Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

4 Somogyi Néplap 1989. április, 20., csütörtök Á levegőminta-vevő MINDEN ÚT A KÖJÁLHOZ VEZET Szerelmem, Leninakán JÁTSZANI JÖTTEK Fél éve szóbeszéd tárgya Marcaliban, hogy a megyei köjál munkatársai mérgez­ték a helyi szakmunkás- képző diákjait. Egy tanár majdnem meghalt. Azok mérgeznének em­bereiket, akiknek a felada­tuk éppen az egészség vé­delme? — Bizony, így van — mondja Hosszú János, az 522. Számú Decsi Imre Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zet tanára. — Két évig lég­úti panaszaim voltak, s még mindig nem gyógyul­tam mag. Ügy megsanyar­gatott a betegség, hogy is­merőseim már azt beszélték rólam: „Hosszú meg fog halni.. " Volt idő, mikor magam sem hittem, hogy meggyógyulok. 1986-ban kezdődött. Ele­inte csak köhögött, és nát­hás volt. — Később az iskolában már fulladtam is. Szabad levegőn viszont nem. A villanyszerelők szakmun­kásvizsgáján 1987-ben már nem tudtam részt venni; beszélni sem tudtam. Az orvosok allergiára gyana­kodtak. A lakásomban nem voltak virágok, ezért arra gondoltam, az iskolában ezek okozzák a tüneteket. Kivitettem abból a mérőte­remből minden növényt, ahol a munkaidőm nagy részét töltöttem. A nyári szünetben megszűntek a panaszaim, szeptemberben pedig minden kezdődött elölről. A hónap végén már nem kaptam levegőt. Dr. Berta Gyula főorvos Mosdó­son megállapította: a be­tegségem nem allergia és nem asztma. Megkérdezte: nincs-e a környezetemben vegyi anyag? Miért lenne? — kérdeztem. Elektronikát tanítok. Amikor már be­tegállományban hosszabb ideje otthon voltam, egy inhaláláskor egyszercsak minden távozott a tüdőm­ből : meggymag nagyságú véres varrdarabok. Ütána jobban lettem, s kértem a körzeti orvost, engedjen dolgozni. Engedett. Két hét múlva már 39 fokos lázam volt,-s kezdődtek újra a panaszok. Ekkor megvizs­gált dr. Borsos Sándor bel­gyógyász főorvos a mar­cali kórházban. Ö sem tud­ta megállapítani a beteg­ségem okát. Erre később magam jöttem rá. Elromlott a mérőterembe telepített levegőminta vevő-készülék kompresszora, és javítani vitték. Akkor nem fullad­tam. Amikor visszahozták, minden kezdődött elölről. A gyerekek közül Ádám And­rásnak, Berta Árpádnak és Mészáros Lászlónak is ha­sonló panaszai voltak. Ök tartózkodtak a legtöbbet a mérőteremben. Andrásnak egyszer ki is kellett mennie az óráról, mert nem szűnt a köhögése. Szerencsére csak minden második hé­ten voltak iskolában. Munkahelyemen beje­lentettem, hogy a mérőte­rembe telepített Aeromat OH—601 1 típusú levegő- szennyezettség-mérő ké­szülék okozta a megbete­gedésemet. Igazgatóm, Csordás Ferenc, a megyei köjál munkatársainak szak- véleményét kérte. „Intézetük dolgozójának túlérzékenységi panasza nem hozható összefüggés­be az iskolánál üzemelte­tett levegőminta-vevő ké­szülékkel” — írta válaszá­ban dr. Virágh Zoltán, a megyei köjál igazgató főor­vosa. „Megítélésünk sze­rint Hosszú János panasza pszichés természetű.” — Sohasem látott dr. Vi­rágh Zoltán. Meg tudja úgy állapítani, hogy pszichopata vagyok? „Szabályos üzemeltetés esetén a készülékből néni kerülhet aerosol a légtér­be" — írta dr. Zsögön Éva, az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet igazgató főorvosa. . — Csakhogy nem volt szabályosan telepítve — Három napig a romok alatt — Fáitok ax omoletos házaktól mondja Hosszú János, és fényképet mutat az azóta máshová helyezett készü­lékről. A képen jól látha­tó: a „kipufogóról" hiány­zik az a műanyag cső, amely a vegyszereken keresztül­haladó levegőt a szabadba vezeti. Egy emelettel lej­jebb — ahol most van a levegőminta-vevő — már pótolták a mulasztást a kö­jál munkatársai. (Képün­kön.) A mérőteremben vi­szont még mindig ott a bi­zonyíték. Csak egy lyuk van az ablakon. Hosszú János pedig ott ■ készüli óráira, ott javította a dol­gozatokat. A Mechanikai Müvek marcali gyárában sem volt a kipufogócsonkra szerelve a készülék műanyag veze­téke. Székely Antal műve­zető és Jónás László ener­getikus elmondta: náluk is voltak olyan tünetek, mint kezdetben Hosszú Já­nosnál. Azóta már ott is két műanyag cső köti össze a műszert az épületen kí­vüli levegővel. Horváth Jenő munkavé­delmi és munkaügyi fel­ügyelő a Somogy Megyei Munkavédelmi és Munka­ügyi Felügyelőségen: — A3 1981. számú egész­ségügyi miniszteri rendelet 4. paragrafusának 1. be­kezdése értelmében a pa­naszt a közegészségügyi és járványügyi szolgálat vég­zi, mivel ez kizárólagos ha­tásköre. Dr. Rádai Ferencnek, a megyei köjál település- és környezetegészségügyi osz­tályvezetőjének mutatom a fényképet: — Szabályos a levegő­minta-vevő készülék tele­pítése a kipufogógáz elveze­tése nélkül? — Nem lehet szabálytala­nul telepíteni. Vegyszer nem kerülhet a kipufogó­gázba, mert az elnyeletés elé és mögé szűrőt építet­tek be. A gáz még egy puffer edényen is keresz­tülhalad. Ha permetet ra­gadna magával, az itt ki­csapódna. — Milyen vegyszerek van­nak a készülékben? — Káliumtetrakolerin- merkurát oldat. Ennek egy literében 10,9 gramm a hi- ganyklorid. A másik csé­szében pedig trietanolamin van. — A higanyklorid köztu- # domásúlag nagyon erős mé­reg, az etanolaminokról pe­dig azt írja Straub F. Brú­nó akadémikus, hogy a szer­vezetben acetilkolinné ala­kulnak és hörgőgörcsöt okoznak. — A készülékben nagyon híg oldat van — tette hoz­zá dr. Virágh Zoltán. — A műszer zárt rendszerű. Az elnyelető folyadék feldol­gozása során a technikus közvetlen kapcsolatba ke­rül az elnyelető oldattal, de évek során panasza még nem volt. Az országban több száz ilyen készülék üzemel, észrevétel még egy helyről sem érkezett. A levegőmirrta-vevő ké­szülék gyártója a Radelkis Elektrokémiai Műszergyártó Ipari Szövetkezet. Mi a vé­leménye Bölcsföldi György kerületi igazgatónak és Müller Henrik műszaki ve­zetőnek ? Beköthető-e sza­bálytalanul a készülék? „A működés összes fel­tétele a felhasználó által definiált" — írták. Tehát igen. Erről a lehetőségről a megyei köjálnál nem haj­landók szólni. Érthető. Ök az egyetlen szakhatóság, amely dönthet arról, hogy a levegőminta-vevő ké­szülék okozta-e a megbe­tegedéseket. S maguk alatt nem vágják a fát. Hát ezért nem érkezett észrevétel eddig egyetlen helyről sem. Minek érke­zett volna? Ügy is a köjál foglal állást az ügyben. —ön miért harcol az igazáért? — Mindig arra gondolok — mondja Hosszú János —, hogy hány sorstársam lehet ebben az országban, akinek nincs olyan széles ismeretségi köre, mint ne­kem. Úgy érzem, értük is kell küzdeni. A megyei fő­ügyészségen tettem pa­naszt. Az ügyben a So­mogy Megyei Munkavédel­mi és Munkaügyi Felügye­lőségnek kellett volna szak­véleményt mondani. De továbbpasszolta a labdát — a köjálhoz. Van-e olyan út, amelyik nem a köjálhoz vezet? Balázs Andor A vízügyi vállalatoknál közhasznú munkák kereté­ben lehetőség nyílhat cigány dolgozók foglakoztatására — erről tárgyalt szerdán a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium­ban Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szö­vetségének vezetőivel. A megbeszélésen elhangzott: az ország számos vízügy vállalatánál munkaerőhiány- nyal küzdenek néhány, kép­Legtöbbjük fekete hajú. csillogó fekete szemű. Ülnek egy karéjban, kuporognak a székeken, az ágyakon. Ne­hezen oldódnak fel. — Egészen mások mái', mint amikpr jöttünk — mondja Dzsema Kálóján nyelvtanárnő, a csoport .ve­zetője. — A Malév különre- pülőjével érkeztünk március 29-én, két csoportban, Ör­ményországból. A gyerekek­kel ide, Siófokra az OKGT- üdülőbe; az ötvenegy tagú másik csoport a szülőkkel a Győr-Sopron megyei Novák- pusztára. Amikor a földren­gés volt, én éppen tanítot­tam . . . Balabanian Hartjun és Buslig József a Magyar— örmény Baráti Társaság képviselőjeként segít a 30 kislánynak és a 20 kisfiú­nak, akivel öt pedagógus kísérő is érkézett. A gyerekek valamennyien árvák vagy félárvák. Pihen­ni jöttek a Balaton partjá­ra. S felejteni a tragédiát — ha egyáltalán el lehetne azt felejteni. — Kilencven százalékuk lelkileg súlyosan sérülve ér­kezett — mondja Felix Kri- korian, az egyik pedagógus kísérő, aki 14 éves kislányát veszítette el a földrengés során. — Az első napokban sokat sírtak, szomorúak vol­tak. Néha már nevetnek is. A programokkal, a rendezvé­nyekkel is arra törekszünk. zettséget nem igénylő mun­kakörben. ugyanakkor a ci­gányság alacsonyan képzett rétegei — nem kis részben a vélük szemben táplált elő­ítéletek miatt — országszer­te nehezen jutnak munká­hoz. A tárgyaláson az ál­lamtitkár megígérte, hogy módot teremtenek a környe­zetvédelem és vízgazdálko­dás területén egyes speciá­lis tevékenységekre való át­képzésre. hogy minél kevesebbet gon­doljanak a tragédiára. — Nem ritkaság nálunk a Kaukázusban a földrengés, de ilyen nagy erejű nem volt még — veszi át a szót Marieta Hacsaturjan. — Én is tanítottam, amikor a föld megindult. Az első pillanat­ban azt hittem, hogy óriási robbanás történt. Kifutot­tunk az iskolából, s ezért nem sérült meg §enki. öt gyerek viszont aznap hiány­zott. Mind az öten odavesz­tek . . . Luszine Hacsaturjan mo­solygós szemű, kópétekinte­tű, életre való 13 éves kis­lány. Négy napig étlen­alall. inban egy betongeren­dával. — Már az első nap jöt­tek hozzánk orvosok; meg­vizsgáltak bennünket. A lá­bamat azóta is kezelik. Most már egészen jól érzem ma­gam; szépen gyógyulnak a sebeim. „Jó napot kívánok, köszönöm szépen" — mond­ja, jelezve, hogy magyarul is tanúit már valamit. És mosolyog. Kedvesen, aranyo­san, mint aki boldog ... — Siófok felé közeledve többen kérdezték az autó­ban : hány emeletes házban fogunk lakni? — meséli Ba- labanian. — Amikor meg­tudták, hogy az OKGT-üdü- lő kilencemeletes, többen megrettentek: nem fog ösz- szedőlni ? A kezdeti félelem lassan oldódott. Megszokták, sőt megszerették az üdülőt, ahol négyágyas szobákban alsza­nak. Sokat hintáznak, teni­szeznek, futnak, labdáznak, kirándulnak. A 13 éves Lu­szine Mardiroszjan keskeny vágású, fekete szemei min­dig szomorúak. Apját, any­ját és hat testvérét veszí­tette el; egyedül a nagyma­mája maradt életben. — Nagyon jól érezzük ma­gunkat Magyarországon — mondja. — Az étel kissé szokatlan; mások az izek. mint otthon, de azért meg­eszünk mindent. Karen Hagopjan azt mondja: ök eddig Magyar- országról csak annyit tud­tak, hogy egy fejlett kultú­rájú, civilizált ország. A Ba­laton nagyon hasonlít az ő Szevan tavukhoz. Többfelé jártak már, például Buda­pesten, Kaposváron; több iskola diákjaival összeismer­kedtek. Följegyezték a paj­tások címét. Fogadkoznak, hogy hazatértük után írni fognak nekik — oroszul. Ná­luk á hivatalos nyelv az ör­mény, de az oroszt is ta­nulják. , Lassan megéred a gyere­kek nyelve. Mesélnek az itt töltött napokról, a hévízi kirándulásról, a kompozás­ról. Ök nem tudják, hogy az itt-tartózkodásuk költsé­geit a Vöröskereszt. az OKGT, valamint sok kisebb- nagyobb vállalat, intézmény vállalta. — A földrengés után szin­te az egész világról érkez­tek meghívások különböző urságokba — mondja Dzse­ma Kálóján. Mi indulhat­tunk először útnak, s ide, Magyarországra. A gyerekek és kísérőik május 2-án ülnek repülőre, hogy visszatérjenek hazá­jukba. Búcsúzóul azonban még meglepetéssel szolgál­nak: „Széles a Balaton vi­ze ...” — éneklik magyarul, majd örmény dalba kezde­nek. A címe: Dzsan. Leni- nakan", azaz: Szerelmem, Leninakan. Gyarmati László szomjan feküdt a romok Tárgyalások a cigány dolgozók foglalkoztatásáról Tájékoztató a román és bolgár vámintézkedésekről A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részletes táj^coztatót jutta­tott el a Magyar Távirati Irodához a Romániában a napokban, valamint a Bol­gár Nép-köztársaságban már korábban bevezetett új vám- rendelkezésekről. Április 16-tól külföldi ál­lampolgárok úti holmijaikon felül csak konvertibilis va­lutáért vásárolt árufélesége­ket vihetnek ki,Romániából. Így konvertibilis valutában fizetett vám esetén vihető ki az országból: személygép­kocsi, motorkerékpár, kerék­pár, autóabroncs, gumiáru, hűtőszekrény, fagyasztóláda, mosógép, varrógép, zenegép, rádió, magnó, számológép, bútor, szőnyeg, készruha, méteráru, kötött áru, haris­nya és szőnyeg, kristály, porcelán, vázák, fémből ké­szült zománcozott edények, továbbá mezőgazdasági esz­közök és gyógyszerek. Min­den olyan áru, amelynek egyedi értéke meghaladja az 1000 lejt, szintén csak ab­ban az esetben vihető ki, ha a turista konvertibilis valutában kifizette a vám ellenértékét. A Bolgár Népköztársaság­ban szintén az idén változ­tak a vámszabályok. Esze­rint Bulgáriából tilos kivin­ni húskészítményeket, tej­termékeket. lisztet, darát, cukrot, napraforgó- és egyéb növényi olajat, import élel­miszer- és fűszerkészítmé­nyeket, gyermekélelmezési cikkeket, rizst, őrölt piros- paprikát, gabonát, minden­fajta édesipari terméket, konzerveket. Vámmentesen kivihetők Bulgáriából a személyes használatra szolgáló tár­gyak, valamint olyan fo­gyasztási cikkek, amelyek személyes szükségleteket szolgálnak. Emellett egy li­ter szeszes italt, két liter bort, valamint 250 cigaret» tát vihetnek ki a turisták személyenként vámmente­sen. Az ajándéktárgyak össz­értéke 100 leva lehet. Ezen felül már vámot kell fizetni. Vásárlók, figyelem! A balatonmáriai Aranyhid Áfész és a győri Graboplast Vállalat közös ÁRUBEMUTATÓT tart a Graboplast Vállalat termékeiből ÁPRILIS 24-TÖL MÁJUS 6-IG. Bemutatnak: MŰANYAG PADLÓKAT, TAPÉTÁKAT, TETÖFÓLIÁT, MŰBŐRÖKET, ASZTALTERÍTŐKET. E termékek a helyszínen megvásárolhatók. A bemutató helye: Fonyódon a Téba' Áruház VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! Aranyhid Áfész Igazgatósága. Balatonmáriaiurdö' (105302)

Next

/
Oldalképek
Tartalom