Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
1989. április 19., szerda Somogyi Néplap 5 Városfórum Nagyatádon Fórumot közvetített Nagyatádról a Magyar Televízió pécsi stúdiója hétfőn este. Örülhettek volna a nagyatádiak, hiszen a válaszadók között ott volt Gerencsér György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, dr. Hadnagy János osztályvezető főorvos, az MSZMP reformkorénak egyik alapítója, Hamvas János tanácselnök ás Ormai István, a városi pártbizottság munkatársa. Vélhető volt, hogy őszinte kérdésekről lesz szó. Nem egészen így történt. Ebben közrejátszott az is, hogy az eredetileg meghirdetett előadás helyett felvételről nézhették meg az érdeklődők az egyórás műsort: műszaki okok miatt nem vállalta a posta a mikrohullámú közvetítést, tehát nem igaz az, amiről a város suttogott, hogy megint el akartak kendőzni valamit. Szó sem volt vágásokról, hiszen az adás előtt alig fél órával ért Pécsre a kocsi a felvétellel! Viszont az is igaz, hogy amíg a várost járva a tévések különböző kérdéseket tettek föl, sokan elmondták véleményüket, ám a kamera bekapcsolásakor mindenki elfelejtette, hogy korábban miről is beszélt: nem merték vállalni a nyilvánosságot. A műsor idején többen megkérdezték, hogy a városi pártbizottság vezetői miért nem vállalták a szereplést. Megtudtuk: Szabó István első titkár a feleségét vitte kórházba, Dorcsi Sándor titkár pedig kórházban fekszik Pécsett. Az adás felvétele sem mént hibátlanul, mert fél óra múltán meg kellett ismételni a kérdéseket. Az adás alatt — akik látták a műsort, tudják — mód volt kérdések feltevésére is. Legtöbben az ivóvíz tűrhetetlen minősége miatt érdeklődtek. Vigasztaló hírt nem kaptak Nem került adásba sok kérdés, ezeket a Nagyatád cí mű helyi lap júniusi száma közli. Néhány közülük: — Mikor megy nyugdíjba a tanácselnök? — A következő választásoknál már nem vállalom a jelölést— hallottuk Hamvas Jánostól. — Miért nem igazodik a kórházi látogatások ideje az autóbusz-közlekedéshez? — vétették föl egyebek között az ötvöskónyiak is. Dr. Hadnagy János szerint az igényekhez igazítják a látogatási rendet. — Mikor lesz vége a vendéglőkben a rendőri zaklatásoknak? Jogszerű-e ez? A rendőrség képviselőjétől megtudtuk, hogy a vendéglátóhelyeken jogszerűen járnak el a rendőrök, amikor igazoltatnak, hiszen sokszor itt bukannak körözött ■ bűnözőkre. Hogy fegyver is van náluk? A világon egyedül az angol hobbyk járnak fegyver nélkül. A magyar rendőrök felszereléséhez hozzá tartozik a pisztoly is. Alig egy óra alatt nem lehet * egy város gondjait megválaszolni. A lakáskérdést továbbra is élő problémának tartják Nagyatádon. Erről viszont nem lehet két percben beszélni. Atád fürdőváros akar lenni, de a feltételek még nincsenek meg. A műsorlapban meghirdetett szállődaavatás elmaradt, és abban sem lehetünk biztosak, hogy április 29-ón úgy avatják-e a szállodát, hogy az valóban' készen van. A kérdések a Fórum után is kérdések maradtak. A villanyszámlát viszont a város fizette. Nagy Jenő Szilencium A múlt században épült két kaposvári laktanyát az ötvenes évek végén alakították át kollégiummá! A szilencium idején Cselők László, a Latinca kollégium igazgatója volt a kalauzunk. — Jelenleg ez a megye legzsúfoltabb kollégiuma — mondta. — A két épületben 170 diák ellátására van engedély, de 440-en lakják. 34 ágyas szobák vannak; a 90 cserépkályha csak akkor ad meleget, ha a gyerekek felhordják a szenet. Ebben az évben elkészül a központi fűtés a lányok szobáiban. Az egész épületben csak egy zuhanyozó van. A teljes felújításhoz 2-3 év szükséges, s arra az időre ki kell költözni a kollégiumból. Erre talán 1995- ben kerül sor. — A tanulószobákban tízen, illetve negyvenen szoronganak, ezért a hálókban is tanulnak a diákok. Délután fél négytől negyed hétig tart a szilencium. A tanulók 95 százaléka Somogy megyéből jött, de vannak itt Baranya, Tolna, Heves megyéből is. A gyerekek tanulmányi átlaga nagyon rossz, épphogy megüti az elégségest. Aki álta— Tudja, én