Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

1989. március 7., kedd Somogyi Néplap 5 Az igali gyógyfürdő télen is népszerű. Sokan keresik föl a gyógyulni vágyók közül. A bátrabbak a külső medencébe is kimerészkednek. Fotó: Jakab Judit Bábolnán nyitottá meg a mezőgazdasági könyv­hónapot Horn Péter aka­démikus, az Agrártudo­mányi Egyetem rektora, az Országgyűlés kultu­rális bizottságának elnö­ke. Megnyitójában hang­zott el a szakkönyvellátás jelenlegi „helyzetének ér­tékelése. A nemzetközi verseny­ben tartósan helytálló or­szágok példái bizonyítják: a modern világgazdaság követelményeihez alkal­mazkodni csak a tudást, a szakértelmet, a szakmai in­formációt megbecsülve le­het. A tudásnak, a szakér­telemnek egyik alapvető forrása a könyv, pontosab­ban szólva: a szakkönyv. A parasztember évszáza­dokig megvolt könyv nél­kül. írás híj*án is tudta, mi­képp lehet kicsikarni a földből a kenyérnek valót, ismereteit az ősök és saját tapasztalatai, valamint a mélyben gyökerező ha­gyományok táplálták. A tudomány messze volt a földtől! A helyzet érdemben alig másfél százada kez­dett megváltozni, gyorsu­ló ütemben. Szerencsére a mezőgazdálkodásnak ma már könyvtárnyi a szakiro­dalma, és a közreadott műveknek nagy az olvasó­tábora. Ha a tudományos, szak- és ismeretterjesztő könyv­kiadást nagyon felületesen szemléljük, látszólag rend­jén mennek a dolgok: meg­jelennek • színvonalas, több fontos szákterületet érintő könyvek. Közelebbről szem­lélve már sokkal szomorúbb a kép: így 'többek között a közművelődést szolgáló le­xikonok és az elengedhetet­len nemzetközi együttmű­ködést is segítő szótárak jó­részt hiányoznak a magyar könyvpiacról éppúgy, min', a korszerű szakkönyvki­adás több könyvtípusa: A szakkönyv nélkülözhetetlen segítő nélkülözhetetlen kéziköny­vek, kézikönyvként is hasz­nálható egyetemi tanköny­vek. A könyvek ára az előállí­táshoz képest alacsony, a személyi jövedelmekhez képest mégis drága, ezért a jelentős tömegigény kielégí­tésére már gyakran a kü­szöbértéket meghaladó az ár. A Mezogazdasagi Kiadó, amely felelős az élelmiszer- gazdaság szak- és tankönyv- ellátásáért, az elmúlt idő­szakban évente 90—100 könyvet adott a könyvkeres­kedelemnek, s további 100- 120 tankönyvet a középfokú iskoláknak. Már a kiadói tervek átnézésekor és a megjelent könyveket vizs­gálva is kitűnt, hogy a ki­adó kényszerpályán mozog, s az eredmények keserves kompromisszumok árán jö­hetett csak létre: Elismerés illeti a kiadót, hogy a jelen időszakban is sok hasznos rryűvél gyarapodik az ag­rárvertikum szakirodalma. Ám a kiadott művek pél­dányszáma — összevetve a mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek számá­val, a mérnökök, a közép­vezetők, a szakmunkások, a kisgazdaságokban tevé­kenykedők, tehát a poten­ciális olvasók létszámával — sokkal alacsonyabb a kí­vánatosnál. Lényegében „hiány” termelődik — és minél jobb a szakkönyv, an­nál nagyobb a hiány —, amelynek már ma is az a következménye, hogy minő­ségi és mennyiségi szak- könyvhiánnyal kell évek óta tartósan számolni. Az el­maradt hasznot mindeddig •senki sem számolta ki! A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um a szakirodalmi ellátás javítását szorgalmazza, ki­egészítve a művelődési tár­sa szűkös lehetőségeit. Ilyen új kezdeményezés az egyetemi tankönyvek fi­nanszírozásának. készlete­zésének és terjesztésének a megoldása, valamint a tu­dományos eredmények gyorsabb publikálására tett kísérletek a kutatási és fej­lesztési alapok részbeni igénybevételével. Az ország súlyos anyagi gondjai közepette egyesek leggyorsabb „pénzcsinálás- ként” az úgynevezett nem termelő beruházásokra szánt összegek csökkentését támo­gatnák. Ezzel a- gondolko­dásmóddal rövid távon le­het kissé javítani az állam- háztartás egyensúlyán, a könyvkiadókat piaci kom- mercializálódásra rá lehet kényszeríteni annak érdeké­ben, hogy egyáltalán talpon maradhassanak, de ez a „stratégia” nem ái'ulkodik távlatokban gondolkodó bölcs előrelátásról. Ma leg­alább kétszer akkora össze­get kellene fordítanunk könyvkiadásra, oktatásra, továbbképzésre, közművelő­désre, mint akkor, aTnikor országunk gazdasági szeke­re látszólag jól futott. Agrártermelésünk újra re­formkor küszöbéhez érke­zett. immár sokadszor a ma­gyar történelem során. Utó­daink nevében is remélem, hogy nem is utoljára. Az előtünk álló agrárre­form szilárd alapjai az el­múlt 30 év alatt létrehozott anyagi-technikai háttér, az emberi erőforrások és ha­zánk természeti adottságai lehetnek. Az elmúlt három évtizedben a magyar mező- gazdaság elvitathatatlan si­kereivel ás kiütköző hibái­val egyetemben nemcsak nekünk, magyaroknak, ha­nem az egyetemes agrárgaz­daságtannak is számtalan tanulsággal szolgál, ma még kellően nem is tisztán lát­ható következtetések levo­nására adva lehetőséget, to­vábbgondolkodáshoz nyújtva bőséges tényanyagot. Biztos vagyok abban, hogy a közeljövő magyar mező- gazdasága a versenyképes­ség megőrzése, sőt növelése miatti kényszerből a jelen­leginél sokszínűbb lesz. Egyaránt meglesz a raciona­litáson alapuló helye mind az állami, a szövetkezeti, a magán- és a változatos for­mában megjelenő vállaliko-- zói szektoroknak. Adott ágazatokon belül is erősen különböző üzemnagyságok alakulnak ‘ ki az infrastruk­turális, gazdaságossági, mun­kaerő-hasznosítási szempon­tok figyelembe vételével. Több új ágazat is helyet kö- -vetel majd magának. Táj- és természetvédelmi, úgyne­vezett környezetgazdálkodási szempontok is fokozott sze­repet fognak játszani e sok­színűség kialakulásában, sőt kikényszerítésében. Egy, a mainál sokkal dif­ferenciáltabb mezőgazdasági szerkezet nagyobb létszámú,, jól tájékozot és képzett szak­embert igényel majd. Agrártermelésünk akkor lesz versenyképes a jövő gyorsan fejlődő világával, ha jó! képzett szakemberek nagy számban állnak a me­zőgazdaság szolgálatába, még úgynevezett „farmerszinten” is. Üj kihívás ez, amire szemléletben is fel kell ké­szülnünk! A jó szakkönyv a jövőben is nélkülözhetetlen segítő társa lesz minden agrár szakembernek. TV-NÉZŐ SPORTHÉT Gazdag volt sportműso­rokban a Televízió múlt heti adásideje. A Vitray Tamás által vezényelt osz­tály már januártól színvo­nalas összeállításokkal je­lentkezett, s most erre is rá­tettek még egy lapáttal. Hétfőn a már szokásos — mégis mindig újat hozó — másfél órás magazin ör­vendeztette meg a sport­kedvelőket. A Telesport fe­lelős szerkesztője, Dávid Sándor hétről hétre igazán érdekes anyagokat válo­gat. A bővebb terjedelmű hazai tudósítások, riportok, portrék mellett csemege­ként mindig akadnak kül­földről érkezett filmek, s ezekben olyan sportágakkal is megismerkedhetünk, amelyekkel nem találkozha­tunk a hazai pályákon. Ál­landó rovata a hétfői Tele­sportnak az Exkluzív, ahol világhírig eljutott sporto­lók vallanak önmagukról. A foci és a labdajátékok ter­mészetesen soha nem hiá­nyoznak a kilencven perc során, s a játékos kedvű né­zők nyilván szívesen pró­bálkoznak a rejtvény meg­fejtésével is. Keddtől szombatig a Te­levízió kettes műsorában 18 órakor jelentkezik a Te­lesport. Ezáltal igazán nap­ra készen értesülhetünk a jelentős hazai és külföldi eseményekről. Üjszerű — s mindenképpen á sportosz­tály munkatársait dicséri — az a törekvés, hogy nem szeretnék a hazai nézőket „kihagyni” abból, ami a labdarúgás európai színpa­dán történik. Visszaemlé­kezhetünk a szuperkupa döntőjére, szerdán pedig az Eindhoven—Real Madrid bajnokcsapatok Európa- kupája labdarúgó-mérkőzést izgulhattuk végig. A csúcspontra péntek es­te érkezett a stáb, amikor az első összefoglalóval je­lentkezett, a Budapest Sport- csarnokból, á fedettpályás atlétikai világbajnokságról. Röviden, fél órában szá­moltak be az első nap ese- . menyeiről, de Gyulai István igazán szakavatott s mind­amellett a tőle már meg­szokott, könnyed hangvé­telű közvetítése igazán él- ményszámba ment. Szombaton már 15 órától a sporté volt a képernyő. Előbb a „Foci angpl módra” ösiszeálilítás második részét láthattuk, de óva intek min­denkit, hogy megpróbálja összehasonlítani az Angol Kupát az MNK-val. Re­ménykedni persze szabad ... Délután jött ismét az at­létika, s négy fedettpályás világcsúcs. E ennél jobbat igazán nem kívánhattunk volna Gyulainak, hiszen a mondás szerint a riporter akkor jó, ha a mérkőzés is az. Márpedig a küzdélem magas színvonalú volt, s ennek megfelelően — * de nemcsak ezért —a közvetí­tés is. A főműsoridőbe is jutott sport, Knézy Jenő csempészte be az Ez+Az-ba. Vasárnap délelőtt a Det­roit Pistons—Chicago Bulls profi kosárlabda-mérkőzés^ ismétlését nézhettük meg* majd este egy igazi világ- szenzációt, az All Stars— Games találkozót. S a kettő között történt egy olyan esemény, amely nem tünteti föl igazán jó színben a Televízió egyes műsorának szerkesztőit. Délután, hat óra előtt pár perccel, az addig igen lel­kes Gyulai egyszer csak el­keseredett. Teljes joggal, öt ugrás volt már csak hátra a táivolugrásból, mikor Szal­ma László a harmadik he­lyen állt. Az adásból viszont már- csak kilenc perc.. Nem tudom, miért ilyen rövidre tervezték, de tény, hogy Gyulai hangja elúszott, s jött a Rózsa Gyuri. A kettes program segítette ki „tár­sát”, i%y azért megtudtuk a végeredményt. S hiába sze­retném most befejezni úgy, hogy ha a vége jó, minden jó, sajnos, nem tehetem, mert Szalma lecsúszott a dobogóról. Berzeviczy Zsolt Film az Evitából Hosszú évék jogi, művészi, pénzügyi és politikai vitái után végre filmre , kerül Andrew Lloyd Webber Evita című musicalje. A főszerepet Meryl Streep játssza ás énekli, a rendező pedig Oli­ver Stone, a Szakasz alko­tója lesz, a producer a zenés filmekben ugyancsak járatos Robert Stigwood. Az elmúlt fiz évben 36 szí­nésznő és énekesnő készült erre a szerepre, többek kö­zött Bette Midler, Madonna, Liza Minelli, Raquel Welch. Az amerikai sajtó szerint utoljára az Elfújta a szél Scarlett O’Harájánalk kivá­lasztása körül volt ennyi bo­nyodalom Hollywoodban. Gondot okozott az is, hogy az Evitát 1978 után Argen­tínában betiltották. A tervék szerint a filmet hamarosan forgatni kezdik, és Meryl Streep argentin földön énekelheti a kame­rába: „Ne sírj értem, Ar­gentína .. Szenzációk Jánuárban egy bírósági tárgyalás kavarta föl az Amerikai Egyesült Államék közvéleményét. A jó család­ból származó, 42 éves Theo­dore Robert Bundy halálos ítéletének végrehajtását rendelte el az esküdtszék — tíz évvel a halálos ítélet meghozatala után. Bundy 1978-ban Floridában elra­bolt, meggyalázott és meg­gyilkolt egy 12 éves kislányt, majd 'két nagyobb lánnyal végzett hasonló bestiális mó­don. Letartóztatása után to­vábbi 30 gyilkosságot vallott be. A nyomozók szerint több bűn is terhelte. . ■ A lakosság egyik része a „minden élet szent” szelle­mében ellenezte az ítélet végrehajtását. A másik tá­bor szerint Amerika leg- galádabb tömeggyilkosától meg kell szabadítani a tár­sadalmat. Ez a tábor győ­zött: Bundvt január 24-én reggel 7 óra 4 perckor a villamosszékbe szíjazták, le- beretvált fejére illesztették az acélsisaikot, és az állam­ügyész intésére a 2000 voltos áram egy perc alatt végzett vele. 7 óra 16 perckor a börtönorvos holtnak nyilvá­nította. A floridai starke! börtön körül összegyűlt tö­meg megnyugvással tapsolt, amikor a halottszállító fe­hér autó kigördült a börtön kapuján. Február több különleges hírrel szolgált a lapoknak és a telvíziónak egyaránt, 11-én néhány ezer hívő je­lenlétében Bostonban föl­avatták az Episcopalás Egy­ház első női püspökét, az 55 éves Barbara Clementine Harris tiszteletesasszonyt. A másik hír az egész éle­tében különc Salvador Dali utolsó tréfájáról adott fel­tűnést keltő beszámoljót: a 84 é.ves, január 23-án figua- rasi • .otthonában elhunyt szürrealista művész általá­nos meglepetésre felbecsül­hetetlen értékű művészi ha­gyatékát nem szülőföldjére, Katalóniára hagyta (Barce­lonában ugyanis erre számí­tottak), hanem 1982-ben1 írt végrendeletében örököséül a spanyol államot jelölte ki. A hagyaték katalogizálója, Descharnes Róbert a hagya­ték értékét közel kétszáz olajfestménnyel, több ezer rajzzal, szobrokkal, kézira­tokkal és Cadaquésben, va­lamint Pubolban levő, a mű­vész által gazdagon dekorált kastélyokkal együjt 300 mii- dió dollárra becsülte. A hazautazásom előtti na­pokban -irodalmi és politikai szenzációként hatott Salman Rushdie „Sátáni versek” cí­mű kötetének amerikai meg­jelenése és külföldi hatása. A kötet néhány hónappal ko­rábban jelent meg Nagy- Bíitanniában. A Viking Press kiadó véleménye sze­rint nem várt és egyedülálló hatást keltett: Pakisztán és India muzulmánjai napokig tüntettek a könyv megjele­nése ellen. Khomeini ajatol- lah pedig “’halálra ítélte a szerzőt és kiadóit — Moha,- med próféta megsértése miatt. A szerző angol állam­polgár, indiai muzulmán családból származik, s 552 oldalas regénye iránt igen csekély volt korábban az ér­deklődés. Mint a ' könyves­boltban nyilatkoztak: „Meg sem mozdult”, míg a tünte­tések és a televízió fel nem hívta rá a figyelmet, bár a kritika dicsérte a könyv „varászlatos realizmusát”, s Gabriel Garcia Marquez, Günther Grass és Milan Kundera műveivel egy sor­ba állította. Ma sem a bol­tokban, sem a könyvtárak­ban nem lehet hozzájutni. A hírek szerint készül a má­sodik és harmadik kiadása. Rushdie ás a kiadók is — bár a két legnagyobb 'köny­vesbolt hálózat kivonta a könyvet a forgalomból, ko­molyan veszik az ajatollah halálos fenyegetéséj. Rush­die titokban tartott lakását és a kiadó londoni, valamint New York-i irodáit rend­őrök vigyázzák. Rushdie annyira komolyan veszi a fenyegetést, hogy az angol írók támogatását kérte egy televív.iós interjúban. Min­Lakótelepi családi ház denesetre ,a kiadó, a szerző biztonsága érdekében, le­mondta Rushdie irodalmi beszélgetéseit. Igen rossz hatást keltett, hogy a szerzőre fejpénzt tűztek ki: 3 millió dollárt az iráni .gyilkosnak, egymil­lió dollárt "bármilyen nem­zetiségűnek. , (Folytatjuk.) Kellner Bernát Amerikai mozaik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom