke, ahol ugyancsak van mire nézni a napot. — A szentgáloskéri tszben öt éve dolgozom. Büszke lehetek arra, hogy olyan munkatársaim vannak, akik tudják, hogy mi a dolguk. Különben sem tartom magam termelés-szervező típusú elnöknek, én inkább a menedzselésben látom a fantáziát. Azt akarom, hogy döntési helyzetbe hozzanak a társaim és ők a saját elképzeléseiket valósítják meg, képességeik szerint. Ez a közösség így van nagyon nagy segítségemre. Azt is tapasztalom, hogy a szövetkezet tagsága megérti az elfoglaltságomat, ami a képviselőséggel jár. — Van konkrét haszna a szövetkezetnek abból, hogy az elnök képviselő? — Talán az, hogy a politikai munkánk során olyan összefüggések birtokába jutunk a gazdaság területén is, amelyeket hasznosítani tudunk. Például azzal, hogy egy készülő törvénytervezet elveinek figyelembe vételével dönt a vezetőség a stratégiai kérdésekben. — így lehet bírni idővel. Anyagiakkal miként? — Az időről csupán a-ny- nyit: esténként van, aki a hobbijának él, mások olvasnak, kertészkednek, pe- cáznak a szabadidejükben. Én elvonulok a szobámba és a képviselői dolgokkal foglalkozom. Ami pedig az anyagi vonatkozásokat illeti: 1985 előtt 2000, 1985-től pedig 5000 forintot kap minden képviselő költségtérítésként havonta. Ez az 5000 forint évi négy ülésszak költségeit fedezte, s lehetett belőle venni szakirodalmat is. HOL ALSZIK A KÉPVISELŐ? — Ma ha a képviselő jó étkű lenne és szállodában akarna egy ülésszak alatt lakni és nem a rokonoknál, akkor nem sok mindenre volna elég a pénz. Akinek nincs rokona, az szakszervezeti szállás, vagy továbbképzési intézetek kollégiuma után néz, hogy olcsóbb legyen, de így sem tud kijönni ebből az 5000 forintból. — Senki sem ajánlotta még fel, hogy segít a költségek viselésében? — A feleségemen kívül még senki, és nem is fogadnám el. Az ember úgy spórol, ahogyan tud, hiszen a képviselői elfoglaltsághoz még hozzá tartoznak a bizottsági ülések is, és ezek mind Budapesten vannak és egyre gyakrabban kétnaposak. — Köszönöm a beszélgetést. Kercza Imre Lakásgondok Nagyatádon Megtörténhet az ellenkezője is: a tanács formálisan kezeli az interpellációt, s rábólint a válaszra. Hasonlót gondolhattak a vb-tagok is,: mert felszólították a jelen levő illetékest: magyarázza el pontosan és világosan, miről is van szó. A testület végül úgy döntött, hogy ez a válasz már elfogadható. így kerüljön majd a tanácsülés elé. Somogyi nénak persze joga van nem elfogadni azt. Ám így már értik, miről is van szó. A tanács-vb fontosnak tartotta: a mondatoknak legyen értelme és súlya. A tanácstag úgy távozhat majd a tanácsülésről, hogy pironkodás nélkül állhat választói elé. Jó közérzettel. Azért teheti ezt. mert ismerik következetességét, véleményét városfejlesztési kérdésekben. Szegedi Nándor Társadalmi vita a gazdálkodásról Varga Lászlóné négy éve él albérletben férjével: úgy kerültek össze, hogy semmijük sem volt. A szülők segítségére sem számíthattak. Az albérletből bármelyik pillanatban kirakhatják őket. Nem egyedül ők várnak tanácsi bérlakásra Nagyatádon. Reménytelenül, mert Nagyatádon nincsenek üres otthonok. Csak jogszabályok vannak, de azokat mielőbb módosítani kell, mert idejétmúltak. Ezek azt írják elő, hogy a tanácsi bérlakásokhoz csak az juthat, akinek átlagjövedelme annyi, mint amenv- nyit Vargáék az albérletre fizetnek. Ugyanakkor meg is kell élni, takarékoskodni nem nagyon tudnak. Ebben sincsenek egyedül. Mindez azon a társadalmi vitán is kiderült, amelyet a Hazafias Népfront rendezett szerdán délután Nagyatádon Kreisz György városi titkár vezetésével. A leginkább érintettek . mellett ott ültek a „kerékasztalnál " a különböző szervezetek képviselői is. A bomba már korábban robbant: a KISZ városi küldöttértekezleten a lakásra váró fiatalok — akik hírét vették annak, hogy a városi tanács 37 bérlakást el akar adni — heves tiltakozásba kezdtek. Keszi Lászlónak, a KISZ újonnan megválasztott titkárának kötelessége volt elmondania ezt a városi tanács legutóbbi ülésén. Segítségére sietett Uitz Ferencné, aki korábban Nagyatád tanácselnöke volt. A testület ezért úgy döntött, hogy a lakáseladások ügyét későbbre halasztják. Előtte több társadalmi vitát rendeznek, megkérdeznek minden érintettet. ■ A 37 lakás ügye azonban csepp a tengerben, hiszen azokban laknak és továbbra is lakni fognak a jelenlegi bérlők. Ettől még nem oldódik meg a bérlakásra várók gondja. Megoldást azonban keresni kell — hangsúlyozta Keszi László. Lassú István, a városi pártbizottság munkatársa is erről beszélt, amikor elmondta: ezekben a napokban dolgoznak egy olyan programon, amely az itt élők legfontosabb problémáin akar segíteni. Ezek között szerepel a lakáskérdés is. Több felszólaló beszélt arról, hogy a lakásügyet nem szabad csupán a fiatalok gondjaként kezelni: az idősebbeknek is vannak lakásproblémáik. Hoffermanné dr. Németh Ildikó vb-titkár tényekkel bizonyította, hogy miért nincs pénze a városnak — egyelőre — újabb bérlakások építésére. Azért, mert nagy beruházásokba kezdtek. Ezeket persze le lehetne állítani, de amit nyernének a réven, azt sokszorosan elveszítenék a vámon. A következő tervidőszak tervezésekor azonban szembe kell nézni a tényekkel. Akkor talán mód lesz a fiatalok által kért garzon — átmeneti — ház építésére is. Addig remélhetőleg megváltoznak azok a jogszabályok, amelyek ma a lakás- gazdálkodásban kiskapukat nyitnak ugyan, de nem azoknak, akiknek kellene. Rácz Mihály őrnagy, a helyőrség parancsnokának egyik helyettese ugyancsak ott ült a „kerékasztalnál”. Nem véletlenül hívták meg. Tőle azt kérdezték, hogy ha a várost is érintené a honvédség létszámának csökkentése, akkor mi lenne a szolgálati lakásaik sorsa? A válasz: eladnák őket. Ám ehhez is pénz kellene a városnak, ami nincs, mint ahogy a legtöbb lakásra várónak sincs közel egymillió forintja OTP-s lakást venni. Lakni pedig kellene, lehetőleg otthon, a saját otthonban. N. J.
