Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
4 Somogyi Néplap 1989. április 15., szombat Üzletház Balatonszárszón február óta több helyen hatalmas reklámtábla hirdeti: megnyílt az Autótechnika Vállalat szárszói telepe. Felcsillanhat a hiánycikkek után kutató autótulajdonosok szeme: végre egy újabb lehetőség, reménysugár, hogy rábukkanjanak arra az alkatrészre, amit eddig sehol sem találtak. — Hiánycikkek sajnos nálunk is vannak — tájékoztat bennünket Májer Sándor telepvezető. — Itt, a Szóládi út végén, az egykor csak százas tehénistállónak nevezett épületben február 20-án nyitottuk meg az üzletet. Különféle autó- alkatrészeket, karosszériaelemeket és teljes korosszériákat is árusítunk — általában a Skoda és a Dacia kivételével — valamennyi szocialista típusú autóhoz. „Kiegészítő” árucikkeket is kínálunk, például szabadidőruhákat, Tisza cipőt, poharat, dobozos üdítőt, utánfutós sátrakat. Számítógépes adatfeldolgozással, számlázással dolgozunk, magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt a rendelkezésükre állunk. Az idén március végéig hatmillió forintos forgalmunk volt, s még Szegedről, Zalaegerszegről is voltak vásárlóink. A legnagyobb gondunk, hogy nincs telefonunk, így csak személyesen tudjuk tájékoztatni vevőinket arról, hogy milyen árukészlettel rendelkezünk. —gy— FAGYLALT Tudom, hogy egy megfigyelésből, egyetlen adatból nem szabad nem is lehet) általánosítani. Tudom azt is, hogy az inflációról beszélni, írni hovatovább közhelynek számít. Tisztában vagyok azzal is, hogy egyes termékek szabadáras mivoltuk miatt jóval drágábban kaphatók, mivel eddig nagyon kevés haszonnal járt előállításuk, árusításuk. Mindezt tudom. Mégis szemet szúr a fagylalt gombóconként immár kétforintost!) ára. Természetesen nem minden fagylaltozóban kerül . ennyibe — éppen az előbb említett szabad ár miatt. Van, ahol csak hat forint, és akadnak olyan helyek is, ahol mindössze egy ötöst kell leszurkolniuk a nyalni vágyóknak. Ezek az „olcsó helyek" azonban nem sokáig hagyják annyiban a hétforintos kihívást, s igyekeznek e csúcsot mihamarább „meg- dönteni". Kár most már visszagonMENTŐREPÜLŐGÉP Az Országos Mentőszolgálat megrendelésére decemberre elkészül Csehszlovákiában egy L—410 típusú repülőgép. Ezzel bővül az idén repülőgép- parkjuk, amely most három MI—2-es típusú helikopterből áliL Az új gép két hajtóműves, maximális sebessége 450 km/óra, s leszállás nélkül 1500 kilométert repülhet. Nagy előnye még, hogy leszállásához nem szükséges beton kifutó: landolhat füves területen is. E légi járművet a világ legkorszerűbb kisgépjeinek navigációs rádió- rendszerével szerelik föl. dőlni és sóhajtozva emlegetni azokat a „régi” szép időket, amikor könnyű volt kiszámolni a fagyipénzt, mivelhogy az „egy gombóc — egy forint” számítást kelleit alkalmazni. Romantikusabb alkatok még az ötvenfilléres gombócot is emlegetik, amit kisebb kanállal, s kisebb tölcsérben kaptak. Mondom: kár ezen meditálni. Fagylaltügyben is inkább tekintsünk előre. Nem vagyok cukrász, így a fagylaltkészítés rejtelmeiről csak halvány fogalmaim vannak, de annyit tudok: a közkedvelt csemegének igen nagy százdléka levegő. A többi vízből, esetleg tejből, cukorból, színező- és ízesítő- anyagokból áll. A cukor ára tizenkét év alatt jócskán emelkedett, de még így sem kerül a réginek a kétszeresébe. Ez a helyzet a tejjel is. A színező- és ízesítőanyagok sem tartoznak a legmagasabb árkategóriájú termékek közé, s bár az energia, és egyéb költségek jelentősen megemelkedtek, nem hiszem, hogy kétszáz százalékkal meghaladták a tíz évvel ezelőttit. Nem marad más, mint a fő alkotórész, a levegő. A levegő az egyetlen olyan dolog, amit egyelőre még a világ minden táján ingyen lehet kapni. Kivéve, ha fagylalt formájában vesszük meg. Ki vagyunk téve hát a cukrászok kényének-kedvének, hiszen akkor és annyira emelik majd föl a levegő árát, amikor és amennyire csak akarják. Mindebben a fagylaltügyben azonban van egy nagyon fotos dolog: a fagylalt finom, s nem is kötelező megvenni, hiszen nem alapvető élelmezési cikk. De megvesz- szük, mert hűvössége jólesik, és mert ezt talán még megengedhetjük magunknak. Én i$ megveszem, hiszen egy jó fagylalt kánikulában fölér egy hideg zuhannyal. Varga Ottó A DÉL-DUNÁNTŰLI NYERSANYAGHASZNOSÍTÓ VÁLLALAT pályázatot hirdet 6 boglárleliei telepének telepvezetői és raktárosi állására. 0" Feltétele: kereskedelmi vagy műszaki középiskolai végzettség, kereskedelmi vezetői gyakorlat, erkölcsi és politikai alkalmasság. A pályázatok ■ tartalmazzák a pályázó önéletrajzát, eddigi tevékenységét, jövedelmét. A pályázatokat a vállalat személyzeti osztályára kell beküldeni: 7624 Pécs, Dr. Doktor Sándor u. 14. Érdeklődni: Kpmárosi Károly kér. igazgatóhelyettesnél lehet személyesen, vagy a 72/24-996-os telefonon. (105266) KERÍTÉS AZ ORSZÁGHATÁR Ellopták oszlopostul a vezetéket A kerítés az országhatár — így szokták jellemezni a két siófoki nagy vállalatot, a GOV-ot és a KVV-t, amikor tevékenységük területi kiterjedéséről esik szó. A vagyonvédelemért felelősök sem örülnek ennek a kerítésnek, veríték önti el a homlokukat, ha arra gondolnak, meg kell védeni azt a nagyon is szétszórtan — sdk helyütt bizony kerítés nélkül álló, vagy működő — óriási társadalmi vagyont. A két vállalat kedvenc célpontja a fosztogatóknak is. A KW és a GOV is évről évre tetemes pénzt fordít a társadalmi tulajdon védelmére, mégis minden esztendő hoz „megle- petést”. A KW-nél például a tolvajok mostanság előszeretettel szerelnek le a munkagépekről értékes alkatrészeket (például műszerfalat, generátort, önindítót) és egyre gyakrabban tulajdonítanak el a magán- szektorokban is jól használható kéziszerszámokat, kisgépeket, sarokköszörűket, oxigén- és disszugáz-palackokat. A Gáz- és Olajszállító Vállalatnál ennél furcsább esetek is előfordulnak. Ezek közé tartozik az is, ami a megyénkén is áthúzódó Adria kőolajvezetéken megtörtént. Egy hadgyakorlat során az egyik alakulat harckocsiállást képezve be- horpasztotta és kilyukasztotta a vastag csőkígyót. Szerencsére éppen szünetelt akkor a tranzitszállítás Jugoszláviába, és ezért nem volt erős nyomás a rendszeren. Ám így is 2700 liter olaj ömlött szét, szeny- nyezve a termőtalajt. Ennél is meghökkentőbb volt az az eset, amikor egy tankállomás közeléből elvittek 1 kilométer hosszú légvezetéket azzal a négy fenyőoszloppal együtt, amely a „sürgönydrótokat” tartotta. A módszer, amellyel a kártevők dolgoztak, aligha nevezhető kíméletesnek, de még csak zajtalannak sem. A fő szerszám a fejsze volt (csattogása ugyancsak be- tölthette a környéket). De sem ez, sem az idő múlása nem zavarta a tolvajokat: még arra is maradt idejük, hogy egy oszlopot kiássanak, a többit elvágták. Az akciót úgy látszik, igen sikeresnek értékelték: a megindult rendőrségi nyomozás ellenére, nem sokkal később újabb vezetéklopásra szánták el magukat. Ezúttal két kilométer hosszú drótot és 17 fenyőoszlopot vittek el. Lehet, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatói azért tették át működési területüket a vezetékek birodalmába, mert észrevették, hogy a vállalat korszerű riasztókkal, kerítésekkel, különleges zárakkal stb. védi a kezelők nélkül működő létesítményeit. Mindenesetre úgy hat, hogy a légvezetéknek és oszlopainak eltulajdonítása egyelőre kifizetődő. Ám nem valószínű, hogy sokáig. Tovább emelik ugyanis a vagyonvédelem technikai színvonalát, és szervezési intézkedéseket is tesznek: a jelzőrendszereket az egész ország területén bekapcsolják a diszpécserközpontba. Ez megkönnyíti a baj gyors fölfedezését, az azonnali riasztást, és meglehetősen nagy esélyt ad a bűnösök lebuktatására. (Szegedi) Nem ártott résen fenni Piaci körkép A szemerkélő esőben is özönlöttek a vásárlók a kaposvári hetipiacra. Imponáló volt a tavaszi primőrválasztók, ám helyemként haj- meresztőek az árak. Egy nagyobb bevásárlásnál az ár harmadát is megtakaríthatta, aki előbb csak körülnézett. Hónaposretek például volt csomónként 5 és 20 forintért is. Ez utóbbi és a 10—12 forintos között elenyésző volt a minőségbeli különbség. Töltenivaló zöldpaprikát darabonként 12- 20, hegyes erőset 8-12 forintért kínáltak. 240-ért és 300-ért egyaránt elérhetetlen ínyencségnek számított a paradicsom. Vélhetően a 200-ra tartott karfiolban sem vásiik majd el a fogunk. Nagyobb kísértést jelentett a kígyóuborka 70- 80-ért. 6—10 forintért szerezhettünk be harmatos fejes salátát. A sóska és spenót egyaránt 25 forintot kóstált. Észrevehetően drágult több, télről maradt zöldségféle. Fejes káposztát már csak 14—16-ért kínáltak, s a vegyes zöldség ára is 22— 28 forintra szökött. Változatlanul. 10rért mérték a burgonyát és 12-ért a- főző- hagymát. Ez utóbbi árat csak az sokallta, aki tudta, hogy például a Dél-Alföl- dön örülnek ha fele ennyit kapnak érte. Aligha remélt csókokat, aki csomószám vette a 4—5 forintos zöldhagymát. Szemrevaló sampinyongombát 130—150-ért ajánlottak. Kelendőbb volt a laska 80-ért. . Biztató apróság, hogy 1,50-ért adták a petrezselyem csokrát. A gyümölcskínálat már csupán a 12—20 forintos almára korlátozódott. A választékot csupán a déligyümölcsök színesítették, melynek áradban viszont • a közgazdasághoz nem konyítók is észrevehették a forint árfolyamának „lebegtetését”. Dunát lehetett volna re- keszteni a különféle palántákkal, mégis 8—12 forint volt a legkeresettebb paprika és paradicsom töve. Szerény választékot nyújtott a baromfipiac, ahol 70- et számoltak a pecsenye- csirke kilójáért. A legényfogó kökasleves hozzávalói közül a 260 forintra tartott kakas volt a legdrágább. A haláruda 95 forintos ponttyal várta vásárlóit. Volt azonban friss keszeg is 45, és kárász 40 forintért. A szemet gyönyörködtető virágválaszítékban újdonságnak számított a szálanként 6-ért kapható pünkösdi rózsa. 15 forint volt egy szép orgonacsokor, 8 a gyöngyvirág. Mindössze 3 volt a tulipán és 10 a szegfű szála. B. F. A barcsi tsz-é a legnagyobb nyereség Az állat- tenyésztés stabilizáló ágazat Somogybán, az 520 ezer héktár termőterület kétharmadán 76 termelőszövetkezet gazdálkodik, közülük 45-nek kedvezőtlen a termőhelyi adottsága. A szövetkezetek pénzügyi mutatói 1988-ban mérsékelten javultak. Az összes árbevétel meghaladta a 10,5 milliárd forintot, ebből az alaptevékenység (növénytermesztés és állattenyésztés) 60 százalékkal részesedett. A termelés költsége az ismert bér-, SZTK-, anyag-, esz' köz-, gép- és energia-árváltozások miatt 500 millió forinttal emelkedett. — Hogyan próbálták pótolni a tsz-ek a kiesést? — kérdeztük Keszthelyi Sándortól, a megyei tanács agrárirodájának vezetőjétől. — A bér- és SZTK- költségnövekedés ellensúlyozására átlagosan 5,5 százalékkal csökkentettük a létszámot, ugyanakkor 9,4 százalékkal nőttek a munkabérek. A szövetkezeteinkben a mérleg szerinti nyereség 480 millió, a veszteség pedig 75 millió forint volt. A veszteségből 69 millió forintot az úgynevezett kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek termelték. Sajnos, 1988-ban is számottevő veszteséget okozott az időjárás: az aszálykár szinte valamennyi őszi be- takarítású növényt érintette, a hozamérték-ki- esés meghaladta a 600 millió forintot. A szövetkezetek egy része eredményes esztendőt zárt, nagyobb hányada azonban éppen csak talpon •maradt. Ügy ítéljük meg, hogy a nehézségek és a szorító intézkedések eile- . nére a barcsi termelőszövetkezet 71,5 millió, a mikei, a kéthelyi, balaton- szárszói, az osztopánii, a tapsonyi' termelőszövetkezetek 16—,17 millió forint mérleg szerinti eredménye igen figyelemre méltó teljesítmény. — Javult-e az állattenyésztés pozícója? — Az állattenyésztés hagyományosan a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésre és -tartásra épül. A két ágazatban a fajlagos hozamok javultak. Az egy tehénre jutó tejtermelés 4500 liter, az egy kocára jutó vágósertés-kibocsátás pedig 1400—1500 kiló. A törzskönyvezett tejtermelő tehénállomány hozama megiközelítette az 5000 litert. Elismerésre méltó eredményt ért el a somogyiszili, a böhönyei és a kaposvár-toponári termelőszövetkezet az 5726, az 5684, illetve az 5404 • literes átlaggal. A juhállomány tovább csökkent, a kisállatok — a nyúl, a galamb, a pulyka és a kacsa — tartása viszont fellendülőben ' van. Ma már egyértelmű a gazdálkodás kockázatának csők-* kenése, a stabilizáció elősegítése érdekében az- ál- laittenyésztés jelentősége növekszik, szerepe meghatározóvá válik. Varga Gábor Tulajdonrfdeltm furctaságokkal
