Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
1989. március 23., csütörtök Somogyi Néplap 3 Folytatja tanácskozását az Országgyűlés ülésszaka Nyílt alku a nyilvánosság előtt nikai fejlődést, az a dolgozók érdekeit is sértené. Bár a gazdaság különböző ágazataiban nagyon eltérő helyzettel kell számolni, ennek ellenére mégis szükség van a sztrájk egységes törvényi szabályozására. Válságágazatokban reális, a veszély, hogy a fel-fellobbanó sztrájkok jelentős mértékben nehezítik a stabilizációs törekvéseket. Ennek veszélyét azonban nem különleges törvényi korlátozással kell csökkenteni, hanem az egyeztetés, az együttműködés, a társadalmi partnerség elmélyítésével. Bár még nem alakultak ki a társadalmi egyeztetés, a munkaszerződések megkötésének megfelelő módszerei, szabályai, ennek ellenére mégis elodázhatatlan a sztrájk törvényi szabályozása. lentőségűnek mondta, hogy amiben a munkavállaló és a munkáltató a szerződésben megállapodott, azzal Bécs—Budapest összefogása híd a jövőbe (Folytatás a 2. oldalról) igazgatási és igazságügyi bizottságának, a szakszervezeteknek, valamint számos alternatív szervezetnek a véleményével. A munkavállalók érdekérvényesítésének végső eszköze a törvény által nem korlátozható nagyobb mértékben, mint amit a társadalom érdekei indokolnak. Ennek az elvnek felel meg az, ha a sztrájk alapvető dolgozói joggá válik, s ugyancsak indokolt, hogy a szak- szervezetek lehetőséget kapjanak a szolidaritást kifejező munkabeszüntetésekre. Természetesen nem hanyagolhatok el a munkáltatói érdekek sem. Ameny- nyiben ugyanis a sztrájk akadályozná a gazdasági élet folyamatosságát, a techHalmos Csaba vitazárójában először arra a kérdésre válaszolt, hogy szükség van-e hazánkban ilyen törvényre. Az államtitkár szerint a sztrájkjog törvény nélkül csak fiktív deklaráció, a sztrájk csakis ezzel a törvénnyel válik igazán joggá. Ugyanakkor jogosnak kell tekinteni azokat az aggodalmakat is, amelyek úgy ítélik meg, hogy a törvény hatására gyakoribbá válnak majd a munkabeszüntetések. A kormány törekvései is azt tükrözik, hogy a színfalak mögötti aktacsatározások, bürokratikus eljárások helyett nyílt alkuval szülessen döntés egy-egy kérdésben, megosztva a döntés és a döntés következményeinek a felelősségét. Erre jó példa az Országos Érdekegyeztető Tanács működése, amely csíráiban már megteremti a feltételeit annak, hogy például a bérekkel kapcsolatban a bürokratikus szabályozás által közvetített érdekek a nyilvánosság előtt, nyílt alku útján ütközzenek a kormány, a munkaadó és a munkavállaló között. Kifejezte a kormány azon szándékát, hogy a törvénynyel szavatolják a jogbiztonságot és tegyék kiszámíthatóvá az érintettek számára a sztrájkból adódó kötelezettségeket és következményeket. Halmos Csaba szólt arról is, hogy mielőbb helyre kell állítani a kollektív szerződések becsületét. Alapvető jeEzután a napirendnek megfelelően, Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta az Országgyűlést a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetéről. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a kormány a tervezett főbb lépésekről folyamatosan informálja az Országgyűlést és az egész magyar társadalmat. A mindenki által kívánt gazdasági-társadalmi felemelkedést hasznosan előmozdító akciót csakis akkor lehet kapcsolatban sztrájkot kezdeményezni csak a szerződés felbontásával lehessen. Ennek föltételei a Munka Törvénykönyvének módosításával egyszerűsödtek. A szünetet 'követően Szi- gethy Dezső, a törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményét a benyújtott képviselői javaslataikról. A 9 önálló módosító javaslat közül a bizottság ötöt támogatott, négyet nem. A sztrájktörvény tervezetét az elfogadott módosításokkal kiegészítve az Országgyűlés 17 ellenszavazattal, 27 tartózkodás mellett törvényerőre emelte. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy dr. Vida Miklós (Budapest 23. vk.) képviselő benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról, s ezzel együtt az Országgyűlés alelnöki tisztségétől is megválik. A képviselők a bejelentést tudomásul vették. Az elnök az Országgyűlés nevében megköszönte dr. Vida Miklós tevékenységét. sikerre vinni, ha ebben köz- megegyezés alakul ki. Ennek egyik meghatározó eleme az Országgyűlés támogató figyelme, a döntések meghozatalára jogosult kormányzati szervek folyamatos ellenőrzése. A bizottsági és társadalmi vitákban általában az országos ügyhöz méltó felelősségtudat nyilvánult meg. A Minisztertanács a közelmúltban úgy határozott, hogy a világkiállítás megrendezése esetén szükséges időben előrehozni az egyébPARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Képviselő volt a talpán, aki a sztrájktörvény tervezetének kétszeri alapos módosítása után sem vesztette el a fonalat és érdemben részt tudott venni a tegnapi parlamenti vitában. Annyi mindenesetre . érzékelhető volt, hogy nem egy, a közvélemény által ismert, letisztult tervezet került a Tisztelt Ház elé. Király Zoltán csongrádi képviselő március 8-án azt javasolta hogy ne tárgyalja meg az Országgyűlés a konszenzust nem tartalmazó tervezetet. — Elfogadja-e kompromisszumként, hogy bár a téma a házszabályoknak megfelelően nem került le a napirendről, két héttel később tárgyalják azt? — Igen, annál is inkább, mert egyebek közt a jogi bizottság módosító javaslatai több korábbi kétségemet eloszlatták. Még az elmúl* napokban is enyhült a törvénytervezet korlátozó jelleöp — A SZOT főtitkára úgy ítélfe meg, hogy az ülésszak első menetében tett javaslataival nyitott kapukat döngetett . . . — Valóban így van, de hozzászólásom idején erről még nem tudtam. A módosított változatot ugyanis csak az utolsó pillanatban kaptuk meg, és már nem volt lehetőségem áttanulmányozni azt. — Hagy-e az újabb tervezet tisztázatlan kérdést? — Az még mindig nem eléggé világos, hogy egy sztrájk esetén ki kivel egyezkedik Nyugaton ennek kialakult mechanizmusa van, amely még a sztrájk előtt lehetővé teszi az egyezkedést és a megoldást. Nálunk nem tudható mindig pontosan, hogy ki a munkáltató. ki a tulajdonos, vagv hogy ki képviselheti a munkaválalói érdeket. Ezekből következik, hogy az sem világos mindig, hogy a sztrájk majd ki ellen irányul. — Lehet-e egyáltalán a sztrájk kérdésében teljes közmegegyezés? — Teljes egyetértésre alapozó sztrájktörvény bizonyára nem lehet, hiszen előfordulhat az is, hogy emberek vélt vagy csupán napi érdekeik alapján kezdeményeznek sztrájkot. A gyakorlatban ez nyilván kiforrja majd magát, ehhez azonban a politikai intézmény- rendszer ás a gazdasági mechanizmus további változására is szükség van. Csak így képzelhető el előzetes érdemi érdekegyeztetés, egy áj konflitkuskezelő kultúra kialakulása. Egyelőre például a párezer forintért zajlott pécsi bányászsztrájk ügye órák alatt a kormány asztalára került, és politikai kérdéssé vált. Csupán azért, mert helyben hiányoztak a keretek és a megoldási módok. — Van-e realitása a sztrájknak egy mezőgazdasági nagyüzemben? — kérdeztük Váncsa Jenő mező- gazdasági 'és élelmezésügyi minisztert. — Az állattenyésztésben vagy a növénytermesztésben a biológia törvénye diktál és azt a mezőgazdasághoz kötődő emberek tiszteletben is tartják. Itt a jogos követelések érvényesítésének más eszköztárát kell kialakítani, hasonlóan más országok gyakorlatához. A gazdaságokban is vannak azonban olyan ipari egységek, ahol elképzelhető a sztrájk. — A természetet tisztelő, gazdálkodó ember valóban nem hagyja takarmány nélkül az állatokat, lehet azonban hogy az egyenlőség megsértésének tekinti, ha az ipari ágazatban dolgozó ként is indokolt infrastrukturális beruházásokat, amelyek főleg a közlekedés, a távközlés, és kisebb részben az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztését célozzák. Az ezek megvalósításának - költségeire, valamint a források előteremtésére vonatkozó javaslatot áprilisban a Miniszter- tanács elé kell terjeszteni. Ugyancsak áprilisban el kell készülnie a világkiállítás várható általános gazdasági kihatásaira vonatkozó elemzésnek, különös tekintettel a gazdasági növekedést ösztönző szerepére. Ezek után fogja a kormány a világkiállítás ügyét — akkor már konkrét adatok birtokában — az Országgyűlés májusra tervezett ülésszaka elé terjeszteni. Beck Tamás elmondta: az előzetes számítások, a külföldi szakértő cégek tanulmányai, a nemzetközi tapasztalatok és az osztrák szervekkel folytatott előzetes tárgyalások alapján a Minisztertanács — az osztrák kormánnyal egyetértésben — megalapozottnak, a gazdaság, a társadalom egésze érdekében állónak tartja a világkiállítás megrendezését. Ezt mindenekelőtt az támasztja alá, hogy egy ilyen nagyszabású esemény a rendező városra, országra irányítja a nemzetközi figyelmet, ami nagy erkölcsi és presztízsnyereséggel, számottevő anyagi haszonnal is jár. Az eddigi külföldi visszhangokból kitűnik, hogy ez a különleges kelet—nyugati „párbaállás” máris felkeltette a nemzetközi érdeklődést. A kiállítás mottója — „Hidak a jövőbe" — az ország világgazdasági nyitási törekvéseit is szimbolizálja. Olyan időpontban kerül sor a rendezvényre, amikor már létezik az egységes nyugat-európai belső piac, így a világkiállítás növelheti esélyünket a kapcsolódásra, a felzárkózásra. Bécsről, Ausztriáról szólva Beck Tamás megjegyezte: kezdettől fogva minden tekintetben teljesen egyenrangú partnerségről van szó, mindkét fél számára egyenlő előnyökkel. A rendezvény egyetlen, egységes világkiállítást jelent, mindkét helyszínen egyforma nagyságú területtel, azonos számú kiállítóval. Sem nekünk, sem szomszédunknak nincs oka aggodalomra, hogy valamelyik fél majd jobban jár. A kormány úgy társa sztrájkolhat, miközben ő munkája jellege miatt nem. — Ha olyan helyzet alakul ki egy mezőgazdasági üzemben, amelyet az egész kollektíva sérelmez, az is elképzelhető, hogy olyan helyeken állapodnak meg közösen a munkabeszüntetésben — a másik munka- terület jogait is követelve —, ahol az nem okozhat helyrehozhatatlan kárt. S bár a kormány tagjaként nem akarok tippeket adni. monhatja például azt egy tsz-ipariüzem, hogy sajátja mellett a tehenészet gondjainak orvoslása érdekében kezd sztrájkot. — Tehát ki ellen sztrájkolnak, ha ugyan csak formailag is mégis ők maguk a tulajdonosok? — Igaza van, amit mondtam. az az állami gazdaság- gokra és közös vállalatokra érvényes, jóllehet, a tsz- ekben sok alkalmazott dolgozik. A szövetkezeteknél a közgyűlés a vezetőséget felelősségre vonhatja, s lényegében sztrájk nélkül is bármit elérhet a törvényes keretek között. A Nyugat rokonszenvvel kíséri a sztrájktörvény meglátja, hogy a világkiállítás megrendezése több szempontból a gazdasági megélénkülés erőteljes, mással nem pótolható és hosszú távra kiható ösztönzője lehet. Beck Tamás felhívta a figyelmet: senki se gondolja, hogy a világkiállítás olyan kiemelt nagyberuházás lesz, mint amilyen például egy erőmű vagy egy nehézipari kombinát építése. Kétségtelen, hogy nagy kiadásokkal jár az infrastruktúra fejlesztése, elsősorban a közlekedés korszerűsítése. Ugyanakkor valamennyi létesítménynél elhatározott cél a költségvetési források kiegészítése külső tőkével. Már jelentkezett több olyan külföldi cég, amely — úthasználati díj fejében — hajlandó a budapesti—hegyeshalmi autópálya teljes építési költségeinek jelentős részét viselni. A kormány az Országgyűlés májusra tervezett ülésszakán kívánja benyújtani a Budapest—Bécs világkiállítás megrendezéséről az előterjesztését. Ezt az is indokolja, hogy a párizsi székhelyű Nemzetközi Kiállítási Iroda május végi közgyűlésén dönt a rendezési jog odaítéléséről. Ha az Országgyűlés a világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztatót elfogadja, a munkálatokkal jelenleg foglalkozó tárcaközi bizottság megszűnik, s a további munka egy, az egész országot képviselő, széles körű társadalmi bizottság felügyelete mellett folytatódik. A végleges helyszínről — minden lényeges szempont figyelembe vételével — nyilvános városrendezési tervpályázaton születik meg a döntés. Végül Beck Tamás kérte az Országgyűlést, hogy fogadja el a tájékoztatóját. Szentágothai János (országos lista) akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a világkiállítás megrendezése nem kevés ‘koökázattal jár. A jelenlegi gazdasági körülmények között jelentős terhet ró a magyar gazdaságra és a lakosságra is. Ám egy ilyen rendezvény egyedülálló lehetőséget jelent arra, hogy az utolsó pillanatban megakadályozza az Európától való elszakadást. Javasolta: az Országgyűlés támogassa a Budapest—Bécs Világkiállítás ügyét azzal a feltétellel, hogy a fejlesztésre szánt források arányos részét a vidék közvetlenül kapja meg. Ezután dr. Horváth Ferenc (Somogy m. 10. Vk.) csurgói körzeti főállatorvos szólalt fel. Nehéz egy vidékinek a szavazás — A Budapest—Bécs világkiállítás hasznossága még nem mérhető fel, de sokat remélünk tőle — mondta a somogyi képviselő. — Valójában mit is jelent, ha magyar módra szervezzük? Fenntartásaim vannak, hadd soroljam: költségei nincsenek megközelítő pontossággal sem kidolgozva. Ami tisztán kitűnik, högv föltételez egy költséges és gyors infrastruktúra-építést, amely elsősorban Budapestre szorítkozik és kisebb részben más területekre. Hasznosságát csak vágyaink, reményeink szintjén merjük említeni, ám ezek megvalósulásáért senki nem mer garanciát vállalni. Az első pillanatban funkciózavart éreztem, amikor megtudtam, .hogy nekem, a csurgói képviselőnek is meg kell szavaznom a kiállítás vállalását, rendezését. Felmerült bennem: miért nem engedjük, hogy az érintett két város polgármestere, illetve tanácselnöke döntsön az ügyHogy sül el a sztrájkfegyver ? alkotását, legalábbis amíg csak törvény van és nem sztrájk ... — Nem vonul-e vissza a nyugati töke, amely most épp a belpolitikai helyzet viszonylagos stabilitása miatt lát fantáziát magyarországi befektetéseiben? — kérdeztük Nyers Rezső államrni- nisztert. — A sztrájktörvény nem teremt bizonytalanabb helyzetet. Ez a törvény kiegyensúlyozott, nem nyit korlátlan teret a sztrájkoknak, az emberi jogokat mégis biztosítja. A törvény nem akadályozza a tőkeértékesülés menetét. Ami akadály, hogy a magyar gazdaság a kelleténél kevésbé felkészült a tőkeimportra. Például, mert gazdálkodási szisztémáink, költséggazdálkodásunk eltér a piacgazdasági országokétól. Akadály lehet a nem megfelelő valutaárfolyam, az árképzési rendszer, a vállalatok pénzügyi likviditása, s az is, hogy nagyvállalataink tőkegazdálkodása nem eléggé világos ás rendszerezett, ha úgy tetszik nem eléggé biztonságos a nyugati tőke számára. Szóval nem a sztrájkjog jelent veszélyt gazdasági kül kapcsolatainkra. Bíró Ferenc ben? Nem vállalják? Hol vannak a bankjaink? Vállalataink nem mernek vállalkozni. Nem érzik ezt biztos befektetésnek? A kormányunk garanciája sem elég? Talán nem mer kormányunk sem garanciát vállalni ? — Sejteni lehet szelepemet, illetve a parlament szerepét. Országgyűlési, költségvetési garancia kell, mert az eszközigény óriási, a befektetés megtérülése és a vállalkozás hasznossága bizonytalan. Magam is szeretem szép fővárosunkat, de nem tartom szerencsésnek annak további növelését. Az államháztartás kis országunk számára jelen állapotában már „túlsúlyos" fenntartása már-már elviselhetetlen. Teljesítőképessége kicsi, nemegyszer gátolja továbblépésünket. A jól működő demokráciában nem a centralizáció, ellenkezőleg, a de- centralizálódás a napi élő gyakorlat. A továbbakban a képviselő csurgói mézőpontból emelt kifogásokat a világkiállítás megrendezésével kapcsolatban, abból a föltételezésből kiindulva, hogy az elmaradott térségek fejlesztése és a világkiállításra fordítandó fejlesztési összegek összefüggenek. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezérigazgatója kiemelte, hogy a tervezett világ- kiállítás hatalmas gazdasági vállalkozás, s mint ilyen, számos kérdés felvetésére ad okot: dinamizálható-e a magyar gazdaság; átállítha- tó-e legalább egy mérsékelten emelkedő pályára; biztosítható-e a belső piacnak a mainál nagyobb szerepe? A képviselő kifejtette, hogy a belső piac előtérbe állítása, a gazdasági növekedés belső és külső forrásainak mozgósítása, a szerkezetátalakítás az infrastruktúra fejlesztésétől függ. Mivel a világkiállítás hatalmas infrastrukturális beruházást igényel, ezért is támogatja annak megrendezését. A vállalkozás hozzájárulhat a gazdaság dinamizálásához, a jövedelmék növekedéséhez is. E felszólalással az Országgyűlés este hat óra után néhány perccel befejezte szerdai munkanapját. A világkiállítás előkészítésének helyzetéről ma reggel folytatódik a parlamenti vita.