Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

2 7 Somogyi Néplap 1989. április 10., hétfő Nemzeti kerekasztal-előkészítő (Folytatás az 1. oldalról) vast. Az április 8-i megbe­szélés célja éppen az érde­mi tárgyalások megkezdésé­hez szükséges közösen ki­alakított feltételek megte­remtése volt. A résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy az önmagukat „ellen­zéki kerekasztal”-nak el­nevezett szervezetek • koráb­bi megnyilatkozásaiktól el­térően — amelyekben kiáll­tak a tárgyalások és a meg­egyezés szükségessége mel­lett — most módosították eddigi álláspontjukat. A fel­szólalók hangsúlyozták: a következő hónapokban dől el, hogy a különböző poli­tikai megnyilvánulások mö­gött milyen szándék és tar­talom van, s kik hajlandók ténylegesen együttműködni a haza és a nemzet érdeké­ben, a válság leküzdéséért. Mint megállapították: olyan időket élünk, amikor az egymás felé nyújtott kezet nem elutasítani, hanem el­fogadni kell. A megjelent szervezetek képviselői egyértelműen megfogalmazták, nem tart­ják célravezetőnek a nem­zeti kerekasztal „kettévágá- sát”, mert az a társadalom megosztásához vezetne. Ügy vélik, csak a társadalom tényleges érdektagoltságát, eltérő értékorientációit és politikai sokszínűségét kife­jező többoldalú tárgyalá­sok vezetnek sikerre. Min­den hozzászóló kiemelte annak szükségességét, hogy közös megegyezéssel felül kell emelkedni a megbeszé­lés-sorozattal kapcsolatban felmerült nehézségeken. En­nek érdekében a tanácsko­zás résztvevői továbbra is várják az ország sorsáért felelősséget vállaló politikai szervezetek csatlakozását, az egyeztető fórum előké­szítését szolgáló tárgyalá­sokhoz. A tárgyaló felek a poli­tikai érdekegyeztető fórum létrehozásával és munkájá­val kapcsolatban a követ­kezőket tervezik: — Arra kell törekedni, hogy a fórum résztvevői­nek köre a lehető legszéle­sebb módon reprezentálja a társadalom politikai és érdektagoltságát. Erőfeszí­téseket kell tenni annak érdekében, hogy valameny- nyi felelős politikai ténye­ző részese legyen a nemze­ti összefogásnak. Egyetér­tettek abban, hogy a poli­tikai érdekegyeztető fórum ne vállaljon közjogi funk­ciót. — Három nagy témakör megtárgyalását javasolják a fórumnak. Egyrészt a po­litikai rendszer átalakítá­sának időszerű kérdéseit és a reformfolyamat felgyorsí­tásának tennivalóit tűzzék napirendre, kiemelten: az alkotmányozási folyamat­tal, a párttörvénnyel és a választások előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Másrészt a gazdaság és a szociálpolitika egymással összefüggő problémáit ajánlják megvitatásra. Har­madrészt a legszélesebb ér­telemben. vett kulturális élet és szellemi szféra fej­lesztésével kapcsolatos té­mákat kívánják megtár­gyalni. nácskozás menetrendjének főbb elveiben és a döntés- hozatal módjában. A mun­ka nyilvános plenáris ülé­sen és zárt körű munka- bizottsági megbeszélések keretében zajlik. A dönté­seket a konszenzus elvének figyelembevételével hoz­zák. Ez módot ad arra, hogy a különvéleményeket is rögzíteni lehessem Az előkészítő tanácsko­záson részt vevő politikai, társadalmi szervezetek kép­viselői fontosnak tartják, hogy minél hamarabb meg­induljon az érdemi tanács­kozás. A Zöldek európai értekezlete — Megállapodtak a ta­Április 9-én megkoszorúzták Budán, az egykori Gestapo-fog- ház épületének Gyorskocsi utcai falán levő emléktáblát. Dr. Bács Pál sebészorvos emlékezett meg a mártírokról GRÚZIÁI ZAVARGÁSOK A júniusban esedékes euró­pai parlamenti választások jegyében, de valódi „zöld in- temaoionálékónt” ülésezik Párizsiban az európai kör­nyezetvédő mozgalmak ötö­dik kongresszusa. A nyugat­A Bush-kormány külpolitikája