Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 94. szám Ara: 5,3$ Ft 1989. április 22.,' szombat Tanácskozik a KISZ XU. kongresszusa Több mint 800 küldött részvételével megkezdte munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa a Budapest Sportcsarnokban. A KISZ 32 éves történetében korszakos jelentőségűnek tekinthető tanácskozáson megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormánynak több tagja. Elküldték képviselőiket a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a kínai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a mongol, az NDK-beli, a román és a vietnami testvérszervezetek. Mellettük jelen voltak a belga, a dán, a rinn, a francia, a görög, az olasz, az osztrák, a spanyol, a norvég és a svéd ifjúsági szövetségek képviselői. Ugyancsak részt vesz a kongresszus munkájában a DÍVSZ, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége, aiz Európa Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Bizottsága és a Liberális és Radikális Ifjúság Nemzetközi Szövetsége delegációja. A kongresszuson — a Himnusz közös eléneklését követően — Nagy Imre, a KISZ KB első titkára köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket, majd javaslatot tett a tanácskozás levezető elnökeire. Ezután a küldöttek meghallgatták Domonkos Lászlót, a KISZ KB titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökét. |Ö elmondta: a mintegy 380 ezres tagság nevében a 854 küldött közül 813- an vannak jelen, így a kongresszus határozatképes. Majd a küldöttek döntő többséggel elfogadták a napirendet és a munkarendet. NAGY IMRE BESZÉDE A kongresszus napirendjének és munkarendjének elfogadását követően Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott — többször is nagy tapssal kísért — beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a kongresszus célja az, hogy résztvevői egy ifjúság- párti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek. Ehhez azonban a KISZ-nek szembe kell néznie múltjával, számot kell vetnie a szervezet mai állapotával, meg kell kísérelnie értékelni a végbemenő folyamatokat, s ezekre építve kell megterveznie jövőjét, megfogalmazni tennivalóit. A továbbiakban az ifjúsági szövetség elmúlt 32 esztendejének főbb állomásait elemezte. A KISZ zászlóbontásától, 1957-től kísérte nyomon’ az ifjúsági szervezet történetét, elsősorban azokra a vádaskodásokra,. támadásokra reagálva, amelyek az utóbbi időben érték ,a KISZ-t. Fejtegetéséből kitűnt, hogy a KISZ története nemcsak kudarcok sorozata, hanem ma is vállalható értékek — a társadalmi reformok támogatása, érdekvédelem, közösségi munkavállalás, lakásépítés és számos élményt adó akció — megteremtésének időszaka is. Leszögezte: a KISZ-nek nincs oka megtagadni a múltat, s ha lenne, sem tehetné, hiszen az ifjúság életének szerves része. Történeti áttekintésének végén, azt a következtetést Nagy Imre, a KISZ KB első titkára beszél vonta le, hogy az ifjúsági szövetségnek szakítania kell egyebek között az eddigi monopolhelyzetével, az ifjúság mindenesének szerepével, azzal a viszonnyal, amely az MSZMP-hez alárendeltként fűzte, a bürokratikus centralizmussal, az apparátusok hatalmával. A KISZ mai állapotáról, szólva megállapította, hogy a XI. kongresszuson megfogalmazott program ma is vállalható célokat, törekvéseket jelölt ki. Nagy hibát követett el azonban abban, hogy nem jutott el a döntő felismerésig, és nem hallatta erőteljesen a hangját: a XIII. pártkongresszus téves elemzésre épített, s változtatás nélkül iszonyatos katasztrófa felé rohan az ország. Ám a KISZ még így is a? elsők között volt, amely a fordulat érdekében emelt szót, és elsőként tette meg az ehhez vezető lépéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a sikerekre akkor lehetne büszke a KISZ, ha közben nem hullott volna szét. Ezzel az állapottal kellett szembenéznie már az országos KISZ-értekezleten is, s az azóta tartó folyamat egyszerre jelent bontást és építést a szervezet életében. Jelenleg a KISZ politikai szövetséggé szerveződésnek korai szakaszában van, nem dőlt még él, hogy amit elkezdett, az csupán egy tisztes kísérlet ‘ vagy a holnap sokszínű és ezért erős baloldali ifjúsági, tömegmozgalmának az elindítása. Belpolitikai kérdésekre áttérve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kialakult helyzetben az MSZMP egyszerre a reformok motorja és fékezője. Vitathatatlan, hogy ma is az MSZMP a reformerők legnagyobb gyülekezőhelye, akkor is, ha közben „pillanat-emberek” keverednek közéjük, akkor is, ha sok reformer párttag még elszigetelten, egymásról nem tudva vívja a harcát. A pártszakadás, lehetőségét úgy ítélte meg, hogy az csábító, de csalókán könnyűnek tűnő, veszélyes út, mert százezreket hagyna a régi struktúrában, felerősítené a régi reflexeket. Mint mondotta, az MSZMP reformkörök tagjainak átlagéletkora 35 év, s ez azt jelenti, hogy a párt reformerői nem győzhetnek a fiatalok nélkül, de az ő győzelmük nélkül az ifjúság is bukásra van ítélve. Ügy ítélte meg, hogy nehéz, de hiztató feladat az ifjúság számára elfoglalni a pártot. A KISZ KB első titkára a belpolitikai helyzet taglalását a kormány tevékenységének minősítésével folytatta. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a válság, a csőd szélére jutás nem ennek a kormánynak köszönhető, senki ne rajta kérje számon. Ha az ifjúság jóvőcentrikus politikát vár, ehhez támogatnia kell a tal- ponmaradás érdekében tett erőfeszítéseket akkor is, ha az a mainál sokkal nehezebb, fájdalmasabb következményekkel jár. A legutóbbi kormányintézkedéseket felsorolva azonban kijelentette: a kényszereket meg lehet érteni, de ahogy mindez történt, már fájdalmasan kiábrándító. „Néha már-már arra gondolok, hogy ez nem lehet más, miint a kormányzati apparátusok szabotázsa vagy provokációja” — modotta, majd kemény kritikával illetett olyan vezetőket, akiik az ifjúság, a társadalom jövője szempontjából is fontos területeket irányítottak, vagy irányítanak ma is. Például a lakáspolitikával kapcsolatban elmondta, hogy a KISZ már egy évvel ezelőtt letette konkrét, szakmailag is megalapozott lakásgazdálkodási koncepcióját, ám erre mindmáig érdemi választ nem kapott. Azaz csak a KlSZ-kong- resszust megelőző napon, az utolsó pillanatban a kor(Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása (Munkatársunk telejonje- lentése) Április 25-én megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása hazánkból. Ezt nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be tagnap délután Matvej Burlakov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó déli hadseregcsoport parancsnoka, illetve Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi államtitkár. Április 25-én reggel 6 órakor a kiskunhalasi haroko- csizó-ezredet pakolják vonatra. Matvej Burlakov elmondta: a Szovjetunió kormányának dönltése szerint és a Varsói Szerződés tagállamaival történt egyeztetés alapján a Magyar Nép- köztársaságból 22 katonai alakulatot vonnak ki. Ebből az egyik a harckocsi-hadosztály, a másik egy harc- kocsis kiképzőezred, egy desszant rohamzászlóalj, egy vadászrepülő-ezred, egy vegyvédelmi zászlóalj, valamint a tisztesképző iskola állománya és több kisebb egység. Ezzel a hadseregcsoport létszáma mintegy tízezer fővel csokikén. A harci technikából és fegyverzetből több mint 450 harckocsit, 200 löveget, illetve aknavetőt és. 3 ezernél több gépjárművet vonnak ki. — A csapatkivonást két lépcsőben tervezzük — hallottuk a vezérezredestől. — Az első lépcsőben április 25-től a 13. harckocsi-gárda- hadosztály páncélos és rakétatüzérségi technikáját, majd május 15-től megkezdjük az önálló vegyvédelmi zászlóalj személyi állományénak és különleges technikájának a kivonását. A nehéztechnika, a személyi állomány elszállítását vasúton fogjuk végrehajtani, a kerékes járművek önálló menetben, éjszaka fogják elhagyni helyőrségeiket. 52 vasúti szerelvényről és 15 katonai oszlopról van szó; tíz laktanyát adunk át a Magyar Néphadseregnek. Mosonmagyaróvár, Szombathely, Győr, Esztergom, Baja, Kecskemét, Gödöllő, Nyíregyháza teljesen a magyár fél kezelésébe kerül. Részlegesen adják át a fentődi és a tolnai laktanyákat. A kivonuló csapatok 900 lakásról is lemondanak. A laktanyák és a lakások sorsáról a magyar kormány fog dönteni. Jelentősen csökken a szovjet csapatok létszáma az Ausztriával határos övezetben. Itt csak a Varsói Szerződés egyesített légvédelmi rendszerébe tartozó légvédelmi alegységek maradnak. Ez azt jelenti, hogy Somogy megyét nem érintik a leépítések. A csapatok kivonása a nyilvánosság és a nyíltság jegyében történik, éppen ezért május 19-ére meghívták a jelen levő újságírókat a sárbogárdi laktanyába, ahol azon a napon kezdődik a csapatok kivonása. Mórocz Lajos elmondta, hogy a honvédelmi miniszter a közelmúltban tájékoztatta a kormányt a részleges csapatkivonás ütemtervéről és az ezzel kapcsolatos tennivalókról. Végrehajtására a Honvédelmi Minisztérium egy koordinációs bizottságot hozott létre. A szovjet déli hadseregcsoport által kiürített laktanyák felmérését a Honvédelmi * Minisztérium kijelölt bizottsága végzi. Kérik a helyi bizottságot és a különböző szervezeteket, hogy az épületek és más objektumok birtoklására való igényeikkel nem a szovjet parancsnoksághoz, hanem a helyi állami, tanácsi, illetve az országos hatáskörű szervekhez forduljanak. A két bejelentés után a sajtó munkatársainak kérdéseire válaszoltak a katonai parancsnokok. Kérdéssel fordult hozzájuk a Szabad Európa Rádió, az APN, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió is. Megtudtuk: a szovjet hadsereg éppen Magyar- országon törekszik egy békezóna kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy bizonyos alakulatait a Duna vonaláig vonja vissza. De nem építenek újabb laktanyákat. A Magyarországról kivont alakulatok nagy részét leszerelik, a haditechnika eszközöket pedig feldolgozzák vagy polgári célra alkalmazók. Nagy Jenő Kofiorúiási ünnepség Kaposváron Lenin születésének 119. évfoldulóján Propagandistákat köszöntőttok Lenin születésének 119. évfordulóján koszorúzást ünnepséget tartottak Kaposváron a Lenin-szobor- csoportnál. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után szavalat következett. Barta Sándor Lenin című versének kifejező sorai töltötték be a teret: „Az idő pereg tovább, benne mi, és bennünk te .. Ezután a koszorúzás következett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Bizottsága és a Somogy Megyei Tanács koszorúját dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság titkára és Stier Sándor, a megyei tanács apparátusi bizottságának titkára helyezte el. Elhelyezték a megyei tömegszervezetek és mozgalmak, a kaposvári városi pártbizottság és a tanács, valamint az Oktatási Igazgatóság koszorúját is. A szoborcsoport talapzatához a kegyelet és hála virágcsokrát vitték a Bázis, a tanítóképző és az ATE MSZBT-tagcsoportjának képviselői. Arról, hogy mit jelent ma Lenin, dr. Fenyő István,, a megyei pártbizottság titkára szólt azon a kitüntetési ünnepségen^ amelyen az évforduló alkalmából kiemelkedő munkát végzett propagandistákat és agitátorokat tüntettek ki. — Mai helyzetünket vizsgálva szembeötlő, hogy Lenin gondolatainak, elképzeléseinek a mai helyzet jellegzetes akusztikát kölcsönöz. Könnyen felismerhető: rendre új és új leckét kapunk a történelemtől. Parancsoló szükségszerűség többet és alaposabban tanulni a Lenin tevékenysége óta eltelt időktől. A megemlékezés után a megyei pártbizottság titkára kitüntetéseket adott át. Bakai János, a SZOT Délbalatoni Üdülési Igazgatóságának igazgatója Kiváló Munkáért, Horváth József- né, a marcali Noszlopy Gáspár Általános Iskola tanára és Otártics Ferenc, 'a barcsi tűzoltóparancsnok ság nyugalmazott főelőadója (a város vezető propagandistája) Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült. Az ünnepséget vezető Eredics Károly beje- ^ lentette, hogy az április 20-' án Budapesten rendezett központi ünnepségen dr. Schahlauer Zoltán, a kaposvári városi pártbizottság vezető propagandistája a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Eredményes munkájukért Lenin- emlékplakettet nyújtottak át ugyanott dr. Tröszt Tibornak, a megyei, Mester Ferencnek, a kaposvári városi, Balogh Árpádnénak, a siófoki városi, Vida Irénnek, a tab városi és Knapp Ottó- i nénak, a nagyatádi városi pártbizottság propagandistájának.
