Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

4 Somogyi Néplap 1989. április 2., vasárnap A megyei pártbizottság javaslata a megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezetére rés konzultációt a megyé­ben alakuló pártokkal, al­ternatív szervezetekkel; — tervezze és szervezze meg az érdekeket felszínre juttató rétegpolitikai" fóru­mok rendszerét; — elemezze és segítse a területi alapszervezetek te­vékenységét. ALTERNATÍV JAVASLAT: A) A kongresszust előké­szítő küldöttértekezletig tartó időben — de legké­sőbb 1989. december 31-ig össze kell hívni a megyei pártértekezletet, össze kell hívni akkor is, ha a párt- bizottság tagjainak, illetve a küldötteknek az egyhar- mada kéri. Szükséges, hogy ez a plénum vitassa meg a megyei pártbizottság szer­vezeti korszerűsítési prog­ramját. B) A kongresszust előké­szítő küldöttértekezletig, a megyei pártbizottság me­gyei kommunista aktíva­ülésen adjon számot kor­szerűsítési programjáról. 2 A pártértekezletet kö- ■ vetően a helyi és me­gyei pártbizottságok qsz- szehangolt munkával a po­litikai felkészülést haladék­talanul kezdjék meg a ta- x nácstagi és képviselő-vá­lasztásokra. Az eredményes munka érdekében a megyei pártbizottságon politikai ak­cióközpontot kell kialakíta­ni.. ALTERNATÍV JAVASLAT: A) A fegyelmi bizottság hatáskörét etikai feladatok­kal is bővíti. Az etikai al­bizottság feladata: a párt­bizottság tagjaira, tiszt­ségviselőire vonatkozó, a megyei pártmunka presz­tízsét érintő lakossági bejelentések • vizsgálata. Az ezzel foglalkozó mun­kabizottsági tagok ne le­gyenek tagjai a megyei pá rt bizottságnak. B) A fegyelmi bizottság mellett — a fenti szempon­toknak megfelelően — a megyei pártértekezlet kü­lön etikai bizottságot hoz létre, amely a pártértekez­letnek tartozik felelősség­gel. A megyében működő • párttestületek ülésein garantálni kell a platform­szabadságot. A megvei párt­értekezlet bevezeti a me­gyei párttisztségviselőkkel a megyei pártbizottság tag­jaival szemben a bizalmi szavazás intézményét. Bi­zalmatlansági indítványt te­hetnek: a pártbizottsági ta­gok 10 százaléka, a delegáló pártszervek, pártalapszer- vezet, az ellenőrzési és a fegyelmi bizottság, valamint az etikai bizottság. A bizal­mi indítványról a pártbi­zottság szavazattöbbséggel dönt. Az első titkár eseté­ben a pártértekezleté ez a jog. ALTERNATÍV JAVASLAT: (Folytatás a 3. oldalról) nél a műszaki, technológiai színvonal, a termelőegysé­gek, gépek kihasználtsága tovább romlott, gazdasá­gunk egy része veszteséget „termel”. A megyében mű­ködő ipari gyáregységek, te­lephelyek jövője a közpon­toktól függ. A mezőgazdaság és élelmiszeripar tevé­kenységét és termékszerke­zetét elsősorban nem a me­gyei adottságok, hanem a pénzügypolitikái hatások alakították. A termelőszövet­kezetek adottságokat figyel­men kívül hagyó koncentrá­ciója is okozója gazdálkodá­si zavarainknak. A mező- gazdasági kistermelés ará­nya a felvásárlási bizonyta­lanságok miatt több ágban szintén visszaesett. A rrjegye magasépítő nagyüzemei tönkrementek. Mindezekben a szabályozók változásai, ve­zetői hibák, és öröklött adottságok is közrehatottak. A megyei pártértekezlet a gazdaságpolitika főbb céljai­ként jelöli meg: — a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereske­delem közös érdekeltségen nyugvó kapcsolatainak bő­vítését, egymásra épülő in­tegrációját; az új vállalko­zásokat: a tulajdonformák újrarendezését; a kistermelői feltételek javítását; — szükség van olyan komplex községfejlesztési program kidolgozására, amely, épít a helyi önállóság­ra, önigazgatásra és gazda­sági adottságokra. — az ipari szerkezetvál­tást az elmaradott műsza­ki és technikai színvonal fej­lesztését, a termelőegységek többműszakos működteté­sét, a megyén belüli együtt­működés erősítését és a kül­kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését, a megfelelő feltételekkel bíró gyáregysé­gek önállóvá válását, vala­mint a tartós munkanélkü­liség megakadályozását. — a megye balatoni és belső területei idegenfor­galmának minőségi — a kul­turált vendéglátást szolgá­ló — fejlesztését szorgalmaz­zuk. A helyben képződött jö­vedelmek mellett a bevon­ható külföldi tőkét is hasz­nosítani kell. — az építőiparban a piaci versenyre alapozott közepes nagyságú, a megye igényei­nek megfelelő magasépítő ipari kapacitás megteremté­sét; — a kisvállalkozások, kis­szervezetek számának gya­rapítását; — a hasznos és a tényle­ges teljesítményen alapu­ló arányos vezetői és dolgo­zói javadalmazási rend­szer megteremtését; — az infrastruktúrában szegény és a hibás település- politika következtében el­sorvadt (elsorvasztott) fal­vak és a gazdaságilag elma­radott térségek felzáiikóz-i tatását. A megye pártmozgal- ■ mának költségeit tag­díjakból, szolgáltatás^’ be­vételekből és a Központi Bi­zottság támogatásából te­remtettük meg. A tagdíjbe­vétel-kiesések és a központi támogatások mérséklése mi­att a pártértekezlet egyetért azzal, hogy: — a megye pártszervei és -szervezetei takarékos gaz­dálkodást, célszerűbb épü­let-, eszköz-, státusz- és bér- gazdálkodást valósítsanak meg; — a megye közvéleménye ismerje meg a párt gazdál­kodását. Feladataink az MSZMP _ XLY, _________ k ongresszusáig A kialakult helyzetből fakadó következtetések, alapelvek és célok szerint határozhatók meg a Somogy megyei pártmozgalom leg­fontosabb rövid távú fel­adatai az MSZMP XIV. kongresszusáig. Tudatában vagyunk annak, hogy törek­véseink képviselete, meg­valósítása nehéz gazdasági, ellentmondásos, változó po­litikai körülmények között lesz csak lehetséges. A me­gyei pártmozgalom a koráb­bihoz képest merőben új közéleti helyzetben, tagsá­gának meggyőződése és ak­tivitása által, politikai esz­közökkel valósíthatja meg céljait. Tiszteletben tartjuk az alkotmányosság, a de­mokratikus jogállamiság követelményeit, számítunk szövetségeseinkre, az állam­polgárok bizalmára, s vál­laljuk a vitát a párt politi­kai ellenfeleivel. Követke­zetességet tanúsítunk a köz­élet tisztaságának megőr­zésében, a platformok tiszte­letben tartásában, a vita­szellem kiszélesítésében, az alapszervezetek önállóságá­nak megteremtésében. Az ideológiai merevséggel sza­kítva, a marxista—leninista örökség olyan alapértékeit vállaljuk és képviseljük, amelyek az emberhez méltó társadalom, az egyéni sza­badság és kiteljesedés, a sokoldalú közösségszervezö. dés, a kulturális felemelke­dés ma és a jövőben is el­igazítást nyújtó eszmeiségét hordozzák. Alapértéknek tekintjük nemzeti múltun­kat, magyarságunkat, s en­nek jegyében tisztelettel őrizzük hagyományait, ösz­tönözzük és vállaljuk azok ápolását. 4 A megyei pártértekez­*■ let vitája és állásfog­lalása alapján a megyei pártbizottság készítse el az MSZMP XIV. kongresszusá­ig szóló munkaprogramját. E program keretében: — dolgozza ki a területi pártirányítás új szervezeti irányítási modelljét, a tes­tületek korszerűsített fel­adatkörét, munkamódsze­rét, az apparátus ehhez iga­zodó felépítését. Az elgon­dolásokat a II. félévben bo­csássa pártvitára; — hozza létre döntéselő­készítő és politikai műhely­munkát végző bizottságait, s ezek tevékenységükben, ösz- szetételükben feleljenek meg az új követelmények­nek, s tapasztalataikról a pártbizottságnak adjanak számot; — kezdeményezze egy rendszeresen és nyilvánosan működő megyei politikai ér­dekegyeztető fórum létre­hozását, folytasson rendsze­^ A megyei pártbizott­9- ság hozzon létre szak­emberek bevonásával mun­kabizottságot, amely kiin­dulva a megyei pártérte- kezlet. helyzetelemző vitájá­ból, átfogó elemzést készít Somogy megye gazdasági és társadalmi helyzetének, ed­digi folyamatainak alakulá­sáról. A munkabizottság je­lentését, a megyei pártbi­zottság véleményét a kong­resszust megelőző megyei pártértekezlet vitassa meg. A megyei pártértekez- ■ let szükségesnek tart­ja — a közélet, a pártmoz­galom tisztaságának meg­őrzése érdekében — etikai testület létrehozását. Ezért: A) A megyei pártérte­kezlet fenntartja magá­nak a megyei pártbizott­ság tisztségviselői — első titkár és titkárok — meg­választásának jogát. B) A fenti jogot — az első titkárt kivéve — a megyei pártértekezlet — továbbra is — megyei pártbizottság hatáskörébe utalja. / A megyei pántérte- kéziét igényli a politi­kai nyilvánosság kiszéle­sítését. Váljon sokrétűbbé az alapszervezetek informá­lása, ebben kapjanak na­gyobb szerepet a testületek tagjai személyes részvételük­kel. Szükséges, hogy erő­södjék a megyei pártsajtó önállósága, felelőssége, po­litikai műhelyjellege, te­vékenysége váljon színvo­nalasabbá, tükrözze a me­gyei pártmozgalom törek­véseit, azok sokszínűségét, a valós helyzetet. A megyei pártbizottság ülésein a me­gye párttagsága számára le­gyenek nyilvánosak. Zárt ülésre csak indokolt eset­ben, a mozgalom érdekei miatt kerüljön sor. "J A megyei pártérte­' * kéziét küldötteinek mandátuma maradjon ér­vényben, az MSZMP XIV. kongresszusát megelőző pártértekezletig. • • * A megyei pártértekezlet az MSZMP^ Központi Bi­zottságának” megfontolásra ajánlja az alábbiakat: — Somogy megye párt­mozgalmában egyre nagyobb az igény az eligazító szán­dékú elméleti következte­tésekre és az irányt mutató értékekre. — szükséges, hogy a párt­fegyelem kritériumai félre­érthetetlen, irányt adó mó­don fogalmazódjanak újjá. — kezdeményezze olyan gazdasági szabályozók kiala­kítását, amelyek a teljesít­mények növelésére ösztö­nöznek, a fellendülés érde­kein alapulnak, garantálják az , esélyegyenlőséget és nem a gazdálkodók nyere­ségének drasztikus elvoná­sát, termelésbővítésük el­lehetetlenítését váltják ki. — képviselje azt az elvet, hogy az idegenforgalom ter­heit ne aránytalanul vál­lalják a parti megyék, hasz­naiból viszont arányosan részesedjenek. Szorgalmaz­zon olyan központi döntése­ket, amelyek a vállalkozók számára megfelelő nyeresé­get biztosítanak. A megyei pártbizottság to­vábbra is kéri a megye párt­tagságát és lakosságát, hogy most már az állásfoglalás- tervezet ismeretében mond­jon véleményt, tegyen to­vábbi javaslatokat. Ezeket juttassák el az MSZMP So­mogy Megyei Bizottságához, 7400 Kaposvár, Forrdalmá- rok tere 2. Határozottabban politizáljunk! Pártfórum Boglárlellén Mindeddig egyetlen so­mogyi városban sem hívták meg az összes párttagot he­lyi programot adó gyűlésre. A boglárlellei városi, párt- bizottság megpróbálkozott ezzel. A lellei Kossá István iskola sportcsarnokában rendezték meg e fórumot csütörtökön este hat órakor. Ezen részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizott­ság megbízott első titkára és Sárdi Árpád, az SZMT tit­kára. A több mint háromórás tanácskozást Fodor Zoltán, a városi pártbizottság első titkára alapozta meg. Rész­letesen elemezte, mire tö­rekszik az MSZMP Boglár­lellén. A gazdaságpolitikai tennivalók között említette: szükség van arra, hogy az idegenforgalom által meg­termelt jövedelmet ará­nyosan „visszaosszák” a fo­gadási föltételek javításá­ra. Azt is kezdeményezik, hogy a Budapest—Bécs vi­lágkiállítás megvalósulása esetén Boglárlelle legyen fo­gadókész a fejlesztések te­kintetében. Boglárlellének új szakközépiskolára is szüksége van, valamint a többnyelvű oktatás föltéte­leinek a megteremtésére. Az első titkár leszögezte, hogy reformra van szükség a pártéletben. így például elkerülhetetlen az alapszer­vezeti munka korszerűsíté­se. Példákat sorolt, milyen lépéseket tettek már annak érdekében, hogy a lakóterü­leten erősítsék a politizáló jelleget. A párttagság tájékoztatá­sa érdekében évente egyszer valamennyi párttagot ösz- szehívják, kéthavonta vá­rospolitikai fórumot tarta­nak. Javítani szeretnék az alapszervezetek belső tájé­koztatását is. Fodor Zoltán végül bemu­tatta a városi pártbizottság tagjait, a megyei pártérte­kezlet küldötteit. Elmondta, hogy egy héttel a megyei pártértekezlet után szabad fórumon számolnak be ar­ról, hogy mit képviselt a helyi és a környékbeli 14 küldött. Szenvedélyes vita bonta­kozott ki a tájékoztató alap­ján. Szó esett arról, hogy mindenképpen erősíteni kell a párt mozgalmi-politi- záló jellegét, vissza kell ad­ni a párttagok egy részének a bizalmát és a hitét. Azt a követelményt állította Törköly Péter, Szalai Pál, Molt Jenő, Brodzky Károly a városi pártbizottság elé, hogy sokkal jobban vonja be a tagságot a döntésekbe. Vásárhelyi Tibor szerint sok­kal több politizálni-meg- győzni képes emberre van szükség a közéletben. So­kan szóltak az idős pártta­gok megbecsülése érdeké­ben — így Gács Iván, Ne­mes Janos, Záczói Tivadar —, s á pártfegyelem erősí­tését javasolták. Elhangzott, hogy még ko­rai a Bécs—Budapest világ­kiállításhoz való csatlako­zásról beszélni, hiszen ahhoz ^álláshelyekre, nyelvtudás­ig van szükség. Kellene egy német nyelvű középiskola — hangoztatta Szalai Pál —. s ennek egy SZOT-üdülőben is helyet lehetne találni. A megyei pártértekezlet küldöttei közül Resch János, Petrovics Jenő, Szabó József is bemutatkozott. Elmondták, hogy több ötletet, javaslatot vártak a jelenlevőktől. Dr. Sarudi Csaba, a me­gyei pártbizottság megbí­zott első titkára sikeresnek tartotta a fórumot. Nem sok olyanról tudnak a megyé­ben, hogy egy újjáválasztott pártbizottság megbeszélje a pártszervezetek tagjaival a helyzetet, közösen, a bevo­násukkal keresse a válaszo­kat. Leszögezte: ha valóban politizáló párttá akarunk válni, sokkal nagyobb szük­ség lesz az ilyen közvetlen tanácskozásokra. A megbízott első titkár egyetértett azzal, hogy a me­gyében és helyileg is az a legfontosabb feladat: adják vissza a párttag hitét és bi­zalmát. A pártvezetésnek, a testületeknek úgy kell dol­gozniuk, hogy a párttag azt érezze: nem a párttagok vannak a vezetésért, hanem fordítva. Éppen ezért a munkamódszerben se a fe­lülről való diktálás érvé­nyesüljön, a párttagok véle­ményét kikérve szülessenek a döntések. Akkor a végre­hajtás is sokkal eredménye­sebb lesz. Sárdi Árpád, az SZMT tit­kára — kapcsolódva az egyik vitatémához — kifejtette, hogy jól fölkészült, kis lét­számú, profi politikusokból álló apparátusra van szükség a jövőben. Fodor Zoltán zárta le a vitát, s válaszolt sok egybe­hangzó bírálatra, köztük ar­ra, ami a megjelenésre vo­natkozott. Elmondta, hogy nem volt kötelező a részvé­tel. Ok mind a hétszáz párt­tagot meghívták, közülük 131-en jöttek el. Többen ki­fogásolták a megyei pártér­tekezlet küldötteinek meg­választási módját. A lehető­ségekhez képest demoknati- kusabban próbálták kivá­lasztani őket. A kivitelezés­be azért csúszhattak hibák, mert kevés volt az idő és a gyakorlat. Akiket azonban megválasztottak, azok élvez­ték ä többség támogatását. Azoknak a bíráló meg­jegyzéseire is válaszolt — köztük Szigeti Györgynek — akik úgy vélték, hogy nem volt újszerű a tájékoztató. Mint mondta, elsősorban programadó jelleget próbált adni — még ha sikertelenül is — ebben a tájékoztatás­ban. A gyűlés végén azt kér­te, hogy azoknak is vigyék el a fórum hírét, akik nem voltak jelen. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom