Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

2 Somogyi Néplap 1989. március 7., kedd Kormányszóvivői tájékoztató A SZOT tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) elhangzott legfontosabb ja­vaslatokat. Több mint tíz megyei kép­viselőcsoport és három par­lamenti bizottság tárgyalta meg az alkotmányszabályo­zási koncepciót. Általános tapasztalat, hogy egyetértet­tek a, tervezet lényegével, tartalmával. A parlamenti bizottságok­ban lefolytatott vita meg­erősítette a szabályozási kon­cepciónak azt a felfogását, hogy az alkotmány ne poli­tikai deklarációk és jelsza­vak gyűjteménye, hanem jogilag is élő alaptörvény legyen. Fejezze ki .az embe­ri és polgári jogok azon fel­fogását, hogy az állam nem adományozza e jogokat, ha­nem csupán garantálja és elismeri az egyének jogait. Indokolt olyan alkotmány­védelmi rendszer kiépítése, amely megteremti az állam, a pártok és a törvénykezés alkotmányos működésének garanciáit, s meg kell való­sítani a hatalmi ágak meg­osztását. Döntő fontosságú hogy a képviselők a kon­cepció alternatíváit illetően határozott orientációt adja­nak a további törvényalko­tási munkához — hangzott el a kormány ülésén. zással világos és jogilag egy­értelmű helyzetet lehet te­remteni. Marosán György a kormány sztrájkkal kap­csolatos álláspontját ki­fejtve hangsúlyozta: a tör­vényjavaslat abból indul ki, hogy a munkavállalóknak alapvető joga a sztrájk. Megalkotásánál az a szán­dék, hogy a játékszabályok kiszámíthatóak legyenek, ne következzen be se túlszabá­lyozás, se indokolatlan és szükségtelen korlátozás. A belkereskedelmről szóló törvény módosítására vonat­kozó javaslatot a kereske­delmi bizottság elfogadta; annak célja az összhang megteremtése az új jogsza­bályokkal, elsősorban a tár­sasági törvénnyel. A romániai menekültekkel kapcsolatos intézkedésekről, elképzelésekről is beszámol a Minisztertanács az Ország- gyűlésnek. Ebből kitűnik, hogy február végéig 14 ezer román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt. A legnagyobb gondot az elhe­lyezésük jelenti. A letelepe­dési segély jelentős részét — 326 millió forintot — e cél­ra fordítják. (Folytatás az 1. oldalról) tói függetlenül, teljes önál­lósággal kell tevékenyked­niük, s aszerint kell alakí­tani viszonyukat az egyes pártokhoz, hogy azok prog­ramjukban, gyakorlati po­litikájukban milyen módon képviselik a munkarvállalók érdekeit. Ezzel összfügigésben ve­tette fel a főtitkár a párt káderhatáisköri listájának kérdését, valamint azt, hogy az érdekék ütközésekor milyen magatartást tanú­sítson az a szakszervezeti tisztségviselő, aki egyben párttag is. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a párt vagy a pártok beleszólja­nak a szakszervezeti veze­tők választásába. Biztosíta­ni kell a szakszervezeti tiszt­ségviselők számára a sza­bad, párttestületük dönté­sétől eltérő véleményük kinyilvánításának jogát is — mondta Nagy Sándor. A dokumentumok felet­ti vitában több SZOT-tag ki- jelentete: véleménye sze­rint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének módosítása jelenlegi for­májában alkalmatlan arra, hogy az Országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolat­ban Nagy Sándor ás Kósá- né Kovács Magda, a SZOT titkára kifejtette: bár a szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményez­ték a sztrájk jogi szabályo­zását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a tanács bizonyos feltéte­lekkel támogassa a sztrájk- törvény megalkotását. Csikós Pál, a SZOT titká­ra arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a kor­mány és a szakszervezetek vezetőinek legközelebbi, előreláthatóan még e hó­napban megtartandó meg­beszélésén a szakszervezetek újabb kompenzációs igény­nyel fordulnak a kormány­hoz. Mivel az árak a kor­mány és a SZOT korábbi megállapodásához képest nagyobb mértékben nőttek, ezért egyebek között a nyugdíjak és a családi pót­lók további növelésére tesz­nek majd javaslatot, s igé­nyelni fogják olyan csomag­terv kidolgozását és meg­valósítását, amivel a legin­kább rászorulók gondjain enyhíthetnek. A szakszerve­zetek újabb javaslatainak megvalósítása összességé­ben mintegy 5 milliárd fo­rintot igényelne, s ebből 4,5 —5 millió ember részesül­hetne valamilyen formában. A szaktanács felhívást fogadott el március 15-e megünneplésére. Abban kö­zös ünneplésre hívnak min­denkit, aki hajlandó átérez­ni napjaink történelmi fele­lősségét. A Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslattal a képviselők többsége egyet­értett, támogatták azt a szándékot, hogy egyszerű­södjön a szabályozás, s na­gyobb lehetőség legyen a kollektív szerződéses rende­zi - ckre. A kormány — a képvise­lőkkel egyetértésben — úgy véli, hogy az elkövetkező években új törvénykönyv megalkotására van szükség. A sztrájktörvényt illetően jó­val élesebb a vi ta: többen a törvény megalkotásának indokoltságát is kétségbe vonták. A kormány megíté­lése szerint indokolt, hogy a sztrájkok kezdeményezése, lefolytatása és az érdek­egyeztetés szabályozott le­gyen. A munkavállalók, ;j munkaadók és a kormány érdeke egyaránt az, hogy minél előbb megszűnjön a jogbizonytalanság e kérdés­ben. A törvényi szabályo­Megnyílt Bécsben a külügyminiszteri találkozó Hétfőn délelőtt Bécsben megkezdődött a helsinki fo­lyamatban részt vevő 35 ország háromnapos kül­ügyminiszteri találkozója, amelyen Európa életbevágó­an fontos katonai-biztonsági kérdéseiről lesz szó. Konti­nensünkről Albánia kivé­telével valamennyi állam, továbbá az Egyesült Álla­mok és Kanada külügyei- nek irányítói az év eleje óta már másodszor gyűltek össze az osztrák fővárosban. Az értekezlet megnyitó beszédét a vendéglátó Ausztria nevében Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter tartotta. Bécsiben most nem egy­szerűen a csapatok létszáma Eduard .Sevardnadze (jobbról) szovjet és James Baker ame­rikai külügyminiszter találkozója Bécsben a leszerelési kon­ferencián CAMBIO 16 HIDEG, NYOMOR, ÉHÍNSÉG Éhség, hideg, nyomár, ala­csonyra szorított megélhe­tési színvonal, növekvő gyermekhalandóság és gyógy­szerhiány — ez jellemzi a románok mindennapos kál­váriáját a Cambio 16 sze­rint. A spanyol lap legfris­sebb számában úgy véli, hogy a 23 éve hatalmon lé­vő Ceausescu- a nemzeti függetlenség biztosítása cí­mén kárhoztatja ilyen sorsra népét, hogy ötéves rekordidőn belül kifizettes­se velük a. tízmilliárd dol­lár adósságát. A spanyol hetilap szerint Romániában groteszk mó­don próbálják leplezni a borzalmakat. A Szocializ­mus Győzelme sugárút Bukarestben egy száz méter szélességű szürrealista je­lenség, amely a diktátor pa­lotájánál ér véget.. Buka­rest egész történelmi köz­pontját és t.íz temploméi lerombolták a megalomán tervek kivitelezéséhez. Fan- tomváros ez, rosszul vilá­gítva és telis-tele szomorú emberekkel — írja a Cam­bio 16. A hetilap részletesen tag­lalja Eugene Ionesco drá­maíró leleplező adatait, amelyeket az emberi jogok­kal foglalkozó ENSZ-.tanács- kozás elé tárt. A Cambio 16 kitér arra is, hogy Magyar- ország nem szemléli tétlenül az Erdélyben élő magyar ki­sebbséggel szembeni meg­torlásokat. Horn Gyula, ma­gyar külügyi államtitkár — írja a hetilap — támo­gatta azt a beadványt, ame­lyet Svédország terjesztett elő az emberi jogok romá­niai megsértéséről. Nem egyszerűen polgári és poli­tikai jOigök megtiprásáról, hanem egyének és nemzeti­ségek szociális, gazdasági és kulturális jogainak sem­mibevételéről van szó — idézi a hetilap Horn Gyula szávait. A Cambio 16 megszólal­tatja Gál Zoltán belügymi­niszter-helyettest. aki a me­nekültügyi egyezményhez való magyar csatlakozás lehetőségeit körvonalazta. Gál kifejezte reményét, hogy a „szisztematizálásr terv végül is nem valósul meg Romániában. A spa­nyol cikk szerint immár 40 ezer romániai menekült van Magyarországon, mi­közben a román hatóságok megtévesztő határőrizeti vonalak kiépítésével akadá­lyozzák a menekülők átjutá- sát. „Legalább kétszáz em­bert lőttek agyon, amikor azok már azt hitték, hogy átjutottak a szabadságiba,, pedig csak a megtévesztés­ként épített magyar őrtor­nyot látták” — írja a be­folyásos madridi hetilap. és a hagyományos fegyver­zet csökkentéséről kezdőd­nek tárgyalások, hanem Európa megosztottságának leküzdéséről is — jelenítette ki a hétfői megnyitó ülésén Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminisz­ter rámutatott, a 35, illetve a 23 országnak a helsinki folyamat két ágát jelentő ta­nácskozásai olyan körülmé­nyek között indulnak, ame­lyek Európában mindenna­posakká tették pár éve még elképzelhetetlen jelensége­ket, és a nemzetközi gya­korlatban új normákat hoz­tak létre. Elmondta: a Szovjetunió már ebben az évben, 20 ezer fővel, 27 ezer páncélossal és 300 katonai repülőgéppel mérsékli a szövetséges ke­let-európai országokban ál­lomásozó erőit. 1991-re a VSZ-országok fegyveres erőit 300 ezer emberrel, 12 ezer páncélossal és 930 har­ci repülőgéppel fogják csök- Kenieni. A haderőcsökkentá- sek fő jelentőségét az a po­litikai jelzés adja meg* ame­lyet kifejeznek. A Szovjet­unió és más szocialista or­szágok ilyen akciói tükröző­dik a nyugati katonai ve­szély valószínűségére és nagyságára vonatkozó új felfogásukat, továbbá azt a meggyőződésüket, hogy a biztonságnak egyre nö­vekvő mértékben a nem katonai eszközökön, hanem a bizalom tényezőjén kell alapulniuk. A NATO nevében a brit diplomácia vezetője körvo­nalazta a csütörtökön kez­dődő hagyományos fegy­verzetcsökkentési tárgyalá­sokra vonatkozó nyugati elképzeléseket. Sir Geoffrey Howe úgy foglalt állást, hogy Európáiban a jövőben is szükség lesz bizonyos nuk­leáris fegyverek rendszer­ben tartására, és konkrét számadatokban kifejezett javaslatokat is tett. A brit külügyminiszter indítványozta, hogy mind a NATO, mind a Varsói Szer­ződés összesen legfeljebb 20 000 harckocsit, 16.500 tü­zérségi löveget és 28 000 páncélozott szállító harc­járművet tarthasson rend­szerben. A NATO adatai szerint e plafonszintek el fogadása a VSZ oldalán egyes f egy verkategóri ákb a i. 65 százalékot is elérő, mi. az atlanti szövetség része ről átlagosan 10 százalékú.- csökkentést jelentene. A NATO indítványozza továb­bá, hogy a két szövetségi rendszer egyetlen tagorszá­ga se tarthasson rendszer­ben az említett átfogó pla­fonszintek 30 százalékát meghaladó mennyiségű fegyverzetet az egyes kate­góriákban. Az egyes or­szágok saját területükön kí­vül legfeljebb 3200 harcko­csit, 1700 tüzérségi löveget és 6000 páncélozott . szállító harcjárművet tarthatnának rendszerben. Sir Geoffrey Howe hang­súlyozta, hogy a majdani megállapodás tiszteletben tartását szigorú ellenőrzési rendszerrel kell szavatolni. Ezzel kapcsolatban ’szorgal­mazta az adatcserék, vala­mint az előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzé­sek gyakoribbá tételét. QUO VADIS, JUGOSZLÁVIA? Jugoszlávia a legutóbbi koszovói történések nyomán kielmeit helyre került az európai sajtóban. A kom­mentárok egyik leggyako­ribb következtetését a mün­cheni Süddeutsche Zeitung tömören így fogalmazta meg: a koszovói dráma e fejezete még nem az utolsó ... A koszovói válság nem­csak Jugoszlávia belpolitikai egyensúlyát veszélyezteti, hanem rombolja az ország nemzetközi tekintélyét is — írta a milánói Corriere della Serra. Ez a válság magára vonta a világ közvélemé­nyének figyelmét, de csak a jéghegy csúcsa, mert az or­szág alapjait általános elé­gedetlenség rengeti meg. A szerb vezetőség elszámította magát és Koszovóban egy­séges albán fronttal találta magát szemben, amelyet csak erőszakkal törhet meg. A koszovói bomba Szer­bia és Szlovénia között robbant — véli az II Gior- nale — e két jugoszláv tag- köztársaság közötti ellenté­teket ezúttal Koszovo hozta felszínre. Az ország jövője forog veszélyben. Néhány évvel ezelőtt — áldapítota meg a Tribune de Geneve — a nyugati kor­mányokban Jugoszlávia szét­hullásának veszélye pánikot keltett volna, s ha nem is egy harmadik világháborút, de elkerülhetetlenül egy szovjet katonai beavatkozást jelentett volna. Most senki sem gondol komolyan erre a lehetőségre. A Kelet-Euró- pában megkezdődött új, nagy kártyaleosztás kereté­ben a jugoszláviai válság csiak helyi tűzfészek, a kül­világra való komolyabb kö­vetkezmények nélkül. A problémák elmélyülését Jogoszlávia északi és déli tagköztársaságai konfrontá­ciójának elmélyülése okozza — szögezte le a Radio Fran­ce International — Jugo­szlávia egysége soha nem forgott olyan nagy veszély­ben, mint most, amikor gyakorlatilag lehetetlen a megegyezés, a kompromisz- szum az ország északi és dé­li tagköztársaságai között, amelyeket a fejlettek-fejlet- lenek vonal elválaszt egy­mástól. „A harckocsi-kommuniz­mus demonstrációja” című cikkében írja a nyugatné­met Die Welt: a Koszovó­ban parázsló gyújtózsinór Európa szempontjából két okból is veszélyes. Egyrészt mert a koszovói probléma a levegőbe röpítheti egész Ju­goszláviát, s ezzel zűrzava­ros helyzet alakul ki a- kon­tinens dél—délkeleti szögle­tében. Másrészt azért, mert a koszovói probléma látszó­lagos megoldása, méghozzá erőszakkal, ötletet adhat a szovjet hatalmi övezet dog­matikus erőinek, hogy a nemzeti kérdésben hasonló módon járjanak el, Demok­rácia, tolerancia és önren­delkezés helyett harckocsi­kommunizmus — Európának 1989-ben erre van a legke­vésbé szüksége. Tekintet nélkül arra, hogy rokonszen­vesek-e az albánok vagy sem, hogy céljaik eléréséért demokratikus eszközökkel harcolnak-e, vagy erőszakot alkalmaznak a szerbekkel szemben, tény az, hogy jelen vanak Koszovóban, számuk állandóan növekszik. Más­felelő a szerbek évszázadok óta élnek ezen a területen, de a hazára való jogukat csak az albánokai együtt érvényesíthetik. Ha az albá­nok és a szerbek között nincs remény a párbeszédre, akkor az albánok előnyben vannak, mert az idő nekik dolgozik. A koszovói albánok leg­utóbbi sztrájkja még jobban elmélyítette a soknemzetisé­gű balkáni ország szakadé- kait — értékelte a kölni Deutsche Welle Radio — az ellentétek akkorák, hogy a semleges megfigyelő el sem tudja képzelni, miként lehet kilábalni az egyre nagyobb válságból. Az önimádat, a tolerancia hiánya — fejtette ki a Frankfurter Rundschau — egyre inkább veszélyezteti az államot is. A szakadék soha nem volt mélyebb, mint ezekben a napokban. Nincs kizárva, hogy Koszovóhoz hasonlóan az országban máshol is őrjáratokat tartó harckocsik jelennek meg. Jugoszláviában 1981 óta nem volt akkora feszültség, mint jelenleg — ez a brit hírügynökség, a Reuter vé­leménye. Az ország súlyos gazdasági válsággal küzd, amelynek mértékét a 300 százalékos infláció érzékel­teti. Az angol rádió, a BBC kö­zép- és déllkelet-európa1 szakértője a várható fejle­ményekről így beszélt: Ko­szovóban jelenleg statárium van, a hadsereg erős alaku­latai állomásoznak ott. Nem szabad gyülekezni, közleked­ni, csoportokba verődni, egy­szóval semmi sem szabad. Egészen különleges helyzet állt elő. Nem tudom meg­mondani. hogy az albánok hogyan reagálnak, mit fog­nak csinálni. Az albánság ellene irányuló lépésként fogja értelmezni Azem Vlasi és más albán nemzetiségű politikusok letartóztatását. Valószínűleg olyan pereknek nézünk elébe, amelyekben á kommunista szövetség tag­jaiból álló csoportot vádol­nak meg azzal, hogy együtt­működtek az albánok illegá­lis szervezeteivel, meg a ti­ranai titkosrendőrséggel. Kétségtelen, hogy a koszovói albán lakosság számára sz megiehetősen provokatív megnyilvánulásként fog hat­ni. Márkus Gyula HUNGARIAN TRAVEL COMPANY Kényelmes és olcsó utazási ajánlatunk ISZTAMBULBA ! Főszezonban! Utazás: Kaposvárról Mercedes típusú autóbusszal. Elhelyezés: Isztambulban 3 éjszaka, közponii fekvésű szállodai szobákban. Átutazóban — oda- és visszaútban — szállás Jugoszláviában. Időpont: április 18—23. Részvételi díj: 9023 Ft + vízumdíj költsége. Költőpénz: 5400 Ft-ért IBUSZ-valutakeret terhére. Várjuk szíves jelentkezésüket irodáinkban. IBUSZ Utazási Iroda Kaposvár, Tanácsház u. 1—3. Hungarian travel company Telefon: 15-477 ' (104925)

Next

/
Oldalképek
Tartalom