ügyvéd vagyok; nem jós. Egyébként pedig minden attól függ, hogy a bíró mennyire hiszi el a mesénket. És attól, hogy maga mennyire tud.ja őszintén előadni, amit megbeszéltünk. Nem szabad hazudnia, csak az igazat kell mondani. Egy kicsit a saját szerepkörre alakítva. Hogy őszintének hasson még akkor is, ha ön. esetleg nem bánta meg annyira. Az ügy érdekében most alkalmazkodnia kell. Elfelejti szépen az önfejűséget, s mindent úgy mond el, ahogy kell. Akkor ... — Mennyit kaphatok, ügyvéd úr? — Ne türelmetlenkedjen! Ha jól ügyeskedünk, lehet, hogy néhány évvel megússza. — Néhány évvel? És ha rosszul ügyeskednek? Akkor hány évre ítélik vajon? Amíg a börtönőr kísérte vissza a cellába, végig ott dobolt agyában: még ha szerencséje lesz, akkor is két- három évet a sitten kell ülnie. Nem, ez képtelenség! Ö, aki a korlátok nélküli szabadsághoz szokott, most rácsok mögött töltse le ifjúságának legszebb éveit? Ez képtelenség! Lehetetlen! Valamit tenni kell... * * * Fekszik a felső ágyon, az ócska rugók nyikorognak egy-egy' mozdulatánál. TeKantáta — Európáért lánosban 3-as, 4-es volt, most nagyrészt l-eseket, 2- eseket szerez. — Mennyit fizetnek az ellátásért a gyerekek? — Egységesen 650 forintot, a családi körülményeket figyelembe véve né- hányan kevesebbet — mondta az igazgató. — Napi 44,60-ból készítjük el a reggelit, az ebédet, a vacsorát. Annyival jobb a helyzetünk más kollégiumoknál, hogy saját konyhánk van. Az étel mennyiségén azonban ez mit sem változtat. Egy szakmunkás- tanulónak, aki egész nap a húsiparban dolgozik vagy kenyeret süt, több kosztra lenne szüksége. De ennyi pénzből... Részlet a közeljövőben megjelenö regényből — Van-e lehetőség a szülőket vagy ismerősöket kulturált helyen fogadni? — Nincs helyünk, esetleg a porta előtt. Nincs étkező, nincs vasaló. Nem tudják, hová tenni az otthonról hozót ennivalót sem, így hát nem hoznak magukkal. Saját szememmel is meggyőződtem mindezekről. A szorosan egymás mellé tolt ágyak, szekrények tömött sora valóság. Tóth Richárd Formabontó irodalmi-zenei előadással léptek színpadra hétfőn Kaposváron a Kilián művelődési központban a Táncsics Mihály Gimnázium tanulói. A dr. Klujber László rendezte esten a körbejáró kalapon kívül több nagyszerű produkciónak is szemtanúi voltunk. Többek között a gimnázium vegyes kara, diákszínpada és a Víziposzáta együttes tartott kiváló előadást. Az előadott versek, zenei produkciók is bizonyították, hogy nemcsak az oktatásban ért el magas színvonalat a gimnázium. Képeinken: a Táncsics Diákszínpad, illetve Fonyódi Lilla és Harmath Agnes (fuvola). „1984. május 20-án a Kaposvári Büntetésvégrehajtó Intézet 13-as számú cellájából három — előzetes letartóztatásban levő — rab a fal kibontásával megszökött.” A regény alapötlete innen származik. A szereplők, s az életsorsok — bár sok mindenben hasonlítanak is a valóságra — kitaláltak. — Mennyit kaphatok, •ügyvéd úr? Az alacsony, kopaszodó emberke megvakarta a füle tövét. Vizenyős, kék szemét hidegen vetette Ro- meróra. Ügy látszott, mintha gondolkodna, holott mindössze bizonytalanságát igyekezett -palástolni. Csak nem árulja el tudatlanságát a páciense előtt? Főként, hogy cigány ez a férfi! Tekintete azonban merev lett. Ügy érezte, mintha valami láthatatlan erő sugározna a sötét szemekből reá. Megborzongott. Könyökére támaszkodva masz- szírozni kezdte mind a két halántékát. Majd, miután úgy gondolta, elég hangsúlyt adott mondanivalójának, megszólalt; Kantáta Európáért — ez a címe és tárnája a világhírű olasz zeneszerző, Ennio Mor- ricone új művének. A filmzenéiről híres, de a kortárs komolyzene hívei között is jól ismert komponista a líege-i gitárfesztivál igazgatójának, Guy Lukowski- nak a fölkérésére írta a nem mindenapi művet, amelynek nagysikerű ősbemutatójára a hét végén került sor a liege-i konzervatóriumban. A Belga Televízió egyenes adásban közvetítette a koncertet. A zeneszerző a jövendő európai egység gondolatát, lendületét kívánta kifejezésre juttatni alkotásában. Az operaház szimfonikus zenekara, a Holst Singers brit kórus, Victoria Schneider énekesnő Ennio Morricone karmesteri pálcájának intésére szólaltatta meg a háromtételes alkotást. Egy férfi és egy nő időnként a zenekar aláfestésével szövegidézeteket olvas föl. Az ő szavaikkal, a kórus, valamint a szólista szövegével Ennio Morricone olyan költőktől, államférfiaktól, filozófusoktól idéz, mint Dante, Paul Valéry, Churchill, Adenauer, Thomas Mann, Benedetto Croce — hogy csak néhányat említsünk az illusztris „társszerzők” közül. A koncert elsőrangú zenei esemény volt: a kantáta, amelyben az emberi hang mellett a rézfúvósoknak jutott kiemelkedő szerep, nagy sikert aratott.. Morricone szimfonikus zenéjét is átitatja zenei invenciója és dallamgazdagsága. Az ősbemutatóra és a gi- tááríesztiválra szponzorok segítségével került sor. A fesztivál igazgatója, Guy Lukowski hangsúlyozta: ma már gyakorlatilag nem let hét külső támogatás nélkül igényes kulturális- tevékenységet folytatni. A bemutatón megjelent Anne-Maxáe Lizin asszony, a belga kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára. Hangsúlyoztá, hogy a tizenkét nyugat-európai országot tömörítő Európai Közösség csak akkor töltheti bs hivatását, ha az üzleti és politikai kérdéseken túl a közös kultúra terén is előrelép. Ebben az értelemben üdvözölte Morricone kantártáját — ugyanakkor súlyos hibának minősítette, hogy az' Európai Közösség miniszteri tanácsa a Ti- zenikettek televíziózásáról a múlt héten elfogadott irányelveiben lemondott a műsor „európaiságának” kötelezővé tételéről. kmtefcvei u teller piaiunl igézi. Nem érez megbánást, csak dühöt; mérhetetlen dühöt, hogy lebukott. Hogy kire haragszik, maga sem tudja. Csak úgy, bele a vakvilágba gyűlöl. Mindent, mindenkit. Egy kicsit talán még önmagát is! Hol van hát a sokat hangoztatott keménysége, önereje? Hova tűnt a tartása, a jobbítani akarás vágya? Hová a kitörés lehetősége? Érzi, hogy elúszott. S egyre távolabb úszik a lehetőség, mely visszafelé vezetné. Abba az irányba, amerre az általános iskola elvégzése után oly kitartó- * an, keményen elindult. Megelégelte a cigányéletet, a mindenkori létbizonytalanságot, a pénztelenséget, a részeges szülőket, kurvál- kodó nővéreket, nyafogó,’ síró kistestvéreket. Szakított velük. Az általános iskola igazgatónője segítségével elvégezte a szakmunkásképzőt és szakács lett. Jó állás az, nem kell többé koplalnia. Beköltözött a városba, albérletet vett ki, és dolgozni kezdett. Falujába nem ment többé haza. Szülei állandó zsörtölődéséből,, testvérei gyűlölködő szem- pillantásaiból elég volt. Érezte, hogy irigylik a lehetőséget, de soha nem mondták. Inkább gyűlölni akarták, és szemébe vágták: Tudta, hogy van igazság a szavaikban, de nem érdekelte a dolog. Meg akarta mutatni, hogy igenis érdemes dolgozni, érdemes becsülettel elvégezni .a feladatokat, mert csak így lehet látszatja a dolgoknak. Gyakran gondolt Marika tanárnénire is, aki nyolcadikban az osztályfőnöke lett. Az ifjú pedagógus szeretettel beszélt vele, szívesen eltársalgott mindenféle dologról. Észrevette tanítványa szemében a csodálatot, de nem vette komolyan. Tudta jól, hogy minden diák szerelmes egy kicsit a tanárjába, ha az fiatal, s esetleg még szép is. Márpedig Marika nagyon csinos volt. Bogdán János pedig sokat mesélt neki elképzeléseiről, hogy ő megmutatja, ki fog törni ebből a koszfészekböl, itthagyja a falut, s autóval jön vissza, úriemberként, látogatóba. Szüleihez is beugrik persze, de első útja — ígérte akkor — Marika néni lakása lesz. A tanárnő mosolygott a dolgon, és biztatta: — Igazad van, Jancsi. Mutasd meg, hogy belőled rendes ember lesz! Mutasd meg, hogy te külömb vagy a többieknél! Neked nem lehet elég a csigagyűjtés meg a kamillaszedés; ne turkálj te városi kukák szemetében ... legyél szakács; jókat ehetsz, s ha megtakarítod a pénzedet, előbb- utóbb lesz majd önálló lakásod, feleséged, családod. (Folytatjuk.) — Mocskos beképzelt szemét vagy. Megtagadsz bennünket, pedig te is itt nőttél föl.
