Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 87. szám Ara: 4,30 Ft 1989. április 14., péntek Ismét leértékelték a forintot Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről Holnap összeül a megyei pártértekezlet Szombatim fél 9-kor kezdi meg tanácskozását a me­gyei pártértekezlet az MSZMP Kaposvári Oktatási Igaz­gatóságának nagytermében. Somogy kommunistáit ezen 232 küldött képviseli. Meghívták a tanácskozásra a me­gyei pártbizottság jelenlegi tagjait és azokat is, akik a decemberi megyei pártbizottsági ülésen vagy azt követően lemondtak a testületi tagságról. A ,pártértekezletnck a megyei pártbizottság javasolja, hogy határozza meg az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló legfontosabb megyei politikai feladatokat, és válassza újjá a megyei pártbizottságot, valamint a megyei párt- bizottság tisztségviselőit. A megyei pártértekezlet a somogyi kommunisták szá­mára — beleértve a választást is — nyilvános: az érdek­lődők a helyszínen kiépített zárt tv-láncon keresztül kí­sérhetik figyelemmel a tanácskozást és a választást. I __________________________________________________ A The Washington Post szerint Bush Budapestre jön A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén dön­tött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-i hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis va­lutákhoz képest. Az első negyedévi gaz­dasági, pénzügyi folyama­tokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fon- \9s~ területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődés­től, és így súlyosan veszé­lyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány — a gazda­ság jövőbeli fejlődése ér­dekében — elengedhetetlen­nek tartja az ország hitel- képességének megőrzését, az éves tervben foglalt cél­kitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kí­vüli ülésén a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel. • Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg- és a költ­ségvetési hiány alakulásá­ban, a bérkiáramlás fel- gyorsulásában mutatkoz­nak. A szükségszerűen restriktiv hitelpolitika nyo­mán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költ­ségvetési hiány — kiegé­szítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezett­nél, s a fizetési mérleg fe­szültsége is hasonló nagy­ságrendet mutat. Az év első három, hónap­jában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérsék­lődött. Ugyanakkor — rész­ben ennek hatására, rész­ben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb im­portgazdálkodás nyomán — a dollárelszámolású for­galomban az import rend­kívül nagy mértékben, már­ciusban körülbelül 20 szá­zalékkal nőtt. A forint ár­folyamának mostani változ­tatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmus­ra biztosított, de gyakorla­tilag áruvásárlásra fordí­tott deviza felhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — össze­függésben a világútlevél bevezetésével és az utasfor­galomra vonatkozó kedve­ző vámszabályokkal. Alap­vető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításá­val, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításá­val — s természetesen a beLső áruellátás egyidejű javításával — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tény­leges turizmussal kapcsola­tos devizaigényeket azon­ban a kormánynak szándé­kában áll továbbra is biz­tosítani; az egyéni turista- ellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékelés­sel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devi­zaszámlák rendszerét és in­tézkedik az egyszerűsítés­ről. Az iparban az év első ne­gyedében a teljesítmények összességében nem javul­tak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5—2 száza­lékkal csökkent. A szocia­lista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedve­zően alakul, de e lehetősé­geket nem használjuk ki megfelelően, annak ellené­re, hogy a belső piacon ér­vényesített szigorú vásárló­erő-szabályozás erősíti a ter­melők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változá­sai c$ak fokozatosan, a szükségesnél lassabban iga­zodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszer-termelésben a növénytermelés és állat- tenyésztés feltételei alap­vetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import eredetű termékek drágulása, ami a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelésben egy­aránt rontja a termelők jö­vedelmi helyzetét és érde­keltségét, korlátozza a. fej­lesztés lehetőségeit és ta­pasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerel­látáshoz és exporthoz fűző­dő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak ki­védésére a szükséges intéz­kedéseket megteszi. Míg a termelés, a nép­gazdaság jövedelme stag­nált, illetve csökkent, ad­dig a jövedelmek több te­rületen gyorsan növekedtek. A múlt év hasonló idő­szakához képest a változá­sok jellemzői: A népgazdasági és a vál­lalati beruházások növeke­dése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 szá­zalékkal nőttek, munkavi­szonyból származó jövedel­mei részben a vállalatok múlt évi eredményei, rész­ben az első negyedév telje­sítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalom- biztosításból származó jö­vedelmei kb. 15 százalék­kal, hazai áruvásárlásai kb. 14—15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13—14 százalékkal emelked­tek. A forint leértékelése kö­vetkeztében az árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várako­zásoknál, Ugyanakkor a kor­mány a hatósági árak to­vábbi emelkedését minima­lizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás fel­tételeinek javítására. A ter­melés biztonságának fenn­tartása érdekében az élel­miszer-gazdaságban — sem a leértékelések következté­ben, sem a devizaárak emel­kedésének hatásaként — nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. (Folytatás \o 2. oldalon.) George Bush amerikai el­nök júliusban látogatást tervez Varsóba és valószí­nűleg Budapestre is — je­lentette tegnap a The Wa­shington Post. Mértékadó fehérházi forrás az MTI tu­dósítójának kérdésére azt mondotta, hogy mindkét úti célt mérlegelik, de dön­tés még nincs. Bush július 14-ikén a vezető tőkésorszá­gok párizsi csúcstalálkozó­jára utazik Európába, s eh­hez az úthoz kapcsolódva van szó további látogatá­sokról. A The New York Times csütörtöki kommentárja szerint a NATO májusi csúcsértekezlete jó alkalom A Szakszervezeti Világ­szövetség (SZVSZ) irodája Havannában befejezte két­napos ülését, amelyen a szervezet következő kong­resszusának előkészítésé­ről, a latin-amerikai szak- szervezeti feladatokról, to­vábbá személyi kérdésekről volt szó. A küldöttek köz­leményben üdvözölték a nemzetközi téren „az eny­hülés irányába ható pozitív tendenciákat” és ismételten felszólították a világ összes államát: csökkentsék tíz százalékkal . a hadikiadáso­kat és az így felszabaduló összeget fordítsák a gazda­sági-társadalmi fejlesztésre. A latin-amerikai térséget arra, hogy a Nyugat közölje a Szovjetunióval: üdvözlik a demokratikus változáso­kat (Kelet-Európábán), de nem akarnak bátorítani olyan változásokat, ame­lyek megrázkódtatásokat okoznak. Ugyanígy hasznos lenne, ha a nyugati orszá­gok gazdaságilag segítené­nek Lengyelországnak és Magyarországnak: nem ol­csó hitelekkel, amelyek óriási adóssághoz vezetnek, mint egy évtizede, hanem a kereskedelmi akadályok le­építésével, ésszerű közös vállalkozásokkal, és a nem katonai jellegű technológia könnyű hozzáférhetőségé­vel. különösen megterhelő kül­földi adósságokról az SZVSZ nemzetközi szakszervezeti konferenciát javasol, még az idén. A témát napirend­re fogják tűzni 1990 máso­dik felében, Moszkvában is. Az iroda táhnogatólag tu­domásulvette és a főtanács elé utalta Gáspár Sándor kérését, hogy mentsék föl az SZVSZ elnöki tisztségé­ből. A havannai ülésen Ma­gyarországot a Nagy Sándor SZOT-főtitkár vezette kül­döttség képviselte. V ....................