Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
1989. március 2., csütörtök Somogyi Néplap 5 NAPJAINK VITATÉMÁJA A világ legnagyobb jótékonysági hálózata Akadémiai törvény Lions Klub Boglárlellén Kutatók a koncepciótervezetről Február 14-én alakult meg Boglárlellén huszonhárom taggal hazánkban az elsők között — a helyi Lions Klub. Elnöke: dr. Győry László, a mezőgazdasági kombinát kereskedelmi igazgatója, titkára Bárány Annamária, a HNF városi titkára, kincstárnoka Nagy Istvánná, az áfész főkönyvelője lett. ügyüket!” A rotenburgi szervezet vállalta helyettünk, hagy kölcsönként befizeti a megalakuláshoz szükséges összeget. így lehetővé válhat, hogy április végén a világszervezet amerikai elnöke európai útja során Boglár lel lére is ellátogasson, s ünnepélyes keretek között adja át az alapító okiratot. jelent: law, liberty, labor, loyalty, love, life, l'ions. Magyarul: törvény, szabadság, munka, hűség, szeretet, élet. A kör' alakú jelkép szélén két kifelé tekintő oroszlán a minden irányba induló törekvést, iparkodást, igyekezetét és az önzetlenséget jelenti. Emberközpontú szervezet Az alapítványok közös gondjainak és feladatainak együttes megvitatására április 29-re országos alapítványi találkozót hív össze a A tapasztalatok szerint az értékmegőrzés mellett az alapítványok fő gondja abból adódik: miközben gazdasági tevékenységüket az adózás nehezíti, sem az érdekeltek, sem az esetleg adakozni szándékozók nem ismerik kellően az adórendszer erre vonatkozó köny- nyítéseit. Mindezt felismerve kezdeményezi országos találkozó megrendezését a rákellenes alapítvány. Mivel a találkozót a jelentkezőkkel közösen kívánja előkészíteni, kéri, hogy valamennyi működő alapítvány képviselője jelentkezzék — a legfontosabb adatok ' feltüntetésével — a „Rák ellen az emberért, a holnapért” Társadalmi Alapítvány címén (1364 Budapest. Pf: 202). A találkozó részletes programját és helyét a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. (MTI) „Szolgálni szeretnénk" — Minden társadalom fokmérője, hogy mennyire törődik az öregeikkel, a rokkantakkal, s az arra leginkább rászorulókkal — hallottam a vezetőség három tagjától. — Szolgálni szeretnénk az embereket, az emberségességet. A Lions Klub világszervezet amerikai központjával személyes ismeretség alapján, a nyugatnémet rotenburgi Lions Klub elnöke révén vettük fel a kapcsolatot. Jóllehet, a szervezési munkákat már tavaly augusztusban elkezdtük, megvártuk az új egyesülési törvényt, hogy hivatalosan is színre léphessünk. A klubhálózat szinte az egész viliágat behálózza, de tudtunk kai egyetlen más szocialista országiban sem működik még. Sőt, az is lehet, hogy a miénk a legelső hazai. Budapesten ugyan mozgolódik már testvérszervezetünk, de nem tudjuk, hogy hivatalosan megalakultak-e, avagy sem. Minden lehetőséget igyekszünk megragadni ahhoz, hogy a rászorulóknak anyagi, vagy erkölcsi segítséget nyújtsunk. A klub tagsági díja nem csekély. Az alapító tagoknak 25 USA- dollárt kell fizetni, az egyéb éves tagdíj 20 dollár. Mi forintban kifizetjük ezt az összeget, de szerettük volna elintézni, hogy a valutát a központba az állam kijuttassa. Hiába mentünk utána, nem sikerült. A Pénzügyminisztériumban például egyértelműen kijelentették: „Akik jótékonykodni akarnak, azoknak biztosan van BC-számlájuk, o’d- ják meg abból a valutaChicagói bölcső A Lions Klub bölcsője az amerikai Chicago városa volt. Melvin Jones biztosítási ügynök nagy álma volt, hogy létrehoz egy olyan egyesületet, ameLnék elegendő ereje és befolyása van az emberiség szolgálatára. Chicagóban 1917. július 7- én, egy gyűlés alkalmával tárták a nyilvánosság elé az elképzelést, majd október 8-ától 10-éig a texasi Dallasban 25 korábban önállóan működő klub részvételével megalakult a hálózat magja, amely azóta a világ legnagyobb, legaktívabb szervezetévé nőtte ki magát. Kanada, Kína, Mexikó, Kuba, á közép-amerikai kontinens országai, majd Kolumbia csatlakozása után 1948-ban alakult meg az első európai klub Stockholmban. Azóta számtalan ország új és újabb klubjai kérik felvételüket a nemzetközi szervezetbe, ahol napjainkra a nyugati világ majd minden országa rendelkezik már képviselettel. A Lions-klubok Nemzetközi Egyesülete (The International Association of Lions Clubs) jelképe a nagy „L” betű, angol fogalmakat — Az alakuló ülésen meg - választattuk a vezetőséget, elfogadtuk az alapszabályt és a munkaprogramot. Minden hónapban tartunk egy összejövetelt, emellett különféle csoportokban határozzuk meg a konkrét feladatokat — mondta dr. Győry László. — Több évig dolgoztam Dániában, ahol útón-útfélen találkozhattam az „L”-klubosokkal. Jól öltözött asszonyok és férfiak árulták például a használt ruhákat, könyveket a „bolhapiacon”. Nem szégyelltek mindezt, mert az így befolyt összegeket jótékony célra fordították. Mi is szeretnénk „célirányosan” segíteni a rászorulókon, úgy,, hogy mindig tudjuk, mikor mit és kinek kell segíteni. Jóllehet, az emberek önzők, de úgy gondoljuk, hogy addig jó, amíg mi segíthetünk, s nem mi szorulunk segítségre. S itt nem is mindig az anyagi segítésről, sokkal inkább és sokkal gyakrabban az emberi odafigyelésről, az emberségességről van szó! Emberközpontú szervezet a miénk, s nagyon reméljük, hogy itt, Boglárlellén is sikerül ezt mielőbb bizonyítanunk. Gyarmati László A rák ellen, az emberért Az alapítványok összefogásáért „Rák ellen az emberért, a holnapért’’ társadalmi alapítvány operatív bizottsága. Az elmúlt évben Magyar- szágon megszaporodtak a különböző céllal életre hívott alapítványok, s ma már csaknem félezer, többségében szociális kérdésekkel és az egészségüggyel kapcsolatos, illetve a művelődés- ügy, a művészet és az oktatás különböző területeit érintő alapítványt tartanak nyilván. Valamennyi számára gondot okoz azonban, hogyan őrizze meg vagyona értékét az infláció mellett. Mivel többségüknél a jelenlegi helyzetben megoldhatatlan az alapítvány értékének megőrzése, célszerűnek tűnik, hogy — lehetőség szerint tevékenységi körüknek megfelelő — nyereséges vállalkozásokban vegyenek részt. Ehhez szükség van a hasonló céllal létrejött, gyakran elaprózott alapítványok jobb együttműködésére. A Magyar Tdományos Akadémia tudományos osztályai ezekben a napokban vitatják meg az akadémiai törvény koncepciótervezetét, amelyet az MTA elnöksége által megbízott bizottság készített elő. A véleményeket, javaslatokat figyelembe véve fogalmazzák meg a koncepció szövegét, s ezt terjesztik majd az elnökség, azután a közgyűlés elé. A bizottság azt javasolja, hogy a törvényben rögzítsék: az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestület. A testületi jelleg arra utal, hogy az Akadémia tudós társaság, a nemzet kiemelkedő tudósait, kutatóit tömöríti. Az önkormányzatiság a belső ügyek szabad, külső befolyástól mentes intézésére ad lehetőséget, kizárja, hogy az Akadémia tevékenységét a törvényességi felügyeleten kívül ellenőrizni lehessen. Az Akadémia önkormányzati jellegének alapvető feltétele, hogy saját vagyona legyen. Az Akadémia egységes tulajdona mindaz az épület, műszer, felszerelés, amelyet eddig saját céljainak teljesítése érdekében használt vagy hasznosított. Deklarálni kellene .azt is, hogy az Akadémia vagyona és jövedelme, illetőleg nyeresége adómentes, azzal a feltétellel, hogy azt tudományos célokra használják. Az Akadémia állami támogatása ezután is szükséges — hangoztatták a szakemberek. Az Akadémia társadalmi súlyának megóvása, esetleg növelése érdekében rögzíteni kellene — javasolták —, hogy a továbbiakban is kiemelkedő szerepet tölt be a tudományos kutatások érdemi befolyásolásában. Meghallgatása nélkül tudományra vonatkozó döntést a kormány ne hozhasson. Az Akadémia az egész magyar tudományos élet testületi önkormányzata, vagyis nemcsak néhány száz akadémikus, néhány ezer alkalmazott kutató számára teszi lehetővé a részvételt a testületi munkában, a kutatások irányának meghatározásában, az országos hatáskörű problémák megvitatásában, hanem a belföldön és a külföldön élő magyar tudósoknak és kutatóknak is. Szükséges lenne vizsgálni: a tudományos kutatásokban részt vevő műhelyek, a középiskolai tanárok miként lehetnek részesei az önkormányzati mechanizmusnak, hogyan lehetne bevonni a külföldön élő, magyar származású tudósokat a hazai tudományos életbe. Talán elégséges lenne annak kimondása, a Magyar Tudományos Akadémia számít a közreműködésükre. A törvényben is kifejezésre kell juttatni az akadémikusok — rendes és levelező tagok — sajátos helyét a szervezetben, hiszen a továbbiakban is ők alkotnák ennek a központi magvát Jogosítványaikat, a munkájukat elismerő anyagi juttatásokat továbbra is fenn kell tartani — vélekedtek a szakemberek. Ajánlatos lenne azonban felülvizsgálni a két akadémikusi fokozat aránytalanságait. A levelező tagok számának gyarapításával az akadémiai testületek íiatalabbakká, a tudomány- területeket jobban reprezentáló szervekké válnának. Az Akadémia alapvető feladatai között rögzíthetnék: műveli a tudományt, eredményeit magyar és idegen nyelven ismerteti; őrködik a tudományos kutatások szabadsága, a tudományos etika megtartása fölött; előmozdítja a magyar tudomány fejlődését; széles körű nemzetközi tudományos együttműködést folytat. Fontos lenne újra vizsgálni az akadémiai osztályok tagozódását. Kérdés ugyanis, hogy a jelenlegi tízosztályos beosztás megfelelő-e a megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Az Akadémia adminisztrációjának átalakítása szintén szükséges. Az akadémiai intézményekről az eddigi akadémiai jogszabályok, törvények, törvényerejű rendeletek, sőt a alapszabályok sem rendelkeztek. Ezt a joghézagot szüntetnék meg, ha rögzítenék az intézetek jogállását, fő feladatait. Jogaik között említhetnék meg azt, hogy szabadon társulhatnak más kutatóhellyel, költségvetési szervvel, vállalattal, de nem változtathatják meg a létesítményi okmányban előírt ^feladataikat. Arra is utalhatnának a törvényben, milyen legyen az intézetek kapcsolata az Akadémia testületi szerveihez, igazgatói apparátusához. Sajátos helyet foglal el az Akadémia szervezetében az MTA könyvtára, az Akadémia Kiadó és Nyomda, amelyeknek fő' tevékenységük az Akadémia funkcióinak közvetlen szolgálata. Megfontolandó az is, hogy a törvényben szabályozzák az akadémiai intézményekben dolgozó kutatók jogállását. Főleg a kutatók számára lenne garancia, ha a magas- szintű jogszabály rendelkezne a kutatópálya szakaszairól, az előmenetelről. A kutatók egyik speciális jogaként kellene rögzíteni a kutatás szabadságát, hogy ne lehessen törvényes okokon kívül bárkinek is a kutatását megtiltani, elzárni előle a kutatási információkat — javasolják a szakemberek.-Új szolgáltatás a villamossági gyár könyvtárában Üj szolgáltatást vezettek be a Kaposvári Villamossági Gyár könyvtárában. A háromszáz olvasó ezentúl műsoros zenei és nyelvi kazettákat, videó- műsorokat, magnókat és diavetítőket kölcsönözhet. A gyár nemrég két Rela- xomat típusú távoktató készüléket is vett azoknak a dolgozóknak, akik idegen nyelvet szeretnének tanulni. Fotó: Gyertyás László Kárpátalján magyar szövetség Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését a Kár- pátalji Magyar Kulturális Szövetség, amely céljául tűzte ki a magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzését, ápolását, valamint az ezekkel a célokkal kapcsolatos érdek- védelmet. A szövetség elnökéül nyílt szavazással egyhangúlag Fo- dó Sándort, az Ungvári Állami Egyetem tanárát választotta meg. ÜDÜLŐSZANATÓRIUM A szeptember végétől május elejéig tartó időszakban csaknem kétezer dolgozó találja meg a nyugalmat és a gyógyulást a boglárlellei Giuseppe De Vittorio SZOT-üdülöben. Tizenkilenc ágazati szakszervezettől érkeznek a beutaltak ide, ahol szakorvosok és ápolók foglalkoznak a fogyókúrás és a mozgásszervi betegekkel. Az állandó orvosi felügyelet mellett kulturális programok, kirándulások is segítik a ki- kapcsolódást. (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc felvétele)
