Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

Somogyi Néplap 1989. március 20., hétfő A nemzetiségek Jogaiért (Folytatás az 1, oldalról) A 81. interparlamentáris konferencia végén a külön­böző területi csoportok kép­viselői mondtak köszönetét a magyar parlamenti cso­portnak a nagy fontosságú tanácskozás sikeres megren­dezéséért, Köszönetüket fe­jezték ki a szíves vendégsze­retetért hazánk kormányá­nak és a magyar népnek. A legközelebbi interparla­mentáris konferenciát, ame­lyen a szervezet fennállásá­nak 100. évfordulóját ün­nepük meg, ez év őszén, Londonban tartják. * * * Az interparlamentáris kon­ferenciát követően megtar­tott sajtóértekezleten mind Daouda Sow, a tanács elnö­ke, mind Pierre Cornillon, az IPU főtitkára nagy meg­elégedéssel szólt a budapesti tanácskozás eredményeiről, Mint a főtitkár rámutatott, több küldöttség javasolta, hogy a gyarmati rendszer felszámolásával, a fajüldö­zés és a faji elkülönítés kér­désével foglalkozó napiren­di pont keretében vitassák meg a nemzetiségek helyze­tének ügyét i^, Bár a vitá­ban számos delegátus bírál­ta név szerint is Romániá­nak e téren tanúsított ma­gatartását, a többség úgy vélte, hogy nem kíván kü- lön-külön foglalkozni egy. egy ország helyzetével, ha. nem általánosságban és az ENSZ állásfoglalásaiból ki­indulva tárgyal erről. Ez volt egyébként a magyar IPU küldöttség álláspontja is, ahogy azt Barcs Sándor, a magyar csopfcrt elnöke el­mondotta, A konferencia keretében megtartott tanácskozásukon az európai biztonsági folya­matban részt vevő országok többsége úgy vélekedett: to­vábbra sem állnak fenn a feltételek arra, hogy a biz­tonság és együttműködés időszerű kérdéseivel foglal­kozó IPU tanácskozást az eredetileg tervezett időpont­ban, májusban Bukarestben rendezzék meg, Erről a dön­tést a szeptemberben sorra kerülő londoni interparla­mentáris konferencián hoz­zák meg az érintett orszá­gok, (MTI) PASKAI BÍBOROS A VATIKÁNBAN Paskai László bíborosr, magyar római katolikus prímást, szombaton ma­gánaudiencián fogadta II, János Pál pápa — kö­zölte a Vatikán. Mint az ma­gánaudienciák esetében szo­kásos, a Vatikán nem adott részleteiket a találkozóról. Az UPI azonban vatikáni for­rásokból úgy értesült, hogy bizonyosan szó volt a ma­gyar egyház javuló helyze­téről és a legújabb magyar politikai reformok hatásai­ról, Az UPI megjegyezte: a Vatikán a kelet-európai or­szágok közül a Magyaror­szághoz fűződő kapcsolatait tartja a legjobbnak. Program, megújulás Mcgkeidte munkáját as OKP kongresszusa Róma legmodernebb ne­gyedében, az E.U.R.-ban szombaton megkezdte mun­káját az Olasz Kommunis­ta Párt XVIII. kongresszusa. Az ötnaposra tervezett ta­nácskozáson csaknem más­fél millió olasz párttag kép­viseletében több mint ezer küldött vesz részt. Felada­tuk, hogy megvitassák: az ország második legnagyobb pártja, Itália legnagyobb ellenzéki ereje milyen úton valósíthatja meg politikai és szervezeti megújulását. A kongresszus rész'tvevői az előterjesztett dokumentu­mok és Achille Occhetto pártfőtitikár beszámolója alapján keresik a választ ar­ra, hogy miként változik az OKP szerepe egy, az utóbbi esztendőkben szerkezetileg teljesen átalakult olasz tár­sadalomban. Különleges han- súlyt helyeznek a program­adó tevékenységre, a belső szervezeti megújulásra. A világpolitkai változások tük­rében a szocializmus általá­nos problémáit is elemzik a küldöttek. A legfőbb kérdés, LESZÁLLT A DISCOVERY Szombaton — helyi idő szerint reggel — a kalifor­niai Edwards légitámasz­ponton leszállt a Discovery. Az űrrepülőgép ötnapos út­ján 79-szer kerülte meg a Földet, öttagú személyzete különböző tudományos kí­séreteket végzett és felvéte­leket készített a Földről. Az út legfontosabb feladatának már a fellövés után néhány órával eleget tettek: Föld körüli pályára állítottak egy hírközlési műholdat, amely a jövendő űrutazások hír­forgalmát biztosítja majd. A Discovery teljesen si­keres útja a harmadik űr­repülés volt azóta, hogy a- Challenger katasztrófája miatt felfüggesztették a re­püléseket. hogy milyen tartalommal töltsék meg a régóta napi­renden szereplő „demokra­tikus alternatíva” program­ját. Occhetto nyomatékosan hangsúlyozta: az olasz kom­munisták nem szakítanak eddigi történelmükkel, de meg akarják változtatni az eddig sikertelennek bizo­nyult irányvonalat, és en­nek megfelelően megújítják a párt szervezetét is. Az OKP olyan politikai plat­form kalakítására törekszik, amely felválthatja a keresz­ténydemokraták eddigi egyeduralmát. Árnyékkor­mányt kíván alakítani a kongresszus után, s elsősor­ban a tömegmozgalmakra (zöldek, pacifisták, nőmoz­galom stb.) kíván támasz­kodni. A szocialista pártot Occhetto felszólította, hogy csatlakozzék az alternatíva kialakításában az OKP-hoz, „ha valóban reformpártnak tekinti magát”. E kongresszus legfőbb új­donsága, hogy munkájában 270, szavazati joggal nem rendelkező pártonkívüli kül­dött is részt vesz az OKP több mint tízmillió szavazó­ját képviselve. Pozsgay— Craxi találkozó Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter, Rómá­ban eszmecserét folytatott Bettino Craxival, az Olasz Szocialista Párt főtitkárá­val. Craxi a találkozón be­hatóan érdeklődött a ma­gyarországi változások iránt. Pozsgay részletes tájékoz­tatást adott a magyar bel­politikai helyzetről, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a jogállamiság megteremté­sére irányulnak és azokról a feltételekről, amelyek szükségesek a többpártrend­szerre való áttéréshez, hang­súlyozva a fokozatosság szükségét és az ezt fenye­gető veszélyeket is. Elmond­ta: bár sokszor nehezen át- tekimthetőnek látszik a ma­gyarországi helyzet, nem kell dramatizálni a sokszínű kavalkádot. Craxi — számos példát idézve — azt hangsúlyozta: egy párt újító programjá­nak és törekvéseinek meg­fogalmazásához elengedhe­tetlen az őszinte szembené­zés a történelemmel, a moz­galom saját múltjával. Az olasz szocialista párt­vezető keményen elítélte a romániai embertelen, dikta­tórikus állapotokat. Agrárpolitikánk fő iránya MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE AZ SZKP KB ÜLÉSÉN Az új szovjet agrárpoliti­ka fő iránya támogatásra talált az SZKP Központi Bizottságában — vonta le a következtetést a testület vi­tájából Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkárának az agrárpolitikai témával foglalkozó KB-ülésen csü­törtökön elhangzott záróbe­szédét a hét végén közölték a szovjet központi lapok, Mihail Gorbacsov kifej­tette: az új agrárpolitika fő iránya a falusi gazdasági vi­szonyok gyökeres átalakítá­sa, a falu szociális és anya­gi ellátottságának lényeges javítása. — A reform kiindulópont­ja a tulajdonviszonyok, a termelési viszonyok átalakí­tása kell legyen. Ez min­denekelőtt szakítást jelent az agrárszektor utasításos irányításával. A termelő embert ismét a föld gaz­dájává kell tenni. Ehhez nem kell egyéb, mint hagy­ni kibontakozni a falusi dol­gozók egyéni kezdeményező­készségét — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. A falu anyagi, szociális ellátottságának problémájá­ra térve Gorbacsov leszö­gezte: harmonikusabb vi­szonyt kell teremteni a vá­ros és a falu között. Eddig a falutól úgyszólván min­dent elvontak. A falunak sokféle segítségre van szük­sége — mondta a főtitkár. Vitába szállt azonban azok­kal a szélsőséges nézetek­kel, amelyek szerint minden jelntős városi építkezést le kell állítani, és most min­den beruházási eszközt a falura kell összpontosítani. A városokban is sok az ége­tő szociális gond, ezért a falu prioritását össze kell valahogy hangolni a városi problémák megoldásával — mondta. — Egyébiránt — tette hoz­zá — a falusi infrastruktúra fejlesztése nem is csak anyagiak kérdése. El kell vetnünk csődöt mondott módszereket is. Amint a múltban iparból átvett mód­szereket mechanikusan al­kalmaztak a mezőgazdaság­ban, ugyanúgy a városépí­tés módszereit is erőltették a falusi építésben. Ennek Véres harcok Dzsalálábád körül Pakisztánnak az afga­nisztáni harcokba való bele- avatkozása az agresszió mé­reteit kezdi ölteni. A Dzsa­lálábád városát ostromló 20 ezer támadó egynegyede a pakisztáni titkosszolgálat ügynöke, milicista vagy a hadsereg katonája — jelen­tette a szovjet televízió ka- buli tudósítója. Az esti híradóban műholdas kapcsolással bejelentkező tu­dósító szerint jelenleg nehéz lenne megmondani, hogy a Dzsalálábádot védő kor­mánycsapatok ellene tud­nak-e állni az ostrom nyo­másának. Beszámolója sze­rint a rohamokban- az afgán gerillák haladnák elöl, őket követik a milicisták, a tü­zérségi fedezetet pedig a pa­kisztáni hadsereg egységei biztosítják. Az afgán gerillák a pa­kisztáni határtól mindössze 70 kilométerre fekvő- a kor­mánycsapatok gyenge pont- jánák tartott Dzsalálábádot szemelték ki a pakisztáni Ravalpindiben februárban megalakított ellenkormányuk székhelyéül. A legfrissebb jelentések szerint vasárnap sem csillapodott a harcok hevessége a Kabultól elvá­gott város körül. Az angol rádió és az indiai televízió — a szovjet tudósítóhoz ha­sonlóan — egyaránt 20 ezer­re teszi a támadók számát. Úgy tudják, hogy a vesztesé­gek mindkét oldalon rend­kívül nagyok. Pakisztán szombaton alaptalannak nevezte Jurij Voroncov szovjet külügymi­niszter-helyettes, kabuli nagykövet csütörtöki kije­lentését arról, hogy pakisz­táni katonák is részt vesz­nek a dzsalálábádi harcok­ban. kirívó példája a falusi táv­hőszolgáltatás, ami óriási veszteségekkel és kevés eredménnyel járt. A világon rajtunk kívül jóformán se­hol sem választották ezt a megoldást, falusi körzetek­ben mindenütt előnyben ré­szesítették az egyéni vagy kisközösségi fűtési rendsze­reket mondta, Súlyos hiá­nyosság — állapította meg a téma kapcsán —, hogy az Állami Építési Bizottságnak még mindig nincs átgondolt koncepciója a falusi infra­struktúra korszerűsítésére. — Nagy szervezési hiá­nyosságok is hátráltatják a falusi lakosság szociális kö­rülményeinek javítását — fejtette ki a szovjet pártve­zető. Utalt a rossz építő­anyag-ellátásra, és kijelen­tette: célszerű lenne, ha a termelő egységek nem vár­nának mindig a nehézkes állami szervekre, hanem maguk próbálnák megszer­vezni a helyben szükséges mennyiségű tégla, cement, építési faanyag előállítását, illetve kitermelését. Példa­ként említett itt egyes uk­rajnai és litvániai körzete­ket, ahol a falusi termelő- egységek maguk oldották meg ilyen problémáikat. — A Központi Bizottság a mezőgazdaság átalakításá­nak gyakorlati részleteivel nem foglalkozhatott, csupán a politikai irányelveket dol­gozhatta ki — mondta ez­után a főtikár. Tény, hogy az állami szerveknek sok­sok gyakorlati kérdést kell majd még tisztázniuk. Az sincs még kellően kidolgoz­va, hogyan viszonyul majd egymáshoz egyfelől az álla­mi felvásárlási rendszer, másfelől a szovhozok, kol­hozok és egyéb termelő egy­ségek önállósága. Az alap­elvet azonban a Központi Bizottság leszögezte: az ál­lami felvásárlást ezentúl nem egyfajta kötelező be­szolgáltatásra, hanem szer­ződésekre kell építeni. Agráripari telep egy moldá­viai gazdaságban A főtitkár végül részlete­sen kitért az egyik legvita­tottabb kérdésre, az árakra. Szembeszállt Algirdas Mi­kulás Brazauskas litván ve­zetőnek azzal a javaslatával, hogy a köztársasági állami szervek szabhassák meg a mezőgazdasági árakat, Úgy vélekedett, hogy akkor „el­szabadulnának” az árak. Márpedig — fűzte hozzá — ezt a kérdést roppant fele­lősséggel kell kezelnünk; most nem szabad az árak­hoz nyúlnunk. Bírálta azo­kat, akik a mezőgazdaság problémáit elsősorban ár­rendezéssel, a fogyasztók ro­vására akarnák megoldani. Gorbacsov úgy vélekedett, hogy két-’három évre el kell halasztani az árrefor­mot. Kifejtette, hogy előbb fel kell tölteni a piacot árukkal, és rendbe kell hoz­ni az ország pénzügyi hely­zetét. — Ha eljön az ár­reform ideje, széles körű vi­tára fogjuk bocsátani elkép­zeléseinket. A szovjet embe­rek biztosak lehetnek ben­ne, hogy nem hozunk dön­tést nélkülük; erről a tár­sadalom egészének kell dön­tenie — hangsúlyozta. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a köztár­sasági szervek teljesen ki lennének zárva a mezőgaz­dasági árak meghatározásá­ból — mutatott rá a szov­jet vezető. Mihail Gorbacsov úgy fo­galmazott, hogy az egész KB-ülés, az agrárpolitikai határozat „nem ér egy lyu­kas garast sem”, ha a párt nem végzi el a határozatból reá háruló óriási szervező és ideológiai munkát, ha a falusi dolgozókat magukra hagyják problémáikkal. El kell érnünk, hogy a határo­zat végrehajtása az egész nép ügyévé váljék — muta­tott rá az SZKP KB főtit­kára. Ezrek tüntettek Jelcin mellett A szovjet sajtó közölte annak a választási bizott­ságnak a jelentését, amely az SZKP-t képviselő kül­döttjelöltek szereplését kí­séri figyelemmel. A jelentés szerint Mihail Gorbacsov 12 ellenszavazatot kapott az SZKP KB múlt heti ülésén megtartott titkos szavazáson, amelyen a Népképviselők Kongresszusában az SZKP-t képviselő 100 küldött jelölé­sét hagyta jóvá a testület. A politikai bizottság 12 teljes jogú tagja közül kilencen szerepeltek a jelölőlistán. Közülük mindenki kapott ellenszavazatokat, a legtöb­bet (78-at) Jegor Ligacsov. A legjobb eredményt Ny.iko- laj Rizskov miniszterelnök érte el; mindössze tízen sza­vaztak ellene. Borisz Jelcin szombaton egy választási gyűlésen be­számolt legfőbb ellenlábasa, Jegor Ligacsov gyenge sze­repléséről, egyszersmind cá­folta a KB-ülésen ellene fel­hozott vádat, miszerint el­térne a párt irányvonalától A moszkvai pártbizottság egykori első titkára, akinek nevét már korábban töröl­ték az SZKP jelöltjeinek listájáról, a moszkvai 1. számú választókerület je­löltjeként indul a választá­son. „Jelcin! Jelcin!” kiáltá­sokkal, Borisz Jelcin képei­vel több ezer ember vonult vasárnap Moszkvában a vá­rosi tanács épületéhez, kö­vetelve, hogy szűnjenek meg a bírálatok a képviselőjelölt Jelcin ellen. Jelszavaikban követelték Jegor Ligacsov- nak, az SZKP KB PB tag­jának lemondását is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom