Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

2 Somogyi Néplap 1989. március 8., szerda ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról.) reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatar­tás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem el­sősorban szűkén vett moz­galmi, hanem nemzeti ér­dek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a követke­zetes reformok pártját vá­lasztja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga ha­tározott reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hi­telvesztés. A cél tehát a de­mokratikus szocializmus megteremtése, amely társa­dalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelősség­ben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható po­litikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy is­mét önmizalommal nézzünk előre. — Sajátosan MSZMP- programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembe­nézésre törekszünk — hang­súlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program meg­változtatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi köte­lezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vál­laljon a válságból való ki­törésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyol­dalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a- pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmus­tól, a következetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apoJitikus magatartás vált programmá. Ilyen mó­don vállalhatók azok az el­lentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fej­lődés több helyesnek bizo­nyult tendenciája és ered­ménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. — Sajátosan MSZMP­program ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígér­ni, mert a párt nemcsak el­osztást ígér, hanem a forrá­sok megteremtését is akar­ja. Akik e programot vá­lasztják, azok nem illúzió­kat, hanem a valóságot és így a biztonságot választ­ják — jelentette ki, hozzá­téve, hogy a programterve­zet — mint ahogy a párt eddigi gyakorlata, is — meghaladja az osztálykere­téket. A fizikai és szellemi mun­kájukból élő dolgozók párt­jaként, néppártként fo­galmazzuk meg a progra­mot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző ré­tegeihez, az értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozói­hoz és a különböző nemze­dékeikhez. A gyakorlati tetteket kö­vetelő feladatokról szólva Berecz János megállapította: ma már nem elegendő pár­tunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül könnyebb új pártot alakí­tani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről meg­valósított újraépítkezés a gyökeres reformok jegyé­ben. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konst­ruktív programon alapul­hat. Az MSZMP-nek prog- rampártként a szabadság, az igazságosság, a szolidari­tás értékeit hirdetve új po­litikai tartalommal kell megjelennie a politikai köz­életben. Ebben a párt nem cél. A demokratikus szocia­lizmusért vívott politikai küzdelem mozgalmi, szer­vezeti kerete és eszköze. Ebben a szellemben a párt képes önmaga újrafogalma­zására. Nem is tehet mást, hiszen benne él a magyar társadalomban, s május óta szüntelen önvizsgálat is készteti erre — .mondotta, s felhívta a figyelmet arra: a különböző áramlatok ne egymás kiszorítására fe­cséreljék energiáikat. Ehe­lyett közös nevezőt találva a különböző törekvések al­kotó módon szolgálják a po­litika érlelését, a párt sze­repének erősítését. Le­gyünk egységesek, a sokszí­nűség elfogadásában, ab­ban, hogy ez a párt cselek­vést erejét szolgálja. A programtervezet egye­temes és nemzeti érdekei, valamint konkrét javasla­taink kiindulási pontot nyújthatnak ahhoz, hogy a konzultációk politikai té­makörei szélesebbé, megala­pozottabbá, világosabbá vál­janak — fejtegette a továb­biakban Berecz János. Cse­lekvési programunk egy olyan időszakban fogal­mazódik meg, amikor átme­netben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folya­mat kezdetén természetes, hogy a politikai mozgalmak a pártok szervezetei között folyik az alku, az egyezke­dés. Ebben a folyamatban néha disszonáns hangok is hallátszanak. Ilyen példá­ul az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgo­zói a jövőben nem lehetnek az MSZMP tagjai. A kü­lönböző szervezeteik nem korlátozhatják az állampol­gárokat jogaik érvényesíté­sében — szögezte le. — Egyetlen más szervezetnek sem lehet köze ahhoz, hogy kik az MSZMP tagjai. Min­den állampolgár, munkahe­lyétől és hivatásától függet­lenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres testületeket a po­litikai versengés célpontja­ként kezeljék, azokat füg­getleníteni kell a napi po­litikai harcoktól. Feladatuk a haza, a közrend, az alkot­mány szolgálata. — A természetes állapot a jövőben az lesz, hogy a pártközpontclk közötti poli­tizálás súlypontja a képvi­seleti demokrácia intéz­ményeiben, a parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével zajlik majd. — Cselekvési programunk egy mozgalom pártpoliti kája. Ezt azért is elodázha­tatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány viszonyában rejlő új típusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos. Je­lenleg a mi pártunk adja a kormányt, ezért támogatni köteles a munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormá­nyétól. Tehetjük ezt, hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatáro­zottabban támogatjuk a kor­mány erőfeszítéseit az új gazdaságpolitikai program kidolgozására, sőt éppen társadalmi céljaink elérhe­tővé tétele érdekében sür­getjük is azt. Tudjuk, hogy a kormányzat teljesítménye visszahat a párt befolyására is. Berecz János meggyőző­déssel szólt arról, hogy e cselekvési program az or­szág érdekeit képviseli, ép­pen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. A reális helyzet- értékelés érdekében szük­séges megállapítani, hogy ma a politikai versenyhely­zetben alapvetően a hata­lomgyakorlás mikéntjét, jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel összefüggő ál­láspontját a cselekvési prog­ramtervezetben rögzíti. E szerint a különböző politi­kai erőknek a hatalom gya­korlásában való alkotmá­nyos részvétele is elképzel­hető. — A hazánkban lejátszó­dó társadalmi folyamatok nem elszigetelten, hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak. Fel­zárkózásunk és sikeres fej­lődésünk lényeges feltétele sokirányú, szoros kapcso­lódásunk a világ folyama­taihoz. Legalapvetőbb, a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függet­lenség, a népek barátsága — szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párt­tagság. Meggyőződése sze - rint a pártvezetés nem ren­delheti el a tagság viszonyát a programhoz; azt a tagság­nak, szervezeteinek és az egyes párttagnak kell ki­alakítania. Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen mindenkit, aki a program megvalósításá­ban együtt tud és akar ha­ladni. ■ E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tart­son velünk. Ez azonban nem lehet kényszer. Min­denki, aki velünk kíván tar­tani, a meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet — mondot­ta végezetül Berecz János: Általánosságban a több­ség a dokumentum megfo- galrdazásait helyénvalónak ítélte. Majd mindenki szóvá tette, hogy a programban nem kerülhető meg az MSZMP múltjához való vi­szonyának kifejtése. Med- gyessy Péter szerint, ha nincs világos elhatárolódás a korábbi hibáktól, akkor a programnak nem lehet hite­le. Deklarálni kell, mi az, amit vállalunk és mi az, mi­től elhatároljuk magunkat' — mondta. Maróthy László leszögezte, hogy szigorú el­határolódásra van szükség a sztálini modelltől, a tör­vénysértésektől, ugyanak­kor vétek lenne lemonda­ni a dinamikus fejlődésre, megújulásra kész MSZMP- rol. A korábbi tapasztalatok ösztönözték a hozzászólókat arra, hogy megemlítsék, a program keveset szól a ga­ranciákról. „A garanciák kö­zött — húzta alá Tétényi Pál — lényegesnek kell te­kinteni a párttagság százez­res tömegeit, akiket meg tu­dunk nyerni ennek a prog­ramnak, s lényegesnek azt is, hogy a párt felismerte az elkövetett hibákat, kezde­ményezte kijavításukat.’' Nyers Rezső ezzel össze­függésben fontosnak ítélte leszögezni: sem az intéz­ményrendszer, sem a jog nem lehet valódi biztosíték. Csak az emberi cselekvés­ben lehet hinni, így a prog­ram garanciája kizárólag az: milyen párt áll-mögötte. Ez attól is függ, hogy hitelt szerzünk-e magunknak, mint reformkommunisták — mondta. A vita egyik fő vonula­tát jelentette annak elem­zése, hogy milyen az MSZMP jellege, kié a párt, mely rétegekre összponto­sítsa elsősorban figyelmét, s ezt milyen módon dekla­rálja. Steiner Arnold úgy Ítélte meg, hogy az MSZMP-nek — a párt cél­ját, összetételét tekintve — néppártnak kell Jennie, bá­zisa pedig a bérből és a fi­zetésből élő milliók tö­mege. Ugyancsak ő java­solta, hogy az MSZMP foly­tasson ifjúságpárti politi­kát. Csehák Judit véleménye: az MSZMP-nek mindenek­előtt realistának és őszin­tének .kell lennie. „Sem­milyen választási küzde­lem és agitációs félsiker miatt nem ígérhetünk olyant, amit biztosan nem tudunk teljesíteni. Ugyanakkor konkrétan meg kell fogal­maznunk azokat a tenniva­lókat, amelyeket a változat­lan célként deklarált ér­tékek valóra váltása érde­kében — s a bizalmat is erősítendő —, következete­sen lépésről lépésre végre kell hajtanunk.” Tétényi Pál — de termé­szetesen más is — szóvá tette, hogy a program gaz­dasággal foglalkozó része nem kielégítő. Hiányzik az anyagból annak megfo­galmazása, hogy a teljesít­mény növelése elengedhe­tetlen a stabilitás megte­remtéséhez. Hoós János annak őszin­te megfogalmazását szor­galmazta, hogy jelenlegi helyzetünkben a szerkezet- átalakítás az életszínvona­lat is érintő lépéseket kény­szerít ki a vezetéstől. Ez a világpiac igénye, ugyanis hazánk jó hírneve csak ak­kor válhat anyagi erővé, ha Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kér­désekről. — A nyolcvanas évtized végére a magyar külpoliti­ka is korszakhatárhoz ér­kezett. Helyzetünk alapve­tő ellentmondása ma az, hogy míg a nemzetközi po­ehhez itthon megtesszük a kellő intézkedéseket. Horváth István arra hív­ta fel a figyelmet, hogy ez még nem a párt, hanem csak a Központi Bizottság akcióprogramja, hiszen a tagság véleménye nem is­mert minderről. „Egyik fel­adatunk az is, hogy elgon­dolkozzunk : vajon hogyan fogadja majd a párttagság az elkészülő dokumentu­mot? A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, to­vábbi öten (Barts Oszkárné, Romány Pál, Duschek La- josné, Deák László éis Mar­jai József) írásban adták be felszólalásukat. Berecz János röviden vá­laszolt a felvetésekre. A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel tá­masztotta alá véleményét: a párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum nyilvánosság­ra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a szerkesztőbizottság ás a KB tanácsadó testületé két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bi­zottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvá­nosságra. A Központi Bizottság — 9 ellenszavazattal — Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhangú szavazással dön­tött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vi­taösszefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határo­zathozatalt követően a tes­tület személyi kérdésről dön­tött. A KB tagjai elfogad­ták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előter­jesztést, amely szerint a Tisztelt Ház elnökének Szű­rös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasolják. litikal feltételek igen ked­vező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló bel­ső problémáink megoldásá­hoz, a világ és Európa nem­zeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz, addig a világgazdasági helyzet ala­(Folytatás a 3. oldalon.) Ügyintéző pártból politizáló társadalmi erő Munkatársunk telefonjelentése A Központi Bizottság tegnapi ülése még tartott, amikor az MSZMP Duna- pati székházában este hét órakor nemzetközi sajtó- tájékoztató kezdődött. Ezen a párt rövid távú cselek­vési programjának terve­zetét előterjesztő KB-tit- kár, Berecz János számolt be a maratoni vitáról, amelynek során 21-en mondtak véleményt. A legtöbben a program jel­legével és a feladatok megvalósíthatóságának kérdésével foglalkoztak. Fölvetődött, hogy mi­lyen párt legyen az MSZMP. Ez utóbbi kér­dés arra a változásra utal, miszerint a párt korábbi ideológiai görcsökön túl­lépve konkrét program alapján kíván szerveződ­ni. Berecz János szavai­ból kitűnt, hogy megany- nyi, a cselekvés elodázá­sát palástoló megújulási jelszó után a KB ülésén most olyan programot vi­tattak meg, amely már nem általában a lakosság­hoz vagy a párttagsághoz, hanem annak különböző rétegeihez, korosztályai­hoz is szól, világosan megfogalmazva, mire tö­rekszik az MSZMP. E rö­vid távú, a következő kongresszusig érvényes program állást foglal a legfontosabb belpolitikai és gazdasági kérdésekben. E programnyilatkozat lesz az alapja annak a politi­kai platformnak, amellyel az MSZMP a mindinkább kiteljesedő politikai ver­senyhelyzetben, kivált pe­dig a következő választá­sokon meg kívánja őrizni pozícióit, erősítve az utób­bi években meggyengült bizalmat. Az, hogy a párt korábbi hibáival szembe­nézve vissza akarja vezet­ni az országot a demok­ratikus fejlődéshez, hogy népakaratot kifejező, kor­rupciótól mentes és a bü­rokratizmust visszaszorító politikai rendszert akar, s hogy elismeri a többpárt­rendszer létjogosultságát, jó alap egy új nemzeti összefogáshoz. Berecz János beszélt ar­ról a nagy jelentőségű vál­tozásról is, mely szerint a párt már nem kőbe vésett tanokhoz gyűjt híveket, hanem egy konkrét, a mai valósággal számoló prog­ram végrehajtásához ke­res szövetségeseket, ki­emelve azokat az érdeke­ket és szükségszerűsége­ket, amelyek a különböző világnézetű vagy eltérő politikai álláspontot képvi­selő embereket is összekö­ti. Túllépve a korábbi ideológiai beidegződése­ken, programja által ha­tékony társadalmi erő kí­ván lenni. Berecz János nyíltan szólt arról is, hogy a májusi pártértekezletet követően a Központi Bi­zottság azon az állásponton volt, hogy van a cselek­vés alapjául szolgáló párt­program. Egyre erősebb volt azonban az igénv a párttagság körében a párt helyzetét és törekvéseit összegző, konkrét kapasz­kodókat is adó programra. A különböző nyitott kér­dések elemzése, valamint az időközben történt bel­politikai változások azt bi­zonyították, hogy ez az igény megalapozott. Be­recz János elmondta: a tegnap megvitatott akció­tervet péntek este nyilvá­nosságra hozzák. Major László, a párt szóvivője a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó na­pirendről tájékoztatott. Elmondta: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tit­kára több mint egyórás előadásában 1984-től nap­jainkig tekintette át kül­politikai lépéseinket. E periódust értékelve a ma­gyar külpolitika megújulá­sáról beszélt, rámutatva, hogy kis országként is ko­moly tényezői voltunk a kelet—nyugati - közeledés­nek. Elhangzott, hogy az MSZMP egy széles körű és sokszínű pártközi talál­kozó előkészítésén dolgo­zik. Több mint 20 párttal — köztük keresztényde­mokrata és konzervatív pártokkal is — felvették már a kapcsolatot. A vár­hatóan a nyár elején Bu­dapesten sorra kerülő szimpozionon áttekintik majd az európai sorskér- déseket, mintegy valóra váltva a gorbacsovi „Eu- rópa-ház” gondolatot. A nemzetközi sajtótájé­koztató lapzártakor még folytatódott. Az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével tanácskozott Szűrös Mátyás tájékoztatója időszerű nemzetközi kérdésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom