Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

Somogyi Néplap 1989. március 13., hétfő Véleménycserék környezetről, gazdaságról (Folytatás az 1. oldalról) megoldásra csak a világ or­szágainak összefogásával van mód, ám egy közös fel­hívás ténye is üzenetértékú lenne. Michel Roeard akkor így fogalmazott: örömmel vennék, ha a szocialista or­szágok közül a reformok út­ját járó Magyarország csat­lakozna ehhez a félhíváshoz. — Ez a felhívás, deklará­ció nem hagyományos érte­lemben vett nemzetközi jogi szerződés, hanem inkább el­ső állomása annak, hogy rá­irányítsuk a figyelmet a lég­kör védelmének fontosságá­ra, s a hágai program ezt a célt jól szolgálta — mondot­ta Németh Miklós. — Látni kell ugyanakkor, hogy a munka neheze még csak ez­után következik. A levegő szennyezettsége nincs tekin­tettel az államhatárokra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Tehát ha a Hágában aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeménye­zése marad, akkor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos — ahogy a konferencia zárómegbeszé- lésán Ruud Lubbers holland miniszterelnök hangsúlyoz­ta —, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együtt­működés erősödjön a kör­nyezetszennyezés megakadá­lyozásában. — Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiá­nyoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkoza­tot sem az Egyesült Álla­mok, sem a Szovjetunió, én azonban azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt, s nem is az, hogy a két ország nem támogatja a környezetvédelem ügyét. A francia diplomácia már Mitterrand elnök moszkvai látogatásakor említést tett a szovjet vezetésnek a há­gai nyilatkozat gondolatá­ról, s Moszkvában üdvözöl­ték a kezdeményezést. Nem tekintem véletlennek azt sem, hogy Hágában az 1 ál­lam- és kormányfők tiszte­letére adott vacsprán a hol­land miniszterelnök elsősor­ban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asz­talnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatlakoznak az egyez­ményhez. A hollandiai látogatás alatti kétoldalú megbeszélé­sekről Németh Miklós el­mondta: három találkozó — a holland, a svéd és a fran­cia miniszterelnökkel — vi­szonylag hosszabb ideig tar­tott. Sikerült véleményt cse­rélnie Helmut Kohllal, az NSZK kancellárjával, Felipe González spanyol, Gro Har­lem Brundtland norvég é- Brian Mulroney kanadai kormányfővel is. Néhány perces beszélgetésre jutott idő Francois Mitterrand francia és Hoszni Mubarak ggyiptomi államfővel. A partnerek nagy érdeklődést mutattak a magyarországi események iránt, hangot ad­tak szimpátiájuknak, s fel­hívták a figyelmet az előre­haladás összehangolt, jól ki­számított tempójának fon­tosságára. Különösen Feli­pe González hangsúlyozta — a spanyol tapasztalatok alapján —. hogy egy, a de­mokráciába történő békés átmenet programjának meg­tervezése ás megszervezése életbevágóan fontos feladat. Egyik-másik partnerem egyenesen úgy fogalmazott: ha ötven év múlva forgatni fogják a történelemkönyve­ket, e demokratikus átala­kításról talán két modellt fognak találni, a spanyol és a magyar • gyakorlatot — mondta Németh Miklós. — A kétoldalú kapcsolatok keretében szót váltottunk az EGK 1992-re tervezett egy­séges belső piacának hatá­sáról. Ezzel kapcsolatban különösen Ingvar Carlsson hangsúlyozta: már a felké­szülés során szoros együtt­működést kell kialakítani a piacon kívüli országokkal, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ez a lépés Európát két részre szakítsa. Utalt arra* hogy a svéd kor­mány, a szociáldemokrácia s maguk az EFTA-országok is. azon lesznek, hogy ez ne következzék be. — Nagyon érdekes volt számomra, hogy González miniszterelnök vázolta el­képzeléseit arról, hogyan le­het megvalósítani a fellen­dülés politikáját, az inflá­ció visszaszorítását. Kérdé­semre elmondta, hogy sze­rinte nincs más út, mint a bérek hosszabb-rövidebb ideig történő befagyasztása és a leértékelési politikával való drasztikus szakítás. Ki­sebb vita után természete­sen tisztáztuk, hogy a gaz­daságoknak mely állapotá­ban, milyen pozíciójában cél­szerű egy ilyen akcióhoz hozzákezdeni, hiszen kétség­telen: a spanyolországi gaz­dasági váltás időszakában a piacépítésnek és a piacgaz­dasági eszköztárnak sokkal kárleltebb pozíciójára lehe­tett támaszkodni, mint. je­lenleg Magyarországon. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy egy ilyen ta­nácskozás nemzetközi isme­retségekre, új kapcsolatok felvételére is kiválóan al­kalmas. Tárgyalópartnereink közül többen megerősítették az én meghívásomat, így például Hollandiába az év második felében, késő ősz­szel várnának, a norvég mi­niszterelnök-asszony pedig a bergen! környezetvédelmi konferenciára hívott meg, javasolva, hogy egyúttal hi­vatalos látogatást is tegyek országában. Ami leendő ven­dégeinket illeti: Kohl kan­cellár megerősítette, hogy — még ha akár egy rövid munkanapra is — minden­képpen ellátogat Magyaror­szágra az év második felé ben. Carlsson miniszterelnök ugyancsak tervbe vette a látogatást, erre legkésőbb a jövő év elejéig sor kerül. Anélkül, hogy felsorolnám az összes meghívást, látható, hogy ez alatt, az intenzív, 24 órás látogatás alatt szinte kát év nemzetközi program­ját lehetett sűrítve lebonyo­lítani, remélhetően hasznos munkát végezve a magyar társadalmi folyamatok kül­földi megismertetésében — fejezte be nyilatkozatát Né­meth Miklós. Felszállás közben lezuhant az AIR Ontario kanadai helyi légitársaság egyik Fokker ti pusú repülőgépe IPU—képviselőnők tanácskozása — Csaknem, nyolcvan or­szág női törvényhozói ta­nácskoztak vasárnap- Buda­pesten, az Interparlamentá­ris Unió (IPU) 81. kongresz- szusának megnyitását mege­lőzően. A több mint 110 or­szág képviselőit, szenátorait magába foglaló, száz : éves szervezet egyhetes tanácsko­zása' ma kezdődik a magyar fővárosban. Az ünnepélyes megnyitón Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke köszönti a törvényhozók küldötteit. Az IPU budapesti konfe­renciájának legfőbb témája a gyermekek ás fiatalok jo­gait rögzítő, az ENSZ napi­rendjén szereplő charta kér­déseinek megvitatása lesz. A delegátusok arról tárgyalnak majd, hogyan vegyenek részt az egyes államok par­lamenti képviselői a nagyje­lentőségű okmány előkészí­tésében, kidolgozásában és megvalósításában. Ugyan­csak fontos napirendi pont lesz a törvényhozások hoz­zájárulása a gyarmati rend­szer végleges felszámolásá­hoz, a fajüldözás és a faji elkülönítés minden formá­jának megszüntetéséhez. E kérdés keretében szó lesz a nemzeti kisebbségek jogai­ról is. Várható, hogy a ta­nácskozás még egy témát hapirendre tűz: a szocialista országok nevében az NDK, az arab államok nevében Tunézia javasolta, hogy vi­tassák meg a közel-keleti válság rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítések kérdését, de vannak más javaslatok is. A tanácskozást megelő­zően Budapesten • ülésezett az IPU Végrehajtó Bizott­sága, amely több jelentős döntést hozott. Üj tagként felvették a szervezetbe Etiópia és San Marino tör­vényhozásának interparla­mentáris csoportját. A tör­vényhozó nők vasárnapi, egész napos megbeszélésénjk fő témája az ez év októbe­rében Madridban sorra ke­rülő, a nőknek a politikai életben, a döntéshozatali folyamatokban történő rész­vételét tárgyaló szimpózium előkészítése volt. A nők ma már a világ szinte minden országában jelen vannak a törvényhozó munkában, képviseletük azonban meg­lehetősen alacsony: 73 or­szág parlamentjéből érkezett adatok szerint a képviselők­nek csak 14,5 százaléka nő. Ugyanakkor azonban sze­repük folyamatosan bővül: számos ország törvényhozá­sában töltenek be vezető tisztségeket. Mint a vasár­napi tanácskozás megállapí­totta, további lépésekre van szükség, hogy a nők foko­zottabban kapcsolódjanak be a törvényhozói, a döntésho­zatali tevékenységbe. A vasárnapi tanácskozás munkájában 39 országból ér­kezett 47 (képviselőnő vett részt, az ülésen Szirtesné dr. Tomsits Erika, az Ország- gyűlés tagja látta el az el­nöki tisztet. megbeszélésnek azonban kü­lönös hangsúlyt adott, hogy az IPU hétfőn kezdődő kon­ferenciáján olyan téma sze­repel, amely közelről érinti a nőket. Ennék megfelelően a parlamenti küldöttek va­sárnap mindenekelőtt a- nők és a gyermekeik helyzetét vitatták meg, a madridi megbeszélés kérdésein kívül. A spanyol parlament meghí­vására megrendezendő nem­zetközi parlamenti szimpó­zium keretében egyébként külön kerékasztal-találkozó lesz a sajtó munkatársaival, ennék témája a női politi- kusökról a tömegtájékozta­tásban kialakult kép lesz. Mint a megbeszélésen alá­húzták, a nők szerepe las­san ugyan, de növekszik a törvényhozásokban, s ez tükröződik majd az IPU mostani tanácskozásán is. Míg korábban általában a küldöttéknék csak tíz szá­zaléka volt nő, képviseletük most eléri majd a 15 szá­zalékot is. A képviselőnők tanácsko­zása immár hagyományossá vált az Interparlamentáris Unió konferenciájának meg­nyitása élőtt, a jelenlegi Az Interparlamentáris Unió 81. konferenciájára ed­dig 89 ország küldöttsége je­lentkezett be, de még este további delegációkat is vár­nák. Jelen lesz a törvény­hozók seregszemléjén a? Egyesült Nemzetek Szerveze­tének, valamint szakosított szerveinek számos vezetője, több regionális parlament- közi szervezet küldöttsége. SZLOVÉN KERESZTÉNYSZOCIÁLIS MOZGALOM A szlovéniai Kettőezrek Társasága nevű alternatív csoport szombati ljubljanai rendkívüli közgyűlésén elha­tározta, . hogy Szlovén Ke­resztényszociális Mozgalom­ra változtatja nevét. Egy­idejűleg intézőbizottságot vá­lasztott, amely bejelentette, hogy a-z új politikai szerve­zet néhány héten beiül meg­tartandó alapító Ikongresz- szusáig kidolgozza „a ke­reszténység etikai kódexén nyugvó” programját. Volt román vezetők nyílt levele A Román Kommunista Párt hat volt vezető tagja nyílt levelet intézett Nicó- lae Ceausescu elnökhöz. A párt vezetőjét és a Román Népköztársaság államfőjét a szocializmus lejáratásával és az ország 'gazdaságának tönkretételével vádolják. Az aláírók megállapítják, hogy a helsinki záródokumentum előírásainak megszegése miatt Románia teljesen el­szigetelődött a nemzetközi közösségtől. Követelik az al­kotmányos garanciák hely­reállítását és felszólítják Ceausescu elnököt a falu­rombolási program feladá­sára. „A németek, a magyarok és zsidók tömeges emigrálá- sának már a puszta ténye is tanúsítja, hogy a kényszer- asszimilálás politikáját fel kell adni” — hangoztatják a levélírók. A «BC rádió világhírszol­gálata szombaton ismertette a nyílt levelet, amelynek aláírói között van a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságának két volt tag­ja, Gheorghe Apostol és Alexandru Birladcau, to­vábbá Cornel Manescu volt külügyminiszter. Aláírta a levelet Constantin Parvules- cu, a Román Kommunista Párt egyik alapító tagja is. Az aláírók szerint Romá­niában „gyakorlatilag fel­függesztették az alkotmányt”. A román államfőt azzal vá­dolják,- hogy „semmibe ve­szi és megsérti az alapvető emberi jogokat”. Kivált­képpen élesen bírálják a több ezer falu lerombolását előirányzó „szisztematizálá- si” programot. Nyílt levelük vonatkozó passzusaiban ezt írják: „A tervezés többé már nem működik a román gaz­daságban. A Politikai Vég­rehajtó Bizottság ülései a múlt felé tekintenek: a mun­kásokat arra buzdítják, hogy hozzák be az előző évi, az előző félévi vagy az előző havi tervlemaradásokat, közben egyre több gyár szen­ved nyersanyag-, energia-, vagy piachiányban. Zűrza­varba került a mezőgazda- sági politika is. Durva ad­minisztratív • rendszabályo­kat alkalmaznak a parasz­tok ellen”. — írja Ceau­sescu elnökhöz intézett nyílt levelében a Ro­mán Kommunista Párt hat egykori vezető tisztségvise­lője. Silvu Brucan professzor a BBC rádiónak adott tele­fonnyilatkozatában kijelen­tette, hogy a nyílt levelük­ben kifejtett nézeteket „a Román Kommunista Párt sok jelenlegi tagja is oszt­ja”. A Magyar Demokrata Fórum gyűlése A több mint 13 ezreS tag­ság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumai­nak munkatársai. toliforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójá­ban politikai küzdőterep. Ezt követően felvetette — mint a tanácskozás során csak­nem valamennyi felszólaló — hogy az MDF továbbra is mozgalomként működjön-e vagy alakuljon pártá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s eltereli a figyel­met a jelenleg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnöksé­gének tagja nyitotta * meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyű­lésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi ‘ működésről, az MDF helyzetéről. Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mér­legelte az MDF eddigi tevé­kenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött létre, hogy néhány ér­telmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a gazdasá­gi és politikai hanyatlást, amely az ország katasztró­fájával fenyegetett, s fenye­get még ma is. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: té­vedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csopor­tosulás, úgymond az írók, A párttá alakulás kérdé­séről Bíró Zoltán kifejtette: elkerülhetetlen, hogy az MDF — amennyiben részt kíván venni a politikai élet­ben — előbb vagy utóbb megszervezze a maga párt­ját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor tör­ténik. Mindenesetre leszö­gezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásúkon. Az átmenet időszakára egy al- kotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán, mert úgy véle­kedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi, alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. Az ideiglenes elnökség tagjainak felszólalása után megkezdődött a vita az MDF program- és alapsza­bálytervezetéről, lehetősé­geiről, feladatairól. A vitában többen hangsú­lyozták: az MDF-re, mint egyfajta alternatív népfront­ra, illetve szellemi koalíció­ra van szükség amíg a de­mokrácia jobban meg nem erősödik hazánkban. Készü­lődni kell a választásokra is, a helyi csoportoknak az al­kotmányozásban, a törvény- tervezetek vitájában aktívan részt kell venniük — jelez­ték a felszólalók. Megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum első országos gyű­lése 'március 11-én a budapesti Marx IKároly Közgazdaságtu­dományi Egyetem aulájában. A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe A vitában erőteljesen megfogalmazódott, hogy az MDF-nek .— ha komoly sze­repet kíván játszani az or­szág politikai életében — párttá kell alakulnia. Az or­szágos gyűlés résztvevői nagy többséggel elfogadták Csengey Dénes író javasla­tát, hogy alakuljon egy párt­szerveződést előkészítő bi­zottság. amelv két. hónán- múlva jelentést tesz majd az elnökségnek. A gyűlés első napjának a tervezetek feletti vita, s a párttá alakulás kérdése mel­lett kiemelt témája volt egy határozottan politizáló, sa­ját sajtóorgánum: napilap alapítása is. Az alapszabálytervezet és a programtervezet vitái va­sámán tnváhh fnlvta+nHnak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom