Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

Somogyi Néplap 1989. április 2., vasárnap 8 IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Emlékezetes felszabadulási plakátok *7*» y í.*- tv* ' * -*• » Szóljunk bele! vanas évek második felétől kezdve eszköztáruk egyik jellegzetessége a montázs­technika. amivel gyorsan változó korunk új tartalmait sűrítették nemzetközileg érthető jelképekbe, mint 1976. április 4-re készült plakátjukon. A koncentrikus körökkel ábrázolt felkelő napkorongba ágyazott Osz- tvapenko-szobor valóban ta­lányos rövidséggel fejezi ki az új élet kezdetét, az akko­ri történelmi sorsforduló lé­nyegével. Megoldásaik sokféleségé­vel tűnnek ki Zala Tibor konstruktív formaadású po-‘ litikai plakátjai. A hatvanas évek végén a felszabadulás körül szüle­tett alkalmazott grafikusok aranycsapata tűnt fel. akik megújították a plakát, vele a politikai plakát forma- nyelvét. is. Hátat fordítottak minden hagyománynak, sa­ját hangjukat keresték a .nyugati, lengyel és japán for.matörekvések szabad át­vételével, de megújították a technikát és a manierizmus, az olajfestés, az új fotótech­nikák, a pop art, <n szürrea­lizmus, majd az errviron- ment átültetésével. Múmiái­kon minden avantgárd tö­ÉUE1\ 4PRILIM I Só-Ky: Osztyapenko rekvésnek, a groteszknek, a képregény átsugárzásának és a sci-finek nyoma van egy­aránt, sőt egyszerre többnek is, eklektikus egyvelegben. Főleg filmplakátokban jeles­kedtek. Bakos István, Bállá Margit, Felvidéki András, Helen,”i Tibor, Molnár Kál­mán, Scihmal Károly, Kuli­nyi István, Vertei Beatrix. Szyksznian Vanut? e generá­ció képviselői, vala.mint a sehova se tartozó fenegye­rek, a sokoldalú Kemény György, aki a világ új mű­vészeti áramlataira figyelve néhány feltűnően igényes plakátot rajzolt a pop art, a koncept art szellemében, de kísérletezett a térbe kompo­nált tárgyegyüttesekkel is. Ezek a törekvések a politi­kai plakát számára felhasz- nálhatatlanok voltak. A poiitikai plakát műfaja az általános pénztelenség hatására a nyolcvanas évek­ben teljesen elszürkült, csu­pán néhány évfordulós meg­bízásra szorítkozik. Maga a plakát műfaja is halódik. Világszerte más tömegkom­munikációs eszközök veszik át a szerepét. Sinka Mátyás alkotása Brcstyánszky Ilona Különböző fórumokon, vi­táink során, meg a tömeg­kommunikációban is csak helyeselhetjük a társadalmi­gazdasági helyzettel való nyílt szembenézést. Mégis: a hibák összegyűjtése — no­ha lehet valamelyes katali­tikus hatása — önmagában nem használ, sőt leszerel. Persze az sem jó, ha újból csak a csekélyke eredmé­nyekről beszélünk. A való­ságnak bonyolultságában tör­ténő vizsgálata segít legin­kább. Máig is van okunk az optimizmusra: megvolna az erőnk ahhoz, hogy a nehéz­ségeken úrrá legyünk. De nagyobb erőfeszítésre, még jobb munkára, egészségesebb közgondolkodásra lenne szükség, reális fogyasztói és életszín vonal-politikára, még­pedig nemcsak a gazdasági vezetésben, hanem a csalá­dok terveiben is. Nem árt tehát meggondol­ni: aligha helyes, ha a tö­megkommunikációban, rek­lámban, sőt irodalomban- művészetekben s ezek hatá­sára bizonyos rétegek köz- gondolkodásában még min- dig a lehetőségeinktől elsza­kadó fogyasztási modell ér­vényesül. Fogyasztási propa­ganda van, ami talán válla­lati érdek, de sok területen inkább fölösleges igényeket ébreszt. Hasznosabb lenne egy átfogó takarékossági „hadjárat", minél több gya­korlati tanáccsal, netán re­ménytelenül nehézkes és drága szolgáltatások kisebb feladatainak házi ügyeske­déssel való felváltásával — olyan készségek elsajátítá­sával. amelyek már fél év­századdal ezelőtt minden cserkészfiúnak birtokában voltak. De azért a magán­kisiparosokat is rá kellene szorítani, hogy ne csak luxuscikkeket termeljenek, hanem ezt-azt javítsanak is. (Ma 1500 forintos cipőket tíz »és százezrével kell eldobni az olcsó sarkalás híján.) A helytelen érdekeltség gyakothta és sokféleképpen akadályozza a közérdekű termelő tevékenységet. Hát­térbe szorul az olcsó és tar­tós cikkek gyárfása, pedig ez egyike lenne a szocialista termelés fölényének a csak haszonra néző kapitalista gazdasággal szemben. Ehe­lyett egyre inkább csak ma­gasáron eladható árukat ké­szítenek, ezt rendeli a ke­reskedelem is. így a vevő csak drágán vásárolhat! En­nél csak az felháborítóbb. mikor a versenyelv abszolu­tizálása jegyében papíron kimutatják, hogy a mindig NEGYVENNÉGY EVE MAGYARORSZÁGON Napjaink felgyorsult poli­tikai, gazdasági, erkölcsi vál­ságában átértékelődnek a felszabadulás óta eltelt év­tizedek művészeti eredmé­nyei is. A rostán kihullik sok opportunista, perc dik­tálta mű. de jó néhány min­den műfajban fennmarad, mely nemcsak ifjúkori hi­tünk, jószándékú teremteni vágyásunk dokumentuma, hanem az elmúlt évtizedek csúcsteljesítménye is. Áll ez a legváltozóbb, a történelmi- gazdasági széljárásnak leg­inkább kitett, azóta mély­pontra zuhant plakátgrafika, közte a politikai piakát ka­tegóriájára is. A plakát lenini értelem­ben vett. társadalmat moz­gósító. agitátorszerepe a fel- szabadulás után széles ská- ■tán. bontakozott ki, és . a neg.vvfciK.as évek végéig sok maradandó efc-Aékű alkotás született. Az újjáépítés len­dülete, az ország előtt ál'rté nagy feladatok hittel és ön­magukba vetett bizalommal töltötték el nemcsak a saját jólétük alapjainak megte­remtésén fáradozó milliókat, hanem az új perspektívákat szolgáló művészeket is. Az ötvenes évek elején a zsdánovi elvek alapján ura­lomra. jutott szocialista rea­lizmus szájbarágó, őszinte átélés nélküli, sematikus áb­rázolásai a plakátművészet­ben is elszürkülést' hoztak; elvetették az alkotások és a művészek hitelét. A megújulást az ötvenes évek végén az Európa felé nyitás hozta meg egy tehet­séges új generáció, a Ko- necsni-tanítványok Papp Gábor köré csoportosult, vele egyivású „Tizenegyek" elne­vezésű csoport munkásságé* val. Ekkor kezdődött nálunk a technika fejlődése eredmé­nyeként, a televíziós műso­rok sugárzása, vele az infor­mációáradat. A művészek a kísérletezés mohó szabadsá­gával kapcsolódtak bele a nyugati művészeti áramla­tokba. Sok ötlettel aknázták ki a hatvanas évek elején a konstruktivizmus, a neo- avantgard, a neoszecesszió, majd sorban az op art, a POP art eredményeit. Új képi kultúrát teremtet­tek új formai-technikai esz­közökkel. Hatásuk az egész grafika műfajára kiterjedt. A lendület csaknem tíz évig tartott, s hazánkat az euró­pai fejlődés élvonalába emel­te. Mondanivalójuk, megol­dásaik sokfélesége, frappáns mivolta régi plakátjaikat ma is frissen tartja. A politkai piakát nagy­mestere a csoportban Ba­logh István volt; szuggesztív erejű, emblematikus tömör­ségű, ötletes, leginkább raj­zos plakátjaival iskolát te­remtett. Jelképeiben a nem­zeti sajátosságokat ötvözte az internacionális kommu­nista jelképekkel, mint 1970- ben április 4-re készült, ké­sőbb sokat utánzóit plakát­ja, piros és nemzeti színű Möbius szalagjával, a belső, vörös sávban a sarló és ka­lapács emblémájával. Fel- szabadulásunk huszadik év­fordulójára rajzolta magyar népművészeti ihletésű, ugyan­csak sokat utánzóit páváját, a „Felszállott a páva a vár- megyeházra" népdal emble- matizálásával. Üj magyar reklámművé- szetünk e fénykorában sok jó, azonnal megérthető, öt­letes, tömör politikai plakát született, melyek ma is nem­zetközi színvonalúak. Hatá­rainkon kívül is elismerést arattak a Só-Ky házaspár Sós László és Kemény Éva) plakátjai. Közös munkáik­kal először 1958-ban jelent­keztek. Az ő stílusuk is a hatvanas évek elején vált karakterisztikussá. Politikai plakátjaikat ötletesség, új jelképek alkotása, erőteljes, konstruktív formaadás, tisz­ta, szigorú kompozíció, ke­vés szöveg jellemzi. A hat­194-i—1945-ben pusztító háború vonult át az orszá­gon. A front 193 napon ke­resztül két részre szakította hazánkat. Néhány héttel azt köve­tően, hogy a szovjet csapa­tok Battonyánál átlépték a határt, a Szegedi Népakarat című újság beszámol a vá­ros október 11-i felszabadu­lásáról: „A vezető nácik áradata Budapest felé tar­tott . . . Mentek a rabolt hol­mikkal megrakott vagonok és teherkocsik után. A Hor- thy-kollégiumot, a Tóth- szanatóriumot és a piarista gimnáziumot teljesen kifosz­tották . . . Estefelé csak ma­gyar katonákat lehetett az utcákon látni, akik, mint annyiszor már, most is utó­védéi maradtak a németek­nek . ..” A front másik oldalán az október 17-i, keddi lapok közük a Szálasi-kormúny kiáltványát és Jelentés a Nemzetnek című programju­kat. Ezen a napon az elsöté­títés 17 órától 6 óra 30-íg Sajtódokumentumek tartott, és felhívták a figyel­met arra, hogy a zsidóknak „szigorúan kötelező a sárga csillag viselése". Ezen a na­pon a tejárusok már csak az „A”-jegyre adhattak négy deci tejet a fővárosban. Néhány héttel később azt olvashatjuk a csendőrség központi nyomozó parancs­nokságának november 10-i jelentésében, hogy „...Domb- rádon ruhaneműket és egyéb árukat a szovjet katonák a szegény sorsú lakosok kö­zött szétosztották ...” A november 7-én Buda­pesten megjelent Képes Va­sárnap címoldalán Szálasi eskütétele látható. Akkoriban már egyre töb­ben tartották értelmetlennek a további ellenállást. A front másik oldalán, 1944. december 21-én össze­ült az ideiglenes nemzetgyű­lés Debrecenben, és a de­cember 22-én megválasztott ideiglenes nemzeti kormány 1945. január 20-án fegyver- szünetet kötött a szövetsé­ges hatalmakkal. A Pravda január 25-i száma ezt így kommentálta: „Egy függet­len Magyarország . .. szilárd egyensúlyi helyzetet teremt Európa rendkívül fontos ré­szében.” A fegyverszüneti egyezményt az 525 1945 ME rendelet hirdette ki a hiva­talos lap március 17-i szá­mában. Január 25-én a Magyar Kommunista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt pesti ve­gyesbizottsági ülésén leszö­gezte, hogy „a két párt leg­szorosabb együttműködéséi a munkásság, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a független, demokratikus Magyarország érdekében egyaránt elengedhetetlenül szükségesnek tartja." A meginduló életet jelzi, hogy február 20-án Gödöllő­ről beérkezett 'az első sze­mélyvonat a Keleti pálya­udvarra ... Az első hangversenyt még az ostrom alatt, január 27-én tartották Pesten a Nemzeti Színházban, s március 16-án a Bánk bánnal menyílt a Magyar Állami Operaház. Mintha Tiborc panasza ta­lált volna meghallgatásra: a hivatalos lap március 18-j számában a kormány kihir­dette a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld­míves nép földhöz juttatá­sáról szóló rendeletét, s március 29-én Pusztaszeren ünnepélyes keretek között megkezdődött a földosztás. És április 4-én a szovjet hadsereg benyomult Nemes- medvesre . .. Pár hét múlva, május 1-jén kezdte meg a Magyar Rádió az adását Budapesten, és a Magyar Közlöny május 1-jén megjelent számában a kormány április 4-ét a fel­szabadulás ünnepévé nyilvá­nította. Cs. K. is gyártott cikkek hazai elő­állítása immár nem gazda­ságos, és azt importálják. Népszerűtlen, de alapvető kérdés, hogy a gazdaság li­beralizálása nem teheti két­ségessé a szocialista nagy­üzem meghatározó szerepét A támogatást a legtöbb te­rületen meg kell szüntetni, de á munkások közvetlen érdekeltségét, sőt tulajdono­si (szövetkezeti alapon?, ju­goszláv modell?. 56-os elkép­zelések? — munkástanács? stb.) részesedését biztosítani kellene. Az egész gazdaság­nak alapvető érdeke a me­zőgazdaság fenyegető hely­zetének fölismerése, és az agrárolló megszüntetése Meg ha népszerűtlen is (de kik körében-'): a világ- útlevéléi és az osztrák ví­zumkényszer megszüntetésé­vel fölmerült problémák is vizsgálandók. Akár korláto­zással is élni kell. Ne lehes­sen rendszeresen kiutazni, üzletelni. Ennél csak az rosz- szabb, ami főként az egy­szerű embereket fenyegeti, hogy olcsónak tetsző áruval magyarul beszélő svihákok becsapják őket, s rajtuk ke­resztül az országot. A hiá­nyokra föl kell figyelni, és elébük menni. (Miért kellett naponta több száz jugoszláv hűtőládát behozni Ausztriá­ból, mire ezt észrevette az állami kereskedelem?) Fokozott gazdasági ellen­őrzés szükséges a hiánycik­kek pult alóli árusításának megakadályozására, maszék kereskedés megrendszabá- Ivozása érdekében. A lakos­ság érdekeinek eddiginél sokkal hatékonyabb védel­mére lenne szükség, önkén­tes társadalmi munkások mind szélesebb körű, de ha kell. hatósági jogkörű bevo­násával. A vevő védelméért a fogyasztók tanácsának nagyobb ellenőrzési, sőt fel- jelentési és főleg tanács­adási lehetőséget kell adni. s ezt még kulturális terület­re is ki kellene terjeszteni Ide tartozik a közélet: tisztaság ügye, amit össznépi ellenőrzéssel kell -segíteni. Mindez a szocialista elvek legrégibb rétegeihez tarto­zik. Ez a lényege a tanácsi rendszernek is. a közvetlen .népi hatalom gyakorlásának. Nem kerülne pénzbe, de a közhangulatot nagyban javí­taná a bürokrácia leépítése, aktatologáíás helyett a gyors ügyintézés megkövetelése. Ma a tanács-.' * tisztviselők egy része szolgáltatás helyett hatalmoskodik vagy ami még rosszabb: baksist vár el. Ezeket a jelenségeket, ha kell. látványos példastatuá- lással kell megtorolni, és a hivatalnokot az ügyfelekkel való udvariasságra is rászo­rítani. A rosszul fizetett, mégis tisztességes, dolgos többség kedvét nem veheti el a gorombák, hatalmukkal visszaélők vagy korruptak elbocsátása, sőt megbünteté­se, a szigorú felelősségre vo­nás inkább erősítené tiszt­viselői öntudatukat. Nem folytatom, inkább ide iktatok még néhány jel­szószerű, összefoglaló mon­datot: Takarékoskodj, amíg van mivel takarékoskod­nunk! .. . Szólj bele mindig, mindenütt abba. ami közér­dek, közügy! Ne félj fel­emelni a szavad! Sose vagy egyedül — ám a többi is rád vár! Fent kezdjük a leépí­tést! Piac? Jó, de piaci le­gyek nélkül! — Verseny? Jó. de ne a kisember rová­sára! — Vállalkozás? Jó. de. ne a mi börünkré! Szabad­ság kell, nem anarchia! Nem kevesebb szocializ­mus kell. hanem valódi! Nem a múlt az érdekes, hanem a jövő. De azért je­len is kell! Kristó Nagy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom