Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 13., hétfő KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10-11-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudataiban vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható mag. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság az 1988. májusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, apár.t- alapszervezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is féli kell készülnie az előttünk álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmi feladát megvalósításának részesei vagyunk. A demokratikus szocializmus új hazai modelljének megteremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. II. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa Kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon .is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékélését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956- ban a vezetés megújulás- képtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselékmé- nyek. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitáikat tükröztek és igen sok tanulmányozásra, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-i ülésen létrehozott munkabizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanák nyilvánosságot. III. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: ,,Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, [társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visszatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsátott áliásfog- lalásásak tervezetét, valamint az Üj Márciusi Front felhívására adott válaszát. Az Alapszervezeti Tájékoztató ismerteti a testület vitáját. Folytatódik a kerekasztal — sztrájkokkal A lengyel kerekasztal ma a gazdasági reform és a szociálpolitika kérdéseivel foglalkozó bizottság második ülésével folytatja munkáját. A három — gazdasági, szak- szervezeti és a politikai reformokkal megbízott — bizottság közül immár valamennyi megtartotta első ülését és szombaton az albizottságok közül elsőként összeült a jog- és a bíráskodás reformjáról tárgyaló. A hát végén a korábbi négy sztrájkból kettő megállapodással, kisebb-nagyobb béremelések elérésével véget ért és vasárnap már csak egy Katowice környéki kohóban és a Piotrkow Try- bunalski vajdaság autóbusz- vezetői körében tartott a munkabeszüntetés. Sevardnadze Kairóba látogat Több közel-ikeleti országot érintő körútja részeként február 21-én Kairóba érkezik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter — jelentette vasránap az egyiptomi sajtó. A jordán, a szíriai, az iraki és az egyiptomi fővárosban a szovjet miniszter tárgyalásain elsősorban a közel- keleti békekonferencia ösz- szehívásával kapcsolatos kérdésekről lesz szó, de Kairóban ezen kívül megvitatják a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének lehetőségét is. BAKER KÖRÚTJA Lzlánd volt James Baker amerikai külügyminiszter nyugat-kőrútjának első állomása. Baker szombaton a keflaviiki nemzetközi repülőtéren kétórás megbeszélést folytatott izlandi kollégájával, Jón Baldvir Hannibal- ssonnal a kelet—nyugati viszonyról és a kétoldalú kérdésekről, s még aznap tovább utazott következő állomására1, Londonba, ahol1 va- sálmap találkozott Thatcher kormányfővel, majd este az NSZK-ba érkezett. Több mint ötszázezer iráni gyűlt össze Teherán főterén az iszlám forradalom 10. évfordulóján. Háttérben az egykori perzsa monarchia emlékműve látható, amely 1972-ben épült Rendkívüli ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Rendkívüli ülést tártott vasárnap a KISZ Központi Bizottsága. A testületet — mindvégig zárt ajtók mögött — Nagy Imre első titkár tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának kétnapos üléséről, majd a KISZ KB döntött a KISZ központi hetilapjának, „a Magyar Ifjúságnak a sorsáról, megvitatta az ifjúsági szövetség újjászervezésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és a további teendőket. A KISZ Központi Bizottsága üdvözölte az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásait, és kifejezte reményét, hogy azok hozzájárulnak a politikai és gazdasági válságból kivezető út megtalálásához. Arafat húsz éve Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője február elején évfordulót ünnepelhetett: a száműzetésben működő Palesztin Nemzeti Tanács (parlament) éppen húsz évvel ezelőtt választotta őt meg a Végrehajtó Bizottság elnökének, s egyben a palesztin fegyveres erők főparancsnokának. Ez a palesztin vezető — aki sokak szemében a palesztin nemzet boldogulása egyedül lehetséges útját, a fegyveres harcot testesítette meg személyében, húsz évvel később szabályszerű „bé- keoffenzívát” indított, eljutott Izrael Állam elismeréséig, s az ő diplomáciájának, tekintélyének volt döntő szerepe abban is, hogy tavaly novemberben kikiáltották a Palesztin Államot. Az egyelőre pontos terület, határok nélküli államot a világ így vagy úgy, de elismeri. Húsz év alatt a PFSZ — Arafat vezetésével1 — döntő eredményt ért el1: az egykor „terroristák gyülekezetének” nevezett szervezetet a világ, a nemzetközi diplomácia tárgyalófélként :s- meri el. Még az Egyesült Államok is „párbeszédet” folytat vele, s egyedül Izrael az, amely nem hajlandó változást látni a PFSZ politikájában. Valójában Izrael néhány vezetője az, aki nem vesz tudomást a fordulatról, mert sok tekintélyes politikus és az izraeli lakosság jórésze is úgy "véli: itt az alkalom arra, hogy a térség népei és országai hozzálássanak a sok évtizedes ellenségeskedés elsimításához. Arafatról azt tartják munkatársai, hogy az ő vezetése alatt lett a mozgalom valóban először igazán nemzeti, palesztin jellegű és lettek a mozgalom céljai .is igazán palesztin célok — nem. kis bánatára azoknak az arab vezetőknek, akik a palesztinok politikai és fegyveres erejét szerették volna saját szolgálatukba állítani. Élete sokszor forgott veszélyben és néhány hírmagyarázó úgy véLi, hogy [ézt a veszélyt sokszorosára növelte az újabb keletű stratégia, amelyet egynémely militáns palesztin és arab körökben fihomiabban pacifistáknak, gorombábban ka- pitutáns, áruló taktikának neveznek. Méltatói szerint viszont a PFSZ vezetője bámulatos időzítéssel indította útjára a béke-stratégiát- Á megszállt területeken több mint egy év óta folyó palesztin felkelés hangosán hívta fel a világ figyelmét a helyzet tarthatatlanságára. Eközben a nemzetközi politikai közvélemény ma már szinte egyöntetűen elfogadja azt, hogy valamiféle nemzetközi értekezleten kellene hozzálátni a bonyolult kérdéskör rendezéséhez. A konferencia módját illetően vannak ugyan viták, de még az izraeli kormány néhány tagja is hajlandó lenne kompromisszumra ebben a kérdésben. A palesztin vezető barátai büszkék Araijaira, óiért főképpen neki .tulajdonítják a PFSZ kivívott tekintélyét. Gyakran felemlegetik azokat az id öltét, amikor Arafat az izraeliek által ostromlott Bejrútban maga vezette a harcot 1982-ben. „Bennünket akkor 90 napig ostromollak —az eddigi izraeli—arab háborúk közül egy sem tartott néhány napnál tovább” — mondják. A Magyar Ifjúság sorsával összefüggésben a KISZ KB ülésén úgy döntöttek, hogy a KISZ kongresszus után, májust követően egy új lap megjelenését támogatják — addig továbbra is megjelenik a Magyar Ifjúság —, de az új lap előkészítését már most kell kezdeni, hogy az átmenet folyamatos legyen. A testület egy bizottságot hozott létre, hogy kidolgozzák a KISZ új lapjának szellemiségére és külső megjelenésére vonatkozó elképzeléseket A Magyar Ifjúság főszerkesztője Gubcsi Lajos, az ülésen bejelentette, hogy március 15-i hatállyal felmentését kéri a funkciójából ás utódjának Pálfy Istvánt, a lap jelenlegi főszerkesztőhelyettesét javasolja. Kérését azzal indokolta, hogy kinevezésekor, 1984-ben öt évre vállalta a főszerkesztői feladatokat. A Magyar Ifjúsággal kapcsolatos személyi kérdésekről a KISZ Központi Bizottsága következő ülésén határoz. A KISZ központi Bizottsága megvitatta az ifjúsági szövetség újjászervezésének eddigi tapasztalatait is. A vitáról Gyurcsány Ferenc ás Gönczi János, a KISZ KB titkárai tájékoztatták az MTI munkatársát. Kifejtették: hosszas, éles és végül is lezáratlan vita alakult ki az ifjúsági szövetség helyzetéről. Az országos KlSZ-érte- kezlet óta az átalakulás folyamata megindult ugyan, a KISZ-en belül több új szerveződés jött létre, de érzékelhető, hogy ezek ma még inkább gyengítik egymást. Az újjászervezés első szakaszára döntően a szervezeti elemek előtérbe kerülése volt a jellemző. A KISZ-vezetők úgy vélik, hogy ezen már túl kellene lépni, elengedhetetlenül szükséges a politikai-tartalmi átalakulás mielőbbi kibontakozása is. A vitáról szólva elmondták, hogy gyökeresen eltérő nézetek csaptak össze arról: a megváltozott társadalmi környezetben helyes-e az országos KISZ-értekezleten megfogalmazott célrendszer; milyen válaszokat kell adnia a KISZ-nek az utóbbi időben felerősödő társadalmipolitikai kihívásokra, amelyek nemegyszer az ifjúsági szövetség múltbeli és mai működését érintik. Ütköztek a vélemények abban is, hogy a szervezetnek teljes egészében, vagy csak egyes elemeiben kell-e elhatárolnia magát a saját múltjától. Ugyancsak vitatott kérdés volt és nagyon éltérő álláspontokat hozott felszínre a KISZ viszonya a változóban levő MSZMP-hez. A hozzászólók foglalkoztak a plurális ifjúsági politikai intézményrendszerbe való átmenettel, a többcentrumú működés előfeltételeinek kérdéseivel, valamint azzal, hogy a jilen időszakban milyen programra van szüksége a KISZ- nek. Emelkedik a konzervek és hűtőipari termékek ára Február 13-ától emelkedik a húst és húskészítményeket nem tartalmazó konzerv- és hűtőipari termékek ára. Mini azt az ipari és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok .közölték: a gyü- mölcskonzervek ára átlag 9,9 százalékkal^ a főzelékkon- zerveké 15,5 száalékkal, a paradicsomkonzerveké 11,6 százalékkal, a savanyúságoké 11,2 százalékkal nő. Átlagosan 23,6 százalékká! emelik a gyorsfagyasztott .gyümölcsök árát, 14,1 százalékkal a fagyasztott zöldségfélékét, 17,5 százalékkal a félkész-termékeikét és 21,9 százalékkal drágulnak a fagyasztott készételek. Emelkedik a levesporok és az ételízesítők ára is. Az indokolás szerint a/ áremelés összefüggésben van az év elején végrehajtott mezőgazdasági és élelmiszer- ipari árrendezéssel, továbbá a csomagoló- és segédanyagok, az energiaárak, a víz- és csatornadíjak, valamint a társadalombiztosítási járulék növekedésével. Egy fiatal palesztin lány, a már hagyományos kendőben azon a tüntetésen, amelyen a palesztin állam elismerését követelték a palesztin és olasz résztvevők február 11-én, az olasz fővárosban
