Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
1989. április 17., hétfő Somogyi Néplap 9 Megkezdődött a párbeszéd Reformműhely-tanácskozás Kecskeméten — Pozsgay Imre és Nyers Rezső beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását, a párt kezdeményező szerepének megteremtését elősegítő országos jelentőségű tanácskozást rendeztek szombaton Kecskeméten. A reformműhely elnevezésű rendezvény kezdete annak az eszmecseresorozatnak, amelyen a reformra elszánt,| azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ adott otthont a műhely tanácskozásnak; munkájában részt vett Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Hámori Csaba, a Pest megyei és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai; továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság titkárai. Szabó Miklós, a Bács-Kis- kun megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a mintegy hatszáz résztvevőt, majd Pozsgay Imre és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, államminiszterek tartottak előadást a politikai intézményrendszer, illetve a gazdaság reformjáról. — Minden gondolatra, eszmei támaszra szüksége van az MSZMP-nek és az országban élő reformerőknek ahhoz, hogy megtalálják közösen a társadalmi, politikai és gazdasági válságból kivezető utat, s ezen az úton minél többen kövessék — hangsúlyozta vitaindító előadásának bevezetőjében Pozsgay Imre. Kifejtette: az MSZMP soron lévő kongresszusára történő felkészülés, program- nyilatkozatának előkészítése céljával hívták össze a reformműhély-tanácskozást. Ez az eszmecsere nagy feladatot, fontos szerepet vállalhat abban, hogy a reform elszánt hívei, azt következetesen végigvinni akaró politikai erői egymás k&sőöUWSKffilsWiten. tudjanak kommunikálni. Megállapította: bár a reformóhaj, a reformszándék és az arra való elszántság növekvőben van a pártban éppúgy, mint a társadalomban, a szótér- tés dolgában még ütközetek, zavarok is tapasztalhatók. A továbbiakban röviden kifejtette téziseit, néhány, a reformmal összefüggő társa- dalompolitkai kérdésről, tennivalóról, a párt esélyeiről a reformfolyamatban. MODELLVÁLTÁS ÉS ESÉLY Rámutatott: az elmúlt csaknem egy esztendő nyíltabb politikai küzdelmeiben láthatóvá vált, hogy az MSZMP, a párt- és a társadalmi közvélemény küzdelmeinek nyomán koncepcionálisan változott a reformhoz való viszonyban. Ez is megerősítette a felismerést, hogy gyökeres politikai átalakulás és alapvető modellváltás nélkül nem lesz esélye semmiféle más reformkezdeményezésnek az országban. Akik elfogadják, hogy politikai reform szükséges, s ennek modellváltással kell együttjárnia, azoknak végig kell gondolniuk annak valamennyi politikai konzekvenciáját. Arra a felismerésre nem kis vívódás és bizonyos mozgalmak markáns igánvebeje- lentése nyomán eljutott az MSZMP, hogy pluralista politikai berendezkedés lesz az országban, amelyben a politikai tagoltság versenyhelyzetet teremtő, többpártrendszer formájában nyilvánul meg. Bizonyos alternatívákat azonban kizárt a politikai mozgástérből, s felfedezhető még a monolitikus és monojjalisztikus hatalomgyakorlás megnyilvánulása is. Gond, hogy ma még a nyílt politikai versenyhelyzetben akadozik a nyilvánosság felhasználása, s ez újabb és újabb feszültségeket teremt — emelte ki az államminiszter. Válságba sodró helyzettel kell számolnia a jelenleg hatalmat gyakorló MSZMP- nek, hiszen viselnie kell négy évtized gazdálkodásáért a felelősséget — hangsúlyozta a továbbiakban. Viselnie kell azt a terhet Is, amelyet a bizalom- vesztés okozott a társadalomban, elsősorban az utóbbi másfél-két évtized elhúzódó válságának következményeként, a válság kezelésében alkalmazott módszerek eredménytelensége miatt. NEMZETI PROGRAMOT Mélyreható önvizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a politikai pluralizmus és a többpártrendszer kihívásai, a verseny körülményei között is esélyesen pályázhasson az MSZMP a kormányzati pozícióra, a végrehajtó hatalom birtokálásáért. Egy olyan pártnak, amely ezt az önvizsgálatot nem végzi el, nem vonja meg a cezúrát az elmúlt korszak határáig, nem utasítja vissza a válságot előidéző magatartási formákat, cselekményeket és ideológiai tabukat eszköztárából, nincs esélye arra, hogy versenyképes politikai erőként vegyen részt a politikai küzdelmekben. Ebben a felismerésben a követelmények megfogalmazásában az MSZMP-t, a kommunistákat nem vezethetik szervezeti érdekek. Ezt felülmúló