Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
1989. március 31., péntek Somogyi Néplap 3 Országos rendezvény színhelye volt tegnap délelőtt Kaposváron az MTESZ székháza : az Éielmiszertudomá- nyi Egyesület húsipari szakosztálya tartotta most már hagyományosnak mondható száktanácskozását. Az utóbbi években kiderült, hogy egy-egy — korábban csak szűk területre, gyárakra korlátozott — téma jóval nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Mi több: feltétlenül fontos, hogy a különböző helyeken szerzett tapasztalatokkal megismertessék egymást, hiszen enél- kül sokkal nehézkesebb a fejlesztés, a technológiák jobbítása. A vizsgálatok szerint a szakemberek közül többen nem jutnak hozzá a megfelelő adatokhoz vagy éppen nem tudják használni a rendelkezésükre álló információkat. A tanácskozás egyik célja az volt, hogy a húsipari technológiákhoz, a fejlesztésekhez kapcsolódó szervezetek is képviseltessék magukat, s így a különböző területeken dolgozó szakemberek is beszámolhassanak a kutatásaikról. A tanácskozás résztvevői először a vágósertés minősítéséről hallgattak előadást, majd a világbanki beruházások tapasztalataival ismerkedhettek meg. Mindkét beszámoló közvetlenül érintette az ország összes hús- feldolgozó vállalatát. A vágósertés minősítése okozott kisebb polémiát a résztvevők körében. Egyetértettek abban: a minősítésnek nem lehet csupán az a célja, hogy eldöntse, mennyit kell fizetni a sertésért. Elsősorban tapasztalatokkal és vizsgálati adatokkal kell szolgálnia a hússertés-tenyésztőknek. Az információcsere egyik alapja lehet a mező- gazdasági üzemek és a hús- feldolgozók szoros érdekközösségének. A szakemberek megismerkedhettek a Vetricin nevű új gyógyszerrel, amely a sertések torzító orrgyulladására lesz gyógyír — legalábbis ezt ígérik a pápai és a kiskőrösi állami gazdaságnál szerzett tapasztalat. A résztvevők délután a Kaposvári Húskombinátba látogattak. Vállalkozói Félreértett nyilatkozatok alapján terjedtek el azok a hírek, amelyek szerint nagy átalakítás várható az adórendszerben — mondta Kupa Mihály az országos vállalkozói fórum második, befejező napján, csütörtökön Keszthelyen. A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője adó- és támogatási rendszerünk új irányairól beszélt a Festetich-kastélyban rendezett tanácskozáson. Kifejtette: a tárca „csak” arra törekszik, hogy megteremtse a három adó közötti harmóniát; mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy leA magyar—jugoszláv együttműködés azért is előnyös a dél-magyarországi termelőknek, mert magasabb árat kapnak a cukorrépáért, mint itthon. A késztermék meghatározott hányadát a jugoszláviai gyárak visszaszállítják, és itthon értékesítik az integráció résztvevői. A határ menti vállalkozás a népgazdaság számára is kedvező, mivel nem kell hazai energiát fölhasználni a csúcsterhelésű őszi—téli időszakban a nagy mennyiségű cukorrépa feldolgozásához. hetőleg azonos irányba húzzanak (például egyaránt segítsék a technikai fejlődést). A mértéket illetően pedig a személyi jövedelemadó és a vállalkozási nyereségadó határkulcsainak összehangolása a fő feladat. Az előadó kitért a társadalombiztosítással kapcsolatos gondokra is. A fórum második, befejező napján a továbbiakban a cégbírósági előírásokról, a kft-k és a részvénytársaságok szervezéséről, a valutakezelésről, valamint a leendő átalakulási törvényről hangzott el tájékoztató. Általánosan megkezdődött a cukorrépa vetése a baranyai gazdaságokban. E tavaszon minden eddiginél nagyobb területen — csaknem 11 ezer hektáron — kerül földbe ennek a fontos ipari növénynek a magja. A múlt évihez képest egyharmadával nőtt a termőterület, s így a cukorrépa a baranyai mezőgazdaság egyik vezető növénye lett. A nyáriasan meleg idő kedvez a munkának. Az előző napok, hetek esőzései végre átáztatták az aszály sújtotta országrész földjeit, s a gyökérzónáig megtelt nedvességgel a talaj. A böjti szelek és az erős napsütés azután felszárította a cukorrépatáblák felszínét annyira, hogy rámehettek a gépek. Baranya az utóbbi években, az eredményesnek bizonyult magyar—jugoszláv határmenti cukorkooperáció hatására az ország egyik legjelentősebb cukorrépatermelő megyéje lett. Jugoszlávia- korszerű, nagy kapacitású feldolgozóüzemeket épített az országhatár közelében, ám a répa- termelés visszaesése miatt nem tudják kihasználni telVIDEOTEX, MINITEX Folyamatosan bővíti szolgáltatásait a Magyar Posta. Harmincezer oldalnyi információhoz juthatnak az előfizetők az újonnan bevezetett videotex-rendszerből. Megkezdte működését a Minitex üzenettovábbító-rendszer is, amely szebre tehető termináljával akár az utcai telefonokon keresztül is használható (MTI-fotó — Pataky Zsolt felvétele) jesítőképességüket. Baranya viszont kiváló cukorrépatermő terület, ahol az országos átlagnál magasabbak a hozamok és a termelő gazdaságok viszonylag közel fekszenek a jugoszláv gyárakhoz. Ez vezetett a közös vállalkozás létrejöttéhez. A határ menti együttműködést két nagyüzem szervezi: a mohácsi Üj Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság. Az általuk irányított termelési-értékesítési integrációban 34 agrárüzem vesz részt Baranya, Somogy és Bács-Kis- kun megyéből. A várható 400—450 ezer tonna termés körülbelül kétharmadát a jugoszláv, egyharmadát majd a hazai cukorgyárak dolgozzák föl. A termelést saját eszközeikkel végzik a magyar gazdaságok, a cukorrépa betakarítását viszont a jugoszláv gyárak gépeivel. Üzemeink így mentesültek a drága répakombájnok beszerzésének terheitől. A mezőgazdasági téeszek gazdasági hanyatlásának megfékezése érdekében mielőbbi intézkedéseket sürgetnek Somogy termelőszövetkezetei. A szövetkezetek küldöttei tegnapi közgyűlésükön fontos szövetkezetpolitikai kérdésekről alakítottak ki állásfoglalást — az országos konferencián elhangzottak szellemében. Tizennégyen mondtak véleményt. Szenvedéllyel, egymással is vitatkozva, a faluért, a mezőgazdaságért érzett mély felelősségtől fűtötten. Jóllehet, a szokásos módon, talán egyikük sem készült felszólalni — egyikük kezében sem volt előre leírt, kerek mondatokba ötvözött mondandó. Vagy semmi, vagy esetleg egy jegyzetlap a vita során született gondolatokról. A küldöttközgyűlések történetében talán először más módon, más formában alkottak véleményt a mezőgazdaság lényegi kérdéseiről Somogy termelőszövetkezeteinek küldöttei. Hagyomány és szokás, hogy év elején a megyei szövetség elnöksége közgyűlésre hívja össze valamennyi szövetkezet képviselőjét az előző évi gazdálkodás értékelésére és az induló év legfőbb feladatainak megbeszélésére. Ez a hagyományos téma most kiegészült azzal, hogy a testület szót váltson a mezőgazdasági termelőszövetkezetek konferenciájának állás- foglalásáról, illetve az abból adódó sajátos, megyei szövetségi feladatokról. Mivel a két napirend szorosan összefügg, a küldöttek úgy határoztak az elnöklő Kovács Ferenc javaslata alapján, hogy összevontan tárgyalnak a témáról. Horváth László, a Testóv elnöke az országos konferenciáról, Herner Endre, a Teszöv titkára a gazdálkodásról mondott rövid kiegészítőt, az alapvető kértófűm désekre irányítva a figyelmet. A megye szövetkezeteinek romló helyzetéről vallottak a tények a küldöttek számára is, a vendégek számára is, akik között ott volt Fülöp László, a TOT alelnöke, Tapsonyi János, a megyei pártbizottság munkatársa, Toldi János, a megyei tanács munkatársa. A hanyatlás, a romló pénzügyi helyzet felismerése nem újkeletű, a szövetkezetek éppen ezért tekintettek nagy várakozással az országos konferencia elé. A véleménynyilvánítók többsége annak adott hangot, hogy sajnos, ez a fórum nem hozott érdemi eredményt a szövetkezeti mozgalom számára. Szólt erről többek között Takács Dezső mernyei, Feigl József balatonszentgyörgyi elnök, hozzátéve azt is, hogy még mindig nem kapott olyan nyilvánosságot ez a fórum, amilyet gazdasági jelentősége, súlya alapján joggal vár az egymilliónyi parasztság. — Továbbra is visszaélnek azzal a helyzettel — mondta Németh Gábor tapsonyi elnök —, hogy a nehézségeinkkel legszolidári- sabb réteg zúgolódik ugyan, de teszi a dolgát csendesen, és közben hónapról hónapra tornyosulnak a bajok. A „beszélő” fórum helyett követeljük a kongresszus mielőbbi összehívását, ahol végre olyan szervezeti változások születnek, amelyek lehetővé teszik érdekeink érvényesítését. Hasonló hangon fogalmazott Matesz Pál szorosadi elnök és Nagy Lajos hetesi főkönyvelő. Volt. aki felvetette, azért nem hozhatott eredményt ez a konferencia, mert a helyzetfeltáráson túl nem került a testület elé érdemi javaslat a megoldásra. Többen cáfolták ezt, hivatkozva egyebek mellett a megyei szövetség állásf oglalására, amely a konferencia után, a somogyi sajátosságok ismeretében készült, és jól summázza a leglényegesebb szövetkezetpolitikai tennivalókat. Ám éppen ezzel összefüggésben tették szóvá többen is — dr. Pallér Endre barcsi, Boda János siófoki, Papp Jenő nagyberki elnök és dr. Galabár Emil, a Medosz megyei titkára —, hogy összefogásra, egységes fellépésre van szükség. Ma minden korábbinál jobban! Számos hasznos javaslat is elhangzott a vitában. Kása Ferenc, a Kahyb igazgatója ajánlotta, hogy a most készülő, a mezőgazdaságot érintő törvényeket — szövetkezeti törvény, földtörvény, átalakulási törvény — vitassa meg előzetesen a szövetség és véleményezze őket.’ Pásztohy András képviselő, szentgáloskéri elnök nemcsak örömmel üdvözölte ezt az elképzelést, hanem kérte is a segítséget, a parlament agrárszektorának eredményes munkájához. Földest Gáspár somogyjádi elnök javasolta, hogy a falvak elnéptelenedésének gondjával a falusi nők, csa- , ládok helyzetével is foglalkozzon a szövetség. Fülöp László összefoglalónak is beillő hozzászólásában egyetértett a helyenként éles kritikai észrevételekkel, hozzátéve azt is, hogy még mindig nem fordul kellő figyelem az agrárágazat egyre súlyosbodó helyzetére. Ahogy vitazáró összefoglalójában Kovács Ferenc tabi elnök mondta: ezúttal nem számokról, veszteségről, nyereségről, hanem az egészet befolyásoló, fontos szövetkezetpolitikai kérdésekről folyt a szó, és egyértelműen kitűnt, hogy a termelőszövetkezetek dolgozói mind erőteljesebben sürgetik az új mezőgazdaság-politikát. A küldöttközgyűlés a megüresedett mandátumokba és bizottságokba új tagokat választott. Az elnökség két új tagja Németh Gábor és dr. Csima Ferenc lett. Az újjáválasztott ellenőrzőbizottság elnöke Berend Ferenc pusztakovácsi elnök. Volt tisztségviselőitől is elköszönt a közgyűlés: Veszner Jánosáétól, Nádorfalvi Nándortól és Tóth Jánostól munkájukat megköszönve, ajándékkal búcsúzott el a szövetség. V. M. Három megyéből 34 üzem részvételével Magyar—jugoszláv kooperáció Húsipari szaktanácsadás Kaposváron Érdekközösségek kellenek Vita, W a UJ módon Határozottabb képviseletet igényel a mezőgazdaság
