Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

1989. március 31., péntek Somogyi Néplap 7166 J. évfolyam, — T. tzdm. Megjelenik minden vasárnapon. Szi'/ctcdr, JSS!). Marciin* 31-tn. Száz éve jelent meg a so­mogyi végeken a Szigetvár és Vidéke című hetilap. A vasárnapi újság első szá­mában az olvasót köszöntő jegyzet ekképp szólt a Nagyérdeműhöz: „Vidékünk mélyen tisztelt közönsége még minden esetben két­ségbevonhatatlan tanújelt adott arról, hogy az iroda­lom és a művészet, tehát a szép, jó és nemes iránt pá­ratlanul lelkesedik; s ez, csak a közelmúltba való visszapillantás után is min­den nagyítás nélkül el­mondható.” E sorokat a fe­lelős szerkesztőnek, Kenedi Károlynak tulajdoníthatjuk, aki Schlesinger József ki­adóval és laptulajdonossal a ma újra föltámadó váro­si újság első számát készí­tette. Az egész évre négy fo­rintért előfizethető hetilap­ban mit olvastak száz évvel ezelőtt a szigetváriak és a környékbeliek? Az első ol­dalon a beköszöntő alatt vers és elbeszélés jelent meg, a második oldalra ke­rült az előfizetők toborzá­sa. Az ipari haladás mivel kecsegtette a környéket? Erről Az iparhaladás a hangszerkészítés terén cí­mű cikkben olvashatunk: „Az iparágak ezrei közül talán egyiknél sem olyan, bámulatos a technikai ha­ladás, mint éppen a hang­szerkészítésnél, de ezek kö­zött is első helyen a hege­dűkészítésnél ...” Nem hiányzott a Sziget­vár és Vidékéből a mi új­ságunkban is meghonoso­dott öt perc sem. Száz év­vel ezelőtt e rovatban ar­ról olvashattunk, hogy mi­ként vásárolt be egy csa­lád Törökországban. Akko­riban a szőnyeg volt a be­vásárlóturizmus „czélpont- ja”. Érdekes, hogy — a mai igényekhez képest — arány­lag kevés helyi esemény ke­rült a lapba. A hírek kö­zött olvastuk: „Heinburg- ban egy pékmester szobá­jának padlója alatt egy fazék ezüstérem találtatott. Az ezer darab ezüst pénz­nem közül a legújabb is kétszázhét éves.” Egy balatoni hír: „Villa­telep szervezését tűzte ki czélul a lengyeltóti válasz­tókerület országos képvise­lője, Szalay Imre. Lelle köz­ség legkisebb Balaton-parti része lett helyül kijelölve, s a telepítés nemsokára kezdetét veszi.” A négyoldalas hetilap utolsó oldalán hirdetések olvashatók. Weisz Mihály cipész és bocskorgyártó „Salon bocskorokat” aján­lott a szigetváriak figyel­mébe megvásárlásra. „Ezen bocskorok utcai, szalon- és báli hordozásra igen alkal­masak” — olvassuk a ta­lálmányról. Férfinyakken­dőből pedig olyan válasz­tékot kínált Fried Dávid kereskedése a Korona szál­lóval átellenben, amilyen­nek Pesten sincs párja ... Száz éve jelent meg a Szigetvár és Vidéke. A fi­gyelmes szigetvári tanács­elnök-helyettes eljuttatta a százéves újság fénymásola­tát szerkesztőségünkbe is. Száz éve Szigetvár még Somogyhoz tartozott. H. B. Beugrott a rendező Kulka János szerepét Acs János rendező vette át Shakespeare Othello című tragédiájában; a 3:1 a sze­relem javára Ábrahám­opeperettben Blazsek II. fi­guráját a beteg színész he­lyett Bezerédi Zoltán ját­szotta. Kulka János felgyógyult; tegnaptól ismét színre lép a kaposvári Csiky Gergely Színházban Jágó szerepé­ben. Acs János, az Othello ren­dezője megkönnyebbül­ve beszélt tegnap délelőtt a sorozatos beugrásról. Tud­nunk