George Bush elnök kormá­nya arra készül, hogy keres­kedelmi előnyöket, vámked­vezményeket nyújtson Len­gyel- és Magyarországnak, s szó van államilag garantált hitelekről is. Ugyanakkor a kormány elutasítja Henry Kissinger, volt külügymi­niszter javaslatát, hogy Wa­shington közölje Moszkvá­val: a Nyugat nem fogja a Szovjetunió biztonsága ellen kihasználni a kelet-európai országok demokratizálódását. európai zöldek pártjainak képviselőin kívül a mintegy húsz országból összesereglett ezer résztvevő között van­nak amerikaiak, afrikaiak és brazilok, sőt most először kelet-európai országok kör­nyezetvédői is. A három szovjet balti köz­társaság — Észtország, Lett­ország és Litvánia —, vala­mint Lengyelország képvise­lőit szombaton felvették az európai zöldek koordináció­jába. A párizsi kongresszu­son megfigyelőként magyar környezetvédők js jelen vol­tak. Vasárnap estére eltávolí­tották Tbiliszi főteréről a tüntető tömeget, s katonai egységek vonták ellenőrzé­sük alá a környéket. A grúz fővárosban vasárnapra vir­radóra 16 ember meghalt, sokan megsebesültek a fel­bőszített tömeg és a kivezé­nyelt rendfenntartó erők közötti összecsapásban. A TASZSZ vasárnap este ki­adott jelentése szerint a sú­lyos konfliktus okainak fel­derítésére grúz kormánybi­zottság alakult Zurab Cshe- idze miniszterelnök vezeté­sével. A napok óta tartó tömeg- megmozdulások szombat éjjel tetőztek, amikor a grúz kormány épülete előtti te­ret elözönlötték a város la­kosai. Az összegyűlteket szélsőséges elemek sztráj­kokra, polgári engedetlen­ségre biztatták. Nacionalis­ta és szovjetellenes jelsza­vakat dobták be, a grúziai szovjethatalom megdönté­sét követelték. A jelszavak között ideiglenes köztársa­sági kormány felállítása és a Szovjetunióból való kivá­lás is szerepelt. (MTI) Elsüllyedt egy tengeralattjáró Ham észleltek radioaktív környezetszennyeződést A személyzet életben maradt tagjai (mentőcsónakba kapaszkodva) a Norvég-tengeren A The Washington Post szerint a hírre, hogy a Bush- kormány a Szovjetunióval készülne tárgyalni Kelet- *Európa jövőjéről, „erős” ma­gánjellegű tiltakozás érke­zett nyugat-európai kormá­nyoktól és kérdések Magyar- országtól”. A jelentés egyébként egy csoportba teszn Magyar- és Lengyelországot, másikba az NDK-t, Csehszlovákiát, Bul­gáriát, Romániát és fenn­tartja a differenciálás poli­tikáját: Washington azokat az államokat támogatja, ame­lyek a legfontosabb lépése­ket teszik a demokratikus reformok félé. A szakértők ajánlásai sze­rint kd kell terjeszteni a Szovjetunióval az együttmű­ködést különböző területe­ken, így többek között a ter­rorizmus, vagy a vegyi fegy­verek elleni harcban. A gaz­daságot illetően a kereske­delmi minisztérium — a szovjet belpolitikai fejlődés támogatására is — szaba­dabb együttműködést java­sol, míg a védelmi tárca vi­szont (ugyancsak politikai okokból) hevesen ellenzi az amerikai—szovjet kereske­delem növelését — így csak fokozatos liberalizálás vár­ható. Az amerikai külpolitika kérdéseiben még nincsenek végleges döntések, a kiszi­várogtatott javaslatok a kor­mányapparátus tagjainak vé­leményeit tükrözik — mon­dotta vasárnapi tv-interjújá- ban Brent Scoworoft, Bush elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója. Tűz ütött ki egy szovjet atommeghajtású tenger­alattjárón, s a hajó elsüly- lyedt a Norvég-tengeren fekvő Medve-szigetektől 190 kilométerre délnyugatra. Ezt a norvég védelmi mi­nisztérium jelentette be, majd a hírt a Szovjetunió oslói nagykövetségének szóvivője is megerősítette. A tengeralattjáró segítsé­gére szovjet kereskedelmi hajók és repülőgépek ér­keztek. A norvég szóvivő elmondta, hogy a Szovjet­unió nem kért segítséget országától a mentéshez. A tűz a tengeralattjáró hetedik kamrájában kelet­kezett, és gyorsan átterjedt a hajótestre. A személyzet több óra hosszat igyekezett megfékezni a lángokat, de ez nem sikerült és a ten­geralattjáró elsüllyedt. A tragédia színhelyére három óra múlva érkezett meg az •felső szovjet hajó, majd több is követte. A katasztrófa körülmé­nyeinek kivizsgálására és a kialakult helyzet felméré­sére a helyszínre szakértők utaztak. Mihail Gorbacsov szom­baton üzenetben biztosítot­ta Gro Hartem Brundtland norvég miniszterelnököt ar­ról, hogy a szovjet atom- tengeralattjáró 'katasztró- , fája után „ki van zárva a nukleáris robbanás vagy a radioaktív környezetszeny- nyezés veszélye”. A szovjet vezető ugyanerről telefonon tájékoztatta Margaret That­cher brit kormányfőt, aki­től alig néhány órával ko­rábban vált el. A londoni szóvivő szerint Gorbacsov hasonló üzenetet küldött George Bush amerikai el­nöknek is. A londoni és a washing­toni kormány szóvivője részvétét fejezte ki a szov­jet népnek. A norvég partoktól mint­egy 500 kilométerre a ten­geren már csak agy vékony olajfolt jelzi, hol süllyedt el a szovjet tengeralattjá­ró. A norvég tudósok mé­réseket végeztek a körzet­ben, és nem észlelték nuk­leáris szivárgás jelét. Oslóban emlékeztetnek rá, hogy a szovjet illetéke­sek szerint a tengeralattjá­ró „atomreaktorát leállítot­ták, így kizárt a radioaktív környezetszennyezés veszé­lye”. Ezt a véleményt a norvég kormány is osztja. A Norvég Televízió kato­nai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a tenger­alattjáró mintegy 100 tagú személyzetéből valószínű­leg 50—60 veszthette életét. Fegyverszünet vagy közmegegyezés? Fegyverszünetet vagy va­lódi közmegegyezést hoz a drámai körülmények köze­pette véget ért lengyel ke­rékasztal? Ma még senki sem adhat választ erre a' kérdésre. Az 59 napon át folytatott kerekasztal tár­gyalások történelmi megíté­lése attól függ, hogy ki mi­re használja azt az időt, amelyet a politikai erővi­szonyokat előre megszabó választási megállapodással nyertek az asztal körül he- .lyet foglaló politikai erők. A koalíció, mindenekelőtt a LEMP elérte, hogy a tör- vényesítésért cserébe — le­galábbis a választásokig — az ellenzék elismeri a koalí­ció 65 százalékos többségét a parlament egyik házában, ami viszont elégnek látszik — legalábbis papíron — a koalíciós hatalom gyakorlá­sához a három szövetséges párt számára. Sőt, lehetővé teszi azt is, hogy a koalíció által jelölt köztársasági el­nököt válassza meg a két ház közös ülése, a nemzet- gyűlés. A LEMP sikere tehát, hogy a Szolidaritás és falusi testvére, a Paraszt Szolida­ritás törvényesítéséért cseré­be a Szolidaritás nem csak beleegyezett a koalíció előre garantált képviselőházi többségébe, de felhagyva korábbi bojfcottpolitikájával jelölteket is indít a válasz­tásokon. A politikai és a szakszervezeti pluralizmus törvényes játékszabályainak megfogalmazásával a len­gyel ellenzék jelentős há­nyadát sikerült a legalitás­sal járó törvényes működés kényszerpályájára terelni. A LEMP és szövetségesei ettől azt várják, hogy a ne­héz gazdasági helyzet miatt feszült belpolitikai élet a parlamentarizmus ellenőriz­hető medrébe zökken, a fe­szültségek, ahelyett, hogy felhalmozódnának, a de­mokratikus intézményrend­szer megannyi villámhárító­ján sülnek majd ki Közelebb áll a valósághoz az a feltételezés, hogy sem közmegegyezés, sem pedig fegyverszünet nem született, hanem csak időt nyertek so­raik rendezéséhez a politi­kai erők. A kerekasztalt megelőző 7 évben megtépá­zott koalíciós pártok és a most legalizált ellenzéki erők, amelyeknek szintén időre van szükségük legális struktúrájuk kiépítésére. A A LEMP-nek éppúgy, mint a parasztpártnak és a de­mokratapártnak az új hely­zethez. kell alakítania saját magát, de a koalíciót is. Az április 5-i plenáris zá­ró ülésen a koalíció erőfe­szítései ellenére nem írtak alá közös nyilatkozatot, egy­szerűen elfogadták a három bizottságban kimunkált, a társ-elnökök által aláírt megállapodásokat. Azaz nem jött létre a tervezett közös választási felhívás, amely a „Mi köti össze a lengyele­ket” címet viselte volna, és nem sikerült olyan nyilat­kozatot sem kicsikarni az ellenzéktől, amelyben az kö­telezettséget vállalt volna a lemondásokkal járó gazda­sági megújulási program tá­mogatására, az esetleges fe­szültségek közös rendezésé­re vagy a sztrájktól való tartózkodásra. A Szolidari­tás, de az OPZZ sem egye­zett bele abba, hogy egy kö­zös „jövedelem-árbizottság” alakuljon a kormány képvi­selőivel. A bérek automati­kus emelése kérdésében is csak a kormány és a Szoli­daritás jutott közös nevező­re — az OPZZ nélkül. A számos megoldatlan probléma ellenére kétségte­len tény, hogy a kerékasz­tal sikeres befejezése lezárta az ellenzék illegalitásának és a LEMP kényelmes par­lamenti többségének idősza­kát, azaz fontos lépés tör­tént a tényleges politikai pluralizmus irányába. A tényleges és korlátoktól mentes pluralizmus még nem jött létre, hiszen válto­zatlanul nem nyertek legali­tást a három koalíciós párt mellett már ma is létező po­litikai pártok, a teljesen szabad szenátusi választások mellett a képviselőház man­dátumait változatlanul előre elosztják egymás között a politikai élet résztvevői. A kerékasztalnál kidolgo­zott politikai megállapodást pétiteken a lengyel parla­ment elsöprő többséggel szentesítette: módosította’ az ország alkotmányát, létre­hozta a köztársasági elnöki intézményt, a szenátust. Jó­váhagyta az új választási törvényt: a képviselői man­dátumokat előzetesen el­osztják, a szenátus esetében pedig teljesen szabad a ver­seny. Módosították a szak- szervezeti törvényt, s ezzel elhárították az akadályt a Szolidaritás legalizálása előtt. Elfogadták; azt a tör­vényt is, amely lehetővé te­szi a Paraszt Szolidaritás új­jáélesztését. A szintén el­söprő többséggel elfogadott egyesületi törvény alapján legalizálni lehet a Független Diákszövetséget is. A nagy horderejű nyilat­kozatok és a szép szólamok időszaka után most a zord valósággal keli az országnak szembe néznie, ráadásul sokan nem biztosak abban, vajon a megállapodás alá­írói ugyanazt mondják-e, amit gondolnak, s még ke­vésbé biztosak abban, hogy vajon a megállapodások szel­lemében fognak-e cseleked­ni. Erre figyelmeztette a képviselőket a soron kívül felszólaló Meclewski katoli­kus képviselő, miközben a kerékasztalnál született megállapodások fölötti elé­gedettségét hangsúlyozta. Zsebesi Zsolt A HUNGAROTON Magyar Hanglemezgyártó Vállalat TÁJÉKOZTATJA A magánkereskedő vevőit, hogy április 10-től az alábbi üzletekben biztosítja azonnali kiszolgálásukat, készpénzfizetés ellenében. Teljes választékból, előnyösebb feltételekkel! HMHV 3. sz. Hanglemezbolt, Budapest VI., Majakovszkij u. 46. T.: 420-494 HMHV 6. sz. Hanglemezbolt, Budapest IX., Ráday u. 7. T.: 176-054. Könyvértéka Budapest V., Honvéd u. 5. T.: 316-350. Téka Könyvértékesítő Könyvtárellátó és Könyvkiadó V. 32. sz. Hanglemezbolt, Nagykanizsa, Lenin u. 8. HMHV 1. sz. Hanglemezbolt, Debrecen, Vörös Hadsereg u. 71. T.: 52-17-701. HMHV 2. sz. Hanglemezbolt, Szeged, Kölcsey u. 4. T.: 62-12-356. HMHV 5. sz. Hanglemezbolt, Dorog, Semmelweis u. 9. T.; 653. A vásárláskor kérjük a tanács által kiadott „Magánke­reskedői Igazolvány” bemutatását. (105223)

Next

/
Oldalképek
Tartalom