Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 66. szám Ara: 5,30 Ft 1989. március 18., szombat ÉRTÉKLISTA Versenyben a politikai küzdőtéren A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közreadott, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott program szinte címszavakban, jelszó- szerüen fogalmazza meg a jelen és a közeljövő kérdéseinek felfogását, a lehetséges válaszokat. A politikai pártok történetében nem egyedülálló az ilyen tömörségű dokumentum, rendre akkor látnak napvilágot, amikor egyszerű, világos állásfoglalás szükséges, bonyolult, ellentmondásos helyzetben. A mostani dokumentum ilyen körülmények között, ilyen céllal született. Előzményeit jól ismeri a közvélemény. A májusi pártértekezleten elfogadott állás- foglalás a párt gyökeres megújulását határozta el. Az utána következők — központi bizottsági ülések, különböző szintű pártértekezletek — a folyamat állomásainak tekinthetők. Döntő jelentőségű volt a Központi Bizottság február 10—11-én kialakított, a párton belüli eszmecserék tanulságait tükröző határozata: a társadalmigazdasági átalakulás hazánkban többpártrendszerben valósítható meg. Bizonyos értelemben a májusi pártértekezlet meghaladása is a többpártrendszer elfogadása és szorgalmazása, hiszen akkor imég a pluralizmus egy- pártrendszerben történő érvényesüléséről volt szó. A gyakorlat rácáfolt a hipotézisre, a politikai nézetkülönbségek olyan szerveződésekben jelentek meg, amelyek vagy azonnal párttá nyilvánították magukat, vagy működésükben lelhetők fel a párttá alakulás csírái. E tények figyelmen kívül hagyása növelné a társadalmi bizonytalanságot. Más kérdés, hogy a leendő pártok a készülő párttörvény szerint lépnek majd a politika porondjára, most keresik tömegbázisukat, formálják programjukat. Az MSZMP mindenesetre versenyhelyzetbe került, ami már önmagában is elégséges indok egy röviden összegző állásfoglalás elkészítéséhez. A másik — az előbbitől nem független — késztetés: magának a pártnak a megújulása is megkívánja, hogy pontosan elhatárolja magát a múlt hibáitól, tévedéseitől, és kinyilvánítsa, mit tekint a mozgalom értékeinek. A májusi pártértekezletet követő központi bizottsági üléseken szinte minden alkalommal megfogalmazódott az igény: a párttagságot, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre adjon világos választ a testület, ezzel egy látszólagos ellentmondást is feloldva. Nevezetesen azt, hogy az MSZMP alulról építkező, politizáló párt, amelynek minden lényegi döntése a párttagság véleményén alapulhat. Nincs helye többé a párttagok megkérdezése nélkül hozott határozatoknak. Ebből a logikai láncból azonban nem hiányozhat az sem, hogy végül is a legátfogóbb kérdésekben egységes felfogásnak kell érvényesülnie, e nélkül nincs politikai párt. Alapszervezetek, különböző szintű testületek sürgették: az eszmei fogódzókat, a napi politizálás elvi megalapozottságát. Az ellentmondás feloldása a dokumentumban könnyen felfedezhető, hiszen azokat az értékeket sorolja, amelyek egy marxista alapon álló, a demokratikus szocializmust célul tűző párt tagjainak hitükből, meggyőződésükből fakadóan elfogadhatók. Es nem csupán a párt tagjainak. Az MSZMP kormányzó párt lévén, s jövőjét illetően, bevallottan meghatározó szerepre törekedve nem adhat szűk pártprogramot. Csak olyan célokat jelölhet meg, amelyek vonzóak a pártonkívüliek számára is. „Mire törekszik ...” olvasható a címben, tehát nem a mostani állapotot regisztrálja. A mai gyakorlat és a program pontjai között helyenként könnyű ellentmondást felfedezni. Éppen az átmenetiség velejárója, hogy régi és új vonások keverednek, vagy még pontosabban — hiszen régi és új önmagában nem értékmérő — a helyesnek vélt elgondolásokkal ellentétes tények terhelik a változásokat. A realitások visszafogottságra, az illúziók mellőzésére köteleznek. A következő években ugyanis folyamatosan számot ad az MSZMP arról, hogy meghirdetett törekvései szerint politizált-e. (Az új szervezetek pillanatnyi előnye, hogy mind bírálatukban, mind céljaikban lehetnek „merészebbek”, mindaddig, amíg a kormányzás felelősségében nem osztoznak.) A program mindenekelőtt politikai elhatározásokat tartalmaz. Jószerivel semmit nem részletez, mindössze a címszavakat, a programpontokat értelmezi. A Központi Bizottság ülésén felszólaló kormánytagok néhány részletet oly módon erősítettek meg, hogy azok egybeesnek a kormány szándékaival, sőt, a kormányzat jelentős előmunkálatokon jutott túl példának okáért a szociális és egészségügyi, a környezetvédelmi kérdésekben. Azaz: a párt és a kormány törekvései ezúttal összhangban vannak. Mondhatni, most így természetes. Am a dokumentum arra is példa, hogy a feladatok elhatárolása nemcsak deklarált, hanem gyakorlattá vált. A párttestület nem foglalt állást ugyanis abban, hogy mit tegyen a kormány (vagy az Országgyűlés, a szakszervezetek stb.), csak azt rögzíti, ami a pártra tartozik. Nyilván sokan észrevették azt is, hogy a dokumentum és az alternatív szerkezetek szándéknyilatkozatai több pontban is találkoznak. (Imitt-amott már arról is hallhattunk, olvashattunk, hogy az MSZMP „átvesz” a versenytársaktól.) Valójában egyes kérdések — sőt, válaszok — hasonlósága elkerülhetetlen. Az ország gazdasági-társadalmi helyzete ugyanis a szándékoktól függetlenül létezik, s nyilván a különböző indíttatású politikai tényezők egyike sem mellőzheti a legfontosabb ismérveket. A különbség a megközelítés módjában és a válaszokban — a részletes válaszokban kiváltképp — mutatható majd ki. Nem a helyzetet lehet felfedezni, feltárni, nem a radikális megújulást propagálni, hiszen azon túljutottunk. A hasonlóság egyébként a remélt megegyezésekre adhat esélyt. M. D. MEGKEZDŐDÖTT A KISZ MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Tíz és fél ezer somogyi KISZ-tag képviseletében ült össze tegnap este 6 órakor a megyei küldöttértekezlet Kaposváron, az oktatási igazgatóság nagytermében. A tanácskozás a teljes nyilvánosság jegyében kezdődött meg. minden érdeklődő figyelemmel kísérhette a KISZ-kongresszust megelőző megyei fórum tevékenységét. Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást. Ott volt a küldöttértekezleten Kovács József, a megyei pártbizottság titkára, Gyurcsány Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A fiatalok először megvitatták a küldöttgyűlés ügyrendjét, majd megválasztották a munkaszerveket. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után a KISZ megyei bizottságának, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottságnak 1986 óta végzett munkája került terítékre. Három évvel ezelőtt még A szokásos év eleji igazgatótanács-ülésen tegnap nem csupán a múlt év munkájának, hanem az első önálló évtizednek a mérlegét vonták meg Kaposváron. Megnyitójában Bessenyei Zoltán elnök arról szólt, hogy — az értékelés mellett — a fő cél a jövő útjainak meghatározása. Tíz éve, az induláskor nyolc megye hetvenöt gazdasága igényelte a közös vállalat segítségét, a tizenöt megye 239 gazdasága kapcsolódik a Kaposfarm- hoz. Külkereskedelemről akkor még nem lehetett beszélni, ma fél-, egymillió dollár között mozog az úgy ítélték meg, hogy teljesíteni tudják a feladataikat az akkori politikai intézményrendszeren belül. Az akkori küldöttgyűlés a szervezet működési zavarainak orvoslását a rétegmunka javításától, a fiatalítástól, a választási rendszer korszerűsítésétől várta. A politikai küzdelemben kivívható pozíciók helyett azonban a korábban megkapott képviseleti jogosítványok megőrzését és hatékonyabb érvényesítését tűzte ki céljául. A mai helyzet azonban a KISZ gyökeres átalakítását követeli meg, s a tagolt politikai küzdőtéren kialakult valódi versenyben úgy kell megfelelnie a követelményeknek, hogy a tagság igazi érdekeit és az egész ifjúság igényeit szem előtt tartsa. Ma már kikristályosodott az az álláspont, hogy a sokáig egyetlen, politikai és „mindenesnek” számító ifjúsági szövetség már nem képes képviselni a számos rétegre, csoportra tagolódó tagság érdekeit. A tavalyi megyei KISZ-aktíva, majd az országos KISZ-értekezlet évenkénti forgalom, jelentős kapcsolatok alakultak ki jugoszláv, osztrák, csehszlovák, olasz, francia, NSZK-beli, kanadai és egyesült államokbeli partnerekkel, sőt a tegnapi tanácskozáson egy vegyes vállalat létrehozása is téma volt. Sok új tevékenységet, szolgáltatást vezetett be a Kaposfarm, és jó néhányat az évek során megszüntetett, mert túllépett rajtuk az idő. Dr. Harsányi Lehel, a vállalat igazgatója mondta: kezdettől az a fő törekvésük, hogy a külső körülményekhez, a követelményekhez úgy alkalmazkodután megkezdődött az ön- szerveződés, a szervezetépítés, még ha ez a reméltnél nehézkesebb és bátortalanabb volt is. Ez a KISZ mindenkori tagjait az általuk vállalt érték, érdek és program alapján fűzi szövetségbe. Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára azt hangsúlyozta: — Miközben megemlékezünk szervezetünk történelmének és közelmúltjának értékeijanak, hogy az a szarvas- marhatenyészté? fellendítését és a gazdálkodók javát szolgálja. Ez az alkalmazkodás rendkívül sok erőfeszítést kívánt mind a termelőktől, mind a rendszervezőktől, hiszen közismert, hogy hazánk agrárágazatán belül éppen a szarvasmarha-tenyésztés az, amelynek különösen sok ellentmondást kellett elviselnie. Egy olyan hatalmas szellemi háttérrel, mint a kaposvári egyetemi kar, a tenyésztéstől az állategészségügyön, a takarmánygazdálkodáson keresztül, a különböző technikai, technológiai, műszaki szolgáltatásokon át a Kaposfarm azon volt, hogy segítse ellensúlyozni a külső környezet kedvezőtlen hatásait. A tények arról beszélnek, nem eredménytelenül 1 A tejelőágazatban tíz év alatt mintről — ezért köszönet és elismerés illeti az elődöket és a mai tagokat, közösségeket —, érzelmek nélkül éles határvonalat kell húznunk a tegnap és a holnap közé. Be kell látnunk, hogy egy mára tarthatatlanná vált felfogásban és konstrukcióban születtek kétségkívül jelentős eredmények, amelyek megismétlése vagy éppen meghaladása változtatás nélkül lehetetlen. (Folytatás a 3. oldalon) egy kétezer literrel nőtt a tehenenkénti hozam. A húshasznú ágazatban nincs ilyen egyértelmű előrelépés. Elsősorban a külső közgazdasági körülményekkel magyarázható ez. Ezért is keresett új utakat, új módszereket a Kaposfarm. A tegnapi tanácskozáson téma volt a kisvállalkozók segítése. 1988-ban öt kistermelővel kezdődött kísérlet a húsmarhátemelés fejlesztésére. Kedvezők a tapasztalatok, s már ötven érdeklődő közül választott tizennyolcat a közös vállalat arra, hogy szakmailag, szellemileg és ha kell, anyagilag is támogassa vállalkozói farmergazdaság kialakítását. A fő cél változatlanul a nagyüzemi tejelő tehenészetek, a szarvasmarha-ágazat sokoldalú segítése, de a hazai adottságok kihasználása érdekében igen jelentős a kisvállalkozók hathatósabb támogatása. Ehhez a törekvéshez — hangsúlyozta hozzászólásában dr. Széles Gyula egyetemi tanár, a kaposvári állattenyésztési kar dékánja — minden szellemi támogatást megad az állat- tenyésztési kar. TÍZÉVES A KAPOSFARM Kísérletek farmer-típusú gazdaságokban Változatlanul alapvető cél a szarvasmarha-ágazat sokoldalú fejlesztése, a jövedelmezőség javítása, a termelési színvonal növelése — szögezte le tegnapi közgyűlésén a Kaposfarm közös vállalat igazgatótanácsa. A most tíz éve alakult közös vállalat ülésén részt vettek az NDK-beli LPG Kusey szövetkezet küldöttei is. Kerámiakiállítás Nagysikerű kerámia- kiállítást rendezett tegnap Kaposváron a Budapesti Finommechanikai Vállalatnál Búzás Gyula somogyaszalói fazekas. A kiállított termékeket a vállalat dolgozói a helyszínen meg is vásárolhatták.