kell róla, hogy amatőr színészként kezdte pályáját a szegedi Egyetemi Színpa­don, s végül is rendező lett. Több filmben játszott azóta fontos szerepet. — Okozott-e gondot a ren­dezőnek a beugrás? — A rendező ismeri az egész darabot, az előadást ő formálja. A szövegtudása azonban hiányos. A gondot az jelentette, hogy színész­ként jelenítsem meg az Othellóban Jágót. — A rendező Ács János változtatott-e Jágó megfor­málásán ? — Az előadás ki volt dol­gozva. Az volt a feladatom, hogy beugorjak Kulka sze­repébe. — Egyszerűen lemásolta az ő alakítását? — Igen. A beugrás nem ad módot arra, hogy az egész előadás megváltoz­Kímélik az élővizeket Nem hagyja el tisztítatlan szennyvíz a fűzfői Nitroké- mia területét. Egy nagysza­bású környezetvédelmi be­ruházási program keretében legutóbb két új biológiai de­rítőt, már korábban pedig egy korszerű hulladékégető rendszert helyeztek üzembe,- s ezek teljes biztonsággal óv­ják a gyár környéket a szennyeződésektől. A Nitro- kémiából a .Balatonba több mint tíz éve egyetlen csepp szennyvíz sem jut, most a környéken levő többi vize­ket is megkímélik minden­nemű szennyeződéstől. Túl vannak valamennyi lényeges beruházás meg­valósításán; most a megle­vők tökéletesítéséhez kez­denek. Szükség is van erre, mivel a Balatoinfűzfő kör­nyékén lakók és üdülők gyakran panaszkodnak a Nitrokémiából származó kellemetlen szagra. Svájci és NSZK-beli cégektől kér­tek ajánlatot, az eddiginél zártabb rendszerben meg­valósítható szennyvíztisztí­tás módszereire. Emellett megszigorították a- technoló­giai előírásokat és felelős­ségre vonják azokat, akik esetleg vétkesek a környék „szagosításában”. A Nitro- kémia vezetői szerint há­rom éven belül Fűzfő kör­nyékén kedvezőtlen széljá- rás esetén sem lehet érzé­kelni, hogy ott vegyi gyár működik. Miután a Nitrokémia sa­ját portáját rendbe tette, a jövőben a gyáron kívüli kör­nyezetvédelemhez is na­gyobb segítséget ad. zon. Mégis más lett, mert én játszottam Jágót. — Miben volt más néhány előadáson Jágó? — Talán nyersebbnek tűnt. Amilyen én vagyok. — Látjuk-e még Jágó sze­repében ? — Nem, ez a szerep Kul­ka Jánosé. Én csak beug­rottam. Nem tagadom, szí­vesen játszottam. — A közönség hogyan fo­gadta az alakítását? — Annyira izgultam, hogy nem figyeltem a nézőtérre. Azt hiszem, hogy elfogad­tak. — Milyen újabb darabok­ra készül a rendező, illetve szerepre Ács János? — Föllújítjuk a Marat ha­lálát. Részt veszünk a fran­cia forradalom háromszá­zadik évfordulójára rende­zett nemzetközi fesztiválon az NSZK-beli Karlsruhéban. Most ezen dolgozunk. Re­konstruáljuk az eredeti elő­adást. Mégis más lesz, mert mi, a darab résztvevői idő­közben változtunk. Tavaly Elek Judit filmjében ját­szottam, a nyáron lehetsé­ges, hogy újra kamera elé állok . . . Horányi Barna Oscar-show Kiosztották az idei díjakat Szerdán éjszaka — immár 61. alkalommal — kiosztotta az amerikai filmművészeti és filmtudományi akadémia az Oscar-díjakat. A legjobb színésznek ítélt díjat Dustin Hoffman kapta az „Esőem­ber” (Rain Man) című film­ben nyújtott alakításáért. Az év legjobb színésznőjének Jodie Fostert ítélték a „Meg­vádolt” (The Accused) cí­mű filmben játszott szerepe alapján. Az Esőember vitathatat­lanul az év legsikeresebb filmje lett: nyolc díjra je­lölték, s eddig négy kategó­riában találta legjobbnak a zsűri. Barry Levinson a film rendezéséért kapott Os- cart, s a legjobb eredeti for­gatókönyv és a legjobb képi hatás díja is az „Esőembert” illette. A legjobb külföldi film­nek járó Oscar-díjat — né­mi meglepetésre — a „Hó­dító Pelle” (Pelle The Con­queror) című dán film kap­ta. Ebben a kategóriában a jelöltek között volt Szabó István Hanussen című film­je is. A legjobb női melléksze­replőnek járó Oscar-díj Geena Davisé lett „A bot­csinálta turista” (The Acci­dental Tourist) című filmben nyújtott alakításáért. A leg­jobb férfi mellékszereplő dí­ját Kevin Kline-mák ítélték „A Wandának hívott hal” (A Fish Called Wanda) cí­mű filmben játszott szere­péért. A nemzetközi filmvilág hagyományos ünnepén 23 kategóriában adtak ki Os- cart és további, s külön dí­jakkal ismerték el a film­művészet műszaki szakem­bereit. A több mint három­órás televíziós helyszíni közvetítést 20 országban élőben sugározták, további 71 országban, köztük ha­zánkban, valamint — ezúttal először — a Szovjetunióban felvételről sugározzák a mű­sort. Az egyébként nem ho­zott újdonságot: a sok, gyakran csak néhány szavas „szerepben” megjelenő ré­gi és új filmsztár fő érde­kessége az volt, hogy lát­hatták őket, mégpedig töb­ben, mint korábban bármi­kor. Az Oscar-shownak a becslések szerint összesen 1,2 milliárd nézője lesz a vi­lágon. Folytatódnak a hét végén is a somogyi művészeti szemle és az országos di­áknapok bemutatói. Vasár­nap 17 órakor a marcali vá­rosi művelődési központ­ban versmondók, színját- szóegyütrtesek, muzsikusok és énekesek mutatkoznak be. Többek között megis­merkedhetünk a tapsonyi Rákóczi termelőszövetkezet színjátszócsoportjával, a tapsonyi asszonykórussal, a helyi gimnázium két szín­játszóegyüttesével. Ma, pénteken a kaposvá­ri városi művelődési köz­pontban 19 órakor a Fonó­munkás Kisszínpad Hajnó­czy Péter Dinamit című művének színpadi válto­zatát mutatja be. Ugyanitt április 2-án és 3-án 10 órá­tól 18, illetve 15 óráig ter- raristabemutató részesei le­hetnek az érdeklődők. Az intézmény galériájában a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulóinak gyűj­teményes képzőművészeti kiállítása látható április 12- ig. (Képünkön: Horváth Hajni rajza.) Hétfőn bolon­dos kösz-buli lesz a Kilián­ban 18.30-tól, majd a Bo­nanza banzáj-lemezbemu- tatóval folytatódik a prog­ram, illetve 20 órától az Idill diszkó szórakoztatja a fiatalokat. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pont szombatra koszorúcs­kát szervezett a tánciskolá­soknak 16 órától, vasárnap a Monitor együttes közre­működésével ifjúsági tánc­est lesz. Hétfőn 18 órakor a KISZ Központi Művész- együttese lép föl a rajkóze­nekarral. Április 4-én az Alfa együttes játszik az if­júsági táncesten Barcson a művelődési és ifjúsági köz­pontban. Nagyatádon a mai napon zárul a IX. dél-somogyi amatőr képző- és iparmű­vészeti kiállítás, amelynek a Gábor Andor Városi Mű­velődési Központ adott ott­hont. Örömmel fedeztük föl a nagyatádi területű bodvicai fiókkönyvtár Ady Endre Ifjúsági Klubjának programjában a mára ter­vezett asztalitenisz-házibaj­nokságot, mivel a hónap helytörténeti kiállítása, ze­nei eseménye mellett gon­dolnak az egészséges élet­módra, a sportolásra is. Marcaliban a helyőrségi művelődési otthon rendsze­resen helyt ad az irodalmi presszó rendezvényeinek. Ma Ivancsics Ilona és Nem­csak Károly közreműködé­sével a Kár lenne össze­veszni című előadásra vár­ják a közönöséget. Az elő­adóesten Szilassy Nelly zon­goraművész működik köz­re. A kiállítóteremben Ko­szén Ruszev bolgár grafikus kiállítása ma zárul. Siófokon szerepel ma 19 órakor a szovjet déli had­seregcsoport ének- és tánc- együttese. Műsorukat 19 órakor mutatják be a Dél- balatoni Kulturális Köz­pontban. Homokszentgyörgyön az általános művelődési köz­pontban ma 14.30-tól — az ifjúsági filmklub vetítése előtt — Szentiványi Árpád fotókiállítását nyitják meg, utána az ifjúsági klub tart összejövetelt. Egy diáknapi eseményso­rozatot bátran ajánlhatunk barcsi és Barcs környéki ol­vasóinknak. A gimnázium­ban szerdán kezdődött az eseménysorozat, és ma a délelőtti sportmérkőzések után vidám műsor várja az érdeklődőket, többek között tanúi lehetnek a tanárok „érettségi” vizsgájának. Ma adják át — a szavazatok alapján — „az év diákja”, illetve „az év tanára” cí­met is az iskolában. Határon innen Segíts, ha bírsz! Az egyházak felekezeti hovatgrtozás nélkül támo- .gatóák az erdélyi' menekül- teREb Bellái Zoltán, a re­formátus egyházmegye - es­perese arról beszélt, hogy jó néhány fiatal keresi föl őket, olyan, aki tovább akar utazni, ha nem is külföld­re, de máshová, az ország­ba. Pedig volna a környé­ken is munkalehetőség, szol­gálati lakással is. A refor­mátus egyház jól szervezett segítőhálózatát Rákosszent- mihályról irányítják. Ka­posváron eddig mindössze negyven-ötven ember kért segítséget. A pénzbeli ado­mányokat a kétezer refor­mátus hívő adja össze, a kaposvári gyülekezet gaz­dálkodásának terhére egyet­len forintot sem használtak még föl. Dr. Baráti János kaposvá­ri apátplébános mondta el, hogy a Kossuth téri plébá­niát tavaly szeptembertől keresik föl többen az erdé­lyi menekültek közül, de még így is viszonylag ke­vesen kérnek tőlük segítsé­get. A pénzadományokat mindenki szívesen fogadja. Külön szobájuk van, ott a rászorultak ruhák közül is válogathatnak. A legtöbben tisztességtudóan viselked­nek, de előfordult már, hogy valaki ellopott egy porszí­vót. „■■■■■ ,f Az esperes. jir emlékezik két fiatalemberre ÍS," aki egyházi "személyiségekre hivatkozva jött. Nem derült ki, de gyanítom: afféle ál- menekültek lehettek, akik­nek az á dolguk, hogy mi­nél többet tudjanak meg az itteni helyzetről. * * * — Mi összesen kétszer kértünk segélyt — mondta nekem Gyuri. Nem éreztem kérkedés­nek e megjegyzését: min­denki maga dönti el, hogy mennyire tud önállóan meg­élni. Az biztos', hogy egysze­rűbb másoktól kérni. — Érden volt egy roman­tikus hónapunk. Kaptunk protekciós albérletet: a la­kásban se fűtés, se világí­tás nem volt. Mindent nyár­son sütöttünk, és egy gmk- nál fröccsöntöttem a bar- bie-babák gusztustalan fe­jét. Ez még tavaly március­ban volt... Szerencse, hogy a barátaink adtak kölcsön plédeket, különben meg­fagytunk volna. Gyuriék ma már nevet­nek az egészen. Nem érdek­li őket mi volt egy évvel ezelőtt. Most itt van a la­kása, a fizetés is elfogad­ható, s a színháznak akar­nak élni-. Tavaly mágusban kötöttek szerződést á ka­posvári társulattal^; Előtte megfordultak már á jurta-, színháznál, de ott híápa próbáltak, hiába készülték- egy bemutatóra, egy fityin- get sem láttak a munká­jukért. Először Kaposváron múlt el a félelemérzetük, itt már — így mondta — tartoznak valakihez; s a társulat be­fogadta őket. — Marosvásárhelyen jár­tunk főiskolára, abban az időben, amikor Magyaror­szágon bemutatták az István a királyt. Persze mindjárt megszereztük a zenét, és egy óra helyett azt hallgat­tuk meg. Beköpték. Kide­rült, hogy én hoztam a ka­zettát, s máris hivattak a főiskolai szekushoz (secu- ritate). Hú, szörnyű a da­rab, mondtam a rendőrnek, rossz sóbiznisz. Kiderült az is, hogy én láttam Budapes­ten az előadást. A szekus kérte: meséljem el, hol vol­tam. Népköztársaság útja, Dózsa György út.. mond­tam neki sorban az utcane­veket, az meg csak bámult rám. Ezeket az embereket sohasem engedik ki az or­szágból, fogalmuk sincs, mi történik valójában a hatá­ron túl. A Vöröskeresztnek sike­rült már néhány gyermeket áthoznia Romániából a szü­leihez. Néhány hete egy Nagyberkiben élő család kapta vissza így két gyer­mekét. Dr. Sótonyi Tiborné, a szervezet Somogy megyei titkára mondta el, hogy tő­lük először pénzt vártak a menekültek, csak újabban fordul elő, hogy akkor is felkeresik, ha egyik-másik erdélyi elveszti az ideigle­nes tartózkodási engedélyét. Erre az okmányra ugyanis minden szervezet — az egy­ház is — felírja, ha segélyt fizet ki az illetőnek. Ha elvész a papír, senki sem ellenőrizheti, hogy honnan és mennyi pénzt kapott. A Vöröskeresztnek , a se­gélyekkel — minden gyűj­tés után — pontosan el kell számolni. A megyei tanács­tól kaptak egy szobát, itt a használt ruhákat tárolják. Van gúnya elég, de a fér­firuha kevesebb. A szerve­zet ezek után is segíti a családegyesítéseket. össze­gyűjtik a kérelmeket, és úgy továbbítják a budapesti köz­ponthoz, majd a nemzetkö­zi szervezethez. Szép, lassú út... (?) * Munkavállalási enge­délyért minden esetben a megyei tanácsra kell men­niük a meMjgilteknek. Ezt az igazolásSHRan az eset­ben lehetneTíradni, ha már munkahelyet is talált az il­lető. Itt bezárulna a kör, há nem volnának rugalma­sak ar tanácson. Különösen a távolabb vidékiekkel tesz­nek kivételt. Mindig akad valaki, aki átviszi a csomagot. Má­sokkal meg a Kolozsváron és Vásárhelyen maradt hol­mikat hozatják át Gyuriék, hogy Magyarországon még egy darabig ne kelljen ru­hára költeniük. Gergőnek újságot is küldtek: a Góliá­tot nem veszik el a hatá­ron, mert az svéd licenc alapján készül. A románok félnek a svédektől, még azt sem merik megcsinálni, hogy a képes folyóiratot el­kobozzák az utazóktól. Zsu­zsa persze azt szeretné, ha Gergő minél előbb mellette lehetne, de a szüleit sem akarja megbántani. Éppen eleget nyaggatták őket, ami- ' kor Zsuzsáék itt maradtak. „Nekik is élniük kell” — teszi hozzá kissé fájdalma­Faragó László » ^ n^l ^ TÁRSADALMI és SZÉPIRODALMI, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. HÉTVÉGI tájoló\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom