Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYE' BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 88. szám Ara: 5,30 Ff________ » ____________________________________1989. április 15„ szombat J övőt formáló tanácskozás KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Központi Bizottságának 1989. április 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Köz­ponti Bizottság tagjain, kí­vül részt vettek: a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnö­ke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottsá­gok első titkárai, a KB osz­tályvezetői. ♦ * * Grósz Károly főtitkár, mint annak a* bizottságnak a vezetője, amely a Köz­ponti Bizottság február 10— 11-i ülésének döntése alap­ján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílu­sát és munkamódszerét, je­lentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelen­tést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülé­sén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a tes­tület munkájában. A Központi Bizottság sze­mélyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bi­zottság széles körű tájéko­zódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: 4 Az országos pártérte- *■ kezleten bekövetke­zett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiter­jedő reform következetes felvállalása, a Központi Bi­zottság és a Politikai Bi­zottság személyi összetéte­lének megváltoztatása ta­lálkozott a párttagság szán­dékaival és az ország köz­véleményének egyetértésé­vel. O Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megúju­lása. Nyíltabbá, demokrati- kusabbá vált a légkör, meg­élénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növe­kedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehet­séges fiatal került a moz­galom vezető testületéibe. A párt és a különféle po­litikai, társadalmi szerve­zetek között partneri vi­szony van kialakulóban. 3 A pártértekezlet után ■ csak megkésve kez­dődött el a következetes, előremutató cselekvés. En­nek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika ala­kításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek ke­zelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformsza­badság értelmezésében. A párt nem lépett fel határo­zottan a legitimitását, re­formpolitikáját kétségbe vo­nó szélsőséges nézetek el­len. Mindezek hozzájárul­tak ahhoz, hogy az alap­szervezetek elbizonytala­nodtak, csökkent a párttag­ság létszáma. 4 Az MSZMP-nek a ■ mostani időszakbari jelentős terheket kell elvi­selnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gon­dok megoldását. A belpoli­tikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota hatá­rozza meg, amelynek telje­sítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzava­rokkal küzd. Ez súlyos örök­ségként nehezedik a jelen­legi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló fel­adatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülé­sének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell -adnia. 5 A párt vezető testü- ■ leteinek munkájában mélyreható változások tör­téntek. A Központi Bizott­ság az érdemi politikai dön­tések színtere lett. Az elő­terjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, ala­posabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szer­vezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában. azonban még nem támaszkodik kel­lő mértékben a párttagság véleményére, a pártalap- szervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesz­nek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rend­szeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest haté­konyabban segíti a Közpon­ti Bizottság munkáját. A Politikai bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan vál­toztatták véleményüket, mások viszont ritkán vál­laltak közszereplést. A tes­tületben gyenge volt a szo­lidaritás, a kollektív szel­lem és kevés volt a kölcsö­nös informálás. II. 1 A párt vezető testű- ■ leteinek a megújulást szolgáló munkájukban kö­vetkezetesen támaszkod­niuk kell a cselekvőkész párttagságra.' Sürgető szük­ség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egy­ség