é'rdefócörbe kell helyeznie érdeklődését, célját, elsősorban egy nemzeti program, nemzeti felelősségtudat jegyében újragondolnia e szerepet, feladatot. Ha mindez meggyőző és bizalmat keltő, az MSZMP- nek jó esélye van arra, hogy nemcsak elitjével. hanem előzni, egy politikailag tagolt társadalom. Egyébként egy olyan társadalom, amely ezt a tagoltságot nem fejezheti ki, tabukon nevelkedett és infantifizálva az ellátás, a gondoskodás körülményei között is biztonságban érezte magát, elbizonytalanodásáért, a viszonyok fellazulásáért és az abból következő emberi ütközésekért ugyanazt a hatalmat teszi felelőssé, amelytől hosszú időn át elfogadta a gondoskodást, egyfajta kényszer, beletörődés vagy egyéb hatására, amit egykor megegyezésnek neveztünk. Ezt a körülményt számításba kell venni az elszámolásnál, hogy ne legyen belőle leszámolás, és egy újfajta politikai kultúra jegyében menjen végbe az átalakulás. A reform politikai oldala így legyen tervezhető. Az államminiszter ezzel összefüggésben említette meg a politikai kultúrának azt az aspektusát, amely a párton belül okoz ma vívódást, egy fajta dilemmát: megmaradni-e egy ilyen terheket hordozó párt tagjaként' vagy kiválni. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban utalt arra az előzetes híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve annak, hogy a lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenleg kimegújulási szándék. Hozzátette : nincs megválaszolva viszont az a kérdés, hogy összetartható-e a párt. Véleménye szerint igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket. Az MSZMP szervezeti elveit a gondolkodás és a platformszabadság jegyében, a párton belüli józan kooperáció érdekében újra kell gondolni — hangsúlyozta a továbbiakban. Kifejtette: ilyen szervezeti normák mellett mindig annak kockázatosabb a helyzete, aki valamit kigondol és javasol, mert ráfogható, hogy bomlasztó tevékenységet folytat, szét akarja zülleszteni a párt szervezetét, megfeledkezve arról, hogy az MSZMP történelmében bizonyíthatóan a ridegség okozta a gondolat befogadását, keletkezésekor. Ebből a helyzetből kell az MSZMP-nek új értékek, eszmék keresése jegyében kilábalni — hogy együtt maradva, a konkrét politikai felelősséget elviselni, a megújulásra felkészülni tudó emberek politikai erőt alkothassanak egy olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent. ÚJ ÉRTÉKEK KERESÉSE A továbbiakban arról szólt, hogy milyen legyen az MSZMP viszonya a többi politikai szerveződéshez,' kijelentette: folytatni kell a tárgyalásokat — nem rögtönzésekkel —, akár egy műhely keretein belüj is, és megtalálni a megoldást. Véleménye szerint ugyanis az egész nemzeti fejlődés szempontjából hasznos, ha létrejönnek a még szunnyadó erőkből a szervezetek, különböző intézmények. Az ugyanis, hogy melyik áll meg a lábán, nem kismértékben az MSZMP erőnlététagsága többségével együttműködve az átmeneti korszak vezérlésében részt vegyen, az immár elnyert bizalom és népi jóváhagyás útján, nem pedig hatalmi pozícióból kiindulva. PLURALISTA VISZONYOK KÖZÖTT Egy reformesélyes és pluralista viszonyok között zajló politikai küzdelemben csak annak az MSZMP-nek van lehetősége nyerni, akár egy koalícióval együtt ösz- szefogva győzni, amelyik mindezt önmagára nézve elvégzi. Ettől nem kell megriadni még akkor sem, ha bizonyos személyek egyé- ' nenkén.t is viselik a megítél- tetés terhét, enélkül ugyanis a néppel nem lehet együtt haladni. Hiszen egy infan- tilizált, .politikai tudatában és működési lehetőségeiben rosszul intézményesített társadalomban szükségképpen az addig gondoskodó csődje dühöt vált ki a gondozásra szorulóban. Ezt a dühöt csak egy gyors politikai átalakítás tudja megalakulatlan helyzetben a párttal azonosulni nem tudók egyfajta erőszerveződés alapján kiváljanak vagy szakítsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból; az ország helyzete ás praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a párt- szakadást. A kialakult bizalmi válság és a nagymértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben megvan a morális felkészültség, tartás és tői, szervezettségétől függ, s attól is, hogyan állja a versenyt az ellenzékkel folytatott polémiában. A politikai intézmény- rendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül, önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság em tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. A gazdaság reformjáról Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben van az ország. Ennek következtében vagy lényeges lépést teszünk a gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar nemzetgazdaság, a kormányzás, és a gazdasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell folytasson ilyen .körülmények között a túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés már érdemleges reformok bevezetésével (Folytatás a 10. oldalon.) Az MSZMP főtitkára Szófiába utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa elnökének meghívására vasárnap Szófiába utazott. Kíséretében van Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az MSZMP főtitkára ma kezdi meg tárgyalásait Todör Zsivkowal, a Kommunista Párt főtitkárával. Az eszmecsere egyik elsődleges célja most is — mint a többi európai szocialista ország pártfőtitkárával már lezajlott munkatalálkozókon — a tájékoztatás és tájékozódás. Grósz Károly fogadta a finn külügyminisztert Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szombaton fogadta Pertti Paasiot, a Finn Köztársaság külügyminiszterét, aki munkalátogatáson tartózkodik hazánkban. Tájékoztatást adott az MSZMF előtt álló időszerű feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a párt következetesen folytatni kívánja a gazdasági, politikai és ideológiai refor- mökat. Az MSZMP főtitkára kiemelte: hazánk külpolitikai téren a kölcsönös előnyök és az egymás iránti tisztelet alapján együttműködésre törekszik minden erre kész országgal. A Magyar Nép- köztársaság támogatja a helsinki folyamat továbbvitelét, a helsinki szellemiség érvényesítésére törekszik mind a belső munkában, mind nemzetközi téren. Grósz Károly nagyra értékelte a magyar—finn kapcsolatok fejlődését, kiemelte a rendszeres felső szintű találkozók fontosságát. Hangsúlyozta: az MSZMP a jövőben is törekszik a széles körű együttműködés fejlesztésére a Finn Szociáldemokrata Párttal, 'kész a kölcsönösen előnyös tapasztalat- cserére a két ország gazdasági és politikai rendszerének működéséről. Pertti Paasio méltatta az MSZMP tevékenységét a poj litikai és gazdasági reformok folytatása terén. Hangsúlyozta, hogy Finnország is a magyar—finn politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének híve. Aláhúzta, hogy a finn kormány mindent megtesz a gazdasági és műszaki tudományos együttműködés lehetőségeinek bővítésére, a finn vállalatok érdeklődésének fölkeltésére. Ezt követően a finn külügyminiszter és felesége Vi- segrádra és Szentendrére látogatott. A BIE KÜLDÖTTSÉGE A BALATON-PARTON / A Nemzetközi Kiállítások Irodája (BIE) hazánkban tartózkodó küldöttsége Jacques Sol-Rpland elnök vezetésével szombaton délelőtt Pannonhalmára, a bencés főapátságra látogatott. A küldöttséget elkísérte Somogyi László, a Budapest—Bécs világkiállítást előkészítő szervezőbizottság kormánybiztosa. A vendégeket dr. Szennay András főapát ás Szabó Mihály megyei tanácselnök fogadták. A küldöttség délután a Balaton partjára látogatott. A vendégeket a Club Tihany Rt. szállodájában István János, a Veszprém Megyei Tanács elnöke és Rosta Sándor, a Balatoni Intézőbizottság főtitkára fogadta. A delegáció megtekintette az 1500 vendégnek helyet adó, klubjelleggel működő üdülőfalut, amelyet dán, magyar és osztrák részvénytársaság tart fenn. A vendégek látogatásuk alkalmával tájékozódtak a Balaton és térsége idegen- forgalmi fölkészültségéről. A küldöttség a tihanyi látogatás után fölkereste a tó déli partjának idegenforgalmi látványosságait is. Nemzetiségi kollégium A közeljövőben tartja alakuló ülését a Miniszter- tanács nemzetiségi kollégiuma — tájékoztatta az MTI munkatársát Sánta Áron, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának tanácsosa. A testületben részt vesznek minisztériumok, a HNF, a Magyarok Világszövetsége, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, a Magyar Vöröskereszt, a hazai nemzetiségek szövetségei, a Magyarságkutató Intézet, valamint más állami, társadalmi és egyházi szervezetek képviselői. A kollégium segíti a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminisztert, illetve a Minisztertanácsot a nemzetiségpolitikai teendőinek ellátásában. Ez a testület hangolja össze a hazai nemzetiségek, etnikumok jogszabályokban rögzített egyéni és kollektív jogainak érvényesítésére vonatkozó állami tennivalókat. Figyelemmel kíséri a határainkon ^túl élő magyarság helyzetét, ajánlásokat tesz a velük való kapcsolat bővítésére.