Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A ; ' v - v • XLV. évfolyam, 84. szóm Ara: 4,30 Ft 1989. április 11., Kedd Láthatatlan forintok Panaszkodik az ismerős, hogy mír nem elég az ezres, amit fizetési napon fel szo­kott adni szüleinek, ennél többre szorulnának, és a gyermeki figyelmesség mára elvesztette szimbólumérté­két; belőle legközelebb tüze­lőt szándékoznak rendelni az öregek, tehát a megélheté­sükhöz kell. Csakhogy meg kell élnie valahogy panasz­kodó barátomnak is, akinek vállát nyomja még a két Is­koláskorú gyermekének ne­velésével kapcsolatos szám­talan kiadás is. Hol jelenik meg mindez á statisztikában? — tette föl a jogos kérdést a panaszkodó, és véletlenül tudtam is neki válaszolni: sehol. Mint ugya­nis a „fogyasztói árindex és a létminimum újszerű értelmezését” kutató prog­ram vezetőjétől, Pirltyi Ot­tótól, a Szakszervezetek El­méleti Kutatóintézetének tu­dományos osztályvezetőjétől nemrég megtudtam; a reál­bér korántsem csak akkor csökkenhet, ha a fogyasztói árak nagyobb ütemben emelkednek, mint a kerese­tek. A hivatalos statisz­tikában meg sem jelenő szükségletek is okozhatnak komoly kiadásokat. Az Isme­rős gondja is ebbe a kategó­riába tartozik. Szülei nyug­dijának reálértéke csökken, Így támogatásuk költsége nö­vekszik, s ezért pénzt kény­telen elvonni saját családjá­tól. Míg a szülők csökkenő tényleges jövedelmét jelzik a a statisztikák, gyermekük másik oldalon ezzel kapcso­latban fokozódó terheit már nem. Ahogyan nem jelenik meg a KSH kiadványaiban ki­adásként a már különélni szándékozó gyermekek támo­gatása, a részükre nyújtott nem csekély segítség a lakás- vásárláshoz. Ha pedig még csak iskolába járnak és az amúgy „ingyenes” oktatás költségei emelkednek — szinte mindenhol elvárják az iskola karbantartásához, fel­szereltségéhez a szülők hoz­zájárulás^ =, & így ki­áramló jövedelem sem Rez­geti meg a fogyasztói árin­dex mutatóját. S a vala­mennyiünk zsebéből „Iátha- tatlanul” elfolyó pénz fala! még utat magának bőven. Lassanként olvad mind so­ványabbra az ösztöndíj, a családi pótlék reálértéke. Akad más is, amit talán minden jó szándék mellett sem deríthetnek föl a sta­tisztikusok. Az eltelt évtize­dek alatt a hiánycikkek ará­nya — a bővülő áruválasz­ték dacára — alig csökkent, sejthetően azonban növeke­dett a beszerzésnél, kurrens szolgáltatások megrendelésé­nél csúsztatott borravalók, hálapénzek összege. Megany- nyi kiadás, amit nem jelez az árstatisztika. A felsorolás végére jutva azért próbáltam megnyug­tatni az egyre idegesebb is­merőst; egyrészt azzal, hogy a statisztika mindig, min­denhol torzít, hiszen átla­gokkal számol. Azután „nyomtalanul” elfolyó jöve­delmünket látható gyarapo­dásunk tanulsága alapján mindeddig sikerült többlet- munka és — igaz olykor ke­serves — többletáldozatok révén pótolni. Ezért is laza már az összefüggés a kereset és az életszínvonal között. Az utóbbit leginkább a csendben eltűnő forintjaink és a látványosan sok túl­munkáért juttatott pénz kö­zötti arány formálja. V. Gy: Űj aszfaltterítőgépet vásárolt a kaposvári Közúti Építő Vállalat. Működését a gyártó szakembereinek jelenlétében próbálták ki. A 9 és fél millió forint értékű gép magas auto- matizáltságú, használatával igen pontos, a nagy Igényeket is kielégítő munkát lehet vé­gezni 78 millió forint értékű társadalmi munka Kaposvár szebbé tételéért Tavaly is növekedett a Kaposvár fejlesztéséért és szebbé tételéért végzett tár­sadalmi munka. Értéke több mint 77 millió forint: egy lakosra ebből 1040 forint jut. Az idén is nagy szükség van a lakosság, a vállala­tok, a brigádok összefogá­sára. A városi tanács erre az évre 78 millió forint ér­tékű társadalmi munkát irányzott elő. A népfront- bizottság, a taf}4cs-vb és a városszépítő egyesület fel­hívással fordult a vállala­tokhoz, kérve, hogy jól szer­vezett társadalmi munká­val tegyék szebbé, otthono­sabbá környezetüket, segít­sék a rászoruló öregeket. a vállaláso­kat, hogy összesítést küld­tek az igényekről és a le­hetőségekről a vállalatok­nak. Az idén is fp} lehet ajánlani önkéntes pénzado­mányokat a gyermekintéz­mények részére. Az idén elsősorban azt várják, hogy az óvodáknak, a bölcsődék­nek segítsenek társadalmi munkában. Van bőven min­den szakmában választható szerelés, javítás, karbantar­tás. A Szigetvári utcai böl­csőde udvari székek, padok, a Béke utcai bölcsőde ud­vari játékok elkészítésére vár jelentkezőket. Termé­szetesen az óvodáknak is van ilyen igényük, így pél­dául a Munkásőr sorinak, a . Sörház utcainak, az általá­nos iskolák közül a Tóth- Lajos iskolának. A Búzavi­rág utcai óvodában nagyon örülnének a gyerekek, ha lenne három beton rajzfa­luk Az 503. Sz. Szakmun­kásképző Intézetben társa­dalmi munkában szeretnék továbbépíteni a sportpályát. A város tovább szépül, ha lesz vállalkozó a játszó­téri játékok, az utcai pa­dok megjavítására. Szép terv, hogy készüljenek tölgyfa virágtartók a sétá­lóutcába. A Hangár-dombon foly­tatódik a terprendezés, szó van a Gilice, a Maros ut­cai sportpálya bekerítéséről. Szükség van új stégekre a Deseda-tavi úszásoktatás­hoz. Lehet jelentkezni a gyertyánost, a zselicklsfa- ludi, a simonfai turistaház környezetének rendbe téte­lére. A tanulók az idén is se­gíthetnék a műemlékvéde- leirjberí, Sok utcában fek­tetik le a gázvezetéket, a lakosság a földmunka el­végzésével csökkentheti a költségeket. A fiépfrpntaktíygk, a ta­nácstagok is segítenek a szervezésben, hiszen min­den lehetőség megvan arra, hogy a tervezett idei 78 flájílió forint értékű társa­dalmi munkánál jóval töb­bet végezzen a lakosság, a vállalatok és a brigádok. ít G. A gazdasági átalakulásra, stabilizációra Kész a hároméves programtervezet A kormány gazdasági re­formbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök vezette munkabizottsága elkészí­tette a gazdasági átalakulás és stabilizáció hároméves programjának tervezetét, amelyet a következő na­pokban különböző kor­mányzati fórumok vitat­nak meg, majd nyilvános vitára bocsátják. S bár a 115 oldalas programterve­zet néhány napig még nem publikálható — ezt kérte a munkabizottság vezetője —, az újságírók annak tartal­mával előzetesen megis­merkedhettek, s így arról hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. A tájékoztatót te­hát meglehetősen szokatlan alaphelyzet jellemezte, mi­vel az ott elhangzott kérdé­sek és válaszok legföljebb néhány kiragadott példá- vail szolgálhattak — anélkül azonban, hogy a program részleteire sort keríthettek volna. Berent T.. Iván elmond­ta: a programnak ez az el­ső változata a gazdaság megújulásának legfőbb el­gondolásait összegzi. A munkabizottság tagjai ab­ból indultak ki, hogy a ko­rábbi reformintézkedések az egységes piac hiánya mi­att nem valósulhattak meg, és ennek negatív következ­ményei voltak. A programcsomagban szó van a jelenlegi gazdasági helyzet elemzéséről, annak társadalmi, politikai, kör­nyezett hatásairól, a világ- gazdasági nyitásról, a tulaj­donreform szükségességé­ről, a piacgazdaság feltéte­leiről, a szerkezetváltásróil, és az elosztási rendszer át­(Folytatás a 2. oldalon) Az Oviber nem veszi komolyan a kormányt Károk, kételyek, aggodalmak A bős-nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottság vitája A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Ré­kának, a Budapesti Műsza­ki Egyetem tudományos fő- munkatársának elnökleté­vel a Minisztertanács bős— nagymarosi beruházást el­lenőrző társadalmi bizott­sága. Először Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács kör­nyezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a tes­tületet arról a napokban történt eseipényrőb hogy hfagymaros tPFSPgPhcn ki­vágtak ötvenöt jegenye- nvárfát. Meleg Zoltán el­mondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágásá­ra. A kár annál is na­gyobb, mivel ez a nyárfa­sor rnegh3#rö2f3 S táj If ér pst. a későbbiekre ynn&fkn- zq tervek sem számoltak a fák kíRüsztitásávnl. A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély nél­küli tevékenysége megen- kedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indí­tani a felelősség megállapí­tására. Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot; a fák gyors kivágása azt sugalmazza, hogy a beruházók nem" a kormány ígéretének megfe­lelően járnak el. Kifejtette még: az g rossz érzés kísér­ti, hogy a társadalmi bizott­ság puszta létével egyesek­nek qlibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába tulaj­donképpen nincs módja. Kindler József, a Marx Károly KözgazdaságtmJó- mányi Egyetem docense — ékít szakértőként hívtak meg a tanácskozásra — azt hangoztatta: az Ottiber nem veszi komolyan a kormány álláspontját. Véleménye szerint — ehhez egyébként többen is csatlakoztak — új gazdasági számításokat kel­lene elvégezni arról, hogy milyen kockázáttal jár a beruházás folytatása, illet­ve leállítása. Ugyancsak ja­vasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi elemzések nem lát­szanák megnyugtatónak, s beláthatatlan következ­ményei lehetnek, ha a lágy, morzsolható közet- ágy miatt megmozdul a gát. A térségben kialakí­tandó monitoring-rendszer sem megfelelő. Az elmúlt hetekben Magyarországon (Folytatás a 2. oldalon) IJcarus^Csepe[ Autó árvita Az Ikarus székesfehérvári gyára már a múlt hét pén­tekén nem tudta megkez­deni a munkát, 1200 dolgo­zót kényszerszabadságra küldtek, majd hétfőn a má­tyásföldi gyárban is leáll­tak a buszok szerelésével. Ennek közvetlen oka, hogy a Csepel Autógyár, az Ika­rus legfontosabb kooperá­ciós vállalata beszüntette a padlóvázak szállítását. Erre a lépésre azért kényszerült, mert a 250 vállalatra kiter­jedő alvállalkozói rendsze­rében a szállítók olyan ár- emelkedési törekvésekkel léptek' fel, ami átlagosan 10 százalékos költségemelke­dést eredményezett volna. Az Ikarus ilyen mértékű áremelést viszont nem tud szocialista partnereire to­vábbhárítani. Az áremelkedések vissza­utasítása, illetve a vállalat fizetési késedelmei oda ve­zettek, hogy fontos alvál­lalkozók ez év áprilisától megtagadták a Csepel Au­tógyár számára a szállítá­Még „ lóg“ a megegyezés sokat és a szállítási szer­ződéseket nem voltak haj­landók megkötni. A helyzet megoldására az Ipari Minisztériumban a Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőinek bevonásával miniszterhelyettesi szinten hétfőn egyeztető megbeszé­lést folytattak a két nagy- vállalat vezetőivel. Megál­lapodtak a kooperációs kap­csolatban beállt súlyos za­varok azonnali, legalább át­meneti időre szóló elhárí­tásában, a bonyolult prob­léma megoldását szolgáló rendezés előkészítésében. Ennek megfelelően a Cse­pel Autógyár — a rendel­kezésre álló készletek fi­gyelembevételével, illetve azok függvényében hala­déktalanul megindítja a gyártást és megkezdi a szál­lítást az Ikarus gyárai szá­mára. Ugyanakkor hangsú­lyozták: a kormányzat ré­széről pénzügyi eszközök­kel szükséges segítséget nyújtani az autóbuszgyár­tásban részt vevő vállala­tok rövid, távú működőké­pességéhez. Az Ipari Minisztériumból kapott közlemény kézhez­vétele után az MTI mun­katársa részletesebb infor­mációt kért a minisztérium és az Ikarus képviselőjétől. Taba Miklós minisztériumi főtanácsos elmondta: a megállapodás végül is még a „levegőben lóg”. Épp ezért kedd reggelre ismét össze­hívták az érdekelt feleket az egyeztető tárgyalás foly­tatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom