Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 4., szombat Tárgyalások a Kremlben 9 Bécsi esélyek (Folytatás az 1. oldalról) nyos és műszaki együttműködés fejlesztésében, különösen az ipari és mezőgazdasági közös vállalatok létesítésében, A Gorbacsovval folytatót megbeszélés után a Kremliben ült tárgyalóasztalhoz a két küldöttség. A magyar delegációt Németh Miklós, a szovjetet Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő vezette. A tárgyalásokon a kétoldalú együttműködés legfontosabb elvi kérdéseit tekintették át, azzal, hogy a konkrét kérdések kidolgozását szakértőkre bízzák. A Németh Mik’ós és Nyikolaj Rizskov vezette delegációk tárgyalásairól kiadott rövid jelentésében s TASZSZ hírügynökség megemlíti, hogy a napirenden szerepeltek a szocialista építés magyarországi és szov- jetunióbeli időszerű kérdései, az együttműködés állapotával és jövőjével összefüggő témák, s megvitattak több időszerű nemzetközi problémát is. Részletesen áttekintették a sokrétű és a mindkét fél számára előnyös magyar— szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseinek egész körét. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Rizskov a magyar kormányfőt meghívta, hogy hamarosan tegyen újabb, ez- úttaL már hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. A meghívást Németh Miklós köszönettel elfogadta. A tárgyalások után a szovjet kormány díszebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen a két küldöttségvezető pohárköszöntőt mondott. Ebéd után a magyar delegáció visszautazott Budapestre. Pénteken délután hazaérkezett Moszkvából Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki egynapos munkalátogatást tett a szovjet fővárosban. Kíséretében volt Őszi István külügyminiszter-helyettes és Szőnyi Péter miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági együttműködési Irodájának vezetője, valamint Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, áki Moszkvában csatlakozott a kísérethez. Németh Miklóst a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter és Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese fogadta. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Megtartották Luandában az angolai— kubai—dél-afrikai vegyes bizottság első ülését. George Bush amerikai elnök Pekingbe érkezett. Befejezte bukaresti látogatását Ali Hamenei iráni államfő. VASÁRNAP: Hatnapos látogatásra Indiába érkezett Pérez de Cuellár, az ENSZ főtitkára. Egyiptom és Izrael megállapodott, hogy Egyiptom visszanyeri szuverenitását a Taba-sáv fölött. HÉTFŐ: Munkatalálkozót tartott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. Egynapos látogatást tett Szöulban az amerikai elnök. Elítélte az emberi jogok romániai megsértését Horn Gyula külügyi államtitkár az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén. Wojciech Jaruzelski lengyel államfő és pártvezető a hadsereg bevetését helyezte kilátásba, ha az ellenzék meg akarná dönteni a rendszert. KEDD: Palesztin állásokat támadott a Suf-hegységben az izraeli légierő. Mihail Gorbacsov Moszkvában találkozott Achille Ochettóval, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A Közös Piac és Közép-Amerika gazdasági együttműködésről tárgyaltak EK-tagállamok és a térség országainak külügyminiszterei Hondurasban. SZERDA: A többpártrendszer bevezetését sürgette Jugoszláviában a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke. Koszovóban korlátozták a mozgásszabadságot. CSÜTÖRTÖK: A hadsereg létszámának csökkentését jelentették be Mongóliában. Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Francisco Fernandez Ordonez spanyol 'külügyminiszter. PÉNTEK: A magyar—szovjet gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Moszkvában Németh Miklós miniszterelnök. Miért közvetít a Szovjetunió a Rushdie-ügyben? A hét egyik diplomáciai meglepetése volt, amikor Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő Moszkvában bejelentette, hogy a Szovjetunió közvetítést vállalt Nagy-Britannia és Irán között az egyre nagyobb bonyodalmakat okozó Rushdie-ügyben. A segítségért Margaret Thatcher fordult Mihail Gorbacsovhoz. A szovjet vezetőnek küldött üzenetében azt kérte, hogy Eduard Sevardnadze külügyminiszter teheráni látogatása során próbálja meg rávenni az iráni felet arra, hogy találjanak ésszerű megoldást a „Sátáni versek” című regény miatt kirobbant viszályra. okozni? Végül azt is mérlegelni kell, hogy a világsajtó^ mennyire járult hozzá a kölcsönös meg nem értéshez a gyakran megalapozatlan írásaival. Mit tapasztalt pz ENSZ emberi jogi bizottsága Kubában? Moszkvában mindvégig óvatos tartózkodással kezelték az ügyet. Geraszimov korábban ugyan közölte, hogy nem elfogadható á regény szerzőjére kimondott halálos ítélet, s egy szovjet irodalmi csoport hivatalos engedélyt kapott arra, hogy utcai tüntetésen tiltakozzon Moszkvában az írói szabadság ilyen megsértése ellen. A szovjet vezetés azonban más kérdéseket is feltett: cselekedhetett-e másként Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője, mint hogy a Korán tanításainak megfelelően ítélje el az iszlám vallást megsértő szerzőt? Vajon nincs-e szerepe Nagy-Bri- tanniának is az ügy elmér- gedésében, hiszen Teheránból jóélőre figyelmeztették a bnit kormánvt. hoev a reSenkinek nem Okozott örömet és senkit sem igazolt az a jelentés, amelyet az emberi jogok helyzetéről készített Kubában az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának megbízásából egy nemzetközi diplomatacsoport. A majd 400 oldalas jelentést a hét közepén kezdték el tárgyalni Genfben, de a vita szinte azonnal elszakadt a dokumentumban rögzített tényéktől és visszatért oda, ahonnét a helyszíni felmérés ötlete született. A jelentés ürügyén ugyanis ismét akörül folyik a huzavona, hogy szükség van-e újabb nemzetközi bizottságot küldeni a karibi sziget- országba. , Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésein már hosszú évek óta állandó napirendként szerepel Kuba TTrfímoíílf Á 11.ft.VM.n1r A hét 2 kérdése Mihail Gorbacsov március 3-án fogadta Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminisztert döttség minden évben megpróbálta, hogy a bizottság foglalja határozatba az emberi jogok durva kubai megsértésének tényét, míg a kubai delegáció rendre viszontváddal élt. Lényegi döntés soha nem született. Megállapították: a kubai kormány minden segítséget megadott munkájukhoz, s rögzítették azt is, hogy 137 ember fizikai és lelki kínzásról tett panaszt náluk.-Mindezt figyelembe kell venni a rendezéshez, amit a Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tart, hiszen beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem sikerül elsimítani a Nyugat és Irán között támadt viszályt. Különösen az lehet veszélyes, hogy a vallási és erkölcsi indulatok átterelődnek az országok közötti politikai kapcsolatok területére. A kubai kormány tavaly úgy döntött, hogy szakít a vita hagyományos menetével. A soros amerikaj vádra válaszolva azt javasolta: a bizottság ne foglaljon állást, hanem a helyszínen győződjön meg arról, hogy kinek is van igaza. Ennek a kubai engedménynek volt köszönhető, hogy szeptember közepén hat külföldi diplomata 14 technikai szakértő társaságában Kubába érkezett. A küldöttség járt börtönökben, találkozott Fidel Castróval és 1300 egyéni panaszossal. Az amerikai küldöttség a jelentés „felszínességét” panaszolta Genfben. A kubai képviselő nem mondott véleményt, Havanna álláspontját inkább azon lehet lemérni, hogy a kubai sajtó az egyéni panaszok mibenlétet nem taglalta. A jelentés készítői igyekeztek tartani magukat ahhoz, hogy megbízatásuk nem „vizsgálatra”, hanem „helyszíni felmérésre” szólt. Amit láttak, hallottak, azt leírták, de a tényekből nem vontak le következtetést. Annyi biztos, a dokumentum nem igazolta Washingtonnak azt az állítását, hogy Kuba lenne a KNDK mellett az az ország, ahol á legdurvább módon megsértik az emberi jogokat. Az Egyesült Államok most igyekszik elérni újabb küldöttség Kubába menesztését. Ennek fogadására azonban Havanna már nem hajlandó, hiszen az állandósuló nemzetközi vizsgálat önmagában is vád lenne Kuba éllen. Gőzön István Az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a bizalom és biztonságerősítő intézkedésekről hétfőn Bécsben kezdődő tárgyalásokról tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit Tóth Tibor, a külügyminisztérium szóvivője pénteken, a minisztériumban. A szóvivő a kérdéskör ismertetése előtt szomorú kötelességének tett eleget: a Külügyminisztérium együttérzését fejezte ki a diplomáciai tudósítások egyik doyenje, Tímár András elhunyta miatt. A tájékoztatón Tóth Tibor hangoztatta: Magyar- ország megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének részvételével hétfőn kezdődő, az európai hagyományos fegyveres erőkről,, valamint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről folytatandó tárgyalásoknak; annak, hogy e két tárgyalási fórumon mielőbb konkrét intézkedések szülessenek az európai katonai szembenállás szintjének mérséklésére, és a stabilitás erősítésére. Célunk — tette hozzá —, hogy aktívan és kezdemé- nyezően vegyünk részt olyan megállapodások kidolgozásában, amelyek növelik valamennyi tárgyalófél, köztük hazánk biztonságát, egyidejűleg lehetővé teszik fegyveres erőink és a Magyar- országon állomásozó csapatok csökkentését, és katonai kiadásaink mérséklését. A Külügyminisztérium úgy véli: reális esély van arra, hogy a tárgyalásbk a nem túl távoli jövőben eredményre vezessenek. Ezt lehetővé teszi a két nagyhatalom viszonyában, valamint az európai politikai légkörben az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás, az együttműködés kiszélesedése. Bizakodásra ad okot, hogy a két szövetségi rendszer államai között nincsenek áthidalhatatlan nézetkülönbségek a haderőcsökkentés megvalósításának szükségességét és módját illetően. Mindkét fél szerint az egyes fegyver- rendszerek terén meglévő aszimmetriák megszüntetése, majd a haderők további jelentős csökkentése útján valósítható meg a fegyveres erők mostaninál jóval alacsonyabb szintjén a katonai egyensúly — hangoztatta a szóvivő. Rámutatott arra is: egyetértés van a tekintetben is, hogy a fegyveres erőkre vonatkozó adatok hitelességéről és a leszerelési intézkedések végrehajtásáról szigorú ellenőrzés útján kell meggyőződni. Ez egyebek között lehetővé teszi, hogy ne ismétlődhessen meg az a létszámvita, amely több mint tíz évig mozdulatlanságra kárhoztatta a közép-európai haderők csökkentéséről folytatott korábbi tárgyalásokat. Az eredményesség szempontjából reményt keltő tényként említette a szóvivő, hogy a közép-európai hadD.i::<...minic7fÁríiimKan márnűie ‘í.án a mpavni óc A erőcsökkentési tárgyalásoktól eltérően a most induló tárgyalások földrajzilag is szélesebb értelemben, egész Európára értelmezve keresik a stabilitás erősítésének módozatait. A szóvivő végezetül hangoztatta: a Külügyminisztérium azt várja a most kezdődő tárgyalásoktól, hogy tpvábbfejlesztik a stockholmi konferencián elfogadott bizalom és biztonságerősítő intézkedéseket és kidolgozzák azok új generációját. Ezek kiterjednek majd a légierőnek és a haditengerészetnek az európai biztonság szempontjából meghatározó tevékenységére is. A háromnapos nyitótalálkozón a magyar küldöttséget Várkonyi Péter külügyminiszter vezeti, s március 6-án, hétfőn szólal fel. A tájékoztatón jelen levő tudósítók kérdéseire Tóth Tibor és a másik szóvivő, Komoróczki István válaszolt. Szóltak arról, hogy Várkonyi Péter bécsi látogatását felhasználja kétoldalú megbeszélésekre, találkozik spanyol, görög és holland kollégájával, illetve az osztrák külügyminiszterrel is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a román külügyminiszterrel Várkonyi Péter folytat-e majd megbeszéléséket, Komoróczki István elmondotta: a kialakult szokások szerint e többoldalú multilaterális fórumokon a Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei rendszeresen, legalább egy alkalommal találkoznak, erre bizonyára Bécsben is sort kerítenek. E tárgyalásokról további részletekbe nem bocsátkozott a szóvivő. Több tudósító érdeklődött: mi a Külügyminisztérium álláspontja az ENSZ emberi jogf bizottságának ülésén elhangzott magyar felszólalást követő román vélekedésről, amely irredenta külpolitikával vádolta Magyarországot. Komoróczki István válaszában rámutatott: a Külügyminisztérium visszauta-. sítja az egyoldalú román értékelést tartalmazó megfogalmazásokat, mert ezek nélkülöznek minden igazságot. A minisztérium ugyanakkor szükségtelennek tartja, hogy nyilvános polémiába, szópárbajba keveredjen a román partnerrel, e kérdést is nyugodt hangnemben, kétoldalú tárgyalásokon igyekszik megvitatni. A Romániával kapcsolatos másik kérdésre felelve elmondta: hazánk új bukaresti kereskedelmi tanácsosa már munkába állt, megkezdte hivatalos tevékenységét. Az egyik tudósító az iránt érdeklődött, hogy megtudható-e, ki az a három kisgyerek, aki a román hatóságoktól engedélyt kapott a magyarországi áttelepülésre, hogy Romániából menekült szüleivel élhessen. Komoróczki István elmondta: a „közvetítésben” a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztálya is részt vett, így az adatok is ismerhetők, ám részletekkel nem tudott szolgálni. — A Külügyminisztérium őszintén bízik abban — mondotta —, hogy ez az esemény egy folyamat kezdetét jelzi, nem korlátozódik néhány kisgyermekre, s a kényszerből szétszakadt családok szeretteiket hamarosan viszontláthatják Magyarországon. Salmon Rushdie indiai származású brit író ügyében nem várható hivatalos magyar állásfoglalás — válaszolt egy további kérdésre Komoróczki István. A Külügyminisztérium abból indul ki, hogy az ügy az iszlám hitvilágot érintp két ország közötti vita, s ezért nem kíván rá reagálni. Ugyanakkor rámutatott: tőlünk — miként az európai gondolkodástól is — teljesen idegen az, hogy vala- fciríék az életét fenyegetik, vérdíjat tűznek ki a fejére. E kérdésben tehát nem várható, hogy a közeli jövőben bárkit is elítélő vagy elmarn«r/tn1n maovar állá-^fnöla-
