Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. március 18., szombat 5 A gyógyszer értékének „ára” van Középkori te méta re bukkantak Siófokon Tegnap délelőtt, a Kék Balaton Kisszövetkezet gázvezeték-építői földmunkájuk során temető maradványaira bukkantak Siófokon, a vasútállomás előtti részen. — A Fogas vendéglőhöz vezetjük a gázt — mondta Kozár Ferenc, amikor felfedeztük a csontokat. — Munkatársaimmal, Nagy Sándorral, Pozsár Attilával és Nagy Tiborral azonnal értesítettük a gimnáziumot, a rendőrséget, majd a tanácsot, s ők telefonáltak Kaposvárra. A Somogy Megyei Múzeumtól délutánra már meg is érkezett dr. Honti Szilvia régész. — Négy sírra bukkantunk eddig — veszi át a szót a régésznő — három felnőttére és egy gyermekére. Az eddigi adatok alapján valószínű, hogy egy késő középkori temető fekszik itt a föld alatt. A közeli templom elődje az 1600-as években épült, s minden bizonnyal a hozzá tartozó temető került elő most a gázvezeték-építés során. Valószínű, hogy maga a temető nem túl nagy kiterjedésű, mivel a templom körüli temetkezést Mária Terézia megszüntette. A környéken egyelőre nemigen végezhetünk nagyobb szabású ásatásokat. A most talált leleteket antropológus vizsgálja, azonosítja majd, s akkor tudjuk végérvényesen megállapítani a temetkezés idejét is. (Gyarmati) szemtelen károgása, amely még élesebb és hangosabb, mint a Szabadság parki fákon vagy a Dorottya Szálló platánjain tanyázó vendégzavaróké. Itt, sajnos, senki sem törődik szaporaságukkal és szemtelenségükkel, mert irtani úgysem szabad őket. Zajongnak naphosszat, mintha csak ismernék biztonságuk mértékét. Nem tetszett, hogy a középiskolából hazafelé tartó, fejlődésben levő fiúk és lányok 10—15 kilogrammos hátizsákot cipelnek hétrét hajolva. Remek tankönyveik vannak, több nemzedéket kiszolgál az erős papírra nyomott szöveg — mint egykoron nálunk —, de ember legyen a talpán, aki ezekből a keménytáblás könyvekből ötöt-hatot naponta, sérv vagy gerincferdülés veszélye nélkül haza tud cipelni. Az a gyanúm, hogy a szülők és a tanárok többsége még nem emelt meg egy ilyen megrakott táskát. Tetszett, hogy majdnem öthónapos utam során egyetlen üzemképtelen felvonóval, sem használhatatlan nyilvános telefonállomással nem találkoztam. Nem tetszett, hogy az állig egyenruhás közlekedési rendőrök láthatóan többet törődnek a büntetések kiszabásával, mint az órákig tartó, idegeket tépázó közlekedési dugók feloldásával. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium, valamint az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság január 9-én bevezetett új gyógyszerforgalmazási rendjével kapcsolatos indulatok nem csitulnak. A jogos felháborodásra gyorsan reagáló egészségügyi kormányzat ezért úgy döntött, hogy sürgősen bővíti a közgyógyellátást, egyszerűsíti a gyógyszersegély-kérelmek elbírálását és meggyorsítja a patikákban a gyógyszerkiadást. Ennek érdekében meggyorsítják a gyógyszertári elszámolásokat, ésszerűsítik a patikai munkaszervezést és megkezdik a nagyforgalmú gyógyszertárak számítógépesítési programjának megvalósítását. A megyében ugyancsak megpróbálták felmérni és áttekinteni az új forgalmazási rend bevezetését követő helyzetet, azért, hogy tapasztalataikat bővítsék, valamint a társadalmi kontrollnak is helyet adjanak, fórumon vitatták meg a legégetőbb kérdéseket. A Hazafias Népfront kaposvári székházában dr. Györbiró Árpádnak, a gyógyszertári központ igazgatójának vitaindítója heves indulatokat váltott ki. Az új gyógyszerforgalmazási rendet antiszociális és an- tihumánus intézkedésnek minősítették a gyógyszerészekből, egészségügyi dolgozókból és népfrontaktí- vákból álló fórumon, tovább nőtt annak a társadalmi rétegnek a kiszolgáltatottsága, amely eddig is csak jelentős lemondások árán volt képes létfeltételeit biztosítani. Az anyagi megterhelést súlyosbítja az, hogy a rendszer bürokratikus merevsége megalázó és hosz- saadalmas procedúrának veti alá azokat az embereket, akiknek ez az „út” a legkevésbé járható. A szociális gondozórendszert ugyanis nem képes időben követni és szakemberekkel gördülékenyen megoldani a ránehezedő terheket. Megyénk 350 ezer lakosából 73 ezer a nyugdíjas, és ezeknek az embereknek (jj színfoltja a városiasodó Fonyódnak az a könyveket, festményeket is árusító utazási iroda, amely a Zichy Közösség alkotásait és elsősorban a Corvina Kiadó köteteit népszerűsíti. A Makrovilág nevű iroda útikönyvekben és szakács- könyvekben egyaránt gazdag választékot kínál Ha baráti köröm most nekem szegezné a kérdést, hogy mi volt a legnagyobb élményem, gondolkodás nélkül tudnék válaszolni, bár nagyon egyéni ízlés szerint: „A Philadelphiai Zenekar november 4-i hangversenye, amelynek során 3000 ember állva ünnepelte Yo-Yo Ma csellóművészt, napjaink új Casals Pablóját, Dvorák Csellóversenyének tökéletes előadása után. A másik élményemről is szólnék, bár ez hétköznapibb. Megismerkedtem a számomra eddig teljesen idegen komputeres világgal. Egy okos és türelmes, tanító-hajlandóságú mérnök bemutatta nekem Macintosh komputerén, hogyan ír, illetve nyomtat ez az okos gép, hogyan ajánl 20 betűtípust és több betűméretet, hogyan javítja az általam írott szöveget, hogyan szerkeszti azt és hogyan őrzi memóriájában tetszés szerinti ideig. Megértettem a gép lényegét, s ha eddig ösztönösen azt hittem, hogy a komputer a holnap világa, piost már tudom, hogy a MA. Azt is megkérdezhetné valaki, hogy mi bosszantott különösképpen az elmúlt öt hónap alatt — bár ezt még senki sem tette meg —, azt válaszolnám, hogy a lakóhelyem körül nagyon elszaporodott, kacsanagyságúra felhízott, fekete kányák több mint a fele 4000 forintnál kevesebbet kap. Ezért az említett terhek Somogybán fokozottabban jelentkeznek, megoldásuk még több energiát követel. — Az egészségügyi irányítás véleménye az volt, hogy a gyógyszerek térítési díja teljesen elszakadt az értékétől, az emberekkel pszichésen is tudatosítani kell azt, hogy a gyógyszer különleges áru. A gyógyszerészeknek, orvosoknak növelni fogja a szakmai tekintélyét, ha ezt felismerik az emberek, és rendszeres szakmai kontroll alá kerül majd a gyógyszerek felírása, kiadása is. Megszűnik a gyógyszerpazarlás, s feltehetőleg csak humán célokra használják fel az eddig gyakran állatokkal is megetetett értékes anyagokat. A résztvevők a népfrontfórumon a gyógyszerpazarlás csökkentésének egy másik útját is körvonalazták. Javasolták például, hogy bizonyos gyógyszerekből kisebb adagokat is kiadhasson a gyógyszertár. A fölösleges idő- és pénzpocsékolás — utazgatás, sorba nál lás — elkerülendő, biztosítani kellene a többször is kiváltható recepteket azok számára, akik orvosi kontroll mellett ugyan, de tartósan rászorulnak speciális gyógyszereik szedésére. Hozzátették: a gyermektápszerek 80 —90 forintos fogyasztói ára nagyon magas, és ez ismét a nehezebb szociális körülmények között élő — főleg fiatal házasokat — sújtja. A közgyógyellátásban tapasztalható ellentmondások alakították ki azt a lehetetlen helyzetet is, hogy értékes gyógyszerek kerülnek olyan helyeken forgaloméba, ahol nem volna szabad: például a piacon és a vásárokon. Odakerülésük lehetőségét kell megszüntetni előbb, hiszen talán semmi sem veszedelmesebb, mint ezeknek a készítményeknek feketepiacon való megjelenése. A gyógyszertárak gazdasági és személyi működési feltételei nehézkesek. A telekhasználati díj különösen azokat a patikákat érinti hátrányosan, amelyek amúgy is ráfizetésesek. A helyi tanácsok segítségét várják és tervezik a megyében az esetleges bérbe adás lehetőségét is. A gyógyszerészek munkáját segítené, ha kapnának elszámolási rendszerre alkalmas pénztárgépeket. Várnai Ágnes A városközpontban a vasútállomás előtt iÁDIÓJIGYZET A politika kulisszái mögött Igaz-e, hogy Czinege Lajos menedékjogot kért Svájcban? Igaz-e, hogy Gáspár Sándor néhány társával megalapította a Magyar Kommunista Pártot? Igaz-e. hogy Marjai József „hozta össze” a bős—nagymarosi vízlépcső nagyberuházását? Ugye, hogy egészen más, amikor az utcán suttogják a jólértesültek tényként mindezt, s egészen más, amikor egy ország nyilvánossága előtt válaszol minderre, aki ezeket a pletykákat esetleg nem is hallotta saját magáról. A májusi pártértekezlet óta kibontakozóban levő nyíltságnak és két riporternek — Forró Tamásnak és Havas Henriknek — köszönhető, hogy megszületett az Első kézből című rádióműsor, s egyre több a hallgatója. Dicséret és rágalom, elismerés és kiátkozás kíséri munkájukat. Egy műsor „klasszikussá" válásának legjobb példája, amikor már politológusok is hivatkoznak a benne elhangzottakra. Ágh Attila írása lapunkban is megjelent, s a Havasi-jelenséget éppen ennek kapcsán határozta meg. A Központi Bizottság egykori titkára ugyanis a két riporternek annak idején azt válaszolta: Legjobban azt sajnálja, hogy olyanokkal volt kénytelen távozni, akikkel nagyon hosszú időn át vitát folytatott. E műsor nagy erényének tartom, hogy sorban megszólaltatja azokat, akik hosszú ideig meghatározói voltak a politikai életnek. Ezek — ahogy mi újságírók nevezzük — igazi exkluzív interjúk. Forró Tamás, Havas Henrik kerek-perec megfogalmazza a kérdéseket a közvélemény nevében, s azokat a pletykákat is elmondja, amelyek szájról szájra járnak a pesti utcán, így aztán kiderül, hogy Czinege Lajos még sohasem járt Svájcban, Gáspár Sándornak esze ágában sincs pártot alakítani, Marjai Józsefnek pedig cáfolhatatlan alibije van, hogy nem foglalkozott a bős—nagymarosi nagyberuházással: akkor Moszkvában volt nagykövet. Ezek természetesen a műsort színesítő politikai pikantériák. A beszélgetések lényege azonban inkább az, hogy megmutassa, mikor mi történt a politika kulisszái mögött, elsősorban a XIII. pártkongresszus előtt és után. A két rádióriporter szakmai becsületességét bizonyítja, hogy minden megszólaltatott politikus erényeit és hibáit is igyekszik felmutatni. Gáspár Sándor, a SZOT nyugalmazott elnöke őszintén elmondta, hogy többször lemondott, de nem engedték nyugdíjba vonulni. Az Első kézből legutóbbi adásában Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnökhelyettes kimondta, amit annak idején az emberek gondoltak: „Nekem nem szabadott volna elvállalni a honvédelmi miniszterség után a miniszterelnök-helyettesi munkát. Én csak utólag láttam igazán, hogy a miniszterelnök-helyettesnek semmi joga sem volt!... Nem is titkolom, megkeseredtem, ki merem mondani, nagyon megkeseredtem a szűk 3 év alatt.” Sok időszerű beszélgetés hangzik el a műsorban. Az Első kézből két riportere szólaltatta meg ifj. Rajk Lászlót is, először a Magyar Rádióban. Azt hiszem, hogy a majd könyvben is megjelenő interjúkat sokan elolvassák azok közül, akik nem hallották a műsort annak idején. Lajos Géza Tetszett,.. nem tetszett Továbbra sem tetszik, hogy lépten-nyomon megállítják és lelassítják a forgalmat az utak és hidak vámszedői. Tetszett, hogy a Dennys étteremhálózatban — elegáns kiszolgálással — a nyugdíjasok 50 százalékos kedvezménnyel, kitűnően étkezhetnek étlap szerint. Nem tetszett, hogy gazdasági megfontolások alapján keddi napokon zárva tartják a philadelphiai Szép- művészeti Múzeumot. Ezernyi érdekes, hasznos megfigyelésemről nem írtam, mert lapunk keretei erős válogatásra köteleznek. Pedig ezernyi említésre érdemes tapasztalatomról szívesen szóltam volna. Például hogy eléggé körülményes belépésemtől hazautazásomig semmiféle hatóságnál nem kellett jelentkeznem, sehol senki nem igazoltatott, nem kértek tőlem semmiféle igazolást. Bajban lettem volna, mert egyetlen A Rosenbach-múzeum hiteles igazolásomat, az útlevelemet nem hordtam magammal. Nem szóltam a szebbnél szebb múzeumról és képcsarnokról, amelyben jártam, például a gazdag polgári házból átalakított Rosenbach Múzeumról, amelynek kéziratgyűjteményében James Joyce Ullyssesének és Chaucer Canterbury mesék művének kézzel írott eredetijét láthattam. Érdemes lett volna képet adni az óriási könyváruházakról, például a Dalton könyváruház-láncról, mely napjainkban már 913 áruházból áll és arról a könyv- és hang- lemezboltról, ahol a könyvek ezrei között zenekarral kísért, remek kórus énekelt klasszikus műveket. (Folytatjuk.) Kellner Bernét Amerikai mozaik