jöjjön létre. Ez elen­gedhetetlen a bizonytalan­ság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visz- szatérjen a politikai kiszá­míthatóság állapotába. (Folytatás 'a 2. oldalon.) Három héttel előrébb Jól teleltek az őszi vetések Városi első titkárok értekezlete A kaposvári lakásigénylők közül Nyolcvanon kaptak kamatmentes kölcsönt Ma tanácskozik a megyei pártértckezlet: a fórum ösz- szehívásáról január 11-i ülé­sén, azt követően döntött a megyei pártbizottság, hogy a városi pártértekezleteken cs a somogyi pártközvélemény­ben egyre erősödött az igény ennek a tanácskozásnak a megrendezésére. A január közepe óta el­telt időszak a felkészülésé, azv- előkészületeké volt. A megyei pártbizottság — az előkészítés során — arra tö­rekedett, hogy minél ala­posabban megismerje a párt­tagság és a megye lakóinak véleményét, s ezeknek az ismeretében készítse el az ér­tékelést és feladatmeghatá­rozást egyaránt tartalmazó állásfoglalás-tervezetét. A megyei pártbizottság véle­ményt kérő levele eljutott minden alapszervezethez és megismerhette a somogyi közvélemény Is. A kérdések­re sokan válaszolnak a le­vélben. Még többen voltak, akik közösen kialakított vé­leményüket juttatták el a szerkesztőbizottsághoz, illet­ve a, megyei pártbizottság hoz. Több mint 200 párt- alapszervezet válaszolt a le­vélre, s fejtette ki vélemé­nyét a megyéről, a pártélet­ről. Ismeretekben és tények­ben éppúgy gazdagok voltak ezek a levelek, mint jobbító szándékú észrevételekben. Ez a sokféle vélemény jól szol­gálta a célt: a somogyi va­lóság feltárását és közvetí­tette a higgadt mérlegelés igényét is. Különböző rétegbeszélge­tések, találkozások ugyan­csak hozzájárultak a való- ságfeltárő munka teljesebbé tételéhez: az MTESZ és a népfront szervezett többek között ilyen találkozásokat. A széles körű információ alapján összeállított javasla­tot megtárgyalta a megyei pártbizottság, majd nyilvá­nosságra hozta a feladatterv­vel kapcsolatos állásfoglalá­sát, kérve természetesen az újabb észrevételeket, javas­latokat is. A pártértekezlettől azt várja a megye párttagsága és lakossága, hogy számba ve­gye a lefontosabb feladato­kat, amelyeket a következő egy—másfél évben az . MSZMP XIV. kongresszusá­ig el kell végezni, sí e fel­adat végrehajtásához kivá­lassza a megfelelő személye­ket. A jelölés előkészítése is teljes nyilvánossággal folyt: a bizottság nemcsak a kül­döttektől kért véleményt, ha­nem az MSZMP Somogy me­gyében élő valamennyi tag­jától. Felhívásuk alapján soj kan éltek is ezzel a lehető­séggel. A megyei pártbizott­ság tisztségviselőire tett ja­vaslatukat nyilvánosságra hozva lehetőséget teremtet­tek arra is, hogy a jelöltek bemutatkozzanak, ismertes­sék a feladattervhez kapcso­lódó^ munkaprogramjukat. Megismerte őket valameny- nyi küldöttcsoport is, hiszen pártértekezletet előkészítő tanácskozásukon — mind a hat helyen — igazi párbe­széd alakult ki. Az előkésztíés befejező­dött: a feladatokról, a meg­valósítás módjáról folyik majd a vita, s születik dön­tés. Meghatározó, felelős pár­beszéd kezdődik ma reggel fél kilenckor. Három hét előnyt szerez­tek az őszi vetésű növények a jó idő következtében, s fejlettségük is jó. Somogy­bán a kipusztulás is mini­mális, mindössze 103 hek­tárnyi területet érintett, de ennek sem az időjárás volt az oka, hanem a rossz mi­nőségű föld. Nagy lendülettel folynak a tavaszi munkálatok, me­lyet hirtelen lehűlés sem tudott visszavetni. A cukorrépamag már a földbe került megyénkben, összesen 4231 hektárnyit ve­tettek a gazdaságok. A bur­gonyagumók ültetésével a kisüzemekben már végez­tek, és a nagyüzemi terüle­teken is csak húsz százaléka üres még a krumpliföldnek. Vége felé közeledik a napraforgó vetése, a terve­zett 14 700 hektár nyolcvan százalékán már földben van a mag. Az egyik legnagyobb mun­ka tavasszal a kukorica ve­tése, és a jó minőségű mag­ágy előkészítése. Ez utóbbi munkának már a nyolcvan százalékán vannak túl a gazdaságok, sőt a jó időnek köszönhetően elkezdhették néhány helyen a vetést is. Ma még csak a terüLet mintegy 2 százalékán ke­rült földbe a mag, de ha az idő engedi, a jövő héten tel­jes erővel folytatják ezt a munkát is, és terv szerint 77 960 hektár területre ke­rül végül kukorica. A magborsó vetése befe­jeződött — már ki is kelt — de a konzervipar számá­ra termesztett fajtából is csak kevés van hátra. Zöld­séget mindössze háromezer hektárra terveztek az üze­mek, ennek már háromne­gyed részét el is vetették. A növényvédelmi munkák dandárja is elkezdődött: a szőlőben és a gyümölcsösök­ben az atka kártevők ellen folyik a permetezés, és a napraforgótáblákon is meg­kezdődött a vetés utáni vegyszerezés (képünkön). Országos értekezletre hív­ta össze az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a városi el­ső titkárokat pénteken Bu­dapestre. A Magyar Nép­hadsereg Művelődési Há­zába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, il­letve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatokról. Az érte­kezlet jó alkalmat kínált a városi pártvezetőiket fog­lalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. Az eszmecserét Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyarország nem­zetközi megítéléséről, a gazdasági folyamatok .ala­kulásáról, és szólt a párt­mozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet ked­vező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk meg­ítélése. Az 1956 utáni kor­szak az ideológiai változat­lanság jegyében telt el, tu­domásul vettük a környező országokban követett gya­korlatot, kiszámítható volt A Kaposvári Városi Ta­nács körülbelül 20 millió forinttal támogatja az idén a rászoruló és igényjogosult otthonteremtőket. — Ez jóval kevesebb, mint amire szükség volna — ipondta dr. Kéri Lajos, az igazgatási osztály veze­tője. Az OTP-kölcsönlkama- tok 3-ról 19,5 százalékra történt emelése után ugyan­is mintegy háromszorosára nőtt a helyi támogatás — vagyis a kamatmentes köl­csön és a vissza nem térí­tendő anyagi segítség — iránti igény. Ez az emelkedés várható volt, hiszen mind keveseb­ben tudják vállalni a nagy kamatterheket. Elsősorban azok boldogulnak, akik több saját erőt és úgyneve­zett helyi (vállalati, taná­csi) támogatást szereznek és ki tudják zárni, illetve mi­nimálisra csökkenteni az OTP-hitelt. Az új helyzet — annak ellenére, hogy a tanács sza­bályozta, kik kaphatnak he­a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanak­kor figyelmeztetett: ha az MSZMP nem lesz hatá­rozottabb, a kapkodó intéz­kedések azt a látszatot erő­síthetik, hogy a magyar ve­zetés nem irányítja a folya­matokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámu­tatott: a fejlett tőkésorszá­gok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. Nagyra értékelik a politikai libera­lizálódást, illetve az embe­ri jogok érvényesítése te­rén elért haladást; kedve­zően fogadták, hogy külpo­litikánkban markánsabb lett a nemzeti érdekek kép­viselete. Abból viszont, hogy a magyar gazdaság mind­eddig képtelen volt a meg­újulásra, arra következtet­nek: rendszerszerű válság­ról van szó. Épp ezért vál­tozik — méghozzá , nem kedvező irányban — a Ma­gyarországról, . a szocializ­musról kialakított kép a tő­kés világban. E téma lezá­rásaként a főtitkár kiemel­te: saját gondjaink megol­dásában mindenekelőtt ma­gunkra számíthatunk. (Folytatás a 2. oldalon) lyi támogatást (például az igénylőknek legalább öt év óta kaposvári lakosnak kell lenni) nagymértékben megnövelte a körülménye­ket kivizsgáló 25 tagú tár­sadalmi bizottság munkáját. Az alapos rosta után is sokan maradnak, akiknek nagyon is indokolt a segít­ség. Azért, hogy mind ke­vesebb kérelmezőt kelljen elutasítani, a tanácsi veze­tők úgy döntöttek, hogy egy igénylőnek a korábbinádi ke­vesebb támogatást adnak. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága az idén eddig két alkalommal döntött a pénz odaítéléséről. A most elfogadott javaslat szerint 3 millió 140 ezer forintot juttatnak a lakásépítőknek helyi támogatás címén. Ez egymillió 480 ezer forinttal kevesebb annál, amit az el­ső alkalommal hagytak jó­vá. Nyolcvan igénylő közül negyvenen kamatmentes kölcsönt, tizenketten visz- sza nem térítendő anyagi segítséget kaptak. (Szegedi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom