Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
1989. április 7-, péntek Somogyi Néplap 5 Somogyvámosi születésű vagyok. A felsőfokú tanulmányaimat kivéve mindig a megyében éltem és dolgoztam. A számviteli főiskola elvégzése után a kaposvári közgazdasági szak- középiskolában tanítottam, majd az ifjúsági mozgalomban különböző vezető tisztségeket töltöttem be. Két ízben tanultam Moszkvában, először a komszo- mol-főiskolát, legutóbb az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáját végeztem el. Azóta az SZMT titkáraként dolgozom. Nős vágyóik, feleségem pedagógus, egy gyermekünk van. Megítélésem szerint a megye szerepköre átalakul, mégpedig a „közvetítés , és koordináció” irányába. Ezért a megválasztásra kerülő vezetés alapvető fontosságú követelményének tartom a megyei érdekek felismerését, ezek megjelenítését és markáns képviseletét. Ez ma még újszerű feladat, amely útkereséssel jár, de ezt vállalni kell. A változó körülményekhez csak egy megújulásra képes párt tud alkalmazkodni. Ennek feltétele, hogy saját, belső viszonyait, munkamódszereit megváltoztassa. A megújulás ismérvének azt tartom, hogy az alulról építkezés igénye és gyakorlata kiteljesedjék, a demokratizmus általánossá váljék, csak a szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges centrális elemek érvényesüljenek. A megválasztásra kerülő megyei pártbizottságnak minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy az alapszervezetek tényleges önállósággal működjenek. önállóságuk alapja a ihelyi, tagsági érdekek képviselete legyen! A párt különböző szervezeti szintjeinek önállósága nem gyengíti, hanem erősíti egymást és ez mindenképpen más szemléletmódot és irányítást igényel. A politizáló párt befolyásoló szerepe feltételének tartom, hogy tudja érvényesíteni elképzeléseit, DR FENYŐ ISTVÁN 1944-ben születtem Kaposváron. Itt jártam iskolába, itt volt az első munkahelyem, azóta is itt dolgozom. Mezőgazdasági főiskolát és Politikai Főiskolát végeztem. Nős vagyok, két gyermekünk van. Az MSZMP-nek 1966 óta vagyok tagja. A kaposfői termelőszövetkezetben kezdtem dolgozni: öt évi ottani vezetői munka után kerültem a Somogy Megyei KlSZ-bizott- ságra, ahol 3 évig a mező- gazdaság, a falu ügyeiért felelős munkatársként dolgoztam. 1973 óta dolgozom az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának apparátusában. Az országban — Somogy- han is — az utóbbi években mélyrehatóak a változások. Olyan új helyzet állt elő, amelyet az MSZMP- nek is messzemenően figyelembe kell venni, ha pozícióit javítani, tartani akarja. A kialakult helyzet és az MSZMP viszonyában olyan minőségi változást tartok szükségesnek és halaszthatatlannak, amely a folyamatok követése (az azokra történő reagálás) helyett egyre inkább kezdeményezőivé, aktív befolyá- solójává válik á pártmozgalom. Ezért legfontosabb feladatnak az MSZMP belső egységének, akciók épességének helyreállítását és javítását tartom, amely figyelembe veszi tagjainak akaratát. Következetesen képviselem azt, hogy pártunk politikáját megyénkben is az egyes kommunistákon, a különböző szervezetekben levő kommunista csoportokon keresztül kell érvényre juttatni. Vallom, hogy cselekvőképességünket növeli, ha az egység a teljes platformszabadség alapján vitában születik. A társadalmi igazságosságért való küzdelmet magam is követendő értéknek tartom. Mégpedig úgy, hogy szociális biztonsága legyen a rászorulóknak; hogy a lakónépesség megtartása érdekében az alapellátást biztosítsuk községeinkben, hogy kiemelten foglalkozzunk a kisnyugdíjasokkal, valamint a pályakezdő és családalapító fiatalokkal. Úgy vélem, hogy gazdasági felemelkedésünket a munkások, parasztok, alkalmazottak becsületes munkája, felhalmozott termelési tapasztalata alapozhatja meg. Meggyőződésem azonban, hogy ez nem nélkülözheti a megye értelmisége szerepének felértékelődését. Látnunk kell, hogy a reformok, a termékszerkezet-váltás csak magas színvonalú munkájukkal valósítható meg. Ebben meghatározó a szellemi élet sokszínűsége, a sokoldalú kulturális környezet is. A demográfiai hullám tisztességes levezetése megyénk egyik legfeszítőbb társadalompolitikai kérdése. Megengedhetetlennek tartom, hogy egyetlen gyermeket is megfosszunk a továbbtanulás lehetőségétől. Ha kell, közintézmények átmeneti felhasználásával biztosítsuk a középfokú képzést. Ösztönözni kívánom az iskolák önállóságának fokozását, a pedagógusi autonómiát, a jól dolgozó tanítók, tanárok anyagi, erkölcsi megbecsülését. A társadalomban és megyénkben is létrejött érdekcsoportok elengedhet- tetlenné teszik egy új közmegegyezési fórum létrehozását. Ezért fontosnak tartam, hogy kezdeméeltérő helyzetét, véleményét lehetőségeit is. Ezzel együtt kell visszaszerezni a megye lakosságának bizalmát, és a leendő választásokon szavazataik mind nagyobb hányadát is. Mindennek alapvető feltétele, hogy az MSZMP rendelkezzen mozgósító erejű, érthető és képviselhető programmal országos, megyei, városi és heljy szinten is. Programját folyamatosan korszerűsítse, ismerje fel a valós érdekeket, azokat képviselje és politikai eszközökkel segítse elő érvényesülésüket. Másrészt az új helyzetnek, a ma, a holnap követelményeinek megfelelően korszerűsítse munkamódszerét, legyen ember és poli- tikaközpontú, épüljön rá a helyi kezdeményezésekre, az MSZMP tagságának valóságos akaratára, tenni- akarására, és legyen fő színtere az alapszervezet. Harmadrészt rendelkezzen olyan vezető testületekkel, tisztségviselőkkel és apparátussal, akik képesek az új követelményeknek megfelelni, felkészültségükben, elkötelezettségükben és közéleti tisztaságukban egyaránt. Somogy megyében — az országos célokat is figyelembe véve — a következő fő feszültségpontokat látom, amelyek megoldása (vagy az ilyen irányban történő elmozdulás) jelentős emelőjévé válhat a gazdaságnak, mert eddig nem hasznosított energiákat szabadít fel és javítja a somogyi emberek életviszonyait, munkakörülményeit, komfortérzetét. nyezzünk pártállástól függetlenül tárgyalásokat, velük együtt keressük azokat a lehetőségeket, melyek a megye felemelkedését szolgálják. Ebben nem tekintem kizáró oknak a más területeken köztünk levő véleménykülönbségeket sem. A közéletben elengedhetetlennek tartom a nyilvánosság, a tájékoztatás szerepének növelését. Ez mindenképpen elősegíti a közélet tisztaságát, a párt- és állami tisztségviselők meg- ítélhetőségét. Bízom abban, hogy mindebben a párt lapja, a megújuló Somogyi Néplap is jó partner lesz. Mindez akkor vezet kiegyensúlyozott közállapotokhoz, ha a gazdaság is fellendül. Az eddigiektől eltérő gazdaságpolitikai magatartás kialakítását elkerülhetetlennek tartom. Tehát az alapvetően végrehajtó és alkalmazkodó jellegű gazdaságpolitika helyett a helyi, megyei érdekből kiinduló célokat, súlypontokat, feladatokat megragadó termelésfejlesztésre voksolok. Fontos célnak tartom a gazdálkodó egységek önállóságának, vállalkozói szabadságának növelését., Követelményként kell érvényesíteni, hogy a megyében megtermelt jövedelmek — az idegenforgalmi és más 1. Az agrárágazat valóságos — a szabályozórendszerrel, tulajdonviszonyokkal, szervezeti rendszerrel és' az átlagosnál mostohább természeti feltételekkel — összefüggő gondjainak vállalása, politikai érdekképviselete nemcsak az agrárszektornak, hanem a somogyi falvak döntő többségének is létkérdése. A Központi Bizottság új agrárpolitikai téziseit is figyelembe véve, azzal együtt a falu, a mezőgazdaság jövőjét politikánk egyik stratégiai kérdésének tartom. Ezért szorgalmazzuk mindazokat a tulajdonosi, szervezeti, szabályozásbeli változásokat, amelyek e célok irányába hatnak. 2. Az iparban — a túlnyomórészt gyáregységi, nagyvállalati szervezeti rendszer merevségének oldását, az önállóság fokának növelését, s ahol -lehetséges, a tényleges önállóság megteremtését. Ezáltal mérsékelhető lenne az az ellentmondás, amely a megyén kívüli nagyvállalati döntési centrumok területünkre hátrányos intézkedései (pl.: nagyarányú létszámleépítés) és azok területi kezelhetősége között fennáll. 3. Az idegenforgalom megyei adottságainak mind teljesebb kihasználását, a helyi érdekeltség növelését, mindezen érdekek folyamatos képviseletét és politikai menedzselését. 4. A foglalkoztatás gondjainak lehető legkisebb politikai és emberi feszültségek melletti folyamatos megoldását. Ennek érdekéjellegű bevételek — döntően a megyén belül hasznosuljanak. Elgondolásom szerint a hátrányos helyzetű térségek és falvaink fejlődése egyben Somogy megye fel- emelkedését is jelenti. Ezért kell támogatni minden területen a dinamizmust és az innovációt hordozó vállalkozásira képes vezetőket. Az elmúlt napokban sokan feltették a kérdést, hogy miért is vállalom a jelölést ebben a bonyolult helyzetben ? A becsvágy hajt? Nem, sokkal inkább az elkötelezettség: 38 éves vagyok, tanultam és a párt továhb ösztönzött a tanulásra. Mozgalmi múltam, a bennem is meglevő változtatás igénye késztetett arra, hogy vállaljam, ezt a megtisztelő bizalmat.' Tisztában vagyok azzal, hogy a helyzet megyénkben is nagyon nehéz. Sokan egyéni sorsukat kilátástalannak tartják, hitük, bizalmuk fogyóban van, elkeseredéssel néznek a jövőbe! Ebbe nem lehet belenyugodni! Hiszek abban, hogy van lehetőségünk, eszközünk Somogy helyzetének javítására. Az eredményesség legfőbb zálogának a nehézségeket vállaló, a reformokért cselekvő tisztességesen dolgozó embert tartom. ben differenciált és a megyei sajátosságokat figyelembe vevő szabályozó- rendszert (pl. a balatoni élelmiszer-! kereskedelem munkaerőgondjait), a korszerű termelőeszközök többműszakos hasznosítását, a munkahelyhiányos térségekben munkaalkalmak teremtését és lehetőleg azok választékának növelését, a 90-es évek elején munkába lépő nagy létszámú korosztálynak munkaalkalmak biztosítását. Ezzel is összefüggésben a szakképzés, az átképzés jelentőségének emelését. Továbbra is napirenden kell tartani a felsőoktatás fejlesztését, bővítését, különösen közgazdasági, műszaki és kereskedelmi, idegenforgalmi területeken. Indokolt az' idegennyelv-ok- tatás és a számítástechnikai képzés nagyarányú bővítése. 5. A területfejlesztésben arányosabb településfejlesztést, a falvak pozícióinak javítását. Indokolt, hogy erősödjön az egyes városok és a vonzáskörzetükben levő falvak egymásrautaltsága, térségi szemléletű fejlesztése. Szükséges az elmaradott térségi program folytatása, az e körbe vont somogyi települések száma növelésének kezdeményezése. Alapvető fontosságú, hogy az alapvető ellátási színvonalban meglevő különbségek mérséklődjenek, azokhoz — nem túl nagy utazási távolságon belül — mindenki juthasson hozzá. A falu értékeinek megőrzését, korszerűsítését szolgáló új, önszerveződő strukKOVÁCS JÓZSEF 1943-ban születtem Barcson. Budapesten, az ELTE bölcsészkarán magyar—történelem szakon szereztem tanári képesítést, majd később ugyanott végeztem el a tudományos szocializmus szakot is. Az egyetem elvégzése után a barcsi járási könyvtár igazgatójaként dolgoztam. Nős vagyok, feleségem középiskolai tanár, két gyermekünk van. Az MSZMP-nek 1966 óta vagyok tagja. 1972-ben választottak meg Barcson a községi pártbizottság titkárának, majd később városi titkárnak, a kaposvári járási pártbizottság első titkárának. 5 éve dolgozom a megyei pártbizottságon osztályvezetőként, tavaly december óta titkárként. Már pártmunkásként — 1977—-1980 között — Moszkvában, az SZKP KB pártfőiskoláján tanultam. Somogy megye pártmozgalma központi kérdésének azt tartom, hogy a megyében hogyan alakítsuk át működési rendünket ahhoz, hogy a jövő változó követelményeinek megfeleljünk. A tartalmi megújulásnak szervezeti feltételei is vannak. Ügy vélem, hogy — több fontos feladat mellett — a következő kongresszusig a párt belső élete korszerűsítésének két területén kell meghatározó lépéseket tenni: az alap- szervezetek tevékenységének javításában, és a megyei szervezeti felépítés és működési rendszer átalakításában. Meggyőződésem, hogy a jövő pártmozgalmának központjába az alapszerve- aetek tevékenységét kell állítani, önállóságuk növelését, önálló arculatuk kialakítását, öntevékenységük kibontakoztatását és ezek megyei eszközeikkel való elősegítését nagyon fontosnak tartam. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek igénylik az eddig csak végrehajtásra „kárhoztatott” pártszervezetektől a politikai kezdeményezéseket, amelyek túrák támogatását, működésük elősegítését. Az életszínvonal, életmód területén a piac által is elismert teljesítmény utáni bérezést. Biztonságos és méltányos szociális ellátást a rászorultság és jogosultság alapján. Mindebben az erők összefogását, szövetséget mindazokkal, akik érdekeltek a szegénység, a társadalmi el- esettség és hátrányos élethelyzet kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. A lakáskérdés megoldása érdekében folyamatos politikai nyomást gyakorolni mindazokra, akik ez ügyben felelősek és valamilyen lehetőségekkel rendelkeznek. 7. A megújulóképes, progresszív vezetés és vezetők politikai támogatását. A haladást szolgáló tulajdonosi, szerkezeti, formai, szervezeti és érdekeltségi változások ösztönzését. 8. Az MSZMP gazdálkodásának megújítását, korszerűsítését, bevételeinek növelését. biztosítják a különböző típusú párttagközösségek önállóságát, autonómiáját. A jelenlegi szervezeti kereteken túl több lehetőséget kell kínálni a párttagok számára véleményük kifejtésére, más pártszervezetekkel való együttműködésre, biztosítani azt, hogy minél szabadabban választhassák meg a párttagok a számukra legmegfelelőbb szervezeti kereteket. Erre az alapra támaszkodva alkalmi, változó szerveződések jöhetnek létre, meghatározott politikai célok magvalósítására. (Pl.: tanácstagi, vagy országgyűlési választások előkészítése idején.) A megváltozott politikai körülmények követelik a lakóterületi, pártmunka erősítését. Elsősorban a párttagságnak arra a rétegére támaszkodva kellene a lakóterületi munkát erősíteni, amelyek foglalkozások szerint szorosabb kapcsolatban ■ állnak a lakossággal. Jelenlétük jelentős színvonalemelkedést jelentene, növelné tekintélyüket, javítaná a személyi feltételeket. A párt megyei szervezeti felépítése és működési rendszere erősen centralizált, melyben nem tud kellőképpen érvényesülni a mozgalmi erő. A centralizáltság kevés lehetőséget ad a párttagság általi ellen- őrzöttségnek. A mozgalmi jelleg és a párttagság által történő ellenőrzés erősítése ezért szükségessé teszi a megyei pártmozgalom szervezeti felépítésének és működési rendszerének átalakítását. Véleményem szerint a magye párttagságai tömörítő különböző típusú közösségekre építve kell kialakítani a vezető szervek létrehozását, feladatkörének, működésének szabályait. Mivel ez az egész megyei pártmozgalmat érinti — és nem csak a megyei pártbizottság működését — ezért megyei pártvitát szükséges szervezni és a vita alapján kell a lehető legjobban működő rendszert kialakítani. A pártszervezetek önállósodásának erősödésével párhuzamosan kell átalakítani a megyei vezető szervek munkáját. A Központi Bizottság és az alapszervezetek közötti kapcsolatban a megyei pártbizottságnál a közvetlen, és határozatokkal való irányítás helyett a pártszervekkel és alapszervezetekkel való együttgondolkodó, közreműködő, segítő munkastílusnak kell meghonosodni. Szükségesnek tartom, hogy a megyei pártbizottság és az alapszervezetek szervezetileg is kerüljenek közel egymáshoz, csökkenjen a szervezeti lépcsők és áttételek száma. A megyei pártbizottságnak a megyei valóság sokoldalú feltárására, a megyei feladatok kidolgozása társadalmi bázisának növelésére, a párttagsággal való közvetlen eszmecserékre, a pártszervezetek munkájához szükséges feltételek javítására, a megyei szintű szervezetek kommunista csoportjaival való együttműködésre, a megyében működő alternatív szervezetekkel, pártokkal való kapcsolat meghatározására kell a fő figyelmet fordítani. személyeket és ismertetjük programjukat SÄRDI ÁRPÁD
