Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
Somogyi Néplap 1989. április 6., csütörtök nyitjuk S—MODELL DIVATÜZLETÜNKET Kaposváron, a Május 1. u. 23. szám alatt. Elegáns női divatáruk, iférfiingek egyedi, gazdag választékát kínáljuk Kedves Vásárlóinknak. Üzletünket kivételesen április 9-én. vasárnap is nyitva tartjuk 9—17 óráig. (105176) Magas adó, bonyolult könyvelés Sok kisiparos adta vissza az engedélyt Olyan nehéz, heteket, hónapokat nem éltek át korábban a Kiasz megyei szervezetének és alapszervezeteinek munkatársai, tagjai, mint idén, az adóbevallások előtt. Erejüket meghaladóan segítették elkészíteni a kisiparosok naplófőkönyvét és adóbevallását. Szükség is volt erre annak ellenére, hogy különféle tanfolyamokon igyekeztek bevezetni a sokféle szakma mestereit a könyvelés rejtelmeibe. (Csak kevés kisiparos engedheti meg magának, hogy akár csak honoráriumért is adózásban és könyvelésben jártas szakembert foglalkoztasson.) — A kisiparosok dolgozni akarnák a szakmájukban, és nem szeretnek számlarengetaggel, meg bonyolult rubrikákkal bajlódni — mondta Banelli Árpád, a Kiosz megyei szervezetének elnöke. — Sokan az adóterheket és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem vállalták: már 1987 és 1988 fordulóján visszaadták az iparengedélyt — mondja Sárközi Dezsőné, a Kiosz megyei szervezetének titkárhelyettese. — Legtöbben azok, akik munkaviszony mellett gyakorolták szakmájukat. Ugyanis a kétféle forrásból származó jövedelem összevonása oly mértékben emelte az adót, hogy már 1094 embernek nem érte meg folytatni az ipart. Szerencsére helyettük 1295-en kértek új engedélyt, így végül is 141-gyei nőtt a kisiparosok száma a megyében. — Többségük nem tehetős ember, nehezen tudja magát fenntartani, fejlesztésre pedig alig-alig futja. Mellesleg, ha jutna is gépre, berendezésre, valószínű, akkor sem fektetnék a pénzt ilyesmibe, hiszen. ma jobban megéri azt valamilyen módon kamatoztatni, mint elkölteni — hallottuk Banelli Árpádtól, aki egyébként maga is kisiparos. Eddig a személy- és teherszállító kisiparosoknak kedvezték leginkább a körülmények. Ez az oka annak, hogy ma is egyre gyarapszik a számuk. Nem így a tetőfedőké, a bádogosoké, a férfifodrászoké, akikre pedig nagy szükség lenne a megyében. Talán, az említett nehézségek, a kisipar nem elég erős vonzása az oka, hogy sokan még mindig úgy gondolják, dolgozhatnak felületesen. Igaz ugyan, hogy tízzel csökkent — az előző időszakhoz viszonyítva — a panaszok száma, ám még így is magas a reklamáció. A legtöbbször az építőiparosok, a gázszerelők és az autójavítók (fényezők) munkáját kifogásolták a megrendelők. A jelek szerint gyarapodott a kontárok száma. Vannak ugyanis, akik az adóterhek miatt visszaadták ugyan az iparengedélyt, ám a munkát tovább folytatják. (Leleplezésükhöz kétszeri tettenérés (pénzátvétel) kell, amire csekély a lehetőség). Vannak tehát figyelmeztető jelek. Különösen az elgondolkodtató, hogy egy év alatt csaknem két és fél ezerre rúgot a fluktuáció a kisiparosok körében Somogybán. — A gondok enyhítését — mondták a Kiosz-ban — leginkább az mozdítaná elő, ha az adózás jobban ösztönözne a több és jobb munkára, továbbá, ha a jogszabályokat nem változtatnák túl gyakran, azaz hosszabb távra lehetne tervezni a bevételeket, kiadásokat, a fejlesztést. Sokat jelenthet a helyi (tanácsi) segítség is — az anyagi és az erkölcsi egyaránt. Szegedi Nándor A dolgozók biztonságáért Több, mint 16 millió forintöt költöttek munka- és tűzvédelemre, valamint környezetvédelemre a Kaposvári Villamossági Gyárban egy év alatt. A gyár dolgozói jobb, egészségesebb munkakörülmények közt dolgoznak. Korszerűtlen üzemrészeket szüntettek meg, új raktárépületet létesítettek, ahol a fizikai munkát korszerű gépek váltották fel. Ebben az évben a gyár vezetősége 18 millió forintot szavazott meg a dolgozók egészségesebb, jobb munkakörülményeinek javítására és a környezetvédelemre. Képeink: 1. Tolóoszlopos targonca köny- nyíti a munkát a gyár új üzemraktárában. 2. Szakaszoló szerelőkocsit állítottak üzembe a szerelőműhelyben. Az első csavartól a végtermékig mindent ezen a szerelőkocsin végeznek. 3. Az automata NCN vezérlőmű tekercselőgép a monoton munkát küszöböli ki, ugyanakkor a teljesítmény is növekedett. 4. Világos, korszerű üzemcsarnokba költözött a nagyfeszültségű biztosítékszerelő műhely. 5. Galvanizálás során keletkezett szennyvízből egy centrifuga .segítségével kicsapatják a galvániszapot, s így a megtisztított víz már nem szennyezi a környezetet. Gyertyás László képriportja Gazdasági társaság a gazda Jó példa a csurgói Faktor Szociálpolitika és foglalkoztatás Gyógyszálló Kőszegen Sárvár és Bükfürdő után a szubalpin klímájú Kőszeg lesz a harmadik vasi település, ahol szállodát üzemeltet a Danubius Gyógyüdülő és Szálloda Vállalat. A kőszegi hegyoldalon húsz éve épült, két éve bezárt Panoráma Szálló felújítására és bővítésére tavaly az ország ötvenként takarékszövetkezete, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Vas Megyei Szövetsége gazdasági társaságot alapított, hozzájuk társult később a Danubius. A rekonstrukció mintegy 150 millió forintba kerül, amit a gt. alaptőkéjéből finanszíroznak. A korábban 72 személyes szálló a felújítás, átalakítás után kétszáz vendég elhelyezésére lesz alkalmas, s háromcsillagos gyógyszállóként működik. A gyógyászati célra a közelben található szénsavas vizet használják fel. Az elsőként felújított épületrész az idén vendégeket fogad. (MUNKATÁRSUNK TELEXJELENTÉSE) Kérdőjelekkel teli az a tanácskozás, amely tegnap délelőtt kezdődőt Csurgón, a gimnázium dísztermében. Az még elfogadható, hogy senki sem tudja megmondani pontosan, hogy Somogybán hányán szorulnának szociális támogatásra, de sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az országban mennyi a segítségre szoruló ember. A magyarázat abban van, hogy eddig nem tudtuk tisztázni: valójában kiket kell a támogatásra jogosult emberek között nyilvántartani. Az egyik előadó, Winter Zsuzsa, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium fő- munkatársa szerint, foglalkozni kell az intézetekből kikerülő emberekkel éppen úgy, mint a börtönből szabadultakkal, akiknek elhelyezkedési gondjaik vannak, s természetesen az idősekkel is, akik viszont megélhetési problémákkal küszködnek. Magyarán: az egész szociálpolitikai gyakorlatunkat szükséges lenne felülvizsgálni. Valljuk be, hogy a jogos igények ellenére sem várható alapvető változás az elkövetkezendő napokban, ezért a meglevő feltételek mellett kell újítani. A szociális foglalkoztatók munkalehetőséget kínálva sokat tehetnek a hátrányos helyzetűekárt. Nem véletlen, hogy éppen Csurgó és a gimnázium épülete ad otthont ennek a háromnapos tanácskozásnak. Az ország különböző részeiből hetvenen jöttek el, hogy megismerkedjenek az itteni tapasztalatokkal. A csurgói Faktor szociális foglalkoztató az ország legjobb ilyen jellegű üzemei közé tartozik. Szakály Béla igazgató vezetésével itt nemcsak abban gondolkodnak, hogy kereseti lehetőséget teremtsenek, hanem a hátrányos helyzetű emberek .napi gondjait is orvosolni akarják. A gimnáziumban szeptemberben indult egy új fakultáció a szociális gondozók képzésére. Tizenhat leány tanulja az új mesterséget. Tankönyveik megírásához a Faktor fél millió forintot adott. Példa nélkül álló eset a hazai oktatásügyben, remélhetőleg lesz folytatása, mert a vendégek az itteni képzés körülményeivel is megismerkedtek. A háromnapos program elején dr. Kasza Ilona, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese arra vállalkozott, hogy tisztázza a szociálpolitika alapfogalmait. Winter Zsuzsa a szociális foglalkoztatás lehetőségeit ecsetelte, dr. Vin- cze Erzsébet, a kaposvári kórház és rendelőintézet főigazgatóhelyettes főorvosa arról beszélt, hogy miként előzhetők meg a foglalkozási betegségek. Kemény Ferenc tanszékvezető tanár a fogyatékos emberek foglalkoztatási lehetőségeit vázolta fel, majd délutáni előadásában kitért a munkahelyi közösségek szerepére is. Ma dr. Göllesz Emil tanszékvezető tanár segítségével, vezetésével a Faktor különböző munkahelyeit is megtekintik a vendégek. Az ötlet megszületett, s lesz folytatása is. Az ősszel ismét találkoznak Csurgón a szociális gondozással és foglalkoztatással kapcsolatban levő szakernberek. (Nagy) Novotrade Rt. Emelik az alaptőkét Temetők, gondok, tennivalók Értesítjük a tisztelt vásárlóközönséget, hogy 1989. április 7-én 14 órakor Elkészült a Novotrade Rt. 1988, évi mérlege. A részvénytársaság 111,2 millió forintos nyereséggel zárta az évet, ami 57 százalékkal magasabb az előző évinél. Alaptőkéjét 152,5 millió forintra emelte; árbevétele meghaladta a 2,5 milliárd forintot. Az 1988. évi nyereségből a tavalyi 14 százalékkal szemben az idén 18 százalékos osztalékot fizetnek a részvényeseknek. A részvénytársaság 1983- ban alakult 124,5 millió forintos alaptőkével. Elsősorban játékprogramjait kínálta sikerrel Jajánban és az USA-ban, s ennek révén megkezdte a számítógépek importját is. Üjabb üzletágakat létrehozva ma már találmányok menedzselésétől, játékok, oktató szoftverek kifejlesztésével és forgalmazásával, reklámtevékenységgel, banki ügyletekkel is foglalkozik. Legsikeresebb részlegeiből önálló kft-ket alakított, és így jelenleg húsz ilyen egység tartozik a Novotrade-hez. Vizsgálat — a lakossággal együtt A „temetői csönd” áprilisban nem érvényes a somogyi. nyugvóhelyekre. A népi ellenőrök érdeklődésének szintere egész áprilisban a temetők .rendje, a szolgáltatás szervezettsége és színvonala, s a tennivalók feltárása. Nagy csönd eddig sem honolt a temetők körül. Lakossági bejelentések egész sora jelzett különféle hiányosságokat. Ezért is határozta el a megyei népi ellenőrzési bizottság, hogy a saját hatáskörében, az egész megyére kiterjedően megvizsgálja ezt a témát. — Ügy érezzük, ez a szolgáltatás érzékenyen érinti az állampolgárokat — mondta Lóki János, a megyei NEB elnökhelyettese. Súlyos emberi-érzelmi zavarokat okoz, ha ezt a munkát nem elég körültekintően, vagy lé- lektelenül látják el. Számos bejelentés hatására határoztuk el a vizsgálatot. Tegnap kezdődött a vizsgálat, amelyben a kaposvári NEB-en kívül valamennyi területi népi ellenőrzési bizottság részt vesz. (Kaposváron a megyei NEB folytatja le a vizsgálatot.) Ez a vizsgálat abban különbözik a szokásos felmérésektől, hogy ezúttal mindenki le-, hét „alkalmi népi ellenőr”. A népi ellenőrök ugyanis az egész vizsgálat során várják a lakossági észrevételeket. A vizsgálati program szerint a vizsgálat célja „annak megállapítása, hogy a köztemetők hogyan elégítik ki a kegyeleti igényeket, milyen a Temetkezési Vállalat, munkájának színvonala. A temetések szervezése, lebonyolítása megfelel-e a kegyeleti igényeknek, melyek azok a hiányosságok, amelyek a kegyeleti érzést sértik és ezek megszüntetése érdekében milyen intézkedések szükségesek. Milyen a temetők rendje.” A vizsgálat során a népi ellenőrök sok egyéb mellett tájékozódnak arról, hogy a helyi tanács, illétve a szakigazgatási szerv adott-e ki irányelvet, szabályozta-e a temetéssel kapcsolatos feladatokat, s a temetők rendjét. A kiadott rendelkezések végrehajtását milyen gyakorisággal ellenőrizték, s a hiányosságok megszüntetéséért mit tettek. Megnézik továbbá, hogy miként alakulnak a temetők fenntartásának és karbantartásának személyi és anyagi feltételei, milyen a köztemetők környékének tisztasága — és így tovább. A népi ellenőrök sok mindenre kíváncsiak, s ennek kielégítésében a lakosság is részt vehet.