- - ­S zűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke április 13-án, a Parlamentben fogadta az Olasz Radikális Párt küldöttségét. A delegáció, amelyet Bruno Zevi pártelnök vezet, a Radikális Párt 22. és 26. között Budapesten megrendezendő 35. kongresszusának előkészí­tése alkalmából tartózkodik hazánkban. SZVSZ-ülés Havannában Teljesítményértékelés és prognózis A siker garanciája a vállalkozás A Somogybán működő fo­gyasztási és takarékszövet­kezetek helyzete tükrözi azokat a változásokat, ame­lyek az elmúlt évben a gaz­dálkodásban, a kereskede­lemben, a vendéglátásban, a pénzforgalomban végbe­mentek. A konkurencia erő­södött, a vásárlóerő csök­kent, s az áfészek működé­sének valamennyi területén versenyhelyzet alakult ki. Az akadályokat azok a szö­vetkezetek vették legsike­resebben, amelyek vállal­koztak, s ha kellett, szakí­tani mertek a hagyományos módszerekkel. A Mészöv tegnapi kül­döttközgyűlésén azt állapí­tották meg, hogy a megye áfészei a múlt évben elér­ték céljukat, néhányan a vártnál is jobb eredményt értek el. Igaz, az árbevétel az áfészeknél elmaradt az előző évitől, ám a lakosság ellátásában még a kis te­lepüléseken sem volt alap­vető hiány. A takarékszövetkezetek felül is múlták a bázisidő­szak adatait, s mintegy hat- milliárd forint pénzforgal­mat bonyolítottak le. Ki­emelkedik a betét- és köl- csönállomány, valamint a nyereség növekedése. — Ebben nagy szerepe volt annak, hogy bátran kockáztattak, s mintegy 3 százalékkal megemelték a betétek egyes fajtái után járó kamatot — állapítot­ta meg Kuszinger Rudolf, a Mészöv titkárhelyettese. A fogyasztási szövetkeze­teknél a bolti kiskereske­delem, valamint a szerző­déses alapon működő ven­déglátás hozta a legtöbb hasznot; a hagyományos vendéglátás veszteséggel zárt. A küldöttközgyűlésen nagy hangsúlyt kapott, hogy a talponmaradás el­sősorban azért sikerült az elmúlt évben, mert a szö­vetkezetek erejük megfe­szítésével dolgoztak és ha néha kicsit kétségbeeset­ten, kapkodva is — igye­keztek elhárítani a bajt. A felszólalásokban az ag­godalom is tükröződött. Az egyik legnagyobb gondjuk a konkurencia további erősö­dése, a vásárlóerő csökke­nése, a felesleges készletek növekedése. Többen bizonyították azt is, hogy a szövetkezetek» nem értek a lehetőségek végére. A jobb árukínálat, a kedvezmények ügyesebb kihasználása, a felvásárlás fokozása, a lakossággal va­ló szorosabb együttműkö­dés (kívánságainak felmé­rése és kielégítése) jöhet el­sősorban számításba. — Bármelyik területről legyen is szó, mi a siker legfőbb garanciájának az idén is a vállalkozást, a megfontolt kockázatválla­lást tartjuk — mondta Hor­váth Lajos, a Mészöv titká­ra. — A jelentést is úgy állítottuk össze, hogy a kül­döttek kellő információt kapjanak valamennyi szö­vetkezet helyzetéről. Azzal a céllal tettük ezt, hogy kellően érzékeljék, milyen okok játszottak közre az eredményes szövetkezetek­nél a sikerek elérésében. A jelentés készítői azzal is igyekeztek segíteni a szövetkezeteket, hogy a rendelkezésükre álló infor­mációk alapján prognoszti­zálták a várható helyzetet, így többek között felhívták a figyelmet azokra a követ­kezményekre, amelyeket várhatóan az infláció idéz elő, továbbá arra a nem mindig kedvező hatásra, amelyet az árrések nagy­sága, az adókedvezmények változása, a ráfordítások alakulása gyakorol majd a szövetkezeti gazdálkodásra. Kétségtelen azonban, hogy a legjobb prognózis is csak némi támpontot nyújthat. A végeredmény elsősorban a jó helyzetfelismerésen és a kínálkozó lehetőségek ki­használásán múlik. Szegedi Nándor AUTÓPALYA-DfJ Felülvizsgálják a rendeletet? A Magyar Rádió esti ma­gazinjának értesülése sze­rint elképzelhető, hogy az autópálya-díjról született — néhány napos — minisz­tertanácsi rendeletet felül­vizsgálják. Elmaradt ugyan­is az a megbeszélés, ame­lyen tisztázták volna, hol, ki és milyen feltételekkel árusítaná azt az öntapadós matricát, amely az autópá­lya-használati díj befizetését hivatott majd igazolni. Égy önmagát megnevezni nem akaró, de az ügyben illeté­kes személy szerint a kor-- mány azt fontolgatja, hogy napijegyet hoz forgalomba. A szaktárca a rádió ké­résére az információt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az kitudódott: rész­ben az autópálya-díjról ho­zott döntés esetleges módo­sításáról, részben pedig a vámtarifa szigorításáról rö­vid időn belül miniszterel­nöki nyilatkozat várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom