Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

1989. április 25., kedd

Somogyi Néplap

3

A megyei pártértekezlet állásfoglalása az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló legfontosabb célokról, feladatokról

A párt vezető szerepe az eddigi gya- ■ korlatban mindinkább a testületek által hozott döntéseikben jelent meg. A tagság véleményét rendszerint utólag vagy egyáltalán nem kérték, emiatt a végrehajtó szereppel már nem tud azonosulni. A pártegység látszatának megőrzése a megyében is — másutt hasznosítható — energiát kötött le, s hosszú ideig akadályozta a politikai nyilvánosság, a reformgondolatok felszínre jutását.

A megyében működő pártszervek az irányítási rendszer kötöttségeivel küszködve nem tudtak a rohamosan változó körülményékhez időben alkalmazkodni. Kezdeményezéseik ellenére a párttagság úgy érzi, hogy lépéshátrányban és kényszerhatásokra cselekszünk. Az alapszervezetek elbizonytalanodtak, nem találják helyüket, a válsághelyzet miatti felelősségérzet őket is nyomasztja. A politikai vitáktól elszokott párttagság nap mint nap új jelenségekkel találja magát szemben, ám a „felülről” várt, az eligazodást segítő útmutatások hiánya csak növeli gondjaikat. Számolnunk kell a megyében is alakuló új pártokkal és alternatív szervezetekkel, melyek a „friss indulás” előnyével, túlnyomórészt bírálatokkal érik el politikai befolyásukat, ugyan- - akkor programikezdeményezéseik hatása is érezhető.

A megyei pártértekezlet egyetért a megye pártszerveinek és -szervezeteinek azon törekvéseivel, amelyek:

— a különféle érdekek megjelenítését és képviseletét szolgálják;

— a demokratikus vitákban érlelt, a platformszabadságom alapuló, a kisebbségi véleményeknek is helyet adó működést szorgalmazzák;

— a vezető szerep korábbi gyakorlata helyett a politikai befolyásoló, meggyőző tevékenységet helyezik előtérbe;

— a jelenlegi hatásköri listák helyett politikai eszközöket alkalmaznak;

— az alapszervezetek a helyi igényeket feltárva politizálnak;

— 'gondosan előkészítik a politikai tevékenység lakóterületi erősítését;

— a szervezet eredményes működését elsőrendűnek tekintő, az erkölcsi hitelességre és szakmai alkalmasságra alapozott feltételek váltják fel a véletlenszerű, szelekciós káder- és vezető minősítéseket, a titkos döntéseiket;

— az állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és -mozgalmakkal való együttműködést az egyenjogú part- nerviszonyra, önállóságuk tiszteletben tartására, az ott működő kommunista csoportokra építik.

O A megye társadalmi viszonyaiban megsokasodott a zavar, az ellent- ■ mondás, növekedett az elszegényedők száma, ugyanakkor kialakult egy gyorsan — s nem minden esetben tisztességes eszközökkel — gazdagodó réteg. Megjelent a létbizonytalanság, a máról holnapra élés, fenyeget a munkanélküliség is. A népesség fogy, sok az idős, a nyugdíjas. Az egészséges életmód feltételei romlottak — főként a túlhajszolt munka miatt —, s egyes rétegek számára elérhetetlenné váltak. Mind nehezebb a lakáshoz jutás, a szociálpolitikai intézmények és támogatások nem elegendőek az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutottad életkörülményeinek javítására, a létbiztonság megteremtésére.

Az ideológiai kételyek középpontjában a- szocializmusról eddig vallottak és a valóság közötti ellentmondások, a megtartandó értékek és az elvetésre ítélt, hamis képek állnak. Mindezeket döntően befolyásolja a közelmúlt történelmi eseményeinek, személyiségei életútjának átértékelése, megítélése; az új szerveződések ebbéli aktivitása, kezdeményezőkészsége is".

A megye értelmiségének szerepe — nem lebecsülve más rétegekét — felértékelődött; a reformszellemiség hordozójaként kell tekintenünk a termeléshez közvetlenül kapcsolódóikat, és a közgazdaság, a köz- művelődés, a pedagógia, a jog, az egészségügy különféle ágaiban tevékenykedőket. Gyakorlati megbecsülésük azonban nem áll arányban ezzel, jövedelmi lehetőségeik igen eltérőek, érdekképviseletükkel elégedetlenek.

Az oktatásban. — felsőfokú intézményeink kiemelkedő szintre emelkedése mellett — az alsó- és középfokú iskolákban, a nem kielégítő pedagógiai és technikai-anyagi feltételek is jelen vannak, iskoláinkban az önállóság nehezen bontakozik ki. A szakmai képzés nem áll összhangban a megye termelési, kulturális és szolgáltatási szükségleteivel, a várható módosulásokkal. A közművelődés feltételrendszere és folyamatai a megyében igen eltérően alakultak: kedvező, hogy elhivatott szakemberek és

társadalmi aktivisták munkálkodásával művelődési körök, egyesületek, népfőiskolák gazdagítják a városok, a falvak közéletét, formálják a helyi társadalmat.

A megye jórészt megkésve indított, elhúzódó egészségügyi fejlesztései, beruházásai csak az utóbbi években hoztak eredményeket. Az ágazatban a korszerűség és az elmaradott technika, a kiegyensúlyozott alapellátás és a zsúfoltság, a magas jövedelem és a szerény havi bér egyszerre van jelen.

A környezetbarát gazdálkodás jelentősége növekszik, ez szolgálja természeti és építészeti értékeink megóvását is.

A pártértekezlet egyetért azzal, hogy:

— tekintsük alapértéknek az olyan szocializmust, amelyben meghatározó szerepe van a társadalmi tulajdonnak, a demokráciának, a szabadságnak, az igazságosságnak, az emberi szabadság- jogok tiszteletének, az alkotómunka elismerésének, az esélyegyenlőségre való törekvésnek, a létbiztonságnak;

— szövetségi politikánk alapja a megye szellemi és fizikai dolgozóinak egyenrangú érdekazonossága, ennek feltárása és képviselete; járjon együtt ez a tudás, a szakmai eredmények, a valós teljesítmények megbecsülésével;

— történelmi múltunkat a tényekre alapozva, eredményeink és hibáink korrekt összevetésével mutassuk be;

— keressük a kapcsolatot azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyekkel — elveinket megtartva — egyetértésre juthatunk;

— az ifjúsággal különös gondossággal kell törődnünk, vállalnunk kell jogos követeléseiket: a lakáshoz, az álláshoz jutást, a tanulás feltételeinek javítását, a megújuló ifjúsági és gyermekszervezetek segítését politikai eszközökkel, és önállóságukat tiszteletben tartva;

— a nyugdíjasok érdekeiért, tisztes megélhetésükért határozottan álljunk ki; az érdeklődőket nyerjük meg mozgalmunknak, teremtsünk számukra közélet fórumokat;

— a társadalompolitikai programokban kapjon elsőbbséget a lakáshoz jutás feltételeinek javulása; a rászorultak

A kialakult helyzetből fakadó következtetések, alapelvek és célok szerint határozhatók meg a Somogy megyei pártmoz- galom legfontosabb rövid távú feladatai az MSZMP XIV. kongresszusáig. Tudatában vagyunk annak, hogy törekvéseink képviselete, megvalósítása nehéz gazdasági, ellentmondásos, változó politikai körülmények között lesz csak lehetséges. A megyei pártmozgalom a korábbihoz képest merőben új közéleti helyzetben, tagságának meggyőződése és aktivitása által, politikai eszközökkel valósíthatja meg céljait. Tiszteletben tartjuk az alkotmányosság, a demokratikus jogállamiság követelményeit, számítunk szövetségeseinkre, az állampolgárok bizalmára, s vállaljuk a vitát a párt * politikai ellenféléivel. Következetességet tanúsítunk a közélet tisztaságának megőrzésében, a platformok tiszteletben tartásában, a vitaszellem kiszélesítésében, az alapszervezetek önállóságának megteremtésében. Az ideológiai merevséggel szakítva, a marxista—leninista örökség olyan alapértékeit vállaljuk és képviseljük, amelyek az emberhez méltó társad alom, az egyéni szabadság, és kiteljesedés, a sokoldalú kö- zösségszerveződés, a kulturális felemelkedés ma és a jövőben is eligazítást nyújtó eszemeiségét hordozzák. Alapértéknek tekintjük nemzeti múltunkat, magyarságunkat, s ennék jegyében tisztelettel őrizzük hagyományait, ösztönözzük és vállaljuk azok ápolását.

1

A megyei pártértekezlet vitája és ál- ■ lásfoglalása alapján a megyei pártbizottság készítse el az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló munkaprogramját. E program keretében:

— társadalmi munkabizottság dolgozza ki a területi pártirányítás új szervezeti irányítási modelljét, a testületek korszerűsített feladatkörét, munka- módszerét, az apparátus ehhez igazodó felépítését. Az elgondolásokat a II. félévben bocsássa pártvitára;

— pártértekezlet tapasztalatait felhasználva, a KB döntéseit figyelembe véve készüljön megyei feladatterv a munkahelyi, lakóterületi pártszervek tennivalóira, hogy a területi politizálásra való átállás minél kevesebb fe- • szültséggel valósuljon meg. Érvényt kell szerezni a párt- és a politikai rendezvények munkaidőn kívüli tarszociális intézményei és segélyezési körülményeinek javítása;

— a megye szellemi, tudományos életével, a művelődési alkotómunka feltételeivel az eddiginél nagyobb gondossággal törődjünk; nyerjünk meg minél több szaktekintélyt, folyamatosan kérjük ki véleményüket, javaslatukat terveinkhez; kezdeményezően lépjünk fel a középfokú és szakképzés — a jövendő megyei igényekhez igazodó

— korszerűsítése érdekében, valamint a pedagógusok jogos javadalmazási igényeinek kielégítéséért, élet- és munkakörülményednek javításáért.

Q A megye gazdasági viszonyait az • eredmények és hiányosságok egyaránt jellemzik: a kórház- és az ivóvízfejlesztési programok jól haladtak, a tanácsok és intézményeik működését viszont a központi elvonások tovább nehezítették. Elkezdődött a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, az elmaradt telefonhálózat bővítése, több új idegenforgalmi, kereskedelmi, kulturális és szolgáltató létesítménynyel gyarapodtunk.

Ugyanakkor a meghatározó termelési szerkezet lényegesen nem változott. Alig érzékelhető az új szellemű vállalkozási készség. Az üzemek jelentős részében, a gazdálkodó szerveknél a műszaki, technológiai színvonal, a termelőegységek, gépek kihasználtsága tovább romlott, gazdaságunk egy része veszteséget „termel”. A megyében működő ipari gyáregységek, telephelyek jövője a központoktól függ. A mezőgazdaság és élelmiszeripar tevékenységét és termékszerkezetét nem a megyei adottságok, hanem a pénzügypolitikái hatások alakították elsősorban. A termelő- szövetkezetek adottságokat figyelmen kívül hagyó — koncentrációja is okozója gazdálkodási zavarainknak. A mezőgazdasági kistermelés aránya a felvásárlási bizonytalanságok miatt több ágban szintén visszaesett. A megye magasépítő nagyüzemei tönkrementek. Mindezekben a szabályozók változásai, vezetői hibák, felhalmozott feszültségek is közrehatottak.

A megyei pártértekezlet a gazdaságpolitika főbb céljaiként jelöli meg:

— a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem közös érdekeltségen nyugvó kapcsolatainak a bővítését,

tására vonatkozó párthatározatoknak;

— elemezze a pártból kikerülés okait, vizsgálja meg a taglétszámfogyás megállításának lehetőségeit, a tagfelvétel, tagtoborzás módszereit;

— hozza létre döntéselőkészítő és politikai műhelymunkát végző bizottságait, s ezek tevékenységükben, ösz- szetételűkben feleljenek meg az új követelményeknek, s tapasztalataikról a pártbizottságnak adjanak számot;

— a megyei pártbizottság hatásköri listáját érvényteleníti, helyette a politikai befolyásolás eszközeivel szerez érvényt káderelképzeléseinek;

— kezdeményezze egy rendszeresen és nyíltan működő megyei politikai érdekegyeztető fórum létrehozását, folytasson rendszeres konzultációt a megyében alakuló pártokkal, alternatív szervezetekkel;

— tervezze és szervezze meg az érdekeket felszínre juttató rétegpolitikai fórumok rendszerét;

— elemezze és segítse a területi alap- szervezetek tevékenységét.

1989. december 31-ig — de mindenképpen a helyhatósági és országgyűlési választások előtt —’ össze kell hívni a megyei pártértekezletet. Szükséges, hogy ez a plé- num vitassa meg a párt megyei választási programját, össze kell hívni akkor is, ha a pártbizottság tagjainak, illetve a küldöttek egyharmada kéri.

2 A pártértekezletet követően haladék- ■ tálamul kezdjék meg a helyi és megyei pártbizottságok — összehangolt munkával — a politikai felkészülést a tanácstagi és képviselőválasztásokra. Az eredményes munka érdekében a megyei pártbizottságon politikai akcióközpontot kell létrehozni.

3 A megyei pártbizottság hozzon létre • szakemberek bevonásával munkabi-. zottságot, amely — kiindulva a megyei pártértekezlet értékelő vitájából — átfogó elemzést készít Somogy megye gazdasági és társadalmi helyzetének, eddigi folyamatainak alakulásáról. A munkabizottság jelentését, a megyei pártbizottság véleményét, a kongresszust megelőző megyei pártértekezlet vitassa meg.

4 A megyében működő párttestületek ■ ülésein garantálni kell a platform- szabadságot.

egymásra épülő integrációját; az új vállalkozásokat: a tulajdonformák újrarendezését; a termelési feltételek javítását;

— szükség van olyan komplex község- fejlesztési program kidolgozására, amely épít a helyi önállóságra, önigazgatásra és gazdasági adottságokra;

— az ipari szerkezetváltást; az elmaradott műszaki és technikai színvonal fejlesztését, a termelőegységek többműszakos működtetését, a megyén belüli együttműködés erősítését és a külkereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését, a megfelelő feltételekkel rendelkező gyáregységek önállóvá válását; valamint a tartás munkanélküliség megakadályozását;

— a megye balatoni és belső területei idegenforgalmának minőségi — a kulturált vendéglátást szolgáló — fejlesztését követeljük, melynek során a helyben képződött jövedelmek mellett a bevonható külföldi tőkét is hasznosítani kell;

— az építőiparban a piaci versenyre alapozott közepes nagyságú, a megye igényeinek megfelelő magasépítőipari kapacitás megteremtését;

— a kisvállalkozások, kisszervezetek számának gyarapítását;

— a hasznos és a tényleges teljesítményen alapuló arányos vezetői és dolgozói javadalmazási rendszer megteremtését;

— az infrastruktúrában szegény és a hibás településpolitika következtében elsorvadt (elsorvasztott) falvak és a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását.

A A megye pártmozgalmának költségeit tagdíjakból, szolgáltatási bevételekből és a Központi Bizottság támogatásából teremtettük meg. A tagdíjbevétel-kiesések és a központi támogatások mérséklése miatt a pártértekezlet egyetért azzal, hogy:

— a megye pártszarvei és -szervezetei takarékos gazdálkodást, célszerűbb épület-, eszköz- és bérgazdálkodást valósítsanak meg;

. — a megye közvéleménye ismerje meg a párt gazdálkodását.

kongresszusáig

A megyei pártértekezlet fenntartja • magának a megyei pártbizottság tisztségviselői — első titkár és tiktárok — megválasztásának jogát.

A meigyei pártértekezlet igényli a ■ politikai nyilvánosság kiszélesítését. Váljon sokrétűbbé az alapszervezetek informálása, ebben vállaljanak nagyobb szerepet a testületek tagjai is személyes részvételükkel. Szükséges, hogy erősödjék a megyei pártsajtó önállósága, felelőssége; politikai műhelyjellege, tevékenysége váljon színvonalasabbá, tükrözze a megyei pártmozgalom törekvéseit, azok sokszínűségét, a valós helyzetet. A megyei pártbizottság ülései a megye párttagsága számára legyenek nyilvánosak. Zárt ülésre csak indokolt esetben, a mozgalom érdekei miatt kerüljön sor.

7 A megyei pártértekezlet küldötteinek

' - mandátuma maradjon érvényben, az MSZMP XV. kongresszusát megelőző pártértekezletig.

• • *

A megyei pártértekezlet az MSZMP Központi Bizottságának megfontolásra ajánlja az aláhbiiakat:

— Somogy megye pártmozgalmának egyre nagyohb az igénye az eligazító szándékú elméleti következtetésekre, és az irányt mutató értékekre;

— javasolja az idén munkajeülegű kongresszus (pártértekezlet) összehívását, mely a jövőben a pártmunka gyakor' latévá válhat;

— szükséges, hogy a pártfegyelem kritériumai félreérthetetlen, irányt adó módon fogalmazódjanak újjá;

— kezdeményezze olyan gazdasági szabályozók kialakítását, amelyek a teljesítmények növelésére ösztönöznek, a fellendülés érdekein alapulnak, garantálják az esélyegyenlőséget és nem a gazdálkodók nyereségének drasztikus elvonását, termelésbővítésük ellehetetlenítését váltják ki;

— képviselje azt az elvet, hogy az idegenforgalom terheit ne aránytalanul vállalják a parti megyék, hasznából viszont arányosan részesedjenek. Szorgalmazzon olyan központi döntéseket, amelyek a vállalkozók számára megfelelő nyereséget biztosítanak.

Feladataink az MSZMP XIV.