Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam, 90. szám Ara: 4,30 Ft 1989. április 18., kedd Magyar—bolgár pártfőtitkári munkatalálkozó Szófiában Lukács Jánost megválasztották a KEB elnökének Felülvizsgálták az egy évvel korábban hozott döntéseket Grósz Károly tájékoztatója az eszmecseréről Grósz Károly és Todor Zsivkov szűk körű megbe­szélésével hétfőn délelőtt Szófiában, a Bojana rezi­dencián megkezdődött a magyar—bolgár pártfőtitká- ri munkatalálkozó program­ja. Az MSZMP főtitkárának kíséretében Major László, a KB irodavezetője és Thür- mer Gyula, a főtitkár kül­politikai tanácsadója vett réázt a találkozón. A Bol­gár Kommunista Párt fő­titkára mellett pedig Lazar Lazarov, a főtitkár politikai tanácsadója és Hriszto Ma­leev külpolitikai tanácsadó ült tárgyalóasztalhoz. Todor Zsivikov baráti öle­léssel köszöntötte Grósz Károlyt, aki a kölcsönös üdvözlések után meleg sza­vakkal idézte fel legutóbbi szófiai látogatását: néhány éve a budapesti pártbizott­ság első titkáraként a ma­gyar fővárost bemutató ren­dezvénysorozat alkalmából járt itt, s találkozott a bol­gár pártvezetővel is. A főtitkárok eszmecseré­je alatt a Grósz Károly kí­séretében érkezett tisztség- viselők bolgár partnerükkel folytattak külömmegbeszé- l'ést: Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra Grisa Filipovval, a BKP PB tagjával, a KB titkárá­val, Kótai Géza, a KB nem­zetközi pártkapcsolatok osz­tályának vezetője pedig Di- mitar Sztanisevvel, a BKP KB titkárával tárgyalt. Grósz Károly és Todor Zsivkov szűk körű megbe­szélése több, mint két órán át tartott, ezt követően ke­rült sor a két tárgyalócso­port plenáris ülésére, ahol összegezték a véleménycse­rék tapasztalatait. Bolgár—magyar pártközi tárgyalások Szófiában, Todor Zsivkov és Grósz Károly főtitkár vezetésével (MTI-fotó — Varga László felvétele) Grósz Károly a pártfőtit­kári találkozót követően tá­jékoztatta az MTI munka­társait a BKP KB főtitká­rával folytatott eszmecseré­iéről. Kiemelte: nyílt, őszin­te, lényegretörő megbeszé­lést folytattak, amelynek során bolgár partnere rend­kívül élénk érdeklődést ta­núsított a magyarországi politkai folyamatok iránt. Mint az MSZMP főtitkára mondotta: „A kérdések so­kaságára válaszolva igye­keztem e nagyfokú érdek­lődést kielégíteni.” Azt ta­pasztalta ugyanakkor, hogy Todor Zsivkov tájékoztató­jában is sok — számunkra ismerős, a szocialista rend­szer átalakításával a to- vábhhaladá? mikéntjével összefüggő — bolgár prob­lémáról adott számot. Grósz Károly ezt az al­kalmat felhasználva szemé­lyesen is köszönetét mon­dott Todor Zsiivkovnak, a bolgár vezetésnek azért a konstruktív segítségért, ame­lyet a szófiai magyar nagy- követségre menekült, ma­gyar ajkú román állampol­gárok helyzetének rendezé­séhez nyújtott. „Utazásom­nak ez volt az egyik célja” — tette hozzá. A kétoldalú politikai kap­csolatokat áttekintve meg­állapították, hogy a két or­szág viszonya mentes a né­zeteltérésektől. A gazdasági együttműködés jelenlegi helyzete — mutatott rá az MSZMP főtitkára — azon­ban már nem értékelhető ilyen kedvezően, hiszen a forgalomban visszaesés mu­tatkozik. Az e téren tapasz­talható gondok elsősorban objektív okokra — gazda­ságszerkezeti problémádra, (Folytatás a 2. oldatott) A kormánnyal kötött felül kell vizsgálni A SZOT elnökségének rendkívüli ülése Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának el­nöksége. A' testület megvi­tatta az utóbbi időszak kor­mányzati intézkedéseiből adódó szakszervezeti ten­nivalókat. Az ülésről Sán­dor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: az utóbbi idő­szak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltot­tak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmet­lennek tűnik az áldozatvá'- lalás. A SZOT titkára em­lékeztetett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kor­mányzati intézkedéseket a szakszervezetek sorozato­san bírálták, de észrevéte­leiket, a korábbiakhoz ha­sonlóan, a kormány figyel­men kívül hagyta. A kialakult helyzetet . elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott: a kormánnyal korábban meg­kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A tes­tület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos fel­tételek teljesítése esetén lát lehetőséget. A SZOT ve­zetői csak egy összetételé­ben jelentősen megújult kormánnyal látnak esélyt érdemi megállapodásokra. A feltételek között szere­pel az is, hogy a kormány és a SZOT vezetőinek ta­lálkozójáig a kormány ne hozzon további, az életszín­vonalat hátrányosan érin­tő, árnövelő hatású intéz­kedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-ától tervezett és már korábban bejelentett árintézkedéseket. Követelik a. legszükségesebb szociál­politikai intézkedések megtételét, így a korábbi SZOT—kormány találkozón >!fogadottak szerint — má­jus l-jétől — a nyugdíjak egységesen 100 forinttal történő emelését. A SZOT titkára a tár­gyalások egyik legfontosabb előfeltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a r.yilváhosság előtt az or­szág valós helyzetéről. Nyilvánosan meg kell mon­dani, mekkora az ország adós­sága, milyen annak ösz- szetétele és miként alakult (Folytatás a 2. oldalon) Kibővített elnökségi ülést tartott tegnap Kaposváron a Technika Házában a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsé­ge Somogy Megyei Szerve­zetének elnöksége. A dr. Orosz László elnök vezeté­sével tanácskozó testület — Christ Miklós titkár elő­terjesztésében — megvitat­ta az MTESZ országos el­nökségének március 3-i ál­lásfoglalását és határozatát a szövetség megújulásának irányelveiről, a XV. kül­döttközgyűlés előkészítésé­nek feladatairól, majd azt az ajánlást, amit az MTESZ megyei elnöksége eljuttat az egyesületek területi cso­portjaihoz. A megyei elnökség szük­ségesnek véli, hogy az egye­sületek —. az alulról épít­kezés, a tagság és az egye­sület viszonyának tisztá­zása és markánsabbá téte­le, a gazdasági önfinanszí­rozás végett — a jövő év első felének végéig tartsák meg rész- és teljes közgyű­léseiket, s a tagsággal együtt alakítsák ki programjukat. A tegnapi kibővített el­nökségi üléssel nvílt meg — immár 19. alkalommal — a somogyi műszaki és közgazdasági hetek ese­ménysorozata. A program, amely a kilencvenes évek • gazdasági fejlődését céloz­za — összeállításában ez­úttal az MTESZ megyei szervezete és tizenegy tag­egyesülete, továbbá a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság Somogy Megyei Szer­vezete vett részt. Néhány Ülést tartott az HSZHP Központi Cllonötző Bizottsága Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi ál­lapotára való tekintettel kérte a KEB elnöki tiszt­sége alóli felmentést és nyugállományba helyezé­sét. A KEB, kérésének ele­get téve elfogadta lemon­dását; elismerte -a KEB élén kifejtett munkáját. Ki­fejezte köszönetét és azt az óhaját, hogy tapasztalatait a testület tagjaként tovább hiíznosítsa. A KEB kooptálta a testü­letbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szava­zással egyhangúlag megvá­lasztott a KEB elnökének. A testület ezt követően Somogyi Imrének, a KB titkárának vezetésével folytatta ülését. Fellebbe­zések nyomán 12 pártfe­gyelmi ügyben hozott hatá­rozatot: pártbüntetéseket hagyott jóvá, illetve törölt el. Egy esetben mentesítet­te az érintett párttagot a pártbüntetés alól. Két párt­tag esetében felülvizsgálta egykori kizárásuk okait és kérésükre visszaállította pártba lépésük eredeti idő­pontját. Ezután a KEB, 1989. feb­ruár 27-ei elhatározásának megfelelően áttekintette azon párttagok ügyét, aki­ket a pártértekezlet előtt, politikai megnyilatkozása­iknak a szervezeti szabály­zattól eltérő gyakorlata miatt felelősségre vont. A testület, tekintettel a párt politikájában és működési gyakorlatában bekövetke­zett változásokra, saját hatáskörében felülvizsgál­ta egy évvel korábban ho­zott döntéseit. Ügy határo­zott, hogy Bihari Mihály, Biró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvényteleníti, Stumpf Ist­vánt és Weber Attilát pe­dig mentesíti a pártfegyel­mi büntetés alól. Még tartott a KEB ülé­se, amikor Lukács János, a KEB újonnan megválasztott elnöke nyilatkozott az MTI- nek, a Magyar Rádiónak és a Tv-híradónak. Elöljáróban hangsúlyoz­ta: a KEB eredeti napi­rendjének megfelelően foglalkozott tavaly áprili­si döntésével, amelynek ér­telmében Bíró Zoltánt, Bi­hari Mihályt, Lengyel Lászlót és Király Zoltánt kizárta a pártból. E KEB- határozat felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezé­sét elsősorban az indokol­ta, hogy az élteit egy esz­tendőben korszakos jelen­tőségű változások men­tek végbe a politikai köz­életben, a politikai rend­szerben. Egy évvel ezelőtt — mondotta — politikai magatartásuk, nem pedig politikai nézeteik miatt zár­ták ki négyüket a pártból. Az akkori szervezeti mű­ködésből, az akkori felfo­gásból és a párttaggal szem­ben támasztható politikai követelményekből kiindul­va hozta meg határozatát a Központi Ellenőrző Bizott­ság. Az akkori viszonyok között ez a döntés minden bizonnyal helyes volt. Ma más irányba halad a párt — húzta alá, emlékez­tetve az MSZMP tavaly májusi pártértekezletére, a Központi Bizottság febru­ár 10—11-ei határozatára, amelyben a politikai plu­ralizmus, a többpártrend­szer mellett foglalt állásta testület. Ezek a magyar po­litikai rendszerben és az MSZMP irányvonalában bekövetkezett változások indokolttá teszik, hogy a KEB is kritikusan felül­vizsgálja bizonyos dönté­seit. Ez történt meg most. Szólt arról is, hogy a tes­tület ülésén nem magáról a felülvizsgálatról folyt a vi­ta — hiszen a KEB már korábban elhatározta, hogy visszatér erre a kérdésre —, hanem arról, hogy eb­ben az ügyben ezen a na­pon, avagy egy következő ülésen döntsenek. .Am, hogy végül is ma és ilyen határozat született, nem azt jelenti, hogy a testület­nek mindig, minden eset­ben el kell határolnia ma­gát korábbi tetteitől. (Folytatás a 2. oldalon) Előtérben a gazdasági fejlődés Megkezdődött a műszaki hetek rendezvénysorozata tanácskozás, tapasztalat - csere és bemutató különö­sen érdekesnek ígérkezik, például az MTESZ kör­nyezetvédelmi és termálvíz- hasznosítási bizottságának csütörtökön rendezendő ösz- szejövetele: a Technika Há­zában megyénk környezet- védelmi helyzetéről és a további teendőkről vitat­koznak a szakemberek. A jövő héten szerdán a. Bala- ton-parti kerékpárút építé­si programjáról hallhatnak az érdeklődők. A műszaki és közgazda- sági hetek keretében nem­csak a megyeszékhelyen, hanem Nagyatádon, Csur­gón, Balatonszárszón is rendeznek szakmai tanács­kozásokat. A korábbi műszaki hó­napok, illetve hetek ese­ményeit rendre az MTESZ­pályazatok díjainak kiosz­tása nyitotta meg; így volt ez tegnap is. A tavaly ki­írt pályázatra 17 dolgozatot küldték be a szakemberek. A díjakat dr. Orosz László adta át a pályázóknak. El­ső díjat nem adtak, ki; má­sodik díjat kapott Varga Gábor (Szekszárdi Állatte­nyésztő Vállalat kaposvá­ri állomása) és a Kapos Volán négytagú közössége: Bálisné Czanka Márta, Ke­rekes Imre, Horváth ,László és Garábi Béla; harmadik díjjal jutalmazták Szebé- nyi Tamást (Masteríil Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára) és dr. Törő- csik Máriát (csurgói Napsu­gár). Az MTESZ különdíját Pintér János kapta, a me­gyei KISZ-bizottság külön­díját Fodor Sándor. H.F. Londoni információs fórum Az európai együttműkö­dési folyamat keretében in­formációs fórum kezdődik kedden Londonban 33 euró­pai ország, valamint az Egyesült Államok és Kana­da részvételével. Mint a magyar Külügyminisztérium az eseményről szóló sajtó- közleményében megállapít­ja, a tanácskozás célja az, hogy a bécsi megállapodá­soknak megfelelően -előmoz­dítsa az információhoz való jog érvényesülését, az in­formációs együttműködést é3 az újságírók munkakö­rülményeinek javítását. A budapesti sajtóközvéle­mény tudatja, hogy a ma­gyar küldöttség élén Demus László, a Külügyminiszté­rium európai biztonsági és együttműködési folyamattal foglalkozó főosztályának ve­zetője áll, s tagjai között lesz az MTI, az MTV, a Magyar Rádió, a Magyar Posta, a Magyar közvéle- mánykutató Intézet és a MÜOSZ képviselője is. A kommunikációs szakembe­rek és a diplomaták fellé- pésseiben kiemelt hangsúlyt kap a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának mind teljesebb érvényesíté­se, az európai szellemiség megőrzése és erősítése a kommunikációs forradalom időszakában, valamint a nemzeti kisebbségek anya­nyelvi tájékozódási és tá­jékoztatási jogainak bizto­sítása. Egyidejűleg a ma­gyar küldöttség kezdemé­nyező lépéseket tesz a kül­földi újságírók munkájának további könnyítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom